Keresés

Részletes keresés

sierra Creative Commons License 2006.10.19 0 0 93

Tulképpen mikor az angolok eldöntötték, hogy Észak-Ameriák az első, már ott eldőlt a francia forradalom...

:o)

Előzmény: Törölt nick (88)
sierra Creative Commons License 2006.10.19 0 0 92

Értem.

 

Bár azt még mindig nem fogtam fel, hogyan lehetséges ez.

Legeltetve mondjuk 200 marha tereléséhez kell 1 kovboj, 1 ló, meg 1 puli. Istállóban ezek hárman akkor se tudják ellátni 200 marha gondozását, ha megfeszülnek.

Legeltetve a fű nől a réten - istállózva úgy köll lekaszálni, odavinni, elérakni. Itatás detto.

Legeltetve a tehénlepény tökmindegy hova esik, ott pont jó - istállóban össze kell szedni, elszállítani, szántásba kiszórni.

Legeltetve a nap meg a hold világít, istállóban eletronyosan kell fotonokat gerjeszteni, hogy a tehen lássa, mit eszik. Sőt, ha jól hallottam, mi magyarok még fűtünk is a tehennek.

Rétet nem köll felépíteni, ellenben az istállót boxostul fel kell. Aztán állagmegóvni.

 

Ezt mind ellensúlyozza a tej és a kisebb földmennyiségen megtermelhető abrak miatt felszabaduló termőterület?

Előzmény: igen7 (83)
Törölt nick Creative Commons License 2006.10.19 0 0 91
Nem?:DD
Előzmény: igen7 (90)
igen7 Creative Commons License 2006.10.19 0 0 90
tudomásom szerint európában nem volt különösebb jelentősége.
viszont az is egy érdekes dolog, hogy a mezőgazdasági forradalom az erdők visszaszorulásának az ideje is
Előzmény: Törölt nick (89)
Törölt nick Creative Commons License 2006.10.19 0 0 89
És a trágya, mint fűtőanyag?
Törölt nick Creative Commons License 2006.10.19 0 0 88
Még a XVI. Lajos fél heréjét lehetne áthozni a WWII topikból... :-)
Előzmény: sierra (80)
igen7 Creative Commons License 2006.10.18 0 0 87
pontosan.
persze a mezőgazdasági forradalomnak ez csak egy összetevője volt.
Előzmény: usinszkij (86)
usinszkij Creative Commons License 2006.10.18 0 0 86
Földet, trágyát, amit tudatosan felhasználhatnak.
Előzmény: igen7 (85)
igen7 Creative Commons License 2006.10.18 0 0 85
igen, de földet igen.
Előzmény: usinszkij (84)
usinszkij Creative Commons License 2006.10.18 0 0 84

az istállóban tartás eleve sokkal egyszerűbb mint legeltetni, csak takarmány kell hozzá.

 

Meg istálló, szalma, hely a trágyának, talán még kevesebb munkaerőt sem nyernek ezzel.  

 

 


 

Előzmény: igen7 (83)
igen7 Creative Commons License 2006.10.18 0 0 83
ez ennél összetettebb dolog.
az istállóban tartás eleve sokkal egyszerűbb mint legeltetni, csak takarmány kell hozzá.
viszont az istállózással már teljesen más okok miatt tartják az állatokat, mint azt megelőzően a legeltetéskor.

a tehén esetén pl. ha legeltetik, nem nagyon van értelme a tejéért tartani, mert a puszta közepéről nehéz elszállítani a stuffot. ha viszont istállóban van, akkor sokkal könnyebb.
Előzmény: sierra (82)
sierra Creative Commons License 2006.10.18 0 0 82
Ezek szerint a tehén egyszerűen azért van istállóban, hogy ne mehessen semerre, főleg ne a vetésbe?
Előzmény: igen7 (81)
igen7 Creative Commons License 2006.10.18 0 0 81
a mezőgazdasági forradalom előtti mezőgazdaságnak az volt a lényege, hoyg addig vetettél a földbe, ameddig az ki nem merült, de nem léteztek megfelelő talajerőutánpótló módszerek, hogy a termőképességet fenntarthasd.
ezeknek 3 formáját szokás elkülöníteni:
- a legprimitívebb a vadtalajváltó, ahol feltörnek egy adott területet, vetnek bele ameddig ki nem merül, aztán otthagyják, mennek a következő területre. ez ugye elég minimális területkihasználást tesz lehetővé.
- a kétnyomásos lényege, hogy a földterület felébe vetnek, a másik felét meg parlagon hagyják és adott esetben állatokat hajtanak ki rá legelni. itt már a földterület felét kihasználják
- a háromnyomásos hatékonysága már 2/3-os, itt a három részből kettő be van vetve.

mindhárom esetben a talaj a termőképességét az által nyeri vissza, hogy ugaroltatják, vagyis a földek jelentős részét egyszerűen nem tudják termelésre használni.

ezzel szemben az istállózó állattenyésztésnél a talajerőutánpótlás teljesen máshogy működik. eleve vetésforgót alkalmaznak, míg az előbbi esetekben gyakorlatilag monokultúrában termesztettek valamilyen gabonát (leginkább búzát). a vetésforgó meg eleve sokkal hatékonyabb talajerőutánpótlást tesz lehetővé. másrészt lehetővé teszi azt is, hogy ne csak gabonát, hanem mondjuk takarmánynövényeket termesszenek. ez kíméli a talajt is (asszem a lucernafélék képesek a nitrogén megkötésére, ami nagyon nagy előny, mert ez a legfontosabb és legnehezebben pótolható tápanyag), illetve nagyobb állatállományt tesz lehetővé. a nagyobb állatállomány meg több trágyát jelent, ami ugye talajerő utánpótlásra felhasználható.
vagyis innentől kezdve nem szükséges ugaroltatni.
Előzmény: sierra (79)
sierra Creative Commons License 2006.10.18 0 0 80

(a barna meg a műbenzinhez :) )

-- Vazze, erre humorra nem voltam felkészülve és olyat nyerítettem a könyvtárban, hogy leglebbentek a függönyök...

:-D

Előzmény: igen7 (65)
sierra Creative Commons License 2006.10.18 0 0 79

abszoltút off

 

vagyis olyan mezőgazdasági technikák elterjedése (vetésforgó - az ugaroltatás kihagyása, istállózó állattartás, )

 

-- Kedves Igen7 kartács, világosítsd meg az elmémet légyszíves, hogy miért jó az istállózó állattartás. Úgy tűnik, mintha te vágnád a témát. Megfagy a tehén télen, vagy mi a nyű?

Előzmény: igen7 (60)
igen7 Creative Commons License 2006.10.18 0 0 78
még valami: az usa-nak nyújtott katonai segítség miatt az államháztartás gyakorlatilag csődbe ment.
Előzmény: igen7 (77)
igen7 Creative Commons License 2006.10.18 0 0 77
a briteknek sem osztott-szozott sokat, ugyanis a gyarmatokkal folytatott kereskedelem nem szűnt meg, és ekkor már ott voltak indiában is.
a franciák ellenben elvesztették az összes gyarmatukat és csak az 1830-as években kezdtek újra gyarmatokat szerezni.
ja és az amerikai függetlenségi háborúban ne felejtsük el, hogy az angolok az usa-val és a franciákkal szemben lokálisan vesztettek.

egyébként a francia gyarmatosítás első korszaka leginkább a gloire-ról szól, az uralkodó ház dicsőségének növeléséről. jelentősebb kivándorlás a gyarmatokra nem volt (egyedül quebecbe). sőt, a protestánsok is inkább más európai országokba menekültek, nem a tengeren túlra. mondjuk éppen ezért gazdaságilag nem érte őket nagy veszteség a gyarmatok elvesztése miatt.
Előzmény: Törölt nick (76)
Törölt nick Creative Commons License 2006.10.18 0 0 76
De a britek elvesztettek a maguket. Szerintem alapvetoen kb. egyenrangu hatalmakrol volt szo, a franciak szarazon, a britek a tengeren voltak kicsit erosebbek.
Előzmény: igen7 (75)
igen7 Creative Commons License 2006.10.18 0 0 75
az a háború az nem osztott - szorzott, ez az usa függetlenségi háborúja. a franciák a gyarmataikat nem tudták visszaszerezni.
Előzmény: Törölt nick (74)
Törölt nick Creative Commons License 2006.10.18 0 0 74
A britek nem rendeztek le a franciakat, pont a forradalom elott ert veget egy haboru, ahol pont a franciak gyoztek. Nagyjabol egalban voltak, olyannyira, hogy a britek csak ugy tudtak legyozni oket huszonot eves haboruskodas soran, hogy szinte egesz Europa ellenuk harcolt...
Előzmény: ftonyo (49)
Törölt nick Creative Commons License 2006.10.18 0 0 73
Sajnalom is! Mit szolnatok, ha legkozelebb ti jonnetek, mondjuk Zurich-be? :-)
Előzmény: Maotai (71)
Törölt nick Creative Commons License 2006.10.18 0 0 72
Ezek a dolgok kis tulzassal Angliaban szinte a XXI. szazadig fennmaradtak... de mondjuk tulzas nelkul mondhatjuk, hogy a XVIII. szazadban ott se volt modernebb a kozigazgatas, vagy ott se volt kevesbe allamegyhaz (sot utobbi maig van).
Előzmény: ftonyo (50)
Maotai Creative Commons License 2006.10.17 0 0 71

Egész jól sikerült a tali...

sajnálhatod, h nem ugrottál át :)

 

(Látom, felpörgött a téma - majd nekem is lenne 1-2 ötletem hozzá)

Előzmény: Törölt nick (48)
igen7 Creative Commons License 2006.10.17 0 0 70
szvsz nem. ugyanis ezeket a gyarmatokat gazdaságilag nem nagyon aknázták ki.
Előzmény: Don Quixote (67)
Don Quixote Creative Commons License 2006.10.17 0 0 69
"a forradalmom tömegbázisát gyakorlatilag csak a párizsiak adták, hmm, régi hagyomány szerint mondhatni

már akkor is ott, illteve a környéken élt a teljes lakosság jelentős része"

 

A nagy francia forradalom óta a vidékiek másodrendű állampolgároknak számítanak a párizsiak mögött Frankhonban.

Sőt, minél messzebb lakik valaki Párizstól, annál alacsonyabb fokon áll a társ. ranglétrán.

A legalacsonyabb a presztízsük persze a nem francia anyanyelvű nemzetiségeknek, baszkoknak, bretonoknak, korzikaiaknak, de nagyon alacsony rangja van egy guyenne-i vagy vendée-i parasztnak is.

Ezeket a párizsiak mélyen megvetik és vidéki bunkónak gúnyolják.

?ég egy párizsi arab boltosnak is nagyobb a szemükben a presztízse, mint egy vidéki gazdálkodónak.

Hogy hová süllyedtek ezek a franciák!

Előzmény: miszega (25)
Don Quixote Creative Commons License 2006.10.17 0 0 68

"Nem azért, mert a franciák katolikusok voltak, míg az angolok és hollandok protestánsok?

Eléggé közkeletű vélekedés, hogy a protestánsok sokkal keményebben képesek küzdeni a sikerért, mint a katolikusok..."

 

Ezzel a hozzászólásoddal egy csomó katolikus fórumozót megsértettél. Például engem is.

Caramba!

Előzmény: Galgadio (27)
Don Quixote Creative Commons License 2006.10.17 0 0 67

Az nem játszott közre a francik lemaradásában, hogy a hétéves háborúban elvesztették a gyarmataikat?

Mondjuk nyersanyagforrások és késztermékpiacok beszűkülése vagy valami ilyesmi?

igen7 Creative Commons License 2006.10.17 0 0 66
jav ahogy én tudom, a francia forradalom korában a francia termelés még javában manufaktúrális keretek között zajlott
Előzmény: igen7 (64)
igen7 Creative Commons License 2006.10.17 0 0 65
a kevés az télleg kevés. nem véletlen hogy anglia , az usa és németország váltak a legfejlettebb ipari hatalmakká a 19.század végére, - nekik van/volt a területükön a legnagyobb szénkészlet. mert a feketekőszén nélkülözhetetlen az acélgyártáshoz, anélkül nagy mennyiségben egyszerűen nem lehet vasat előállítani. (a barna meg a műbenzinez :) )
a franciáknak meg nincs. japán sem véletlenül mandzsúriában építette ki a nehézipari kapacitását.
a gondwana utódkontinensein pl komolyabb lelőhely van vagy 5.
Előzmény: Törölt nick (63)
igen7 Creative Commons License 2006.10.17 0 0 64
manufaktúrák - gyakorlatilag teljes egészében emberi munkára alapozott termelés folyt bennük. a textiliparban pl. nem volt önmagában szükség gőzzel hajtott gépekre, de néhány találmány lehetővé tette, hogy sokkal hatékonyabbá válhasson a termelés (spinning jenny, meg mittom még mik voltak ezek). ezen eszközök használatától kezdve már nem manufaktúrális keretek között zajlott az egész (amikor egy ember elszöszölgetett az adott termék gyártásával). igazából szervezési különbségek is voltak, na meg persze a volumen. ahogy én tudom, a francia forradalom korában a termelés még javában manufaktúrális keretek között zajlott, miközben angliában meg már nem.
Előzmény: Törölt nick (62)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!