Általános hobbi alatt azt értem, hogy nem csak nappal, tökéletes fényviszonyok mellett, stb., hanem naplemente, éjjel, szürkületben, hóban.
Tisztában vagyok ezekkel a knbségekkel is, de ki lehet használni ISO 400 feletti tartományt? Külön vakut valszeg nem veszek, a képstabi jól jöhet, digic2 és 3 közti + aláírom.
De tudom nekem kell eldönteni, hiszen én fogom használni.
A G7 valóban SOKKAL szebb. Olyan benyomást kelt, mintha az öröklétnek készült volna. Cserébe dögnehéz (mondjuk én is az vagyok:). Fogd kézbe a dögöket, az Extreme Digital-ban talán még próbát is csattinthatsz velük saját kártyára. Tudod: ízlések és pofonok...
Sziasztok! Tanácsotokat szeretném kérni. Általános hobbi célra szeretnék venni egy Canon digi gépet. Egész nap járom a várost, megörökíteném az általam érdekesnek ítélt dolgokat, esetleg néha kisérleteznék is. A G7 és az A630 között vacilálok. Nem tudom megítélni, hogy megér-e kb 40000 ft-t a részleges fémváz, a 6x zoom és a könnyebb állítási lehetőség. Nektek mi a véleményetek? Előre is köszi!
Nálam az "öreg" G3-at váltaná le a G7, és erősen hajlok rá, hogy hamarosan megteszem. Az igazi nagy lökést az adta, amikor kézbe vehettem, nekem nagyon tetszett (bár tényleg béna az expo/zoom). A G5 nagy csalódás volt, a G6 nem tetszett (kézbe véve sem), ez viszont nagyon. 350D/400D volt a nagy cél korábban, de meggondolva, hogy mennyi mindent kéne cipelnem, inkább nem választom.
** Az arcfelismerés szerintem az. Ha ez valóban működik , elvileg "lealázhatja" a sok cellából álló fénymérési rendszereket .
A spotmérésnél is hasznosabb lehet , ugyanis túl sok idő nincs méricskélni egy adott szituációban.... /egyszerűbb egy gombot megnyomni a többit meg intézzék el a mérnökök és a technika ... /
**A gép kicsi , tehát ott lehet veled a hétköznapokban és nem "fotótúrára" indulsz egy hátizsákkal , és nem lóg a nyakadban egy "kolonc"... pl. egy DSLR gép ...
/
továbbá ezzel be tudsz menni pl. egy koncertre , egy nagy gépet meg szépen lerakatnák veled a kapuban :-)
/
**A gépnek van vakupapucsa , tehát adott esetben hasonló funkcionalítású tud lenni mint egy DSLR...
a) alulról nézve : vajon érdemes-e ennyi pénzt adni a G7-ért , ugyanezt nem lehetne-e 80-90.000 Ft-ért megkapni?
b) felülről nézve : vajon ez a kis masina meg tudja-e szorongatni a Canon 400D /Sony Alpha 100/ Nikon D80 -as kört ... (a fényképek minősége szempontjából..)
Szerintem meg masszívan hülyeséget akarsz. A Canon nem kukázta volna ki a G sorozatot a G7-tel, ha azt el tudta volna adni.
Én (és nyilván még nagyon sokan) azt várom el elsősorban a kompakttól, hogy full auto, lenyomom a gombot, fasza lesz. Találja ki a gép, hogy mit akarok csinálni, és legyen jó a kép. És ebben speciel nagy innováció a DIGIC 3 arcfelismerése. Meg hogy rájön a kis dög, hogy derítő vakuzás kell. (mert a G7 rájön)
Az IS3 optikáját meg nyilván nem véletlenül nem lehet a vázba visszahúzni. Meg USM. Vazzé. Ott volt a G6. Normális fényerő, közepes átfogás...
Te fotózni akarsz és tudod mit csinálsz. Ez nem a kompakt kategória.
Abban igazatok lehet teljesen, hogy egy 400D-s érzékelő egy kicsit nagy, konkrétan ennek nem számoltam utána, de gondoljatok arra, hogy az 1/1,7-es ccd és az APSc között óriási az ugrás, és közötte is nyugodtan lehetne egy olyan méret, mely a profi kompaktokra lenne kifejlesztve. Mint pl a 3/4-es méret, ami hibátlanul működik. Reális elvárás, hogy egy ilyen szintű kompakt 800 ISO-n zajmentes, részletvesztés mentes, elmosódás mentes képet alkosson. De ebben a canon képtelen innovációt felmutatni évek óta. A Canon verhetetlen ISO 80-on, ugyanakkor szinte utolsó helyen kullog magasabb érzékenységeken (A kompakt kamerái esetében)
Létező igény évek óta, hogy legyen egy olyan gép:
-ami külsőleg mint a G7
-ami egy olyan tecnikai tudású optikával rendelkezik, amely az IS sorozatokban évek óta benne van (és közel sem kéne ebbe a gépbe olyan tág zoom, csak minimum normális fényerő és es közepes vagy kis átfogás + USM!)
-ami képes 800-ig (és legalább csak eddig következetesen zajmentes és részletgazdag képet produkálni)
én ezt nevezem innovációnak, amiért nyugodtan el lehetne kérni pénzt, de ebben a G7-ben semmi logikai fejlődést nem látok, nélkülöz minden koncepciót. Létező technikai elemeket simán össze lehetne hozni egy termékben megfelelő árképzéssel. Ettől még a profi fotós a presztízs munkákhoz ugyanúgy a nagy gépet fogja vinni.
E helyett kap az ember egy gyönyörű és speciális vázat, elavult, már 3 éve létező technikával. Ettől maga a gép lehet jó, mert akinek soha nem volt digi gépe, és szeretne egy kiváló első-kompaktot, annak ez tökéletes, de aki másod-profi gépnek venné a kis mérete, egyedi felépítése miatt, az pont azért nem választja, mert le kell mondaniai minden megszokott technikai előnyről.
A minap valaki fellinkelt két fotót f4-en (EF 2,8/24-70 és 4/24-105 IS). Crop-os vázzal készültek a képek és a kisebb-könnyebb 24-105-ösnek még így is nagyon gázosak voltak a sarkai. Na most képzeld el, mekkora objektív és vázmélység kellene a kívánt képminőség eléréséhez. A fényerőről nem is szólva. Csinos kis kompakt cucc lenne, olyan arányokkal, mint a Sony 828, csak akkora, mint egy kályhacsőkönyök. És akkor oda a fíling, amiért beszedi most a lóvét a Canon... Amúgy jó vele fényképezni. Mármint a G7-tel.
Én csak egyetlen kérdést tennék fel: Ha egy ekkora méretü (digi)kompakt gépbe egy APS-C méretű (pl 400D) szenzort építenének, akkor szerinted fizikailag mekkora zoomobjektívet lehetne ráheggeszteni, hogy minősége elérje a közepest és a felhasználói igényeket kielégítse a fényereje és gyútáv tartománya?
****
Én mundjuk lehet megvennék egy fix 24 vagy 28mm-st f4 (lásd ricoh) fényerővel, de ilyen géppel nem lehet piacot tarolni. vagy legyen cserélhető? De mire? Az Epson probálkozott M39 menettel. És?
Ennek a Canonnak, azaz a G7-re elkeresztelt masinának a reális árképzése kizárólag a formatervezés és a tekerőgombok miatt bruttó 85 ezer HUF körül lenne. Ennyit megér a fémes érzés egy közepes minőségű gépért. Mert ez tényleg egy közepes képalkotású kamera. Vagyis abszolút nincs harmóniában a küllem a tudással. A Fuji és az Olympus, mely korábban nagyon gyenge volt a kompakt szegmensben, ma már simán adja azt a képminőséget a 60-80 ezres árspektrumban. Mint előbb írtam ez a G7 formatervezés simán megér egy szakember, vagy egy tehetősebb amatőr számára akár 200 ezret is, ha az a kamera tényleg tud valamit! Mert nem hiteles az, hogy a DLSR érzékelők előállítási költségei oly magasak lennének, amikor már a 100-hez közel lehet kapni DLSR vázat, melyből a G7 esetében csak az érzékelőt kellene beépíteni. Azt már nem is merném kívánni, hogy egy 35-210 nagy fényerejű USM optika kerüljön bele, mert akkor már az a gép igaz sem lenne :) Pedig az lenne az igazi! A jelenleg kapható G7 egy teljesen kiforratlan alkotás, ami abszolút a fotós igények mellőzésével született. Egy olyan gép amire nagyon sokan felkapják a fejüket, de megvenni már jóval kevesebben kívánják, mert hiába sugallja kívülről különleges vagyok, mégsem az. Ez a gép hibátlanul bemutatja, hogy megállt az innováció a kompakt kategóriában.
A G7-et nem szabad a G sorozathoz hasonlítani. A G7 csak egy fényképezőgép, aminek tökéletes retro stílusa van, és a legújabb Olympus E400-zal egyetemben jelenleg a két kamera a piacon, melyekkel sikerült a filmes gépek formatervezését újból megvalósítani. 2006-ra a kompakt gépek elérték teljesítőképességük maximumát. A Fujinak sikerült feltornásznia hirhedt gyenge képminőségét az átlaghoz, míg a canon már jó ideje csak a küllem fejlesztésére ad, a képminőségét meg mintha rontaná tudatosan. A Digic III, valójában nem létező innováció, csak ráírták a gépre. A kompaktok jelenleg kihasználják képességük maximumát, és csupán képminőség tekintetében szinte teljesen mindegy melyik kamerát választjuk, hiszen a márkák is felhígultak. Ugyanaz a gép megvásárolható panasonic és leica névvel is. Ez annak a jele, hogy kész, kifújt az innováció. A G7-en nagyon jó az ISO választó gomb, de nyugodtan kihagyhatták volna belőle a felső kettő értéket, mert annak kb annyi haszna van, mint egy mobiltelefonnak, amit a játékboltban árulnak. A mai kompaktok egyetlen lépéssel tudnának nagyot nőni a felhasználó szemében, mégpedig ha végre valahára beletennének egy normális DSLR érzékelőt bármelyikbe. Mind felépítésileg, mint presztizsét tekintve a G7 teljesen alkalmas lenne erre, és nagyon sajnálom, hogy ezt most nem lépték meg, mert így max. csak a G8-ban lehet bízni. Ha én lennék Canon, akkor holnap kihoznék egy Canon G7 II.-t a 400D érzékelőjével és árulnám 189.000,- HUF-ért, és ide a rozsdás bökőt, hogy többen megvennék, mint a jelenlegi verziót, mert szerintem ez egy létező igény szemben a létező G7-tel, ami szép, gyönyörű, formatervezett, de közel sem azt nyújtja, amit kéne. Mert egy kezdő ilyet nem vesz, aki meg megvenné, az azért nem veszi, mert csúcskompaktot várna, de ezzel szemben nem egy, hanem tíz kompromisszummal kínálja magát. Egy totál ambivalens gép, és nem azért, mert nem követi a korábbi G-ket, hanem önmagában. Itt nem a RAW hiánya a lényeg, meg a kihajtható LCD, hanem egy normális fényerejű valamire való optika és egy valódi CCD, vagy CMOS.
Első és legfontosabb tapasztalat: a 10 millió pixeles méretet el lehet felejteni (egyébként is vegytiszta megabyte-pazarlásnal tartom). Lelombozó a képminőség. Az M1 méret (természetesen fine tömörítés) kb 6 millió pixel, élvezhetô, gazdag, jóízű fotók ISO 80-100-on. A színhőmérsékletválaszték kielégítő. Nekem tetszik a színhangolási menü, tudok ún. sajátszínt paraméterezni. Ennyit a képről, holnap fekete-fehérezek egyet vele. Az igazi kaland a felépítés: masszívabb a dög, mint az 5D. Vas, súly, precíz ajtók, stb. Gusztusos kijelzés, szerintem nincs agyoncsicsázva. A fíling rendben van (lásd: Canonet G-III QL 17, http://www.cameraquest.com/canql17.htm)!
Csak hazavonszoltam délután egy szerencsés forgalmi pillanatban (Kolosi tér-Kosztolányi Dezső tér picit több, mint 10 perc!). Itt ül az ölemben és ismerkedünk. Új menürendszerre kell ráérezni, kicsit sok a piktogram, de minden beállítanivaló jól elérhető. Megfogni rendesen talán csak a Pókember vagy egy gekkó tudja. Gyorsan fel is szereltem a nyakbaszíjat, valamint egy japán barátnőmet megkértem, hogy küldessen egy tokot SOS. Holnap bővebben, pl. a képminőségről...
Jah, meg a G7-en fel lehet setupolni menüből, hogy van-e rajt előtétlencse (nyilván a 2-féle canont)... Valami ötlet, hogy ez mihez kellhet a szoftvernek?
Bár gondolom a 0.8-as az 0.8-as, tökmindegy, hogy gyári-e, a fénymérés meg úgy is TTL...
Lehet írok a Canonnak, hogy beszéljenek ráa gyárira. :)
(bár az APC-s kérdésem simán lesöpörték, hogy "még nem találkoztak ezzel a problémával".)
Megfogtam még egy-két másikat is: siralom. A 400d-t egyszerűen nem lehet rendesen megfogni, a kisujjam csak lóbálódik a levegőben, a tekerentyűjét meg nem találta a mutatóujjam. Ráadásul a fogórész már olyan lapos, hogy még az eladókislány markát se töltötte ki.
Megnéztem az FZ50-et, az egy fokkal jobb, kár a képéért...
Eddig nekem a legjobb a Sony R1 volt, pár napig használtam a kollégámét. Azt nagyon megcsinálták, a furcsaságai is kifejezetten jól használhatók. (Mégis csak szóba jön a Sony!)
Persze ezek nem kompaktok, tudom, csak azért mondom, hogy mit várhatunk egy kompakttól, ha feljebb is beütött a prostitúció...
de mintha kezdenének rájönni a gyártók hogy van ilyen igénye a dslr-es fotósoknak pl a sigma fix 28mm-es kompaktja (DP1)? éérdekes az is... nekem tetszik. meg a leicák is. kellene egy normális kis gép.
Nem gáz szerintem. Persze jobb lenne 28mm. (szempont lett volna nálam is) De veszel egy olcsó elötétet 0,66x és máris van 24mm-d. A kép minőség amugy sem lenne frenetikus 35mm alatt. De nem erre kell a digikompakt!
