Nekem van egy olyan elméletem, hogy Európa, amely kb 1o szélességi fokkal van északabra, mint Kina, tőkeintenzivebb gazdálkodást igényelt már a középkortól kezdve. Az ókori Európa déli részein a rómaiak fenn tudtak tartani egy nagy lélekszámú, munkaintenziv társadalmat (elsősroban az Afrikai gabornára támaszkodva), amely a kinaiakhoz hasonlóan integrált, de a germán és szláv népek felemelkedése ezt a birodalmat széttörte, akárcsak a mongolok a kinaiaiakat. A középkori euban azért nem alakult ki egységes birodalom, mert nem volt meg a népességfelesleg óriási hadseregek fenntartásához. a háború hardverigényes volt, várak, pár ezres lovagseregek komoly fegyverzettel, mig ázsiában milliós tömeghadseregek voltak relative egyszeru fegyverzettel, amelyek lehetővé tették a terület feletti totális kontrollt. európában nem lehetett totális kontrolt gyakorolni, mert nem volt annyi, a gazdaságban nélkülözhetetlen ember, aki a totális kontrolt megvalósithatta volna a polgárság és a parasztság is azért lehetett kevésbe elnyomva, mert Európa róma bukása után végig munkaerőszükségletben szenvedett, ezért is indult el a gépesedés irányába. persze ez csak egy elmélet, kiváncsi lennék a középkori Kina mennyire volt gépesitve.
1. Erre szerintem nincs egyértelmű válasz csak különböző elméletek. Végül is a történelem nem egzakt tudomány. Sok mindent pl. nem tudunk. Az árszínvonalbeli különbségek is inkább csak az utóbbi időben lettek rendesen kutathatóak. A kérdés nincs lezárva.
Amit tudunk az alapvetően az, hogy ekkoriban Európában az uralkodói és földesúri hatalom jócskán korlátozott volt, míg Kínában nem. Egy volt tanárom ilyenkor mindig azzal jött elő, hogy a "magántulajdon" léte a meghatározó különbség, de ez persze nem igaz, mert pl. a legfontosabb term. tényező, a föld nem volt magántulajdonban sem a római jog, sem a modern jog értelmében. Arra a 18-19. századig várni kellett.
2. A földrajz szerintem sem elég önmagában. A Római Birodalom is jórészt Európában volt, mégsem lett Ipari Forradalom.
Viszont nincs egységes állam a Római Birodalom után, hanem sok kisebb állam, aminek a lakossága nyelvileg is kezd divergálni. Így a növekedés extenzív lehetőségei is hamarabb beszűkűlnek.
Ugyanakkor Kínában is volt partmenti hajózás, ott is volt csatornázás. Mégsem volt elég az ipari forradalomhoz.
A magyarázatok főcsapásiránya inkább a társadalmi különbségekből és az eltérő intézményrendszerből erednek. Ettől függetlenül, amikor előjönnek az intézményekkel az ált. azt jelenti, hogy nincs egyértelmű válasz.
Nagyon jó a topik felvetés, én és akartam egy hasonlót nyitni, ámbár nem kultúrfölény cimszóval, hanem a két centrum térség Európa és Kelet Ázsia fejlődését akartam összemérni. Alapvetően két fő kérdésem lenne: 1. Milyen fő különbségek vannak Európa és Kelet Ázsia közt az 14ooas évek végén, amelyek odavezettek, hogy Ázsia bezárkózott (nemcsak Kina, Japán is!) Itt gondolok, technológiai, társadalmi, tőkefelhalmozottsági szintekre (pl mennyire elterjedt a nem biológiai erőforrások felhasználása Ázsiában, Európában, városi népesség aránya, pénzgazdálkodás penetrációja. ipar/mezőgazdaság aránya. milyen társadalmi csoportok léteztek és voltak dominánsak etc.
2. Miért alakultak ki ezek a különbségek? Nagyon sok helyen látni olyan magyarázatokat, hogy Kelet Ázsia nem volt versengő, Európa meg igen és ennek az oka földrajzi. Én ezt az argumentációt elfogadni nem tudom, a következők miatt: -Európa partvonala szabdaltabb ugyan, mint Kelet Ázsia, de van egy egységes sikság a Pireneusoktól az Urálig az Atlanti, Északi tengeri, Balti partvonal mellett, ahol nyugodtan kialakulhatott volna egy egységes birodalom Nagy Károlytól vagy akár Caesartól kezdve. -A római Birodalmat valahogy nem érdekelte a földrajzi tagoltság, meglehetősen brutális tereptárgyakon ivelt át a Birodalom többszáz évig (Alpok két irányba, Pireneusok, Földközi tenger, Adria, Csatorna, etc) -A középkori európa nem földrajzi határok mentén volt tagolt, gondoljunk csak a német vagy itáliai megosztottságra, Burgundiára, franche comtera stb. Ezenkivül az sem állja meg a helyét, hogy Kelet Ázsia ne lett volna megosztott. Legalább 6 játékos volt a szinpadon (mongolok, manchuk, japánok, koreaiak, vietnamiak, kinaiak) és Kina maga is gyakran szétesett, bár az alapállapota a stabil egységes birodalom volt. Aztán ott volt még a széttagolt Dél Kelet Ázsia is, de annak nem volt centrum jellege. Tehát Kelet Ázsia is megindulhatott volna a versengő, háboruzó irányvonal felé de nem tette. Vajon miért?
Tényleg van ilyen tendencia, de ez nem meglepő, hiszen a történettudomány sokáig Európa-centrikus volt, és ezt sokan megpróbálják ellensúlyozni. A megszokott régi sztorihoz képest most így tényleg nagy a kontraszt.
Viszont vannak elméletek, amik egész szépen magyarázhatják Kína és Európa viszonyát technológiai tekintetben.
Az egyik, hogy amit Kína feltalált, azt másképpen alkalmazta, mint Európa. Ezt általában az eltérő társadalmi-intézményi struktúrával szokták magyarázni: Kína egyszerűen túl nagy volt, és megengedhette magának azt a luxust, hogy befelé forduljon. Emellett a rízs révén sokkal nagyobb népsűrűséget érhetett el. A kínai vezetés sem támogatta a gyarmatosításokat (Cseng-Ho expedíciója után le is állítottak minden felfedezőutat), féltek azok destabilizáló hatásaitól. Az erős állam fékezhet is.
Túlzás lenne azt hinni azonban, hogy Európa nem produkált meglepő találmányokat. Ezek viszont a politikai széttagoltság, és hábórúk miatt nem mindig maradtak fenn úgy, mint Kínában, ahol lényegében az i.e. 1 évszázad óta van egységes állam. Az antik/hellenisztikus tudomány is produkált nagy felfedezéseket, de ezeket sem hasznosították a gyakrolatban. Pont ugyanúgy mint Kínában. Csakhogy amíg Kína nem változott meg, addig Európa igen.
Arra is van elmélet, hogy miért lehetett több felfedezés Kínában. Az újabb növekedéselméletek között van olyan, amelyik úgy tartja, hogy a felfedezések véletlenszerűek (az Ipari Forradalom előtt ez elég valószínű is). Tehát az egy országban várható felfedezések száma a lakosságszám növekedésével együtt növekszik. Kína vitathatatlanul a legnépesebb állam az emberi történelemben, így nyílván abszólut mértékben több talámány született meg. De egy főre vetítve ez nem biztos, hogy igaz.
Tény a tény, a minőségtől a termékeik messze vannak. Nekik jó üzlet, hogy idejönnek árulni a ruháikat, meg a többi termékeiket, kiszorítják a sokkal jobb magyar árusokat és más kakiját kell megvennünk.
Nem az hogy minen kínait hülyének nézek... Csak kurvára idegesítő, hogy bármelyik boltba bemész bármit vennél, mi a felirata? Made in China! Lehet hogy olcsón, de szart árulnak.
Ők találták fel a papírt, iránytűt, meg a többi szart, amik nélkül ma nem tudnánk élni. De a XV. század idején Kína már nem volt sehol. Időszámításunk kezdete után már nem sok mindent lehetett/lehet hallani róluk, csak azt hogy iszonyatos léptékben szaporodnak és a világ legszarabb termékeit állítják elő.
Kína kb. a XV. századig egyértelműen előttünk járt. Utána ez a fölény egyre vitathatóbb, kb. a XVII. vagy a XVIII. századtól tudományos-technikai és katonai (hadszervezési) területen egyértelmű és gyorsuló ütemben növekvő európai fölény párosult (akkor még) kínai gazdasági fölénnyel, ami aztán a XIX. század elején teljesen eltűnt. Ettől kezdve sosem volt és ma sincs kínai fölény gyakorlatilag semmilyen téren.
