Kösz, megnéztem azóta. Sőt, jártam is átutazóban Edelényben, felmentem fotózni, de iszonyatos fényviszonyokat fogtam ki, szóval velem is kibabrált. Deb erről jut eszembe, akinek van kedve, s van mit, az ide is tehet be várfotókat.
Pünkösdkor jártam Sárospatakon, a lehetőségekhez képest szépen rendben van a vár, de a fal szigetelésével gond lehet, mert a palotaszárny részben ledobta a vakolatot, pont a fő oldalon, a bejárat közelében... Emlékeim szerint a Bodrogpart tégen nem volt így kibontva, a külső falak láthatóvá válásával sokkal erőteljesebb a vár sziluettje a folyó felől.
2006-ban kétszer, és idén egyszer jártam Edelényben. A kiadó kérésére igyekeztem alátványosabb várakat első lépésként beletenni. Ha irsz privátban elküldöm a Borsodi képeslapot amit kiadtam. Van vagy 30 féle már
Tudom, hogy a légifotók nagymestere vagy. Lehet, most a földre kellett volna szállnod hozzá:) Persze attól is függ mikor jártál Edelényben, mert a millecentenáriumra pofozták ki. A könyv nem gumiból van, meg vannak szerkesztési elvek is, de a névadót azért én betettem volna, még, ha nem is a leglátványosabb. Bár kilátóként jól funkcionál, tiszta időben belátni az egész vidéket.
Ez is hiányos, de nem is tudom, létezik-e egyáltalán olyan magyar várkönyv, amely ne lenne az... kapásból párat említek, ami kimaradt a felsorolásból, Borsod vára - a megye névadója, Anonymus is említi, a földvár ma is megtekinthető, Edelény szélén áll egy magányos domb tetején. Kihagyása szakmai hiba. A másik pedig vagy 10 km-el arrább állt, Szendrő vára. Az utóbbi néhány évben több régészeti feltárása is volt. Szarvaskőt is illett volna belevenni, ráadásul egy igazi romantikus vár Heves megyéből. Aztán olyan is volt egykoron, mint Dédesi vár, Abaújvár... Aranygombos Telkibányán a dombtetőn álló erődtemplom (mára csak a templom maradt, de elég jól dokumentált erősség volt). irtad
Köszönöm a kritikus szavakat. Azért válaszolok mert én készitettem a könyvet:
sajnos 96 oldalas a könyv ez adott, igy nem fért bele több.
Bevallom minden általad felsorolt helyszinen jártam és fotóztam söt légifotóim is vannak róla de nekem sajnos nem sikerült a Borsod váráról és Szendrő váráról olyan képeket késziteni ami egy fotóalbumba belekerülhetne.
A klasszikus felosztás szerint Borsod, Heves és Nógrád alkot egy régiót. A kastélyokat azért nem említettem, mert akkor óriási a hiány, hiszen csak B-A-Z. megyéből be kellett volna venni egy tucatnyit, meg a könyv címében is csak a várak szerepelnek. Egyébként van sok szép kastély a térségben Kőkaputól Füzérradványon át Pusztaradványig. De az más kategória.
Én szeretném megvenni a könyvet, de mifelénk nem kapható. Na mindegy, majd csak megjön...
Mindenesetre az Északi-várak közé nem illenek a szabolcsi várak, kastélyok. Szerencsésebb lett volna a szerkesztő részéről, ha valóban az Északi részre koncentrál és akkor bekerülhetett volna Szádvár, az Edelényi L'Huillier-Coburg kastély, vagy a Fáji Fáy kastély.
Szádvár sincs benne, de ez a könyvsorozat nem is a teljesség igényével készült. Egy váras album, kiemelve a térségek várait a szerzők szubjektív meglátása szerint.
Erre föl építették ki az '52-es ostrom után a vár alatt húzódó alagutakat. Gárdonyi blőd leírásával szemben azok csak a várfal nyomvonalát követték, némi írói vénával viszont össze lehetett őket mosni a város alatti, valóban kiterjedt pincerendszerrel...
Ez is hiányos, de nem is tudom, létezik-e egyáltalán olyan magyar várkönyv, amely ne lenne az... kapásból párat említek, ami kimaradt a felsorolásból, Borsod vára - a megye névadója, Anonymus is említi, a földvár ma is megtekinthető, Edelény szélén áll egy magányos domb tetején. Kihagyása szakmai hiba. A másik pedig vagy 10 km-el arrább állt, Szendrő vára. Az utóbbi néhány évben több régészeti feltárása is volt. Szarvaskőt is illett volna belevenni, ráadásul egy igazi romantikus vár Heves megyéből. Aztán olyan is volt egykoron, mint Dédesi vár, Abaújvár... Aranygombos Telkibányán a dombtetőn álló erődtemplom (mára csak a templom maradt, de elég jól dokumentált erősség volt).
Mindig karácsony előtt jönnek ki az új, várakkal, kastélyokkal foglalkozó albumok, mert karácsonyi ajándékra hamarabb eladható, mint egyébként.... láttatok a témával foglalkozó új könyvet, amit érdemes megvenni?
Eger vara. Ott is akadt akna is ellenakna is. Nagyon talalekonyan vedekeztek ellene. Talba tettek vizet igy eszre lehetett venni ha valami mozgas van a fal alatt.
Hozzátok inkább csak hallgatag olvasóként nézek be néha, de az akna magyarországi használatáról én a legrégebbi adatot {ami hirtelen eszembe jutott} Engel Pál történész "Az ország újraegyesítése" című tanulmányában olvastam.
Csák Máté oligarcha fegyveresei foglaltak el így egy felvidéki várat 1312 tavaszán.
Beszkenneltem ennek részletét:
Ebből a korabeli leírásból azt szűröm le, hogy az akna használata már széles körben elterjedt, mert különösebb előkészület nem kellett hozzá. Az ostromlóknak voltak ásóik és embereik fölös számban, így a földalatti alagutak elkészítése nem került nagy erőfeszítésbe és hatásos fegyvernek bizonyult. Sajnos az egyes várostromok leírása általában nélkülözi a harccselekmények technikai részletezését, így nem tudni, melyik várat pontosan milyen módszerrel is foglalták el egykoron?