Nem szeretnék szerzői jogot sérteni, ezért megpróbálom a tartalmat, a lényeget elmondani az olvasottak alapján.
A dúsgazdag orosz herceg neve: Iván Scsukin aki orientalista volt.
Reviczky Gábor úgy tudja, hogy az első 50 kiképzett palesztin gerilla ezzel a repülővel utazott haza, de Kadhumi (Arafat helyettese) nem volt a gépen, ő vonattal utazott el Budapestről. A falangisták úgy értesültek, hogy Kadhumi is ezzel a repülővel utazik, ezért és az 50 gerilla miatt lőtték le a gépet.
Reviczky Gábor egyik rokona (nagybátyja) Adyligeten a híradósoknál szolgált, tőle értesült a család a tragédiáról.
Nem csak az LBP maradt ki, hanem az LBA, LBC, és LBD is. A kérdés arról szólt, mikor vonták ki a típust a hadrendből. Ha a Tu-154-esről lett volna szó, akkor az LCF, az LCI és az LBR hiányozna. Ezeket nem tervszerűen vonták ki a forgalomból, kivéve az LCI-t... Szóval egy-egy típus korszakról érdeklődött a topictárs, illetve azok lezárultáról.
Nem szemrehányás, csak kérdezem: Innen még nem vagy kitiltva? :-)))
Mivel a "demokratikus véleménynyilvánitás" elvei alapján nem irhatok a Malév-topikba,igy itt szólnék,hogy a HA-LBP szomorú sorsa kimaradt a Tu-134-esről szóló irásodból.
Nem kell foglalkozni percember tisztviselőkkel. Egyrészt fogalmuk sincs arról, mi történt. Másrészt az is hibás, aki bemegy és elhajtják mint a nem kívánt gyermeket, mégsem rögzíti precízen az ilyen eseményeket. Név, időpont, irányítószám etc. A denevérek sok mindent utálnak, de a napfényt azt borzasztóan. Ha meg fenyegetnek, ugyanez fokozottan. Ezzel még nem lehet elmenni az ügyészségre, de azért érdemes felírni a fekete noteszbe.
Én elég sokszor elolvastam a HVG cikkét, amikor az országos levéltár főigazgatóját is úgy szívatták Malév katasztrófák ügyben, mint paraszt a Berváját. (Ifjabbak kedvéért: ez egy moped volt a 60-as-70-es években). Remélem őt nem fenyegették, legalább is a cikkben erre nem volt utalás. Lennének ötleteim, hogy hogyan lehetne mindezt fordítva, már mint a fenyegetés, de ez nem ezen topik témája :-)
Nem is beszélve persze a felvett pénz útjáról és végállomásáról.Igen,a hullákon nyerészkedett pénzről,akkori értéken el nem képzelhető mesés összegről.
Tudod,csak azt nem értem,illetve ha értem akkor még nagyobb a baj,hogy a rendszerint általam előhozott példa,miszerint a napjainkban a BM irattárában a lelőtt apja hozzátartozójának szegezik a kérdést: -Nem gondol a gyerekei jövőjére?
Na ebben benne van,ha már 30 évig tudtál kussolni a félelemtől,ha már 30 évig a négyfal között tudtál gyászolni és senkinek sem szólni egy szót,akkor mi a fenét akarsz itt,mi a fenének nem tudod még ugyanolyan csöndben leélni azt a kis időt ami még hátravan?
Ha valaki államtitok birtokába jut, azt még megúszhatja valahogy. A gond ott kezdődik, ha nyilvánosságra is hozza. Pillanatnyilag szerintem ez a lakat van rápattintva az ügyre Moszkvában, Londonban, Washingtonban vagy Budapesten, de talán még Pekingben is. Gondolom Mr. Németh ezzel küzdhet 30 éve, tud valamit, ami hivatalosan nincs. Senkinek nem áll módjában megerősíteni – igaz cáfolni sem. Legalább is még egy jó ideig. Ebből a szempontból tökmindegy, hogy az F4 crew bakancsában a fűző masnira vagy csomóra volt-e kötve, és milyen hosszan, pedig az is valószínűleg dokumentálva van. Jól mondta az egyik filmben valamelyik nyilatkozó, ha nem is szó szerint, de valahogy így: a politikát csak politikával lehet felizgatni. Az MA 240 nem repülési vagy repülésbiztonsági problémakör, az csak egy jelentéktelen mellékszál. Mint ahogy a repülőemberek is azok...
Dúsgazdag orosz hercegek most vannak csak igazán, lásd a Malév legutóbbi ex-tulajdonosát:-)))
Valószínűleg itt egy régebbi figuráról lehet szó, úgy értem egy igaziról. A Bejrut mindig úgy közlekedett, hogy elég sok átszálló utas volt rajta Párizsból.
A falangisták lehetősége életszerű, amennyiben wet-leasingben kibéreltek egy F4 Phantomot pilótával és operátorral együtt, valamint a hozzá tartozó elektronikus radarzavaró/semlegesítő kollégákat. Az ilyesmi nem lehetett akkoriban olcsó mutatvány, nem beszélve arról, hogy a környékbeli piacon csak korlátozottan állt rendelkezésre ilyen technika. De ha végül is megszponzorálták, akkor működhetett a dolog. A megrendelő meg a kivitelező nem feltétlenül ugyanaz.
Úgy emlékszem hogy valahol a 15-20 oldal között beszél róla, talán egy háromnegyed oldalt. Reviczky Gábor nagymamájának a testvére, aki egy dúsgazdag orosz herceghez ment feleségül, utazott azon a gépen a férjével együtt...
Most nincs nálam a könyv, majd megnézem ismét azt a részt és egy-két napon belül válaszolok.
Az alábbi műben is szó esik a tragédiáról, Reviczky Gábor egyik rokona szerint a falangisták lőtték le a gépet...
================== Szerző: Reviczky Gábor Cím: Egy önveszélyes ember Alcím: Reviczky Gáborral beszélget Borbély László - Magyarnak Lenni sorozat XXX. kötet ==================
Egy kis új info ide: Mr. Németh első fokon pert nyert valamelyik éppen az ügyben illetékes minisztériummal szemben mely szerint jól megszívatták, de másodfokon még ennek az ellenkezője is kiderülhet. Már mint hogy nem kellett volna annyit túráznia az alapítványával a 100 millió forintos összeg kapcsán. Ez a bejruti tragédia engem egyre inkább arra emlékeztet, amikor a csontvázat már egyesült erővel sem lehet a szekrényben tartani, hiszen már régen nincs is ott.
