Milyen vidék ez? Nehéz lenne néhány szóval jellemezni a sokarcú, vibráló, mégis fenséges nyugalmat árasztó tájat, ahol az ember és a természet évszázadok óta él szelíd harmóniában. A Zempléni-hegység és a Bodrogköz találkozásánál formálódott területen ezernyi módját találja az ember – akár az utazó, akár az itt élő - , hogy megismerje a természetet, hogy közel kerüljön csodáihoz. Az ásványgyűjtő, a madarak életére kíváncsi ornitológus, a vadak csapásait járó erdőszerető ember, a vízparton csendesen üldögélő horgász éppúgy megtalálja az örömét, mint a tájat gyalogosan, kenuval vagy kerékpárral bebarangoló turista.
A Zempléni-hegység területén a miocén korú, 15-20 millió éve működött tűzhányók vulkanizmusának anyaga és a hajdani vulkánok lepusztított, a természet erői által alakított formakincse uralkodik. Itt található a mai Magyarország legmagasabb, legépebben megmaradt tűzhányó kúpja, a tokaji Nagy-Kopasz, mely büszke védőbástyaként őrzi a Zempléni hegyvidéket és a Tisza-Bodrog összefolyás történelmileg igen jelentős területét. A drámai hatású csoportba rendeződött Sátor-hegyek is egy hajdani tűzhányó kalderájának lepusztult maradványai, melynek méretei talán az Etna mai méreteivel vetekedtek.
A hegységet létrehozó vulkanizmus a térség mai képére is rányomja bélyegét. A kőzetek bányászható nyersanyagokban való gazdagsága és a vulkanikus talajokon termő kiváló minőségű szőlő mindmáig meghatározza a táj emberének életét. A hegység felszínét a szegély lejtőin és szoknyáján a szőlő uralja, míg a hegyvidék belső területein érintetlen erdők, középkori eredetű fás legelők és rétek váltakoznak.
Az ide látogató turista szinte napokig gyalogolhat anélkül, hogy a mai iparosodott társadalom bármi jelét is tapasztalnia kellene. Olyan vidék ez, ahol a déli melegkedvelő flóra és a Kárpátok magashegyi növényei randevúznak egymással, ahol még ma is viszonylagos zavartalanságban élhet az országosan is kiemelkedő vadállomány, ahol visszatelepültnek mondható a hiúz és a farkas és ahol világelső muflon- és gímtrófeák jellemzik az állomány minőségét. A terület természeti értékeinek, gazdag növény- és állatvilágának védelmében hozták létre a Zempléni Tájvédelmi Körzetet.
Úgy is feltehetném a kérdést, h szerintetek melyek a legnagyobb esésű patakok v amelyiknek a leginkább tele van a medre nagyobb sziklákkal v bedőlt fákkal, stb... ?
Szoktunk járni túrázni, fotózni a hegyekben; igy a közeli Zemplénben is. Keresnék olyan helyet, ahol a patakon nagyobb zúgó / kvázi vizesés, vizesések vannak. Tudtok ilyet?
( a Cartographiás Zemplén túristaatlaszban találtam egy ilyen helyet; Makkoshotyka felett , tőle északra kb 1-2 km - azt hiszem - Sebes patak a neve; a térkép 3 zúgót jelez rajta, egymáshoz közel ; ha vki volt már ott; irjon már róla) előre is köszönöm huricano
A lezuhant, hősi halált halt szlovák repülősök emlékműve van a Borsó-hegyen.
Célszerű Hejce felől megközelíteni. Fel kell menni Fehérkútra, majd el a Solyomkő mellett. Aztán vigyázni kell, hogy a jelzés eltér jobbra az Amadévár fel, de nekünk egyenesen kell menni a dózerúton, és kb. 500 méter múlva ott vannak a sírok.
Járt mostanában valaki a Zemplén-hegység szívében?Van valami kis fehérség mondjuk a Pengő-kő környékén?Szeretnénk a napokban egy szép túrát tenni arrafelé.
Voltam fennt. Attól függetlenül, hogy ki van táblázva, tekergettem a nyakam összevissza, hogy hol látok már valami kilátó félét. Amikor megérkeztem, nem hittem a szememnek. Legalább egy hokedlit oda tehettek volna, arra a betontömbre, hogy íme, innen lehet kilátni :) Persze így legalább tériszonyban szenvedők is élvezhetik a kilátót :)
Nerm, a kilátó fent van éppen ellenkező oldalon. Nem lehet eltévedni. Nagyon szépen ki van táblázva. Mi az Iskola-közben mentünk fel, aztán elmentünk a temető mellett. A Westel(?) torony mellett. Kiváncsi vagyok milyen lesz, ha elkészül.
Abaújvár - csak történeti mûvekben él, régészeti feltárása megtörtént. Bodrogkeresztúr, Várhegy: csekély alapfalmaradvány. Bodrogkisfalud, Szegi vára: csekély alapfalmaradvány. Boldogkõváralja: régészeti feltárása, építészeti konzerválása megtörtén kiállítás mûködik benne. Fûzér, legkorábbi Árpád korú várak egyike, rom, várkápolna, Perényi Péter itt rejtegette a királyi koronát Mohács után. Gönc, Amadévár a Dobogó-helyen az öregtorony maradványa. Komlóska, Pusztavár, csekély külsõfal maradványok. Regéc, romjaiban is tekintélyes, ahol II. Rákóczi Ferenc ötéves koráig nevelkedett. Révleányvár, Szûzvár: a tiszai rév védelmére építették, nem lelhetõ fel. Sárospatak, Rákóczi vár: hazánk késõ reneszánsz és barokk stílusú épületei között az egyik legnagyszerûbb.Vörös tornya felújítva, melyben a Nemzeti Múzeum kiállításai láthatók. Komolyzenei hangversenyeknek is otthont ad. Sátoraljaújhely, Várhegy: Patak mellett a megye legerõsebb vára volt, földig rombolták. Szerencs, Huszárvár a bencés apátságból kialakítva, restaurálták, ma szálloda és kulturális központ mûködik benne. Tállya, Várhegy: csekély maradványai lelhetõk fel az Óvári dûlõben. Tokaj, Bodrog-Tisza torkolatnál állt, helye fellelhetõ.
Tegnap kisvonatoztam Pálházáról - Rostallóra. Kicsit hűvös volt az idő, de az erdő gyönyörű volt. A patakok gyorsak, és bővízűek voltak, de nem egyelőre arrafelé nincs baj.
