A kirándulások ingyenesek és szabadon látogathatóak! A különböző állomásokon ingyenes előadásokat hallhatnak az érdeklődők!
Az időjáráshoz illő ruha és kényelmes cipő viselése ajánlott! Vegyék figyelembe: a táj esetenkénti nehézségeit. Egész napos kirándulások saját költségen autóval. Szendvicset és bőséges üdítőitalt hozzanak a kirándulásokra. Mindenki ügyel a saját és hozzátartozói biztonságára és igaz Magyar emberként viselkedik.
Sashegyi Sándor emléktúra
Találkozó minden esetben a Pomázi művelődési ház előtt de. 10h pontosan
Túravezető a Pilis Hercege:
Herceg Ferenc Pomázi Nemzetépítő helytörténész
Szeptember.4: Holtvilágárok! Kirándulás a holtak birodalmába, a beavató barlangokba
Szeptember.18: Noé hegye a Kelta vár az északi kőhegy és Szentendre rejtélyei
Pajzsvivő, nem tudnál néhány olyan képet feltenni, amely a szikamberekhez köthető? Pomázról, vagy Budakalászról. Ha van sziklafelirat, az is érdekelne.
Mintha Szent István törvényei is tartalmaznának kitételt a pogány szokásokkal kapcsolatban.
A rovásírás üldözését úgy emlékszem, hogy nemcsak "szittyaMagyar" jellegű oldalakon olvastam - de ha hamis infó, hát hamis. (A Wikipédiát néztem meg hirtelen, az is azt mondja, amit Te.)
Na, megnéztem a törvényeket is:
"ELSŐ ENDRE PARANCSOLATJA VAGY RENDELÉSEI.
Megparancsolta: hogy minden magyar avagy jövevény Magyarországon, ki a scythiai ősi pogány szokást el nem hagyja, Jézus Krisztus igaz vallására nyomban vissza nem tér és nem hallgat a szent törvényre, melyet a dicsőséges István király adott vala, feje és jószága vesztével bünhödjék."
"SZENT LÁSZLÓ
22. FEJEZET. A pogány módra áldozók büntetése.
A ki pogány módra kutak mellett áldoz, avagy fának és forrásnak és kőnek ajándokot ajánl, akárki legyen, egy ökörrel bünhödjék érte."
A Szörényiék által kiadott Sashegyi-féle kézirat mellett érdemes elolvasni Erdélyi Istvánnak az 1971-es Archeológiai Értesítőben, valamint az 1999-ben a Turánban megjelent (ha jól emlékszem a 29. számban) írását az ottani ásatásokról.
Sashegyi ásatásán előkerült egy sír, ami mellett állatcsontokat találtak, továbbá egy későközépkori üvegpoharat, meg egy késő középkori kovácsoltvas fáklyatartót. Nekem azonban nem egészen világos a sír, és a leletek összefüggése a Sashegyi-féle írás alapján. Az ásatásokon előkerült még más összefüggésekben őskori, római kori, és honfoglalás kori kerámia, de mindegyik nagyon csekély számban (két-három darab).
Néhány helységnév: Visegrád, Buda, Esztergom, Dömös, (Árpád-vár). Létező (vagy feltételezett) királyi vagy egyházi központok, legalább a korai Árpád-kor óta léteznek. A Holdvilág-árok innen lovon egy nap alatt megjárható.
További helységnevek: Kovácsi, Szentkereszt, (Kő-hegy, Klissza, Kevély). Létező (vagy feltételezett) királyi vagy egyházi központok, legalább a korai Árpád-kor óta léteznek. A Holdvilág-árok innen gyalog nem több mint pár óra.
Kérdés:
Hogyan létezhetett egy keresztény államban, amely tűzzel-vassal irtotta a pogány emlékeket, a rovásírást stb., egyházi és királyi birtokok közvetlen szomszédságában, királyi vadászterületen pogány szentély??? (Legalább a kovácsi kolostor (2 km!!!) szerzetesei fagyűjtés, gombaszedés közben biztosan találkoztak a bálványkővel is.)
Első lehetőség:
Ezeknek a központoknak (legkésőbb a kovácsi/szentkereszti apátságnak) a létrejöttével a kultuszhely megszűnt – ekkor született a falazás, amit Sashegyi bontott ki. Ebben az esetben valószínűtlen a Klissza/Kevély/Kő-hegyen feltételezni az István óta létező királyi központot, mert nagyon közel van a Holdvilág-árokhoz.
Második lehetőség:
Még ha általában irtották is a kereszténységet, Géza fejedelem mintájára az Árpád-házi királyok is úgy voltak vele, hogy "elég gazdagok, hogy két istennek áldozzanak". (Lásd a keresztény amerikai elnököket/alelnököket, akiknek a többsége legkésőbb megválasztásakor szabadkőműves beavatást nyer.) Ebben az esetben logikus, hogy a királyi központhoz minél közelebb legyen a kultuszhely. Viszont nem logikus, hogy miért annyira szegényes – királyi kultuszhelyhez képest – a leletanyag. Furcsa az is, hogy a királytól részben független egyház ehhez évszázadokon át asszisztált, királyokat szentté avatott stb. További kérdés, hogy mikor, miért szűnt meg (falazták be); illetve az, hogy az előtte több száz évet síkságon eltöltő magyarok miért építettek kultuszhelyet hegyvidéken.
Harmadik lehetőség:
Korábbi nép építette valamilyen célra. A honfoglalás korában és az Árpád-korban csak elvétve használták. Kérdés, hogy melyik nép, milyen célra.
Nekem - a kérdőjelekkel együtt - a harmadik lehetőség tűnik a leginkább reálisnak. Van egyéb ötletetek? Igazolja valamelyik feltevést a megtalált leletek kora?
>Nem írtad, hogy mihez kérsz forrást, talán nézd vissza amit írtál...
A 425 előzménye a 424, tehát egyértelmű, mihez kértem forrást.
>(Gyöngyösi Gergely: Arcok a magyar középkorból, Bp., Szépirodalmi Kiadó, 1983) részletek Greguss Klára tanár, Pilisvörösvár területe és régészeti leletei
>Ez micsoda???
Ez micsoda? A szerző hivatkozik másokra, amikor idéz.
>Ez legyen a legnagyobb hibám...
Lehet, hogy nem tartod nagy hibának, de ez bármely tudományágban igencsak kisebbségi véleménynek számít.
Nem írtad, hogy mihez kérsz forrást, talán nézd vissza amit írtál...
(Gyöngyösi Gergely: Arcok a magyar középkorból, Bp., Szépirodalmi Kiadó, 1983) részletek Greguss Klára tanár, Pilisvörösvár területe és régészeti leletei
Ez micsoda???
Továbbá: alább már leírtam a véleményem. Ennek itt semmi értelme nincs! Tudod mit? Ez legyen a legnagyobb hibám...
Nem ez alapján találtam meg. Megvan a könyv, ismerős volt a szöveg.
Továbbá:
NEM bántani akarlak. RÁD, illetve az oldal minőségére vet rossz fényt a hiányzó forrásmegjelölés. Úgy is mondhatom, hogy ezzel is beszél a weboldal, csak nem azt mondja, amit szeretnél.
Többet jártam mint te "elvtárskám" senkinek nem hiányoztak a bunkó beszólásaid.
Én úgy megyek a könyvtárba, hogy tudom mit keresek. De ha valaki konkrétan kéri, elküldöm a linket ha van egyáltalán.
Az oldalamon megjelölöm az elérhetőséget és címeket. Ami még nincs befejezve, ott nincs link. Még a fényképeket is névvel teszem fel, és minden levélre válaszolok.
Senki nem tart vissza benneteket sem, tegyetek többet-jobban mint én. Rajta gyerünk és akkor majd én írogatok bicskanyitogató hozzászólásokat és nagyon okos kritikákat.
Ebben a témakörben (egyedüliként az országban) elérhetőséget és linkeket teszek fel a saját oldalamon más kutatókhoz és oldalaikhoz! Még akkor is ha (részben) más véleményük van mint nekem.
"Fogarasy-Fetter Mihály: Pilisvörösvár története és néprajza. „A római utak” c. fejezet. A mű interneten is elérhető a következő oldalon: http://www.vorosvar.hu/monografia.pdf"
Tíz éve folynak a kutatások a Holdvilág-árokban. Ugyanakkor a neten ennek meglepően kevés nyoma van. Pár évvel ezelőtt jelent meg róla egy cikk, más semmi.
Amit még inkább furcsállok, hogy Repiczky Tamásnak nincs nyoma az interneten - úgy értve, hogy nincs egy tanszék, egy múzeum, egy intézet, ahol a munkatársak között szerepelne, lenne hozzá egy E-mail...
Tud valaki a topikból bármit is róla? Illetve a régészeti szakirodalomban jelent meg bármi a Holdvilág-árokban folyó munkáról?
De hogy ne csak kérdezzek, linkelek egy elég friss cikket:
"Szeptemberben lesz tíz éve, hogy hivatalosan létrehoztam a Holdvilágárok Alapítványt. Azóta folynak a Holdvilágárok felső szakaszán a régészeti kutatások. Ehhez kapcsolódik végül is, hogy egy több száz oldalas könyvet állítunk össze, amelynek munkálatai a vége felé járnak. Címe: Legendák és valóság a Pilisben."
"Szüleink ismerték Sashegyi Sándort is, aki az itt található volt római kőbányát tárta fel. Elképesztő életművet hagyott maga után, ennek összeállításán két éve dolgozunk, amelyet a közeljövőben egy ötszáz oldalas Legendák és valóság a Pilisben című könyvben teszünk közkinccsé. Ezzel a művel is szeretnénk bizonyos tisztázatlan kérdéseket megválaszolni. Jó hír, hogy az elmúlt időszakban széles társadalmi rétegek fordultak a magyar őstörténet irányába. Rossz hír viszont, hogy mindenféle szélhámosság kapcsolódik ehhez, ráadásul anyagi haszon reményében még marketingalapokra is helyezik mindezt. Éppen ezért fontos múltunk hiteles megismerése, a Holdvilág-árok régészeti feltárásait emiatt kiemelt jelentőségűnek tartom. Munkánkban nem értünk még el a terület legmélyebb pontjáig, az anyaszikláig, ám már mostani eredményeink alapján is tudható, hogy kiemelt jelentőségű, szakrális hely volt korábban ez a terület. Meghatározott helyeken állatáldozati csontokat találtunk. Ezekkel a szertartásokkal erősítették meg, ennek a titokban tartott helynek a szakrális jelentőségét. Ám az is jól látható, hogy a későbbi korokban valamiért tudatosan eltüntették az erre utaló nyomokat."
