Itt van egy kisebb tanulmány ami összefoglalja a magyar demográfia alakulását 1960 és 1998 között.
http://www.c3.hu/scripta/szazadveg/19/gabtort.htm
Ebből a következőkre lehet következtetni:
67: A Gyes bevezetése előtt már megindult a gyermekszámnövekedés, nem az okozta azt.
73: Gyes-t, családi pótlékot, anyasági segélyt emelik, bővül az eü és gyermeknevelési intezményrendszer, lakáskiutalás 2-3 gyerek esetén stb. Ez is emelkedő tendenciára ül rá és csak nagyon rövid ideig hat.
85: Gyed, hosszabb szülési szabadság, lakásépítési támogatás, növekvő anyasági segély. Ez az egyedüli intézkedéscsomag, aminél az elhalasztott szüléseket megtörténtté lettek.
90: Családi pótlék emelés és alanyi jogúvá tétele. Nagyon pici hatás mutatható ki és csak rövid ideig.
95: Bokros csomag. Vártnál kisebb negatív hatás.
Ehhez a családpolitikai rendszerhez ragaszkodunk miközben a következőket tudjuk:
a1) Miközben a kivánt gyermekszám 2,14 (ffi-nő egyaránt ) addig a megvalósult születések száma jóval elmarad ettől.
a2) Miközben gyermekszeretőek vagyunk kirívóan (térségünkhöz képest is!) konzervatív a szerepfelfogásunk (nő maradjon otthon stb). Ebből adódóan kevesebb támogatásra számíthatnak társaik és tágabb családjuk részéről.
a3) A rossz szerepfelfogás, a rossz támogatási struktúra következményeként kirívóan rossz (térségünkhöz képest is!) a gyermekes anyák mentális/fizikai állapota.
a4) Rossz társadalmi beidegződések okán kirivóan magas a nőket (gyermekkel) sújtó gazdasági diszkrimináció.
a5) Az állam és vállalati szereplők rugalmatlanok, kirívóan alacsonyak a részmunkaidős, távmunkás, rugalmas munkaidős stb álláslehetőségek.
a6) A nő maradjon otthon 3 évig optimalizáció (több gyermeknél több) visszaveti a bölcsödei/óvodai hálózatot .
a7) Norvégiában minden eszközt (pozitív diszkriminációt is!) bevetnek a nők újbóli munkábaállásához. Ezért cserébe (mivel csökken a haszonáldozat a gyermekvállaláskor) a nők átlagon felül szülnek:) De mi mindent jobban tudunk
