Én nem betonsávoznék, pontalap vagy kútalap, hol hogyan hívják, és kész. A méreteidből adódna, hogy a négy sarkon, plusz a hosszabbik oldal közepén kell készíteni. Mondjuk érzésem szerint célszerűbb lenne, ha kicsit sűrűbben raknád, mondjuk rövid oldalt felezni, hosszabb oldalt harmadolni.
Vehetsz készen beton oszloptalpakat, vagy készíthetsz is.
Sziasztok, ugyan nem kerítés, de ahogy körbenéztem úgy látom itt kaphatok hasznos tanácsot.
Zártszelvény+trapézlemez kerti tárolóhoz szeretnék valami munka és költséghatékony alapot. Mivel a benti tároláshoz a letakart talaj teljesen megteszi, ezért lemezalap helyett arra gondoltam, hogy a négy saroknál egy mélyebb betonpillért készítek, közöttük meg egy mondjuk 10 cm széles betonsávot, hogy ezen feküdjön a zártszelvény. Működőképes ez így? Ha igen, akkor milyen mély legyen a sáv? Érdemes/kell valamit vasalni? A tároló 4x2m lenne, semmi extra.
Jó a meglátásod! Az egészet nem így kellett volna megoldani.
Én azt csinálnám, hogy felzsaluznám a téglák két végét és kiönteném betonnal. Aztán tennék fel a négy élre egy-egy hálós élvédőt, valamint a zsalutéglák fugáihoz egy-egy háló flekket és így lesimítanám.
Az nem derül ki, hogy melyik oldalra akarod tenni a zsanérokat. A zsanéroknak is illett volna 60x10-es élére állított laposvasat betenni a kiöntéskor. A zártszelvény felcsavarozása lehet még a zsanérok fogadásához egy megoldás, szokták is alkalmazni az oszlopok egymással szembenéző oldalán.
Egyébként a zsalutégla nem igazán oszlop építésre való. Arra ott van az oszlopzsalu.
Azt sem értem, hogy minek szigetelni egy kerítésoszlopot vagy kerítéslábazatot. Ez jelentő plusz költség minden tekintetben. Az utólagos szigetelés inkább csak arra való, hogy eltakarják vele a trehány munkavégzésből adódó hibákat. Az a fekete gégecső egy vicc. Symalen csövet érdemes használni, annak van tartása és azt bele kellett volna tenni az oszlopba.
A combosabb méret alatt azt értettem volna, hogy a 40x40-es helyett min. 50x50-es zártszelvényt használnék. De mint írtad, a régebben készült kerítésrész közbülső oszlopai már eleve abból készültek.
Jelenleg utcafronton van már hasonló: 80x80as zártszelvény a kapunak, 4mm vastagsággal. A kerítés többi részén 50x50es a függőleges zártszelvény, 3 sor kisebb, 30x30as vízszintes zártszelvény a trapézlemez ezekre van felrakva. A sávalap 20cm széles, 20 mély beton, jó kérdés, mennyire volt vasalva, illetve a függőleges pilléreknél a betontuskó mélységét nem ismerem (aláásva, méregetve lehet olyan 70-80cm). Ilyen adottságokkal 15 év alatt nem dőlt ki a kerítés, illetve a kapu környéke is szépen áll. A talaj masszív feketeföld.
Ez az indulás. Utcafronton ezt kellene folytatni, s a telekhatáron végigvinni, ott már a trapézt faelénk fordítotva színére. Jól írtad, a jelenlegi távolság 225cm 2 pillér közt, nem pl 3m. Telekhatáron lenne 2,5m akkor.
Combosabb méret alatt mit értesz? ("én az oszlopokat inkább 2-2,5 méterenként tenném le és valami combosabb méretből csinálnám") Én a fentiek szerint (ami már áll jó ideje): 50x50 pillér, illetve rajta 30x30 vízszintes szelvényekek terveznék. A tervezett kerítésmagasság 2m. Számíthat az, hogy 40es vagy 50es pillérek mennek a betontuskóba?
Alapban úgy gondolom, hogy a hullámlemez kerítés nem magánház kerítésének való, hanem pl. egy telephelyének. De ízlések és pofonok.
Mivel egy "óriási vitorlát" készülsz építeni, én az oszlopokat inkább 2-2,5 méterenként tenném le és valami combosabb méretből csinálnám.
Az alapozást meg kell csinálni 80-90 centire. A 60 centi nem elég. Azt megmozgathatja egy fagyosabb időjárás. (Az nem számít, hogy mostanában enyhébb telek vannak. Bármelyik télen lehet egy pár napig tartó -15, -20 fok, mint ahogyan nemegyszer volt már rá példa.) Az alapot és a lábazatként használt betonkerítés elemet nem kell szigeteléssel védeni.
Sajnos a 2 méteres kerítésmagasság azt hozza magával, hogy a 6 méteres zártszelvény nem ad ki három oszlopot, hanem csak kettőt. Egy méter pedig "leesik". Ezeket az egy méteres darabokat ugyan - belső toldással - fel lehet használni, de azok az oszlopok csak toldottak lesznek.
Időjárás esetében a szél lesz az ellensége, ha nem lesz rendesen megcsinálva. Kószó József, Kerítések című könyvében arról ír, hogy a zárt kerítéseket szélnyomás ellen méretezni kellene. Ezen felül nyáron befülled az a tér, amit körbevesz, eltakar. A növények sem igazán fognak megélni mögötte, a lecsapó szél miatt.
Ha van szomszéd akit érint ez az építkezés, kérdezd meg, hogy mit szól hozzá. Nem mindenki örülne - én se - ha az oldalhatarára lemezkerítés kerülne. Pláne úgy, hogy a nem famintás, hanem a méregzöld oldala nézne felém.
Ha utcafrontra kerülne a kerítés, akkor az önkormányzatot is érdemes megkérdezni, hogy a település arculati kézikönyvében mit engedélyeznek. Felénk pl. hivatalosan nem lehetne, de ellenőrzés hiányában van aki ilyet csinál(tat) magának. (Addig amíg valami illetékesnek fel nem tűnik és át nem építtetik őket.)
Sziasztok, telekhatárra tervezünk 30 méteren új, tömött kerítést. A terv lentről felfele: - előre gyártott beton lábazati elem (mondjuk 30cm, melyből olyan 20cm földben (kutya ellen), 10cm föld felett lenne) - 40es zártszelvény tartóoszlopok olyan 2,5-3 méterenként, 60cm mélyen, kiöntve betonnal (betontuskó) - a betonelemek zártszelvényre fogatása lefogató U profil elemekkel - a tényleges kerítés trapézlemez (valami faszín) lenne, melyet 2 vízszintes zártszelvény tart - a kerítés teljes magassága 2m
Szakmailag ebben mennyire láttok problémát? Az időjárás/fagy/meleg/szél mennyire dolgozhatja meg? A betontuskók abban a mélységben elégséges tartást adhatnak az egész kerítésnek úgy, hogy a köztes betonelemek csak a földbe vannak ágyazva, de nincsennek betonozva? Mennyire mozgatja meg egy fagy? Mire kellene figyelni? Esetleg lehet baj a vizesedéssel (betonelembe szivárog a víz, majd megfagy, s porlasztja évek alatt)? Ilyen egyszerű kivitelnél mennyire van értelme bitumenes vízszigetelésnek a betonlap körül?
Kiskapunál általában 110 cm szélességgel számolnak. Ehhez 120 cm-es nyers oszlopköz kell. Ennél keskenyebb kapun is be lehet menni vagy be lehet tolni a biciklit, de nem igazán kényelmes már.
Nagykapu esetén minimálisan 3 méter szükséges. 3,5 méteres kapun már egy hat méter széles utcáról is be lehet kanyarodni. 4 méteres kapu szerintem már szükségtelen, de ezt nyilván a helyi körülmények határozzák meg.
Az oszlopokat itt már célszerű 40x40-esre méretezni, rendes (nem 50 cm-es) alapozással.
Érdemes visszaolvasni, nem olyan sok ez a majd' négyezer hozzászólás.
Árban a toló kapu valóban drágább. A nyíló kapunak kell rendes pillér ami elbírja a kapuszárnyat, és megfelelően méretezett zsanér. Ez utóbbi jó ha állítható, mert a kapunak ha fémből készül van némi hőtágulása. A tolókapu sínjének viszont kell egy rendesen elkészített beton sáv, ami nem repedezik fel, és nem mozog a fagy hatására sem. A nyíló kapu hátrányaként meg kell említeni (bár elég nyilvánvaló), hogy közvetlenül a kapu előtt (belül) nem tudsz parkolni, mert nem fogod tudni a kaput becsukni és kinyitni.
Ha van hely befelé a két szárny nyitásához, és nincs emelkedő a kaputól befelé, akkor én a kétfelé nyílót választanám. A tolókapu elég macerás, mivel a földön gurul, egy sín kell neki, kicsivel több, mint kétszer olyan hosszú, mint maga a kapu, és a sínt tisztán kell tartani, különben elakad benne a kapu. Az úszókapu ezt a problémát megoldja, de jelentősen többe kerül, és még több hely kell neki a kapu mellett.
Persze van aki szerint automatizálni sokkal könnyebb a toló és úszókaput, de szerintem a kétfelé nyílót sem nagy probléma jól megoldani.
Én 1 méteres kiskaput készítettem, ez úgy tapasztaltam, hogy elegendő, kerékpárt tolva is átférek rajta kényelmesen.
Nagykaput csak 3 méter széleset építettem (2 x 1,5m). Ez személyautónak elég, kisteherautónak szűken, de még éppen elég, figyelni kell a visszapillantó tükrökre. Ha nagyobb teherautóval is szükség lesz a behajtásra, például mert térkövet, vagy más építőanyagot hozatsz, annak jobb lenne a 4 méter széles. Persze ehhez az is kell, hogy rá is tudjon fordulni az utcáról, azaz elég széles kell legyen az utca. Illetve ha van a kerítés és az úttest között valamekkora kocsibejáró, akkor nyilván azt is célszerű ilyen szélesre készíteni, ami plusz kiadás. Az hogy kétfelé nyíló kaput, tolókaput, vagy úszó kaput készítesz az függ a rendelkezésre álló helytől és a rászánt összegtől, és persze attól is, hogy neked melyik tetszik.
WPC kerítés rendszerről van-e valakinek infója. Szép meg jó, de egy volt forgalmazó azt mondta, hogy nem tudták megoldani a hőtágulást, a szél csapkodta az elemeket a nútolt oszlopban és zörögtek rendesen. Ha kiékelték nem működött a hőtágulás.
Valóban ennyire gáz lehet? Csak mert 4 m esetében annyira nem érdekelne, de 40 méternél nem szeretném megfizetni a tanulópénzt. :(
Ez egy örök probléma. Egy ilyen cégnek nincs fix telepítő csapata. Adott melóra próbál kötéllel fogni pár embert, akit kiküld. Ha van köztük olyan, aki már csinálta, az a jobbik eset.
Nem értek egyet. A kerítés építés legfontosabb eleme az alapozás. Úgy kell megcsinálni, hogy a fagy ne mozdíthassa meg. Lehet bármilyen szépen megépített a kerítés, ha az alap nincs fagyhatár alá víve, borítékolható a tönkremenetele. Azzal, hogy valaki fele mélységű alapot csinál mint ami szükséges lenne, csekély összeget spórol, de nagy kockázatot vállal.
Én 60x30-as beton teraszlapból (OBI) készítettem. Oszlopköztől függően 2-4 db kellhet az utolsót méretrevágva egy gyémánttárcsás kisflexel. Vízorrot vágtam bele mindkét oldalra allulra. Betonfestékkel festettem őket. Oszloptetők ugyanígy, csak 40x40-es anyagból.
Az írásom, szóhasználatom alapján valóban úgy tűnhet, hogy keverem a fogalmakat, de a mi kerítésünknél sajnos elmondható, hogy az alap=lábazat.
Ez egy olyan öreg betonkerítés, aminek az alapját egyben öntötték ki a lábazatával. /Gondolom, az alap helyének kiásása után előbb bele állították az előregyártott betonpilléreket, majd a kerítés vonalának teljes hosszában készítettek fölé egy deszkazsaluzatot, ami a talajszint fölött 50 cm magas, majd az egészet feltöltötték betonnal. Tehát az egész kerítés gyakorlatilag egy egyben kiöntött betonszerkezet, amit csak a pillérek tagolnak. Az alap és a lábazat egyben van, nincs közöttük szigetelés. A lábazati részbe biztosan van vasalás is, mert egy kapuhely kialakításánál meg kellett véssük, és akkor előkerültek a vasak. Úgy rémlik, hogy nem a ma elterjedt kör keresztmetszetű vas van benne, hanem valamilyen négyszög keresztmetszetű./
1., Nem zavarna, ha nem lenne teljesen sima a fedlapok felülete, amúgy is eredetileg valamilyen rusztikus megoldásban gondolkodtunk. Ha nem lenne nyakunkon az október, akkor nagy valószínűséggel ezt választanám. Gyakran dolgozok fával (hobbi) és vannak anyagaim a zsaluformákhoz. Egyedül a vibrálás megoldása tűnik problémásnak, de gondolom egy házilag összeállított kisebb rázóasztal is elég lehet.
2., Sejtettem, hogy az XPS nem jó irány. Csak azért merült fel, mert amikor az interneten nézegettem a fedlap árakat a Google feldobott olyan oldalakat, akik gyártóként XPS-ből készített kész, kérgesített, már csak színezést igénylő fedlapokat árulnak.
3., Téglakő, ami gyakorlatilag egy tégla formájú (24x12cm), gyártónként eltérően 4-8 cm vastag betontermék. Én olyan 4-5 cm vastag darabokat választanék és a hosszú oldalukkal egymásmellé illesztve, lapjukkal lefelé tenném őket a lábazatra. Ezzel kapcsolatban szeretnélek még kérdezni.
- Milyen széles fugahelyet kell kihagyni közöttük?
- Fagyálló flexibilis csemperagasztóval kell ezeket rakni vagy van jobb, direkt ilyen helyre kifejlesztett anyag is?
- Ugyanazzal az anyaggal lehet fugázni is, vagy ahhoz más kell?
Ha nem lenne friss vakolás a lábazaton, és nem kellene attól tartani, hogy az eső, hólé beszivárog a vakolat és a beton közé, akkor nem gondolkodnék sokat és elhalasztanám a fedlapozást, vagy az érezhetően kedvezőbb bekerülési költségek miatt az 1. utat választanám. De sajnos sürget az idő és a műköves megoldás anyagilag nem bevállalható számunkra.
Az általad írt alapozási mélységen pontosítanék: min. 80-100 cm a javasolt.
Magyarországon fagyhatár alá kell vinni az alapozási mélységet. Még akkor is ha már nem nagyon kell hideg telekkel számolni.
Egyébként statikailag sem mindegy, hogy egy 2 méter magas, több száz kilós épített kerítésoszlop alapja milyen mélyen van a földben. Én biztosan nem mernék egy 40-50 centi mélységű alapra 2 méteres oszlopot építeni. Ennek a kidőléséhez felázott talaj esetén már nem kell túl nagy behatás. Az ilyen elhibázott alapozás miatt látni néha minden elemében megdőlt kerítéseket. Még sima betonoszloppal készült drótkerítések is megdőlnek, ha nem elég mélyen vannak az oszlopok.
A kerítés többi elemének méretezése szubjektív. Mindig azt mondom, hogy szét kell nézni, ki kell választani ami a legjobban tetszik és meg kell valósítani.
