Gondolkodtam rajta amit irtál és igazat kell ,hogy adjak. Annak idején az alu kuktafazékra is rámondták ,hogy alzheimer kórt kapsz tőle pedig ha nem vakargatod az oxidréteget, az igen stabil anyag. Viszont van egy kis félreértés ,ugyanis a helyzet az ,hogy ha lehet akkor már csak elvi okok miatt sem választom a kinai termékeket, nem fizetem az iparukat. Persze tudom ,hogy gyakorlatilag majdnem minden cég ott gyártat aztán ráragasztják a márkát de úgy gondolom, ez a túlzott függés koránt sem egészséges. Úgy érzem maradok a korábban kinézett Swep hőcserélőnél.
Az emberek többsége a munkahelyén hagyja a bürokráciát (GMP, HACCP, stb.). Ha ennyire ragaszkodsz a dokumentációhoz, akkor nem neked való az otthoni főzés. Akár sör, akár pálinka, akár étel...
A sörfőző boltos lemezes hőcserélővel az a problémám ,hogy még egy gyártói megnevezése sincsen most egy fűtéstechnikai boltban beszerezhető hőcserélőre én is rá tudok ragasztani egy matricát ,hogy SŐRHŐCSERÉLŐ. A szétszedhetőségről meg annyit ,hogy sokat keresgéltem és azt tapasztaltam ,hogy csak nagy méretű hőcserélőket lehet szétszedni egészen pontosan nem is találtam olyat sem az alfa laval sem más gyártónál ahol ne lehetett volna a termékeiket szétszedni sőt még bővíteni is további lemezek beiktatásával amiből meg több félét is csinálnak annak függvényében mire lesz használva pl láttam hogy ahol jelen lehet a szennyeződés kevésbé bordázott lemezeket ajánlanak viszont ez a teljesítmény rovására megy. A tisztítás problematikájának megoldását én személy szerint mindenképpen egy szűrő beépítésével fogom kezdeni ,keresek valami olyan kivitelűt ami-nél alapból tartálya aljára ülepszik le az esetleges komlómaradvány. E téren talán akkor járnák a legjobban ha egy sima szűrőhöz egy csap szifont gyártanák melóhelyen fusiba ((mivel orvostechnikai eszköz alkatrészeit is gyártjuk bőven van megfelelő minőségű rozsdamentes acél )) de valószínűleg erre nem lesz idő hiánya miatt lehetőségem. Visszatérve a hőcserélőre külföldi webáruházakban is csak ilen neve nincs visszakövethetetlen kinai hőcserélővel találkoztam.
Lemezes nagy kérdése a tisztítás ,ha ezt megtudod oldani akkor ez a legjobb. Vásárlás esetén inkább sörfőző bolt mint ,fűtéstechnika.És ismert márka.Alfa Laval a csúcs de az ára is. Cserébe viszont szétszedhető, lúgozható, savazható.De hogy kis teljesítményű van e, az passz.Réz spirálomat szeretném én is lecserélni de nem látom igazi megoldást.Így marad a régi egyenlőre.
Üdvözletem hosszú kihagyás után újra nekiesek a ""főzicskőlésnek"" viszont előtte gondoltam ,hogy beszerzek egy lemezes hőcserélőt. ((a hideg vizes palackos megoldás habár működött nem győzött meg, a klasszikus spirálcső meg nem sokkal olcsóbb mind a hőcserélő, a csőben egy másik van kivitelűre gondolok.)) A kérdésem az volna aki használ ilyet az milyet szerzett be. Megmondom őszintén az olasz boltban látható noname kínai cuccal kapcsolatban amiről semmilyen gyártói tanúsítvány dokumentum nem érhető el nem bízok. A gépészboltokban amik elsődlegesen pl napkollektorokhoz árulnak meg nem találok infót ,hogy ilyen célra használta volna e valaki. Pl a swep E5T hőcserélő anyagában forrasztásban gyártásában megfelel az élelmiszeripari használatnak ,irják a weboldalukon a fórövízes használatot, de más élelmiszeripari felhasználhatóságot nem találtam neten. Az alfa laval nál meg úgy láttam csak ipari méretűben gondolkodnak, kérjek árajánlatot ha szeretnék valamit. Bármi infója van a tisztelt fórumtársaknak ne tartsák magukban köszönöm.
Természetesen, ha választani lehet, a vastagabb talpút kell venni. És választani mindig lehet.
Nekem van ilyen 30 literes söröshordóm, átalakítás nélkül 9,5kg, ha kivágjuk a tetejét lejön néhány kiló. Pár éve (jó pár)vettem, 11500ft-ért adta oda a kocsmáros. Azt mondta neki ennyiért számolják a göngyöleget. Majd a következő cserénél kifizet egyet. De aztán nem használtam sosem.
Én kb 3 évig főztem BIAB egy 20 liter köröli régi sárga CCCP könnyű zománcos leveses fazékban gond nélkül.(2,5kg) Bár a vékony, zománcos is sokkal jobb, mint ezek a papírvékonyak, az biztos. Mondjuk a forralást lekvárfőzőben csináltam.
Mennyire bizonyulnak tartósnak a szinte párezer forintos, vékonyfalú rozsdamentes fazekak, ha direktben gázzsámolyon használja az ember? Az az elszineződés-feketedés mind oxidáció, nem? Nem eszi azt a semmi kis anyagot az ilyesmi? Ismerek én is olyat, aki csak használta évekig, de azért jó lenne megerősítés akár pro, akár kontra. Köszönöm, ha megosztjátok a tapasztalataitokat!
!Nem én számolom a főzőháti kihozatalomat, hanem a Breewfather app ispindel alapján 80,71%ot számolt.
Elötte én is szenvedtem az akacsony értékkel.
Amit módosítottam, hogy kétszer roppantok. Először , kb 1,5mm aztán megfelezem a rést. A máslással sem sietek, szépen lassan csorgatomm, a 78 fokos vizet, és hagyom kicsepegni. 40-50 perc...
Ez cuki, semmi meggyíz 5 nap után. Kotyorgott neki gyönyörűen, most kezd nagyon lassulni. Legalább nem savanyú... Van egy bontott pektináz kint a hidegben, megérné szórakozni vele?
Bolti esetén ritkán fordul elő fertőzés, 125gr/L-től kezdődik, súlyozás igen.Nyáron inkább egy éjszakára borkénes áztatás és fagyó.Brettet még inkább kerüld . Élesztő ha nem kveik ,tápsó nélkül is jó lesz. Boltinak inkább aroma hiánya van.Várhatóan erősen le fog erjedni.Célszerű 70-72C-on cefrézni,hogy minél több nem erjeszthető cukor keletkezzen . Ha édesíteni akarsz ,arra vigyázni kell hogy egyeseknek hashajtó hatása is van , és mellék íze.Talán eritrit.Mennyiséget célszerű poharanként kóstolva meghatározni.
Á, házi feladat kész a bolti gyorsfagyasztottnak elég a csomagolását fertőtleníteni, belül a tapasztalatok szerint semmi nincs, vagy legalábbis nem él meg azon a pH-n alkohol és komló mellett. Ha rögtön fáról jönne, akkor is egy starsan öblítés + gyorsfagyasztás elég kellene legyen, de a másodlagosban brettes meggyes is megérne egy szétosztós kísérletet, legalábbis sokan úgy jobban szeretik. Kb 125g/l normál alapsörökhöz, egészben (a fagy szétcsapja, semmi jó íz nem marad benne állítólag). Mivel hajlamos a tetején lebegve kiszáradni, lesúlyozott komlózsákokba kerül.
Nekem az eddigi kemény 3 főzésemből az volt a legkeményebb (ilyen 75% fölötti, nem tudom, pontatlan literekkel számolok), amikor egy kerek tortarácsra ráemeltem a biab zsákot magán a fazékon, és simán szivornyával gondosan mindenfelé körbeöntözgettem közel nulla távolságról a lezárt zsákot a pont 78 fokon megállt máslóvízzel. Relative piszokhamar megvan, és a jelek szerint átmossa rendesen. Akkor nem nyomtam rá a zsákra, csak hagytam egy másik edénybe dobva kifolyni, és megforrás előtt belezuttyantottam azt is. Még a legparasztabbat akarom kipróbálni, amikor csak átrakod a zsákot a sima vízbe, kavarsz rajta egyetlen alaposabbat, aztán összeönt és megy tovább a nap.
A legutóbbi főzésem gyalázatos lett, mert túl gyorsan öntöttem bele a malátát a vízbe (zacskóba roppantottam és megadta magát), csomós lett. Szétvertem, ahogy tudtam, de akárhogy néztem, inkább sok kicsi csomó lett a néhány nagyobból. Szinte végig kavartam, olyan intenzitással, hogy időnként meg-megfröccsent a lé, meg csomószor oldalt nyomkodtam a csomókat szét, több-kevesebb sikerrel. Apróra roppantok és rizshéjat használok, csak hát nem így kéne... Van is ezzel kapcsolatos kérdésem egyébként: Arányaiban kábé mennyi mirelit meggyet szánjak a vízízű 4% körüli csodába majd? Pár perc forrásban levő vízben úsztatgatás után (kis adagokban szerintem) ilyen hálós kiszedővel raknám az elfertőtlenített aprítóba, onnan meg egy elfertőtlenített tálban várná, hogy jól átgondolt kungfu mozdulatokkal átöntsem vödör fölött a forrázott igen sűrű komlózsákba, kössem, elhelyezzem, hagyjam FG-re erjedni, aztán palackozó cukorral valamicske édesítőt is bevinnék, és pár hét alatt kész a jányitató. Juj, és még egy kérdés: ilyen vékony söröknél élesztőt kellhet táplálni? Megforralt budafoki jó lehet?
Néhány főzés erejéig célszerű lenne vissza térned az alapokhoz. Mérőeszközöket ellenőrizni ( hő, fajsúly, térfogat mérőpálcák). Részletesen naplózni,szűrés utáni térfogat,fajsúly, forralási veszteség. Ezután újra tudod számolni a saját kihozatalodat amerikai rendszerint. Ez azért is hasznos ,mert ha át akarsz venni egy receptet ,használat előtt célszerű ellenőrizni.Valamint a recepttervezőbe be tudod írni a saját kihozatalodat.Túl finom roppantás sem a legjobb, becefrézéskor csomók maradhatnak. Cefrézés alatt egyenletes legyen a hőeloszlás ( alsó és felsőrész közt). Szűrés közben ne hűljön nagyon vissza.Ezeket is érdemes naplózni. Nekem a legjobb kihozatalt dekókcióval sikerült elérni ,valamint ha 36 C-on volt becefrézve.Azonos recept és alapanyag esetén mindig van eltérés.
Néztem videókat már erről sok helyen használják ezt a "sparge arm"-ot de itthon még nem láttam egyik webshopban sem.
Lehet barkácsolok egy ilyet ami kb csöpögteti a vizet a gabonaágy tetejére bár eddig is ezt csináltam csak fárasztóbb megoldással egy fakanál segítségével.
Főzőházi kihozatalra 54%, cefrézési hatékonyságra 70,5% jött ki. Ez nagyon sovány eredmény, legalább 75-80%-nak lennie kellene a cefrézési hatékonyságnak, ha folyamatos máslást csináltál. Szerintem a máslásnál ronthatsz el valamit kizárásos alapon. Annak kellene utánaolvasnod, hogy miket ajánlanak, hogyan érdemes csinálni, mire kell figyelni (bár ezeket az előzőekben már leírtam). Én is folyamatos máslást csinálok, egy műanyag vödörben, az olasznál vettem hozzá álfeneket. Ha nem bénázom el a máslást (pl. felkeverem a malátaágy tetejét), akkor 80% felett szokott lenni a cefrézési hatékonyságom, ha jól emlékszem a rekord 86% volt. De megemlítem, hogy a túl nagy kihozatal sem feltétlen jó, minél nagyobb a hatékonyság, vagyis minél több extraktot nyersz ki a malátából, annál több nemkívánatos ízű anyag oldódik ki a malátából a sörlébe. Szóval túlzásba sem jó esni.
3,5 kg weyermann pale ale 1 kg weyermann munich type 1 0,6 kg Simpsons crystal light 0,4 kg Flaked wheat 0,4 kg Simpsons chocolate 0,3 kg Simpsons medium crystal 0,2 kg Simpsons crystal extra dark
Cefrézés: 68C 60 perc 78C 5 perc
Komlóforralás: 60 perc 5g Magnum 0 perc 25g Mandarina Bavaria 20 perc 25g Mandarina Bavaria 5 perc 35g Narancshéj
Nem hülye kérdés. A főzőházi kihozatal a cefrézés során kinyert extrakt súlyának a száraz maláta összsúlyához viszonyított aránya. Tehát az erjesztés eleji sörlé extrakttartalmának súlyát elosztod a kezdéskor felhasznált maláta összsúlyával (a súlyból levonva a maláta nedvességtartalmának súlyát). A cefrézési hatékonyság a főzőházi kihozatalnak a kongresszusi cefre kihozatalához (DBFG) viszonyított aránya. Vagyis a főzőházi kihozatal értékét elosztod a felhasznált maláták kongresszusi cefrével készített kihozatalával. Ezt a kongresszusi cefrés értéket a malátagyártók többsége megadja, itt a DBFG érték használata az általános, ez a mozaikszó azt jelenti, hogy a kongresszusi cefrénél finomra roppantják a malátát és csak a maláta szárazanyagtartalmát számolják bele, a nedvességtartalmat nem. Az amerikaiak használják a "Brewhouse efficiency" kifejezést, ami szó szerint nagyjából főzőházi kihozatalt jelent magyarul, de ők ez alatt a cefrézési hatékonyságot értik, ezért ne csodálkozz, ha 80% körüli hatékonyságot emlegetnek. Ha egy szövegben "efficiency"-t vagy magyarul kihozatalt emlegetnek fórumokon, akkkor általában a cefrézési hatékonyságot értik alatta.
Amiket leírtál, annak alapján ki kellene jönnie a 80% körüli cefrézési hatékonyságnak. A felszerelésed, és az eljárásod teljesen jó. A kihozatalt legjobban a máslás technikája befolyásolja a leírtak közül, a folyamatos máslásnál ügyelni kell rá, hogy lassan, egyenletes sebességgel, egyenletesen mindenhol folyjon át a malátaágyon a máslóvíz, és a malátaágy tetejét ne kavard fel, amikor a máslóvizet ráöntöd. Biztosat akkor lehetne mondani, ha leírnád a képletet, ami alapján számolsz.
