Keresés

Részletes keresés

urál Creative Commons License 2006.05.18 0 0 16
Csakhát az a kódex nem létezik.
Előzmény: TJános (11)
Egy kíváncsi ember Creative Commons License 2006.05.16 0 0 15
Köszi a tippet! :)
Előzmény: kostas (14)
kostas Creative Commons License 2006.05.16 0 0 14
próbáld a Szavak eredete topikban, ott találsz igazi nyelvészeket, ami itt esélytelen:)
Előzmény: Egy kíváncsi ember (13)
Egy kíváncsi ember Creative Commons License 2006.05.15 0 0 13
Sziasztok!

Elnézést, ha rossz helyre írok, nem tudom ez a kérdés igazából hova tartozik...?

A kérdésem a következő: azok a kifejezések, hogy "ripityá"-ra törik, "miszlik"-re hullik... régen valamit kifejeztek, azaz volt mértékegységük! Az lenne a kérdésem, hogy a ripitya, miszlik hány-hány kg, vagy esetleg más?

Azt hiszem sikerült egy merőben új dolgot bedobnom. :)

Szép napot!
kostas Creative Commons License 2006.05.14 0 0 12
elismert geológus. tehát semmit sem reszkíroz a nyelvészet területén, ha bukta, hiszen geológus.
amíg nincs bizonyíték, hivatalos publikáció, egyáltalán semmi, addig egyébként is csak szócséplés, mert én is tudok szószedetet összerakni, ami igazolja ugyanezt, esetleg kihagyva az arab eredetű csillagneveket például, hogy ne legyek első blikkre hiteltelen.
Előzmény: TJános (11)
TJános Creative Commons License 2006.05.13 0 1 11

Tisztelt Kételkedők!

 

Az Iszfaháni Kódex eddig publikussá tett szószedetét Dr Detre Csaba tudós geológus (örmény származású hazánkfia) tette közzé, aki meglehetős renoméval rendelkezik a szakterületén, nemzetközi elismertséget is beleértve! Ugye, senki sem gondolja komolyan, hogy az évtizedek alatt megszerzett tudományos hírnevét  most "kóklerséggel" veszélyeztetné? Kicsit gondolkodjunk, mielőtt vagdalkozni kezdenénk!

 

 

egyenlítő Creative Commons License 2006.03.22 0 0 10
Egyébiránt Googli:
isfahan codex
-- 563 találat


Tedd idézőjelbe, akkor már csak kettő marad, abból az egyik időközben megszünt. :-)))

Egyébként én több, mint tízezer találatot kaptam. Ez jórészt az iszfaháni atomlétesítményeknek, és az atomenergiafelhasználás nemzetközi kódexének köszönhető.

Azt hiszem, leszűrhetjük a tanulságot: az iszfaháni kódexet magyarok írták, magyaroknak.
Előzmény: Törölt nick (6)
pevek Creative Commons License 2006.03.21 0 0 9
No és hol van az az Iszfaháni kódex?
Előzmény: nezz_körül (8)
nezz_körül Creative Commons License 2006.03.21 0 0 8
Magyar-Hun

"Magyar-Hun Szótár HUN SZAVAK, SZÖVEGEK magyar fonetikus átírásban, örmény(I) ill. görög(K) szövegek alapján Iszfaháni kódex (szószedetben jelölése: I), Kr.u. 500 körül. Az alábbi anyagok örmény keresztény hittérítők feljegyzései a Kaukázus É-i előterében az 5. szd. második felében és a 6. szd. folyamán ott létező egységes hun államról. A hunok életéről, nyelvéről leírt anyag a korai középkor páratlan értékű feljegyzés-gyűjteménye. Az örmény szerzők igen magas szintű etnográfiai, grammatikai, földrajzi tudásról tettek tanúbizonyságot. A feljegyzések története hallatlan érdekes, s részmozzanataiban sok rejtélyes történést foglal magában. Az bizonyos, hogy a 17. szd. első felében kerültek jelenlegi helyükre, az eredeti Van-tó környéki rejtekhelyükről Nagy Abbasz sahinsah szállítatta őket, feltehetőleg örmény tanácsadói javaslatára, a Szurb Khács kolostor ősi kézirattárába. Jelenleg az iráni állam nemzeti kincsének tekinti, amely státuszt a Perzsiai Örmény Apostoli Egyház messzemenően akceptálja. Az alábbi anyag a kódex eredeti kigyűjtött egyes szavait, nyelvtani alakzatait mutatja be, nem tartalmazza a hosszabb szövegeket. Valószínűsíthető, hogy az eredeti nyelvtani válogatás nem öleli fel a szövegekben rejlő ez irányú lehetőségeket. A teljes hun fonetikus jelrendszer és örmény átírására sincs itt technikai mód. Az eddig feldolgozott anyag azt sugallja, hogy két nyelv van jelen, az egyik az alapnyelv, amelyik mind szókincsében mind pedig nyelvtanát tekintve besorolható a finnugor-türk nagycsaládba, a másik pedig egy olyan nyelv, amely az előbbitől teljesen eltérő nyelvtani szerkezetű, szókincse is eltérő, szavaira többnyire jellemző a magánhangzó torlódás. Ezt a feltételezett másik nyelvet itt a jegyzetekben (b)-vel jelöljük. E szavak, szóösszetételek általában be vannak vonva a törzsnyelven írt szövegekbe, hosszabb önálló mondatokban eddig még nem volt található. Feltehetőleg az ősi szavakban, mint pl. földrajzi nevek, csillagnevek esetében gyaníthatjuk a "b" nyelvből való eredetet. A kódex több esetben utal egy keleti hun nyelvre, amely kínai hivatkozásokból ismert, s ez a nyelv - úgy tűnik - szakrális jellegű. Ez nem a "b" nyelv. Krétai kódex (szószedetben jelölése: K), Kr.u. 700 körül. Elsősorban görög feljegyzések a valószínűleg a Kárpát-medencében és környékén élő "szküthák"-ról. Krétai görög szerzetesek feljegyzései. A feljegyzések nem tisztázható körülmények között a 14-15. század folyamán örmény szerzetesek birtokába jutottak, s szintén kinyomozhatatlan módon jutottak a 17. század első felében az Iszfahán tartományban lévő Szurb Khács kolostorba. A kolostori hagyomány szerint itt egy "Pszák" nevű szerzetes fedezte fel a többi hun feljegyzésekkel való témaazonosságot. A szöveg idéz néhány szkütha szót, - lásd a (K) jelölést, - amelyek megegyezést, vagy nagy hasonlóságot mutatnak az iszfaháni kódex vonatkozó szavaival. Az egyetlen bilinguis szöveg (lásd a szó és nyelvtani alakgyűjtemény végén): a "Kezdetben vala az ige..." című szöveg. A Krétai Kódex szintén a Szurb Khács kolostor birtokában van, szintén iráni nemzeti kincs. FONETIKA: A hun betűk száma megegyezik a klasszikus örmény betűk számával, eltekintve az örményben nem létező Ü betűtől. Ezt az örmény átírásban UJ-nak, vagy a görög Y alkalmazásával jelölik. A hun szövegek, minden valószínűség szerint, - a fonetikus betűkön túl, - szótagjeleket is használnak ligatúra-szerű összetételben. A magyar fonetika szerinti átírást az örmény betűjelek alapján végeztük el. Tudvalévő, hogy az örmény betűrendszer a legfonémhűbb az írás története során. Az nem dönthető el bizonyosan, hogy a hun betűk tökéletes megegyezése az örménnyel eredeti megegyezés-e, vagy csupán egy "interpretatio armenica". Betűk a magyar átírás szerint: a, á, b, c, cz, cs, csh, d, dz, dzs, e, é, f, g, gh, gy, h, ch, i, j, k, kh, l,ll, m, n, o, ö, p, ph, r, rr, s, sz, ssz, t, tz, th, u, ü, v, w, z, zs. Megjegyzés: Mint ahogyan az örményben sincs TY és NY mássalhangzó, úgy a hunban sincs jelölve. hun: chun(I), többessz.: chunkh + hunok területe ember (férfi): chun, chunkh(I,K) (K: szküthai) nő: inü, többes sz.: inekh(I) úrnő,uralkodónő: aszuni(I) FŐNEVEK TÖBBESSZÁMA: A hun főnevek nagy többsége magánhangzóval végződik. A főnevek többes száma a végző magánhangzótól függetlenül: végmagánhangzó nélküli tő+ EKH, pl. kevi, kevekh. A mássalhangzóra végződő szavaknál: tő+KH. pl. chun, chunkh. A fentiektől eltérő rendhagyó főneveket mindig külön jelöljük. FŐNEVEK TÁRGYESETE: Magánhangzóval végződő szavaknál: -T végződés, pl. kevit, mássalhangzóval végződő szavaknál: -ET végződés, pl. kevekhet. FŐNEVEK BIRTOKOS ESETE: Magánhangzóval végződő szavaknál: -JE végződés, pl. kevije, többes szám: kevekhé. Mássalhangzóval végződő szavaknál: -É végződés, pl. szömé FŐNEVEK RÉSZES ESETE: Egyes szám: -NEKI szóvégi képző, pl. kevineki = kőnek, többes szám: szótő+-EKHNEKI szóvégi képző, pl. kevekhneki = köveknek FŐNEVEK ELVONATKOZTATÓ ESETE: Magánhangzóval végződő szavaknál: tő+ -ETÜL szóvégződés, pl. kevetül, mássalhangzóval végződő szavaknál: -ETÜL szóvégződés, pl. kevekhetül, szömetül. BIRTOK HELYZETŰ FŐNEVEK RAGOZÁSA: neilim: nyilam neiliam: nyilaim neilit: nyilad neiliat: nyilaid neilej: nyila neiliaj: nyilai neilinkh: nyilunk neiliankh: nyilaink neilitekh: nyilatok neiliathakh: nyilaitok neilekh: nyiluk meiliakh: nyilaik A tárgy-, részes-, stb. esetek továbbképzése a fentiek szerint, kivéve a jelentősszámú rendhagyó formákat: pl. kezim, kezit, kezej, kezinkh, kezithekh, keziekh (alanyeset), de tárgyesetben: kezimet, kezitet, kezET, kezinkhet, kezitheket, keziekhet. R végződésű egy szótagú főnevek ragozása. Pl. sor(sor), ser(sör), bor(bor), tur(árok), zur(csermely), stb. a.e.: sor, t.e.: sort, r.e.: sornek, b.e.: sorej, e.e.: sortül. birtokként: sorim, sorit, sorej, sorinkh, sorthek, sorikh, t.sz.: soriam, soriat, soriaj, soriankh, soriathok, soriakh. "
http://www.gobeportal.gobeshop.com/modules.php?name=Encyclopedia&op=list_content&eid=11
Előzmény: pevek (7)
pevek Creative Commons License 2006.03.20 -1 0 7

A csillagnevek csak a hamisítást leplezik le. Node mit hamisítottak? Kódexet biztos ne, mert az nincs, mint ahogy nem őrzik sehol, hiszen nincs kolostor se!

 

Egész egyszerűen kitaláltak egy hun szószedetet, arra gondolva, hogy Irán messze van és a helyi erők arra fogékony elemei majd jól megkajálják. Igazuk lett, pedig Irán nincs is messze! :)))

Előzmény: Törölt nick (5)
egyenlítő Creative Commons License 2006.03.20 0 0 4
Be kell írni a Google-ba: "Codex Isfahan".

Két (!) hivatkozás van mindössze, a Wikipedia, amely ellenőrizetlen magyar forrásokra utal vissza, a másik egy "Hungarian Heritage Page".
pevek Creative Commons License 2006.03.20 0 0 3

Ez van.

 

Egyébként a nemlétező kolostorban őrzött nemlétező kódexek állítólag a VI. századból származó szövegében olyan arab csillagnevek szerepelnek, mint a: Bethelgeuze, Altair, Aldebaran és külön poénnak a Kopernikus elnevezte Regulus is benne van! :)

Előzmény: kostas (2)
kostas Creative Commons License 2006.03.20 0 0 2
ez jó hosszú életű topik lett:)))
Előzmény: pevek (1)
pevek Creative Commons License 2006.03.19 0 0 1
A kolostor se létezik, ahol állítólag őrzik őket.
Előzmény: pevek (0)
pevek Creative Commons License 2006.03.19 -1 0 0

Az Iszfaháni kódex nem létezik. Szóval ez így 0!

Előzmény: rutichun (-)
rutichun Creative Commons License 2006.03.19 0 0 topiknyitó

Nem túl rég találtak két feltehetően hun nyelvemléket, kinek mi a véleménye, erről a témáról???

 

 

Surim!

Üdv!

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!