A Káld (Kau) Birodalom, később Mitanni tartományaként önállósuló, többféle nép fiai által szervezett, merev fegyelmű katonaállam neve a történelemben a kegyetlenség szimbólumává vált. Az alattvalóikról a bőrt sokszor szó szerint lenyúzó auriak száz-, sőt ezerszámra végeztek ki embereket módszeres kegyetlenséggel. Elkerülendő, hogy e kegyetlen harcosok kezére adják magukat, sokan inkább az öngyilkosságot választották...
Tegyük hozzá még azt is, hogy a ló a lovassal nemcsak hogy lényegesen gyorsabb volt a harci szekérnél, de bizonyos terepeket egyszerűen lehetetlenség volt megközelíteni harci szekérrel. Nem véletlenül dicsekszenek az asszír királyok harci felirataikban azzal, hogy emezen v. amazon a folyón sikerrel keltek át, és hogy némelyikük feljutott még a magas urartui hegyek közé is.
de a kérdés éppen az, hogy miért sikerült Kürosznak az, ami a legalább annyira felkészült asszíroknak nem.
Valszeg, mert míg Asszíria az uralmát a meghódított népek áttelepítése révén igyekezett stabilizálni, addig Kurus azok autonómiája által - dehát ez nem újdonság...
Jogos, nem is nagyon akarom én itt a szőrszálat hasogatni...., de a lovasság alapján én bizony nem látok akkora különbséget a két birodalom között. Úgy tűnik számomra, hogy az asszírok mintegy kikaparták a gesztenyét a perzsáknak, letarolták a környező birodalmakat, kis államokat, aztán ebbe a vákumba beleléptek a médek, majd a perzsák, ezt tartom a fő oknak.
Melyik a gyorsabb: a ló a lovasával vagy a harci szekér?
Kürosz (aki a perzsáknál ilyen néven a II., a Méd--Perzsa Birodalom viszonylatában viszont csak az I.) megörökölte a méd haderőt és egy, az asszírokéhoz mérhető birodalmat az anyai nagyapjától...
ez így van, egy-két nyári hónap alatt lerohanták pl. Egyiptomot, az egy más kérdés, hogy nem tudták megtartani.... tehát nem látom nagyon megalapozottnak azt az érvet, amely az asszír haderő mozgékonyságát marasztalja el. Ráadásul az asszírok olyan fejlett ostromtechnikával is rendelkeztek, amiről a szkíták meg a médek nem is álmodhattak. Kürosz világbirodalma már egy más tészta, de a kérdés éppen az, hogy miért sikerült Kürosznak az, ami a legalább annyira felkészült asszíroknak nem.
kicsit meglep ez a válaszod, én eddig mindig abban a hitben éltem, hogy az asszíroknál jelentős lovasság volt + lovak által húzott harci szekerek. Ezt írja egyébként Aubin is a már említett könyvében. Tehát ezt az érvet nem tudom hová rakni.... De ha így is volna, ezt nem tartom olyan nagy gátnak, lévén, hogy a római és görög-makedón gyalogos egységek is világbirodalmakat hoztak létre, az asszírokénál összehasonlíthatatlanul jelentéktelenebb lovassággal.
Azért azt tegyük hozzá, hogy az asszírok is alkalmaztak lovas egységeket, csak nem tömegméretekben, és nem elsősorban harcászatra. Enélkül is képes volt az asszír hadsereg arra, hogy évente, jelentős távolságokra vezessen hadjáratokat.
Természetesen az asszíroknak is voltak lovasosztagaik, de ők elsősorban harckocsiztak. Padányi kissé eltúlozta a kau lovasságnak az asszírokra gyakorolt hatását.
"érdekes, hogy az asszírok nem tudtak létrehozni olyan méretű világbirodalmat, míg utánuk alig pár évtizeddel a perzsák, pedig katonailag voltak annyira felkészültek, sőt..... "
Rendkívül fontos felvetés!
Asszíria bukásával egyidőben kezd ugyanis elterjedni a ló a történelemben mint meghatározó közlekedési-hadászati-gazdasági faktor. A 4 győztes közül 2-nek a hatalma alapvetően erre épül.
A médekről és a szkítákról van szó.
Padányinak vitathatatlan érdeme, hogy a lónak a közlekedés forradalmasításában betöltött szerepét világosan felismerte.
amiért hozzászólok igazából a topichoz, az annak apropója, hogy most olvastam Aubin Jeruzsalem megmentése c. munkáját, amelyben azt bizonygatja, hogy a núbiaiak mentették meg Szanherib hadaitól a várost és gyakoroltak ezzel felbecsülhetetlen hatást a világtörténelemre
ugyebár ha az asszírok kitelepítik a megmaradt, Jeruzsálemben összpontosuló zsidó elitet, akkor nincs judaizmus, kereszténység és iszlám
"Dezső tamás óráján az egyik fontos szempont az asszírok bukásával kapcsolatban az volt, hogy a fővárosok, és az asszír magterület elvesztette a kereskedelemben, és a gazdasági életben betöltött vezető szerepét, ezért kialakultak alternatív központok a birodalom peremén (lüdök, médek, Babilon), ezek megerősödése pedig végül az asszírok bukásához vezetett."
szerintem a katonai erő ebben a korban finoman szólva sem feltételezi a gazdasági erőt, éppen elég, ha vannak fejlett területek, amelyre rátelepedve azokat ki lehet rabolni
amúgy én olyan érdekességet olvastam az asszírok bukásáról, hogy valójában egy belső hatalmi átrendeződés is mehetett végbe, azaz jelentős asszír egységek álltak át Babilon (amely asszír tartomány volt, asszír komrányzó alatt) szolgálatába
"Fénykorukban senki nem bírt az asszírokkal. Talán csak Urartu a kivétel, ott is inkább a földrajzi adottságok voltak a döntőek"
érdekes, hogy az asszírok nem tudtak létrehozni olyan méretű világbirodalmat, míg utánuk alig pár évtizeddel a perzsák, pedig katonailag voltak annyira felkészültek, sőt.....
Nem beszélnék szemita hódításról, a vezető-értelmiségi réteg máshogy is kicserélődhetett, ahogyan az történt pl. nálunk Mo.-on a XIX. sz. végén, XX. sz. elején. (Bosnyák Zoltán statisztikai kimutatásai ebben a tekintetben valószínűleg helytállóak, más kérdés, hogy a következtetéseivel nem kell feltétlenül egyetérteni, mint ahogy én sem értek egyet velük... no mindegy :) )
Bizonyos szintű kreolizáció mindenütt van, ahol emberek élnek és beszélnek, de az asszíroknál valószínűleg a nyelvszerkezetben is erős volt az arámi hatás. Pidginizáción meg valószínűleg az akkád leegyszerűsödését értik. Nagy vonalakban helytállónak kell mondani ezeket a véleményeket, legalábbis én így látom.
Én azt olvastam az asszír nyelvről, hogy bár genetikailag a szemita nyelvcsalád északkeleti ágába tartozott, nyelvtana a többi szemita nyelvhez képest lényegesen leegyszerűsödött. A névragozásban pl. csak három eset volt, alany, birtokos- és talán részes- vagy helyhatározós?
No mindegy, amire ki akarok lyukadni az az, hogy olvastam olyan véleményt is az asszír nyelv krelizáció vagy pidginizáció révén alakult ki oly módon, hogy a subartui őslakosság átvette és jelentősen leegyszerűsítette a hódító szemiták nyelvét.
Marukeh - Is an Assyrian name, which probably comes from Assyrian marike 'clear', 'clean'. We also have Maruk for short from which the surname Marukyan is formed.
Baghdasar - From Assyrian name Baltasar which means 'bliss' or 'secretly collecting'. The short forms are Baghdik, Baghdo, Bghdeh, Paghdik etc. We also have the surnames Baghdasaryan, Baghdoyan.
Abgar - Basing on Armenian History of Movses Khorenatsi it is considered to be an Armenian word that means 'older man'. Later as to pronunciational difficulties the Assyrians and Greek perverted this word and changed it into Abgar. Hyubshman connects this word with Assyrian name Abgar that is absolutely true. (Arenische Grammatic - 288).This name is rather spread in Armenia as well as the corresponding surname Abgaryan.
Szkíta követek tárgyalnak Ninua bevételéről Nabú-apal-uszur babiloni káld királlyal
