A Családfakutatás topikon és másutt felmerült, hogy mit takarhatnak a (halotti) anyakönyvek olyan haláloki meghatárotásai mint 'ínláz', 'eskór', 'Szent Antal tüze' stb. Ezt a topikot azért nyitom, hogy itt gyűjtsük össze közös erővel, később felhasználható referenciaként is a "megoldásokat".
Először én is skarlátra gondoltam, de később találkoztam a vörheny megnevezéssel is az anyakönyvekben.
Azon gondolkodtam, nem lehet-e esetleg kanyaró? Mert azt ahogy olvastam vörös himlőnek is hívják és kanyaró bejegyzéssel nem emlékszem, hogy találkoztam volna, amikor magyarul vezették az anyakönyvet.
Tudna nekem valaki segíteni abban, hogy milyen betegséget jelenthet a "vörös" vagy "veres" elnevezés? Valamilyen járványos gyermekbetegségről lehet szó, az 1830-40-es években találkoztam vele főleg.
Köszi szépen a tájékoztatást, de engem eredetileg nem a lázgörcs érdekelt Egy 1870-ben történt halotti anyakönyvi bejegyzést, a febris nervosa elnevezésű betegséget próbáltuk értelmezni.
A lázgörcs az főleg 2-5 éves gyerekeknél szokott előfordulni, és nem konkrétan betegség. Itt arról van szó, hogy a testhőmérséklet 38 fok fölé megy, és a láz következtében egy egész testre kiterjedő rángást lehet tapasztalni. Ez általában pár percig tart és többnyire eszméletlen ez idő alatt a beteg. Utána álmosság, fáradékonyság tapasztalható. Önmagában nem annyira veszélyes, főleg a rángás közbeni sérülések szoktak gondot okozni. De ha gyakran előfordul, akkor nem árt kivizsgálni, mert összefügghet az epilepsziával.
A Tifusz másik elnevezése az idegláz, amit a Pallas Nagy Lexikona meg is magyaráz:
"(gör.-lat. typhus), több akut, de egymással nem rokon fertőző betegség neve, melyek heves láztünetek közt folynak le s a pszihikai működést is súlyosan megzavarják, miért idegláznak is neveztetnek. "
Bővebben itt olvashatsz a tífuszról: http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/pallas/html/100/pc010085.html#4
Elnézést, hogy úgy szólok bele a vitába, hogy magam nem néáztem utána a forrásoknak, azonban van általános tapasztalatom a terminológiateremtésről. 1858, különösen a tudományos nyelv vonatkozásában, még nagyon is a nyelvújításhoz tartozott. Ebben a korban számos olyan tudományos terminus keletkezett, amely azután nem terjedt el, esetleg csak egyetlen műben fordult elő, így tulajdonképpen hapax legomenonnak tekinthető. Talán a göböly is ilyen.
Az említett betegségek 1858-ból valók, ezért valószínűsítem hogy a gömöly gümő jelentésű lehet. Köszönöm a hozzászólást, tényleg elgondolkoztató hogy egyes szavak jelentése évszázadok alatt mennyire megváltozik.
Én a gömöly-lyel kicsit óvatosabb lennék. Bár valóban elképzelhető, hogy igazad van, se történeti, se tájszótárban nem látom nyomát, hogy a gümőnek lett volna gömöly alakváltozata. De ez valóban nem elképzelhetetlen. Viszont akkor figyelembe kell venni, hogy a gümő elsődleges jelentése (1751) a ’daganat, kinövés’ volt, s csak később foglalódott le a tuberkulózis dolgaira (a gümőkór első adata 1847-ből való), legalábbis nagyon jó lenne tudni a gömöly-adataid idejét. Én most az agygömöly-lyel kapcsolatban inkább az ’agydaganat’-ra tippelnék, de azért ez csak tipp.
agyacs ’kisagy’ (címszó A magyar nyelv nagyszótárában), első adata 1828-as, Bugát Páltól való.
Az agygerinces adatokat olvasd így: agy-gerinc lob stb., tehát ’agyat, illetve gerincet érintő; cerebrospinalis’.
Az agykér nem ’agykéreg’, hanem ’agyhártya’ (l. újfent A magyar nyelv nagyszótárát). (Hozzáteszem azért, hogy az agykéreg 1787 és 1847 közöttről adatolhatóan ’agyhártyá’-t jelentett, s csak 1885-ből van a mai jelentés első adata.)
Én is töprengek egy jó pár régi betegségen. Pl: agygömöly, gömölykór, a gömöly szerintem ezekben az esetekben gümő jelentésűek lehetnek tehát agygümő - agyérelzáródás?, és gümőkór - TBC. Agyacs ellágyulása - valószínűleg az agy egy részének lágyulása. További "agyas" töprengések: agygerinczlob, agygerincz buroklob, agygerincz hártyalob, agygerincz toklob, agykérlob. A lobról tudom hogy gyulladást jelent, az agygerinc még nem világos számomra hogy mi lehetett, az agykér pedig az agykéreg lehetett.
Az nem kérdés, hogy a rosseb etimológiája a rossz seb, de ettől még a jelentése tipikusan ’szifilisz’ volt. Nyilvánvaló persze az is, hogy a betegségek leírása, osztályozása stb. időről időre változik, de valószínűleg itt a tipikus jelentés egybeesik egy ma leírt betegséggel.
Mi lehet a vérfolyás, ereszkedés, sinló'dő nyavaja, grippa, bélfájás, mirigy melygyulladás, belső nyavalya, torokgyik süjj, ráksüjj, belső támadás, szamárhurut, nehézség, náthaláz, hosszas betegség, száraz betegség, forró betegség, vízi betegség?
