Aventinus figyelmeztetéséhez kapcsolódóan lenne egy tiszteletteljes javaslatom:
1) Ezt a topikot tartsuk meg kizárólgosan a reformáció és ellenreformáció történelmi (társadalom- és gazdaságtörténeti) vonzatainak kitárgyalására
2) Ami a reformáció és ellenreformáció vallási (teológiai, liturgiai és egyházszervezeti) vonatkozásait illeti, azok megtárgyalására nyitottam egy topikot a VALFIL fórumon Ökumenikus teaház címmel:
Kérlek ne forgatsd ki a szavaimat, én ezt mondtam: "Régebben sokat olvastam a Bibliát, ma valóban nem túl gyakran olvasom."
De mint modtam régebben sokat olvastam, és össze vetettem az Egyház tanításával, és úgy gondolom, hogy a Katolikus Egyház a legbibliaibb. Egyébként nem a Biblia a hit egyedüli mércéje.
A topik a TÖRTÉNELEM fórumon van, a ValFil fejtegetéseket innen törölni fogom. A következő teológai-dogmatikai kérdéseket feszegető nick tiltást fog kapni.
Pedig a Biblia szerint lehet kiközösíteni embereket az Egyházból:
Ezért ha majd megérkezem, szóba hozom viselt dolgait, hogy mindent összefecseg rólunk. Sőt még ezzel sem elégszik meg, hanem egyfelől nem fogadja be a testvéreket, másfelől azokat, akik erre hajlandók volnának, megakadályozza benne, és kitiltja az egyházból.
A keresztény hagyomány nyomán foglalta dogmába a pápa Szűz Mária szeplőtlen fogantatását. Kerülni fogom az ilyen hozzászólásokat, nem is hoztam volna érvként egy pápai tanítást, ha nem szögezi le tündi-bündi hozzászólása elején, hogy katolikus.
Igazad van. Én szeretek katolikus templomokba járni, meglehetősen gyakran járok katolikus templomba, de a pápai írásokkal szemben fenntartásaim vannak. A Biblia élő és ható, kétélű kard, a Biblia szól hozzánk, Isten vala az Ige. Csak a Bibliában leírt tanításoknak hiszek.
Békés, boldog új esztendőt kívánok én is Mindenkinek.
Olvasd el újra amit a 680-asban írtam, aztán gyere vissza.
Lehet, hogy újat mondok, de Jézus, amikor lejött a Földre, 100%-ban Isten és 100%-ban ember volt egyszerre. Jézus=Isten, hisz Isten Szentháromság, és fontos tudnod, hogy Istennek nincsen anyja. Jézusnak mint leszületett embernek,- hisz emberi testet öltött, emberré lett és eljött a mennyből ebbe a bűnös világba,- volt anyja, aki szintén egy ember, aki példaértékű életet élt, Isten nem véletlenül választotta Őt ki, ezt elismerem, de ember, és örökölte Ádámtól a 680-ban említett RBT-t, a régi bűnös természetet. Istennek nincs anyja. Hiába teszel be mindenféle pápai írásokat, Isten parancsolata szerint a Bibliában lévő tanításokat kell elfogadnunk.
IX. Piusz: Az „Ineffabilis Deus” bulla (Kr. u. 1854) (DH 2800-2804)
A Boldogságos Szűz Mária kiválósága általában
A kimondhatatlan Isten… egyszülött Fiának kezdettől fogva és a századok előtt anyát választott és rendelt, hogy a Fiú testet öltve az idők boldog teljességében tőle megszülessék, és őt az összes teremtményekhez képest annyira megajándékozta szeretetével, hogy egyedül benne lelte a saját akaratához legközelebb álló tetszését. Ezért messze megelőzve az összes Angyali Szellemet és az összes szentet, oly csodálatosan elhalmozta Őt mindenféle égi kegyelmi ajándék bőségével istenségének kincsesházából, hogy ő, a bűn minden szennyétől mindig teljesen mentesen és teljes valójában szépen és tökéletesen, az ártatlanság és a szentség teljességének olyan példáját nyújtotta, amelynél nagyobb az Isten alatti világban elképzelhetetlen, és amelyet Istenen kívül senki gondolataiban felfogni nem tud.
Így tehát mindenképpen illő volt az, hogy mindig is a legtökéletesebb szentség díszeivel fölékesítve tündökölt, és teljesen mentes lévén még az áteredő bűn szennyétől is, az őskígyón a legnagyszerűbb győzelmet aratta, ő, az oly tiszteletreméltó anya, akiről az Atyaisten úgy rendelkezett, hogy egyszülött Fiát, akit önmagaként szeret, hiszen szívből önmagával egyenlőnek nemzette, neki úgy adja oda, hogy természet szerint az Atyaistennek és Szűznek egy és ugyanazon közös Fia legyen, és akit maga a Fiú választott ki arra, hogy szubsztancia szerint saját anyjává tegye, és akitől a Szentlélek azt akarta és eszközölte ki, hogy tőle fogantassék és szülessék meg az, akiből ő maga származik. A dogmafejlődés homogén jellege
Krisztus Egyháza ugyanis, amely a nála letétbe helyezett dogmák szolgálatkész őrzője és oltalmazója, azokon soha semmit nem változtat, azokból semmit el nem vesz, semmit hozzájuk nem ad, hanem minden igyekezetével azon van, hogy a régit, ami a régi időkben alakult ki és az Atyák hite ültette el, hűségesen és bölcsen fölhasználva, úgy csiszolja és finomítsa, hogy az égi tanítás ama régi dogmái láthatóságot, fényt, határozottságot kapjanak, de teljességüket, érintetlenségüket, sajátosságukat is megtartsák, és csak saját módjuk szerint növekedjenek, azaz ugyanabban a dogmában, ugyanazon értelem és jelentés szerint. [Lérins-i Vince: Communitorium primum, 23.]
A Boldogságos Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatásának ünnepélyes meghatározása
… A Szent és Oszthatatlan Szentháromság tiszteletére, a Szűz Istenanya dicsőségére és ékességére, a katolikus hit fölmagasztalására és a keresztény vallás növelésére,
Urunk Jézus Krisztusnak, Szent Péter és Pál apostoloknak tekintélyével és a sajátunkkal kijelentjük, kihirdetjük és meghatározzuk, hogy az a tan, amely szerint
a Boldogságos Szűz Mária fogantatásának első pillanatában, a mindenható Isten egyedülálló kegyelméből és különleges kegyéből, az emberi nem Üdvözítőjének, Jézus Krisztusnak érdemeire való tekintettel, az áteredő bűnnek minden szennyétől eleve megőrizve mentes volt,
Istentől való kinyilatkoztatás, és ezért minden hívőnek erősen és állhatatosan kell hinnie.
Ennélfogva, amitől Isten őrizzen, ha lennének olyanok, akik szívükben másképpen mernének gondolkodni, mint ahogyan Mi eldöntöttük, azok vegyék tudomásul és tudják meg, hogy saját maguk elhatározása által elítéltetve, hitükben hajótörést szenvedtek és az Egyház egységétől elszakadtak, ezen felül pedig ezen tettük alapján a jogban megszabott büntetések szigorát vonják magukra, amennyiben azt, amit szívükben gondolnak, szóval vagy írásban, vagy bármi más külső kifejezéssel kijelenteni merészelnék.
Ha nem akarsz a katolikus igazságnak a teljességétől elszakadni, akkor vond vissza azt az eretnek kijelentésedet, mely szerint Szűz Mária is bűnös ember volt.
XII. Piusz: A „Munificentissimus Deus” apostoli rendelkezés (Kr. u. 1950) (DH 3900-3904)
A szent Atyák és a teológusok erre vonatkozó minden érve és megfontolása mint végső alapra a Szentírásra támaszkodik, ez pedig úgy állítja mintegy szemünk elé a jóságos Istenanyát, mint aki a legszorosabb kapcsolatban van az Ő isteni Fiával, és annak sorsában mindig részt vállal. És ezért szinte lehetetlennek látszik, hogy eme földi élet után Krisztustól az, aki Krisztust foganta, szülte, tejével táplálta, karjában tartotta és kebléhez szorította, ha lélekben nem is, de testben elvált volna.
Mivel Megváltónk Mária Fia, az isteni törvény legtökéletesebb megtartója, bizony semmiképpen sem tehette, hogy örök Atyja mellett legszeretettebb Anyját is ne tisztelje. Mivel pedig képes volt arra, hogy oly igen nagy tisztelettel magasztalja őt föl, hogy sértetlenül megőrizze a sír romlásától, hinnünk kell, hogy ezt valóban meg is tette.
Legfőképpen arra kell visszaemlékeznünk, hogy a II. századtól kezdve Szűz Máriát a szent Atyák új Évaként említik az új Ádám mellett, aki bár Neki alávetve, Vele mégis a legszorosabb kapcsolatban vesz részt az alvilági ellenség ellen vívott ama küzdelemben, amely, amint azt az Ősevangélium [Ter 3,15] előre jelzi, a bűn és a halál fölött aratott legteljesebb győzelemmel fog végződni; amelyek a népek apostolának írásaiban mindig együtt szerepelnek. [Róm 5 és 6; 1Kor 15,21-26; 54-57].
Miként Krisztus dicsőséges föltámadása ennek a győzelemnek lényeges része és legvégső győzelmi jele volt, úgy a Boldogságos Szűz Fiával való közös küzdelméből szűzi teste „megdicsőítésének” kellett következnie, amiként ezt ugyanaz az Apostol mondja: „Amikor a romlandó magára ölti a romlatlanságot, akkor teljesedik az Írás szava: a győzelem elnyelte a halált” [1Kor 15,54].
Ezért az Isten fölséges Anyja, Aki Jézus Krisztushoz az előrerendelés „egy és ugyanazon rendeletével” a teljes örökkévalóságon át titokzatos módon kapcsolódott, Aki fogantatásában Szeplőtelen, Isteni Anyaságában teljesen érintetlen Szűz, nemes lelkű társa az isteni Megváltónak, Aki a bűn és annak következményei fölött teljes győzelmet aratott, Kiváltságainak mintegy legfőbb koronájaként elnyerte azt, hogy a sír romlásától mentes maradt, s úgy, amiként már Fia, aki legyőzte a halált, testével és lelkével a mennyei legfőbb dicsőségbe fölvétetett, ahol Fiának, az idő halhatatlan Királyának jobbján Királynőként tündököl [vö. 1Tim 1,17]. …
Ennélfogva … a Mindenható Isten dicsőségére, aki Szűz Máriát megkülönböztetett jóindulatával bőségesen megajándékozta, saját Fiának tiszteletére, aki az idő halhatatlan Királya, a bűn és halál legyőzője, az Ő fönséges Anyja dicsőségének növelésére és az egész Egyház örömére és ujjongására, A mi Urunk Jézus Krisztus, Szent Péter és Pál apostolok tekintélyével És a Miénkkel kihirdetjük, kinyilvánítjuk és meghatározzuk, hogy Istentől kinyilatkoztatott dogma:
Hogy a Szeplőtelen Istenanya, mindenkor Szűz Mária földi életpályája befejezése után testével és lelkével együtt fölvétetett a mennyei dicsőségbe.
Minélfogva ha valaki, Isten ne adja azt, amit mi meghatároztunk, vagy tagadni, vagy akarattal kétségbe vonni merészelné, tudja meg, hogy az isteni és katolikus hittől teljesen elpártolt.
Áldott, békés új esztendőt kívánok mindannyiótoknak!
Jézus Krisztus, az Isten Fia, Megváltó és ÚR 2007-ben is!
Az Ő tudtával ment végbe a reformáció, az ellenreformáció, a történelemnek is Ő az Ura. Ő lesz az Ura a következő esztendőnknek is éppúgy, mint az 56-os esztendőnek, az 895-ös esztendőnek, az 1517-es esztendőnek, az 1848-as esztendőnek, az 1867-es esztendőnek, az 1920-as esztendőnek, az 1939-es esztendőnek, az 1945-ös esztendőnek, az 1956-os esztendőnek és a 2006-os esztendőnek is ő volt.
Minden emberi élet természeténél fogva bűnös; Isten nyilvánította ki ezt az egyetemes igazságot.
Rm.3:23
"Mert mindnyájan vétkeztek és szűkölködnek az Isten dicsősége nélkül."
Zsolt.51:7
"Minden férfi és nő, aki erre a világra született hamisságban fogantatott."
Ádámtól örököltük a Régi Bűnös Természetet, továbbiakban RBT.
Jézus viszont legyőzte a bűnt az Ő kereszthalála által. Ez Isten gondoskodása.
Képzelj egy szakadékot, ahol a bűnbeesés miatt az egyik oldalon Ádám és Éva, vagyis mi emberek vagyunk, a másik oldaon pedig Isten. A Paradicsomban nem volt ez a szakadék, az ember közösségben volt Istennel, egészen a bűnbeesésig. Isten gondoskodott rólunk, emberekről, és képzeld azt el, hogy a szakadékra Isten egy hidat tesz vízszintesen kereszt formájában, amin csak át kell sétálnunk. Ez azonban azt jelenti, hogy elfogadjuk Jézust személyes megváltónknak, azonosulunk az Ő kereszthalálával, és mi is meg vagyunk feszítve Jézussal. Gal.2:20
Ez minden emberre vonatkozik, így Máriára is. Mária valóban példás életet élt, és nem véletlenül választotta ki Isten, ezt elismerem. Viszont Ádámtól, mint teremtmény, Ő is örökölte az RBT-t (régi bűnös természetet).
Hat nap múlva Jézus maga mellé vette Pétert, Jakabot és testvérét, Jánost, s fölment külön velük egy magas hegyre.Ott elváltozott előttük, arca ragyogott, mint a nap, ruhája pedig olyan fehér lett, hogy vakított, mint a fény.S íme, megjelent nekik Mózes és Illés, és beszélgettek vele.Péter erre így szólt Jézushoz: "Uram, jó itt nekünk! Ha akarod, csinálok ide három sátrat: egyet neked, egyet Mózesnek, egyet pedig Illésnek."
Mt 17.1-4
És íme, két férfi beszélgetett vele: Mózes és Illés. Megdicsőülten jelentek meg, és a haláláról beszélgettek, amelyet Jeruzsálemben kell majd elszenvednie.
Lk 9,30-31
Itt szentek jelentek meg.
A keresztény hagyományban egyértelműen megtalálható:
Jeruzsálemi Szent Cirill: Hitoktató beszédek, 23,9 (Kr. u. 350)
Aztán megemlékezünk az elhunytakról is; először az ősatyákról, prófétákról, apostolokról, vértanúkról, hogy az Isten az ő kérésükre és közbenjárásukra fogadja kegyesen könyörgésünket. Majd az elhunyt szentatyákért és püspökökért imádkozunk és általában azokért, kik köztünk szenderedtek el; mert az a hitünk, hogy azáltal segítünk legjobban azokon a lelkeken, kikért imádkozunk, ha akkor tesszük, mikor a szent és csodálatos áldozat jelen van (az oltáron).
A Bibliába szószerint nincs benne, de vannak erre utaló részek:
Valljátok meg tehát egymásnak bűneiteket, és imádkozzatok egymásért, hogy meggyógyuljatok. Igen hathatós az igaz ember buzgó könyörgése.
Jak 5,16
Ekkor elébe állt az Úr angyala. „Anna, Anna” hangzott a szózat, „az Úristen meghallgatta kérésedet. Foganni fogsz és szülni, s egyszer a te sarjadról beszél majd az egész földkerekség!” „Úgy igaz, ahogyan él az Úr, az Isten” fogadkozott Anna, „szüljek akár fiút, akár leányt, áldozati ajándékul viszem az én Uram és Istenem elé! Az Ő szolgálatára lesz a gyermek élete legvégső napjáig!” … a gyermek három éves lett … Mária pedig ezentúl a templomban élt, mint galamb a fészkén…
Mikor tienkét éves lett, a papok tanácsot tartottak. „Íme, Mária, tizenkét éves lett az Úr templomában.” töprengtek. „Mitévők legyünk vele, hogy be ne szennyezze a mi Urunk és Istenünk szentélyét?” Végül ezt mondták a főpapnak: „Tiszted amúgy is az Úr oltárához állít, menj hát be és imádkozz Máriáért, s amit majd kinyilatkoztat neked az Úristen, azt fogjuk cselekedni.” A főpap tehát felöltötte a tizenkét csengővel ékesített palástot, és bement a szentek szentjébe, hogy imádkozzék a leányért. S lám, elébe állt az Úr angyala: „Zakariás, Zakariás!” szólította meg: „menj ki és hívd gyűlésbe a nép özvegy férfiait. Mindegyikük hozzon magával botot, s amelyiküknek az Úristen jelet mutat, annak legyen felesége a leány!” … Urtoljára József vette át a botját, s lám: a botból galamb röppent fel, és József fejére szállt. Ekkor megszólalt a főpap: „József, József, neked jutott osztályrészül, hogy az Úr szüzét magadhoz vegyed, neked, hogy a gondját viseld!” De József vonakodott: „Fiaim vannak, öreg vagyok magam is, ez meg fiatal leány!”
Egy alkalommal betért hozzá az írástudó Annás… és észrevette, hogy Mária teherben van. Alig lépett ki a házból, már sietett is a paphoz a hírrel: „Íme, József, akiért kezességet vállaltál, súlyosan vétett a törvény ellen!” „De hát mi történt?” kérdezte a főpap. „Annak idején átvett egy szüzet az Úr templomából.” magyarázta Annás. „És ezt a szüzet József bemocskolta, titkon élt vele házaséletet.” … „Mária” kérdezte a főpap. „Miért tetted ezt? Miért alacsonyítottad le a lelkedet? Elfeledkeztél a te Uradról és Istenedről?” … Mária keserű könnyere fakadt, úgy bizonygatta: „Amilyen igaz, hogy él az Úr, az Isten, úgy vagyok én tiszta Őelőtte és férfit nem ismerek!”
Jakab protóevangéliuma, 4.7.8-9.15.
Ez azt bizonyítja, hogy Mária bűntelen életet élt.
Az utoldó kérdésed értelmetlen. A Nap soha nem forgott a Föld körül, de ha így lenne az sem érdekelne.
A mi (protestánsok) értelmezése szerint az Egyetemes Anyaszentegyház fogalom mindazon hívők összességét jelenti, akik elfogadják megváltójukként Jézus Krisztust.
Ez egy láthatatlan egyház, amelynek élén maga Jézus Krisztus áll, aki az egyetlen főpapunk. Nincs szüksége semmiféle földi helytartóra. Az egyetemes papság elve alapján valamennyi Krisztus-hívő pap is egyben. A hivatásos papok és a laikus hívek között tehát nincs fokozati különbség, csak hivatásbeli.
A láthatatlan Egyetemes Anyaszentegyház sok látható felekezetben ölt testet, de csak azért, mert némi egyházi rendtartásra azért szükség van. A láthatatlan egyháznak egyaránt tagjai lehetnek protestánsok, római hitűek, görög és örmény rítusúak, ill. egyéb irányzatok is. Azt nem mi döntjük el, hogy ki a tagja ennek a láthatatlan egyháznak, hanem maga az Úristen.
Persze neked ezt hiába magyarázom, olyan ez, mintha a falnak mondamán.
Te csak a római teológiából bebiflázott szövegekkel jössz elő állandóan:-)
- Tudod mit jelent az hogy " szent " a biblia szerint ? - Hol van az újszövben olyan esemény mikor szentek megjelentek volna ? - Hol van az hogy ők közbenjárók ? - Miből gondolod hogy Mária bűntelen volt ?
Szerinted a nap még " mindíg " a föld körül forog ?
