"Természetes az igény olyan hangtan kidolgozására, mely összhangban van a magyar nyelv szervességével, azaz páratlan képességével a világegyetem szerkezetének és működésének képletezésére" Végvári 2004:48
Az általános nyelvészet tanúság tétele.
"Nyelvünk hangfejlődésének megítélésében a fonetikai törvényszerűségeket nagyon jól fel lehet használni;a más nyelvtörténeti forrásokból leszűrhető konkrét tanulságokat.
Ezek alapján állíthatók bizonyos hangtörténeti rendszerbe.
Általános nyelvi törvényszerűség pl. a hasadás jelensége.
Tovább nem folytatom, ez vita tárgya.
A hangtörténeti jelenségek arra indítanak, hogy feltételezzem, az uralisztika, az altaisztika, és az indeurópaisztika alapvető módszertani tévedései közé tarozik, hogy a nyelvek, köztük a magyar nyelv szókincsének és grammatikai jelenségeinek vizsgálatakor figyelmen kívül hagyták az általános nyelvészet tanúság tételét.
Ez azt jelenti, hogy a finnugorisztika elmélete tévedésen alapul.
Czeglédi Katalin: Nyelvészeti őstörténeti füzetek
Tisztelettel Sáfár István Safi
Ha megnézzük a Cz-Fo "ér" címszavát, kiderül, hogy nem lehet ez sehonnan sem átvétel.
"Egészen azonos ér önható igével, l. alább; s mindkettővel rokon a szanszkrit ar v. ár (am. megy, ér), ri v. rí [foly, fut], lat. rivus, hellén rew, rezw, persa: resz-íden (érkezni, jönni), német rinnen stb. A török er-mek, a magyar ér-ni többi jelentéseivel is bír (arriver; toucher; műrir. Hindoglu)."
Ugyanis nem a haladás, valahová tartás a eredeti értelme, hanem az erő fogalma. Ennek a következménye minden egyéb származtatott értelme, mint a menés, haladás stb..
Egészen egyszerűen az ér szó azonos magával a "Ro" ősgyökkel.
Nem véletlen, hogy ennek a szónak és különféle változatainak a magyarban se szeri, se száma.
A többi érintett nyelvben ilyen kiterjedt szóbokrát nem lehet kimutatni, tehát a szó a magyarból, mint ősi gyöknyelvből ered.
A magyarban az eredeti értelmében is használatos, minden olyan szóban amelyikben az erőnek kitüntetett szerepet tulajdonítottak.
az általad szakember nyelvésznek tartott, általad idehozott 2-oldalas kiadványában szerepel
DE hát ezek MAI alakok, ahogy MA használjuk őket (csak hogy te is értsd.). Ők maguk (jobbára) NEM ilyen formában átvételek. És ha egy idegen (átvett) szót te továbbképzel, a magyar úzus szerint, az MÁR magyar szó.
Igen, tudom a Szíriuszon tényleg voltak más nyelvcsaládok is, mint a Földön ismertek ...
Patakiufóati is ősszkítául beszélgetett az űrből érte jövőkkel, lévén az Avas barlangjaiban már kamaszként megtalálta az ősi kőtáblákat, amikről még időben megtanulhatta a sztyeppei- és egyben űrkoiné nyelvet. Csak titkolja ezek létét és megtalálását, lévén szerény ember ő, s nem akar híres felfedező lenni, médiában szerepelni, meg ilyesmi.
A) egy iráni nyelvben nem igazán van iráni eredetű szó átvétel, az mitől lenne "átvétel", az saját, míg egy nem_iráni nyelvben igen.
Sándor Klára meg átvételről ír.
Néhány ugor nyelv - lám, te is hozod most - átveszi egy iráni nyelvből.
"s feltehetőleg külön átvétel lehet mindkét ugor nyelv esetében az indo-szkíták egy iráni ágából."
B) amennyiben - s ez csak erősen feltételezés, lévén az európai szkítáknál iráni nyelveket feltételeznek - a szkíták nem_iráni nyelvet beszéltek volna, akkor lett volna rá saját szavuk, nem is egy, nem lett volna szükségük átvételre, lévén az ő életmódjuknak sokkal inkább része, mint a letelepedett földműves népekének. Az eszkimók sem vesznek át hóra vonatkozó szavakat tőlünk, de még a kanadai franciáktól sem.
Nem cáfolsz te semmit, te csak egy igen-igen elfogult "szurkoló" vagy, az a B-közepes fajta. Ez van.
szóval azt állítod a magyar azért vette át az iránitól, mert a szkítának kellett hogy legyen szava a szekérre.
de azt nem veszed észre h alapvetően hibás ez a te gondolatmeneted, nincs benne logika.
ugyanis
1. nem tudod a szkíta hogyan nevezte a szekeret, vagy esetleg szekérnek nevezte
2. a szekér szóról nem tudod miért iráni (vagy esetleg az történt, h az iráni vette át a szkítától - (ős-)magyartól)
az etimologiai szótár azt mondja:
szekér [1067 k. tn., 1372 u.] Vitatott eredetű. 1. Talán honfoglalás előtti iráni jövevényszó, vö. óind sakata, középind sagada: ’kordé, szekér’; vö. még: középiráni *sakar (? *säkär) ’szekér’. A szó megtalálható az osztjákban is (lásd alább), s feltehetőleg külön átvétel lehet mindkét ugor nyelv esetében az indo-szkíták egy iráni ágából. Az egyeztetést bizonytalanná teszi, hogy az iráni nyelvek adatai mind mély hangrendűek. 2. Talán ősi, ugor kori szó, vö. osztják liker, ikär, jikär ’szán; egy fajta sí’. Az ugor szó iráni eredetű lehetett, az ugor alapnyelvre rekonstruált alapalak *säk r ’egy fajta közlekedési eszköz’. Az osztják és a magyar szavak szókezdő mássalhangzójának szabálytalan megfelelése az egyeztetést bizonytalanná teszi.
tehát nincs semmiféle bizonyság.
valójában arra se, h melyik nyelvcsalád: iráni, ind vagy finnugor...
viszont az bizonyos, h az irániban és az indben kihalt...
most már látod, h miért kéne szerényebbnek lenned az értelmi képességeidet illetően? ha eddig nem lett volna nyilvánvaló abból, h képtelenek vagytok igazolni a teóriáitokat és vitatkozni a a teóriáitok cáfolataival...
a pofátok az nagy, de ott van a finnugor nyelvcsalád nyelvészeti definíciójának cáfolata (mivel ugye a török nyelvek eszerint a szakmai definició szerint ugyanazok),
A szekér szót az irániaktól, mondjuk a perzsáktól, akik letelepedett népe, vették volna át az oly bölcs, magas műveltségű és technikai fejlettségű sztyeppei szkíták, akiknek mi genetikai és nyelvi és kulturális leszármazottaik volnánk? Akkor mivel költözködtek a sztyeppén még mielőtt kereskedni, csencselni kezdtek volna a perzsákkal? Ha máskor nem, akkor a nyári és téli legelő- és szállásváltásokkor ...
Vagy mégsem lennénk a szkíták nyelvi utódai, s a magyar nyelv valóban az iráni nyelvcsaládtól - amelynek beszélői közé a szkíták jó része is sorolódik - vette át? Nahát, mik vannak!
Bernátnak és a nálánál okosabb embereknek, pl. kapásból üvölt, hogy ez nyelvújítási szó.
az általad szakember nyelvésznek tartott, általad idehozott 2-oldalas kiadványában szerepel
ennyire nem jut el az agyadig, miután te hozod az anyagot, és én konkrétan mondom...
szóval tovább akarod játszani a hülyét, vagy elfogadod, h az érdem nem lehet török átvétel
.............
"érdekes", h te beszélsz neveltetésről, te aki személyeskedsz, gyalázkodsz és csúsztatsz meg hazudsz. (ahogy most is, ebben a hozzászólásodban, amiben neveltetésről beszélsz...)
Marácz Lászlónak is vannak korlátai, például képtelen elfogadni a mássalhangzó kategóriák elsődlegességét a magyar nyelvben, számár a magánhangzók és a mássalhangzók egyenértékűek, a mássalhangzó kategóriák számára nem is léteznek. Viszont egy teljes és tökéletes, tudományosan is magas színvonalú cáfolatát adta, a finnugor nyelvcsaládelméletnek. Érdemes elolvasni, mert rendkívül elegáns, tiszta és tökéletesen logikus.
