A téridő görbítgetése nem lehet oka a gravitációnak, mert téridő a valóságban nem létezik.
Az idős Einstein véleménye:
„…Meg akartam mutatni, hogy a tér-idő nem olyan valami, aminek önálló létet lehet tulajdonítani, függetlenül a tényleges fizikai tárgyaktól. „
"Nincs olyan, hogy üres tér, azaz mező nélküli tér. A téridő önmagában nem tarthat igényt a létezésre..."
Ha viszont téridő önmagában nem létezik, akkor az égitestek nem is görbíthetik meg. Így a nemlétező téridő görbesége nyilván nem lehet a gravitáció oka.
Az idős Einstein szavai valójában az általános relativitáselmélet megtagadását jelentik.
Jól látod, nem értem. Bizonyára többszöri nekirugaszkodás után majd átjön belőle valami, de nekem sok időre van szükségem ahhoz, hogy megemésszem az ilyesmit.;-)
Sajnos összevissza írkálsz tényeket tagadó vagy nem ismerő marhaságokat.
A pozitron 1 volt feszültség hatására PRECÍZEN ANNYIRA GYORSÍTHATÓ, mint az elektron. Ebből következik, hogy ugyanakkora a tömege. A mágneses terű ködkamrába pedig beküldve az 1 volttal gyorsított pozitront és elektront precízen ugyanolyan spirálvonalat húznak. Egy különbséggel: a pozitron a tükörképét futja be az elektronnak. A spirálvonal geometriai tulajdonságait pedig a részecske töltése és impulzusa határozza meg, ergo a pozitron nem lehet más tömegű és töltésű mint az elektron.
A pozitron az elektron "elektromos töltésre nézve tükörképe".
felesleges ágálni az általam leírtakra, mivel az egy elmélet. lehetne cáfolni az elmélet lehetségességét, de ahhoz elsőként el kéne olvasni, majd megérteni és ezután lehet azt boncolgatni, hogy a levezetés melyik része nem lehetséges az azt megelőző állítások alapján. egy másik elmélet elképzeléseinek beidézése nem cáfolat.
az általad tényként leírtak szintén csak elméletek, amik megpróbálják magyarázni a tapasztalásokat.
mindkét elmélet (standard vs enyém) egy-egy elképzelés arra, hogy amit tapasztalunk, azt mi hozza létre és mi módon. a kettő elmélet között van egy sor fontos különbség:
a standard tele van ellentmondással, meg nem válaszolható részletekkel és egy valag részecske ill speudo részecske (mint hatáshordozó) szükséges hozzá. ráadásul a részecskék tulajdonságainak hajszálpontos arányban kellenek lennie, hogy egyáltalán működjön a rendszer.
ezzel ellentétben az enyém minden jelenséget konzisztensen leír 1 (egy!) darab részecskével, aminek 4 (négy!) alaptulajdonsága van. ráadásul a rendszer önszabályzó, vagyis az energiaszintektől kezdve a létező anyagi részecskék aktuális mennyiségéig teljesen önszabályozó rendszer, ha egy paraméter megváltozik, akkor a többi is korrekcióra kerül és a rendszer igen széles tartományban működőképes.
nem azt állítom, hogy az enyém igaz, hanem azt, hogy az enyém tökéletesen leírja a tapasztalást.
persze vitázhatunk rajta, de amint azt előbb írtam, ehhez előbb meg kéne értenetek, hogy miről is szól.
válaszolva a feltett kérdésekre:
korábban is leírtam, hogy minden tapasztalt részecske vagy részecskét feltételező jelenség, ami nem azonosítható be elektronként vagy protonként, az a megváltozott (stabil állapotból kikerült) G számú elektron vagy proton, illetve a változás során ezekből kilökődő vagy elnyelt G részecske halmaz hatása. mivel ezek nem stabilak, nem létezik olyan eljárás, ami ezeket a részecskéket jelentősebb ideig meg tudná tartani. jellemzően nano és piko secundumig élnek, a leghosszabb életű a neutron, ami ideális esetben is csak néhány percig marad fenn. eddigi rekordja kb 14 perc.
nem. a pozitron az egy lassú elektron. mint korábban leírtam, az atomban a gravitáció tarja össze a protonokat és elektronokat, itt szóba sem kerül töltés fogalma. a mozgó részecskék reakciója a mágneses térre pedig a geometriai méretük és sebességük arányától függ. ez normál esetben ellentétes az elektronnál (gyors/kicsi=nagy különbség) és protonnál (lassú/nagy=kicsi különbség). de mint ahogy ezt is említettem, mindkettőnek meg lehet úgy változtatni a sebességét, hogy a reakciója a mágneses térre megváltozzon.
példaként a pozitron: ha lelassul az elektron, akkor a sebesség/méret arány elérheti a proton normál sebesség/méret arányát és ilyenkor protonként reagál a mágneses térre. minden kísérlet vagy eljárás, ami pozitront mutat ki vagy használ, úgy kezdődik, hogy lelassítják az elektront.
a neutron, mint korábban írtam, egy instabil G részecske állapotba kerülő proton, ami nem tudja a G részecske számát a környezeti energia szint változáshoz igazítani, ezért reakciója a külső hatásokkal szemben megváltozik.
"ket stabil anyagreszecske letezik, az elektron es a proton. nincsen gluon, nincsenek kvarkok,"
Akkor mivel magyarázod a hadronokon tapasztalható mély-rugalmatlan-szóródás kísérletileg megfigyelt jelenségét?
"nincsen pozitron es meg neutron sincs."
Hát pedig van. A pozitron az elektron ellentétes töltésű változata. Mivelhogy az elektromos töltés kétféle lehet. Ezért minden töltött részecskéből kétféle változat van. A protonból is.
A neutron létezése pedig annak a bizonyítéka, hogy a proton nem elemi részecske, hanem "izék" vannak benne, amiknek több kombinációja lehet a pozitív meg negatív töltésű változatokba összeállásnál. Az "izék" össze tudnak állni semleges töltésű változattá is.
Szándékosan rápihentem a szöveged elolvasására, de így sem tudtam megragadni belőle a lényeget. Szerintem egyszerűsítés és bonyolítás keveréke. Nem hinném, hogy Nobel díjat érne. ;-)
ket stabil anyagreszecske letezik, az elektron es a proton. nincsen gluon, nincsenek kvarkok, nincsen pozitron es meg neutron sincs. amikor egy reszecske nem azonosithato be elektronnak v protonnak, azok eltorzult G szamu P reszecskek, amik nincsenek egyensulyi alkapotban, vagyis eleg rovid idon belul vagy elektronna vagy protonna alakulnak, mikozben egy rakas G t bocsajtanak ki (em sugarzaskent).
a neutron allapot akkor jon letre, ha egy proton kilokodik a magbol, es valtozatlan G szammal (ami alkotja) hirtelen egy mas energiaszinttu B mezobe erkezik, ahol a G szama instabil allapotnak szamit. a G kilokodes intenzitasa nem tudja kovetni a kulso energiaszint valtozasat igy megvaltoznak a tulajdonsagai es viselkedese. amikorra sikerul megszabadulni a felesleges G ktol (em sugarzas ill elektron kepzodes mellett) visszaall protonna.
onmagaban az elektronnak es protonnak nincs toltese, nem is letezik ez a tulajdonsag.
az atomban a szimpla gravitacio tartja oket egyutt. ugyqn igy a molekulakat is a grav tartja ossze.
masik megnyilvanulasa a toltesnek a magnesessegre valo reagalas. de ez csak a geometriai meretuknek es sebesseguknek az aranyatil fugg, elmeletileg mindkettot lehet - vagy + allapotba hozni a sebesseguk valtoztatasaval. nem modelleztem, ha ezt megtennenk, akkor megmaradnanak egyaltaln elektronnak es protonnak.
szoval a jelenseg oka: minden mozgo objektumnak, igy az elektronnak es protonnak is van egy vele egyutt mozgo B mezoje. gyakorlatiasan ez azt jelenti, hogy egyik objektm feluleten sem tapasztaljuk az eter elmozdulasat, mert az nagyobb tavolsagban jon letre. az objektum sebessegetol fuggo mertekben, ez a sajat B mezo cseppformaban deformalodik. a haladasi iranyban no a B nyomasa, csokken a G sebessege, mogotte forditva. a magneses ter pedig a B mezo aramlasa. vagyis ha egy objektum magneses mezoben mozog, akkor a sajat B mezoje egyreszt a mozgasa masreszt a magnesesseg miatti mozgo B mezohoz kepesti relativ elmozdulasa miatt is eltorzul es ezek eredoje lesz. ha a reszecske mozgasa meroleges a magnesesseg iranyara, akkor a torzult sajat B mezojenek tengelye szoget fog bezarni a haladasi iranyara. a reszecskenek utkozo G reszecskek sebessege attol fugg, hogy milyen allapotu B mezon halad keresztul, mivel a sebessege igazodik a B mezo rezgesi sebessegehez. mivel a sajat B mezoje nem szimmetrikus a haladasi tengelyre, ezert a beerkezo G k sebessege sem lesz szimmetrikus, meghozza a magnes fele akarja tolni.
viszont a magnes altal aramoltatott B mezo a magnestol elfele sodorja. mindket ero fajlagos nagysaga fugg a mozgo reszecske meretetol es sebessegetol, ezert kicsi reszecskenel az aramlasi ero lesz a nagyobb, a reszecske meretenek novekedesevel pedig a ket ero aranya valtozik es egy x meret folott a G reszecskek asszimetrikus ereje lesz a nagyobb. vagyis a kiteres iranya a merettol fugg. persze belejatszik a sebesseg is, de lenyegkent ennyi is eleg.
"A Föld nevű bolygónkra érkező Napfény sugárnyomása a domináns."
Mert a mai 'méréskultúra', csak azt tudja/akarja mérni, a 'rengetegsok-féle-fajta' sugárzás nyomásából... ! ;-/
"...akkor miért nem nyomja hozzánk közelebb a Holdat? Az ugyanis lassan, de távolodik tőlünk. Ha csak a Föld és Hold „árnyékhatás”viszonyát vesszük alapul, akkor keringésből, forgásból eredő centrifugális erők nem rontják le az „árnyékhatást?"
Azért "nem nyomja hozzánk közelebb a Holdat" a 'gravitációs árnyékhatás', és azért "távolodik lassan tőlünk" a Hold mert valójában, "hivatalosan", a Hold a Nap körül kering, ezért a 'gravitációs árnyékhatás', a Nap felé tolja a Holdat... ! ;-)
"Jól látható, hogy az a tény, hogy "a Hold a Föld körül kering" csupáncsak ide-oda cibálja az egyébként majdnem kör alakú pályáját
a Hold, Nap körüli keringésének."
"Úgyhogy, ... nyugodtan azt is kijelenthetjük, hogy a Hold igazából a Nap körül kering, csak bezavar a pályájában ez a böszme kőgolyó, amit Földnek hívunk."
"Magyari Endre kísérlete a 300 méteres toronnyal nem Experimentum Crusis (döntő fontosságú kísérlet valamely elmélet, hipotézis igazolására), amely eldönti az elméleted helyességét. A Földön ma több 300 méternél magasabb torony létezik, a maga szilárdságából adott kilengéssel. Ezek naponta monitorozhatók, így az újhold vagy telihold alkalmával jelentkező „anomália” már feltűnt volna a fizikusoknak.;-) "
... ha kapnának rá "pénzt, paripát, fegyvert", azaz engedélyt, megbízást és pénzt... ;-/
Azonkívül nem lehet "naponta monitorozni" a jelenséget, csak naggyon! ritkán, a megfelelő napok 1-2 órájában... ! (gondosabban kellett volna tanulmányoznod a mérést !) ;-/
Érkezik a napfény, mint energia. Ezt elraktározhatjuk különböző módokon. Gyárthatnak belőle a növények cukrot. Vagy napelemmel elektromossággá alakítjuk és galvanizálunk. Esetleg felpörgetünk egy lendkereket. Vagy csak forróvizet tárolunk egy tartályban. És persze köveket is emelgethetünk. Einstein szerint az energia minden formája gravitál. Tehát például a korai fortyogó Föld gravitációja nagyobb volt? Csak ez az átkozott helyzeti energia...
ha meg nem emlitettem volna a duelun.com/documents oldalon fennvan az elmelet.
a ter a tenyleges semmi. ebben van az altalam B reszecskenek nevezett eterreszecske halmaz. ott, ahol a fizikai vilagunk jelen formaban letezik, ott a B kitolti a teret hezagmentesen. a B modellje egy rugalmas szalakbol allo terhalo. ha a B mezo nyomasa no, akkor a B osszenyomodik, a szalak kozti hezagok merete csokken.
ha a B teljesen osszenyomodik, kvazi tomor gombbe, azt hivom G reszecskenek. ez a G ugy mozog a B mezoben, hogy athaladva az egyes Bken, azok szalas szerkezetet addig nyujtja, amig a szalak kozti resen atfer. a B ellenhatasanak nyomoereje tartja fenn a G tomor allapotat. a megnyujtott B szerkezet ezt kovetoen visszacsapodik, es ez tartja rezgesben a B anyagat. ez a rezges a teljes B mezore is atterjed.
itt hosszu lenne, de levezetem az elmeletben, hogy a B rezgesi es G haladasi sebessege kotott osszefuggesben van, vagyis a G sebessege es a B rezgese mindenhol azonos aranyu. a B mezo rezgese, ha kulso hatas ezt nem befolyasolja, nagy terreszben egyforma. ebbol a kettobol adodik, hogy a G vegtelen ideig kepes haladni, amig nem eri el a B mezo peremet.
ha egy B reszecske anyagszerkezetebe sok G reszecske szorul be, kifele egy entitaskent tapasztalhato, egyben mozog, rezgese kiegyenlitodik onmagan belul stb, akkor ezt hivjuk elektronnak, protonnak es minden kiserletileg rovid ideig kimutathato egyeb reszecskenek, a G szamtol es az egyensulyi allapottol fuggoen.
tehat egy 'anyag' letezik, az pedig a B t es G t alkoto osanyag, minden mas anyag ezek halmaza.
az em hullam a rendezett csoportban halado G reszecske halmazok sora.
a homerseklet a B mezo rezgesi energiaja
a gravitacio, elektromos toltes es magero, a korabban leirt arnyekhatas, ahol a nyomoerot a B mezo adja, a mozgo reszecskek pedig a G.
az atomszerkezet mazsolas kalacs, ahol a magnal az elektronok kicsik es nem stabilak, vagyis folyamatosan jonnek letre es szunnek meg a G begyujtesevel es eldobasaval. a magtol tavolodva az elektronok merete es stabilitasa no, es a kulso feluleten gombhelyon helyezkednek el. a kulvilagra hatasa ennek a kulso elektron helynak van. az atomban az elektronok egymashoz es a maghoz a gravitacios egyensulyi allapotban helyezkednek el.
a kulso elektron hely (es persze ezzel egyutt a belso rejtett elektronok is) forogni kepesek a mag korul. ez a forgas a kornyezo B mezot aramlasba hozza, es forditva. ez a magnesesseg.
a feketelyukakban mar nem proton, elektron halmozodik, hanem csupasz G reszecskek. ket nagy tomegu feketelyuk utkozesekor a G reszecskek, az utkozes geometriajatol fuggo, szabalyos modon, froccsennek szet. a sok G magaval sodorja a B reszecskeket is, majd hatas ellenhataskent egy reszuk visszacsapodik a kiindulasi pontba, mig a nagy reszuk a kornyezo terben atomos anyagot kepez, amit a gravitacio osszegyujt, vegso soron egy vtobb feketelyukka. a kezdeti ket feketelyuk mozgasi energiaja adja az erintett terreszben a G mozgasi es B rezgesi energiajat. ha kisebb feketelyukak utkoznek, akkor galaxis jon letre, ha nagyobbak, akkor a G es B szetfroccsenese az altalunk ismert uiverzum mereten is tultesz, ahol aztan kisebb feketelyukak utkoznek 'vegtelen' ciklusban.
az egesz rendszer tulkep egy vegtelen ciklus, egeszen addig, amig a teljes B mezo nem oszlik szet olyan mertekben, hogy minden G is B reszecskeve alakul. h a teljes kezdet mi volt, azt a jo eg tudja.
„létezik két objektumnak olyan távolsága, amikor az objektumok két oldalára ható erő egyforma. elméletem szerint ez az elektromos töltésnek titulált atomi kapcsolat valós oka.”
Szerinted az elektromos töltés „oka” az elemi részecskék közötti távolság, amit az „éternyomás” hoz létre?
„ha a távolság ennél kisebb, akkor a két objektum köti erőhatás nagyobb, mint a külső erőhatások, így az elöbbi távolság egy fix egyensúlyi távolság.
ha a két objektum összeér, akkor sem éter, sem mozgó részecske nincs köztik, illetve ezek diagonális hatása kicsi, ezért qrva nagy erővel összetapadnak. ez az atommagi kapcsolat.”
Az atommagi kapcsolat, más néven az erős kölcsönhatás a részecskék összetapadásának köszönhető? Akkor a gluonok (ragasztó) hatása nem csak a kvarkokra vonatkozik, hanem a proton, neutron viszonylatra is?
különböző elméletek vannak a lenti jelenség hordozó objektumára, pl. energia hullám vagy az éter(anyag) mozgása vagy kis részecskék mozgás stb. a lényege ezeknek, hogy létezik egy erőhatás, ami a térben egyenletesen minden irányban terjed. most képzeljük el ezt mint részecske.
a részecskék minden irányban egyforma sebességgel haladnak, mivel minden ütközésükkor kiegyenlítődik a sebességük. ez a sebesség a tér határsebessége (fénysebesség) aminél gyorsabb haladás nem lehetséges. a részecskék eloszlási sűrűsége pedig olyan, hogy hosszabb utat is megtehetnek ütközés nélkül. vagyis nem mint "folyadék" hanem mint ritka "gáz" viselkednek.”
Az úgynevezett éteranyag, vagyis kicsi részecskék miből vannak? Milyen „közegben”mozognak? A TÉR ebben a kontextusban a semmi? Az üres hely, ami éterrel és anyaggal van „kitöltve”, de nem annyira, hogy azok mozdulni se tudjanak? Milyen mértékű, értékű, egy éterrészecske hatáskeresztmetszete, amivel nyomást gyakorol az anyagra, és a többi éterrészecskére? Az űrben, a semmiben csak azért fékeződnek le az éterrészecskék, mert folytonosan ütköznek egymással? Különben mi hajtja, mitől van sebessége az éterrészecskéknek? Rengeteg kérdésem van a téméhoz, mivel magyam is hasonlóképpen képzelem. :-)
„Nem "közvetíti", hanem kialakítja... Szerintem a gravitációnak nevezett természeti jelenséget, a dodekaéder alakú, rugalmas részecskékből álló, 'alap-struktúrában' ("B részecskék"-ben) terjedő, 'mindenféle', e.m. sugárzás sugárnyomása, és a két anyagi test között kialakuló "árnyékhatás" okozza.”
A Föld nevű bolygónkra érkező Napfény sugárnyomása a domináns. Azonban minden irányból érkezik valamilyen sugárnyomás a Földre. Most a Földön kialakított EM. sugárzásoktól eltekintünk, úgy mint a testekre ható „nyomóerő”. Ha szerinted ez tartja geoid formában a Földet, a forgásából adódó centrifugális erőt figyelembe véve, akkor miért nem nyomja hozzánk közelebb a Holdat? Az ugyanis lassan, de távolodik tőlünk. Ha csak a Föld és Hold „árnyékhatás”viszonyát vesszük alapul, akkor keringésből, forgásból eredő centrifugális erők nem rontják le az „árnyékhatást?
Magyari Endre kísérlete a 300 méteres toronnyal nem Experimentum Crusis, amely eldönti az elméleted helyességét. A Földön ma több 300 méternél magasabb torony létezik, a maga szilárdságából adott kilengéssel. Ezek naponta monitorozhatók, így az újhold vagy telihold alkalmával jelentkező „anomália” már feltűnt volna a fizikusoknak.;-)
különböző elméletek vannak a lenti jelenség hordozó objektumára, pl. energia hullám vagy az éter(anyag) mozgása vagy kis részecskék mozgás stb. a lényege ezeknek, hogy létezik egy erőhatás, ami a térben egyenletesen minden irányban terjed. most képzeljük el ezt mint részecske.
a részecskék minden irányban egyforma sebességgel haladnak, mivel minden ütközésükkor kiegyenlítődik a sebességük. ez a sebesség a tér határsebessége (fénysebesség) aminél gyorsabb haladás nem lehetséges. a részecskék eloszlási sűrűsége pedig olyan, hogy hosszabb utat is megtehetnek ütközés nélkül. vagyis nem mint "folyadék" hanem mint ritka "gáz" viselkednek.
legyen B és C objektumunk egymás közelében. a B objektum felől érkező részecskék a B felületéről visszapattannak, vagyis ezek nem juthatnak el a C objektumig, a C objektumnak a B felőli oldalán kevesebb részecske ütközik, mint az ellenkező oldalról. mivel a részecskék tömege és sebessége egyforma, így a C re ható erő mértéke a Cnek ütköző részecskék számától függ. így a C objektumra aszimetrikus erő hat, ami a B felé mozdítja. Bre ugyan ez igaz a C árnyékoló hatása miatt, vagyis az pedig a C felé mozdul.
az én elméletemben létezik a terek kitöltő éter és a benne mozgó részecskék is. ezek egymással energia egyensúlyban vannak. ami azt jelenti, hogy ha az éter sűrűsége nő, az ott lévő határsebesség(fénysebesség, mozgó részecskék sebessége) csökken és fordítva. ebben a modellben nem csak a mozgó részecskéknek van erőhatása a fenti példa szerinti B és C objektumra, hanem az éter nyomásának is.
az elmélet alapján ha a két objektum közelebb van egymáshoz, akkor a köztük lévő éter sűrűsége nagyobb. a nagyobb sűrűségű éternek nagyobb az erőhatása, illetve csökken a mozgó részecskék sebessége. vagyis minél közelebb van egymáshoz a két objektum, a két oldala közti fajlagos összesített erő különbség (éter nyomása + részecskék száma és sebessége) annál kisebb. létezik két objektumnak olyan távolsága, amikor az objektumok két oldalára ható erő egyforma. elméletem szerint ez az elektromos töltésnek titulált atomi kapcsolat valós oka.
ha a távolság ennél kisebb, akkor a két objektum köti erőhatás nagyobb, mint a külső erőhatások, így az elöbbi távolság egy fix egyensúlyi távolság.
ha a két objektum összeér, akkor sem éter, sem mozgó részecske nincs köztik, illetve ezek diagonális hatása kicsi, ezért qrva nagy erővel összetapadnak. ez az atommagi kapcsolat.
'De még mindig nem fogtam fel az úgynevezett árnyékhatás mibenlétét. Egy konyhanyelven elmondott ismertetőt szívesen vennék. Úgy, hogy a Mari is megértse!;-)"
(a teljes válasz le volt már itt írva...) ;-/
"a gravitációs kölcsönhatást mi közvetíti."
Nem "közvetíti", hanem kialakítja... Szerintem a gravitációnak nevezett természeti jelenséget, a dodekaéder alakú, rugalmas részecskékből álló, 'alap-struktúrában' ("B részecskék"-ben) terjedő, 'mindenféle', e.m. sugárzás sugárnyomása, és a két anyagi test között kialakuló "árnyékhatás" okozza. (kísérletileg bizonyítva: Magyari Endre kísérlete, 2143, 2145, 2166)
„Talán attól, amitől a Naprendszeben található 'egyes', Naptól nagyon távoli holdak -amelyeknek 'millió évek óta', 'csont-hidegnek' kellene lenniük-, de mégis! vulkanikus, vagy forró víz kitöréses 'jelenségeket' produkálnak...”
Ugyebár az anyag elemi részecskéi úgy vannak „kitalálva”, hogy vonzzák, taszítsák, vagy közömbösek legyenek egymással. Ezzel máris mozgásba van hozva a nagyvilág. Az oldás (szétrobbanás) és a kötés (csomósodás) a korpuszkulákra vonatkozik, nem pedig a sugárzásra. Habár ott is van sűrűsödés és felhígulás a mezőkben. De még mindig nem fogtam fel az úgynevezett árnyékhatás mibenlétét. Egy konyhanyelven elmondott ismertetőt szívesen vennék. Úgy, hogy a Mari is megértse!;-)
"Amikor felrobban egy csillag, (szupernóva) akkor ... mitől szóródik szét a csillag anyagának egy jelenős része a gravitáció hatásával ellenkező irányba? "
Na, ez jó kérdés ! Persze csak akkor, ha valóban értelmes, és a valóságban! is megfigyelhető adatokkal alátámasztott választ keresünk és találunk...! (vagyis rel.elm. hablaty eleve kizárva !)
Azt hiszem erre a kérdésre már volt itt válasz - ha csak 'érintőlegesen' is... Vagyis a kérdés az, hogy mitől nő meg 'egyszerre' egy csillag 'belső energiája' olyannyira, hogy az a felrobbanását okozza ?!
Talán attól, amitől a Naprendszeben található 'egyes', Naptól nagyon távoli holdak -amelyeknek 'millió évek óta', 'csont-hidegnek' kellene lenniük-, de mégis! vulkanikus, vagy forró víz kitöréses 'jelenségeket' produkálnak... ;-)
Vagy attól, amitől egy 'elegendően nagyméretű' -szigetelt!- ólomgömb belseje, 'az idő múltával' magasabb! hőmérsékletű lesz, mint a külseje... (pedig az 'oskolás' fizika szerint, akármilyen jól is leszigetelünk egy 'homogén testet', a 'termikus egyensúly' beállta után, a felszínének és az ahhoz közeli résznek magasabb hőmérsékletűnek kell lennie, mint a belsejének. Ami így is van - általában... De vannak kivételek! És ugye, "a kivételekgyengítik!a szabályt !"... ;) ;-)
(a teljes válasz le volt már itt írva, akit érdekel /és nem csak kíván-csi/ az megtalálja 'korábban', az 'ólomgömb'-nél. "aki keres - talál ! " ;) ;-)
„Nincs önmaga alatt - persze ehhez egy egész réteget kellene gömbszimmetrikusan megemelni.
Olyankor elvileg csak tőle kifelé (azaz felfelé) van potenciál.”
Amikor felrobban egy csillag, (szupernóva) akkor a kohéziós erőt felváltja a gravitációs kollapszus. Akkor mitől szóródik szét a csillag anyagának egy jelenős része a gravitáció hatásával ellenkező irányba?;-)
