Egyes kultúrákban a teliholdnak ősidők óta rossz, negatív, sőt adott esetben horrorisztikus hatást tulajdonítanak, gondoljunk csak pl. a vérfarkas, vérmedve típusú legendákra...
Ma már komoly kutatók vizsgálják, hogy a teliholdnak vannak-e negatív pszichikai, mentális hatásai vagy hogy pl. hatással van-e a bűnözési statisztikákra.
Egy Nat Geos dokumentumfilmet néztem a Holdról, a kialakulásától kezdve követi a Hold történetét, eléggé érdekes.
Ebben is foglalkoznak a fenti kérdéssel.
Egy amerikai kutatócsoportnak az jött ki, hogy teliholdak esetén megemelkedik bizonyos bűnesetek elkövetésének gyakorisága.
Ugyanakkor az a feltevés, hogy telihold vagy főleg szuperhold esetén megnő a földrengések valószínűsége, tudományos eszközökkel nem volt alátámsztható.
A telihold hatásaival foglalkozik ez a rövid cikk is:
Orbán a negyedik fagyosszent, mármint Szent Orbán, azaz I. Szent Orbán (Urbanus) pápa (pápa 222-től 230-ig).
Az ő ünnepe május 25-én van.
A szőlő, a szőlőművelők, kádárok, kocsmárosok védőszentjeként tisztelik. Az Orbán-napi hideg a szőlőnek árt a leginkább. A néphagyomány szerint ha Orbán megvédte a termést a fagytól, akkor borral vendégelték meg a szobrát a gazdák, ha viszont fagykáruk lett, akkor megvesszőzték.
A mai időjárási viszonyok mellett szinte már alig tudjuk elképzelni, hogy még a múlt században is Orbán napján, május 25-én még akár fagyhatott is.
A fagyosszentek időszaka körüli, főleg régebben jellemző hirtelen május közepi lehűlés tudományos hátterét több meteorológus is kutatta, közülük a német Wilhelm von Bezold magyarázata a legalaposabb és a leginkább alátámasztott:
A fagyosszentek, Pongrác, Szervác, Bonifác ezúttal nem hoztak fagyot.
Szent Bonifácból kettő is volt a történelemben, a 8. századi a közismertebb, Germánia apostola.
Az első, időben régebbi Szent Bonifác vértanú Diocletianus és Maximianus császárok idején Tarsus városában szenvedett vértanúhalált, és Rómában, a Latinnak nevezett út mentén temettek el.
Valószínű, hogy a május 14-én ünnepelt Bonifác ő volt, mert a másik Bonifácnak, Germánia apostolának a katolikus egyházban június 5-én van az emléknapja.
Elvileg még bele lehet vezetni a Rába folyót, ha annyira kevés lesz a víz benne. A magyar folyóknál, főleg a Tiszánál, érdemes lenne elbontani a gátak egy részét, ahol nincs a közelben lakott terület és újra árteret kialakítani a szántóföldek helyén.
A legpesszimistább forgatókönyvek szerint elképzelhető, hogy annyira leromlik a Balaton vízminősége a közeljövőben, hogy már csak 10-15 évig lehet fürödni benne, más forgatókönyvek azonban ennél jóval optimistábbak.
Előbb-utóbb nyilván igen, mert a tavak geológiai értelemben rövid életű képződmények.
Pl. a Balaton, ha magára hagyna az ember, a természetes folyamatok eredményeképpen legfeljebb ötezer év alatt teljesen eltűnne.
Mesterséges eszközökkel, folyamatos technológiai beavatkozásokkal azonban egy tó élettartamát jelentősen meg lehet nyújtani...
A történelem folyamán már több őrült terv is született a kiszárítására, feltöltésére, mezőgazdasági területté való átalakítására, hála Istennek, ezekből eddig egy sem valósult meg.
A főbb történelmi alakok, akik komolyan tervezgették a Tó lecsapolását:
Galerius római császár
Mária Terézia
Pap János, Veszprém megye kommunista vezetője az 1970-es években...
Annó volt egy egész sikeres sorozat itt a topikon, mégpedig a világ legszebb nemzeti parkjairól, történelmi vonatkozásokban is személve.
Hát akkor legyen most Déjl-Amerika, annak is az egyik legdélibb része, Patagónia.
Az argentín Los Glaciares Nemzeti Park, a Santa Cruz provinciában, amely 1937. május 11-én lett megalapítva.
Leghíresebb része a Cerro de Chaltén vagy más néven Monte Fritzroy, illetve az Argentín-tó (Lago Argentino).
Az 1870-es évekig a fejér ember olyan ritka volt ezen a tájon, mint a fejér holló.
A híres argentín felfedező, földfrajztudós és geológus, Francisco Perito Moreno 1877-ben tárta fel a Cerro de Chaltén vidékét.
Sokáig vitatott volt itt a határvonal Argentína és Chile között, de az 1880-as évek első felében többkörös tárgyalás után, ha jól emlékszem 1884-ben államközi egyezmény keretében rögzítették a két ország határát.
Egyébként a Los Glaciares Nemzeti Parkot dél felől a chilei Torres del Paine Nemzeti Park határolja.
A Cerro de Chaltén hegycsúcs a régi időkben a patagón (tehuelche) indiánok szemében szent helynek számított.
fekete macseknak változo a grappaszintje, lés a nero'd avola meg a vecchio amaro ja és néha a limoncello is de az tul szirupos... aperitifnek sosem isszuk, ebéd után egy felessel... itt a munkahelyi szabályzat megengedi.
