Sajnos relatíve jobban megismerhetjük a középkori nyugati Európát, mint a szomszédos területek némelyikét. beszélgessünk a középkori balkánról és a kelet európai síkság államalakulatairól.
Szia m__balazs007!
Off téma: de megjegyzem, téves az a nézet, hogy Batuék kiírtottak volna minket.
A történészek mindent kitalálnak, hogy megmagyarázzák ,miért vonultak ki a tatárok tőlünk. Lópestis, nagykán halála,stb.
Egy dolgot senki nem akart figyelembe venni,pedig a kínai krónikák is megírták.
A mongolok magyarországi hadjárata több veszteséget okozott nekik, mint bármelyik hadjáratuk addig.
Ha batu elmegy Karakórumba a kánválasztásra,onnan élve nem jön vissza, mert Güjük a trónörökös a legnagyobb ellensége volt.1441-től 1448-ig feszült volt a viszony a központ, és az Aranyhorda között.
Ezt a témát már egy másik fórumban kiveséztük.:)
Azt hittem ez evidencia számodra. Te állítottad, én csak kérdeztem. Bár annak is örülök hogy büszke vagy szellemi tompaságodra. Ez igazi magyar erény, nemde?
a világért sem akarlak bántani, de amit eddig a topikban leírtál, az asszem a töri fórum látogatói számára evidencia :) (kis pontatlanságaid azért vannak)
Ok, de már korábban különváltak. Már a hunok is külön kezelték a keleti és nyugati birodalomat. Bizánc a hunok utáni időszakban kezdett erősödni, majd a 6. sz. első harmadában itáliai és észak-afrikai germán királyságok szétverésével korábbi nyugati tartományokra is szert tett. Itáliában viszonylag sokáig fenn is maradt a bizánci hatás, művészetileg ma is látványos öröséget hátrahagyva.
Nincs itt semmi időrendi tévedés. Nem véletlenül említettem Jusztinianusz korát. Ez egy csúcspont volt Bizáncban, csak éppen történt valami ami lehetővé tette az avarok hirtelen térnyerését a Kárpátoktól nyugatra, felbátorította a longobárdokat hogy megtámadják Itáliát és szükségessé tette a szlávok betelepítését a Balkánra. Tudod hogy mi? Ahogy olvasgatom itt a topicokat sokan az avaroknak tulajdonítják a szláv törzsek vándorlásait, holott ezeket a déli régióban inkább Bizánc sorsa irányította. Egyébként a szlávok betelepülése már az 5. sz-ban megkezdődött a Balkánra, ahogyan Maxval írta, vagyis már a hunok megjelenése idején, azaz már Jusztinianusz kora előtt. Tömegessé viszont csak később vált.
igen, barátom, csak nem Justinianus koráról beszélek, hanem kb 1 évszázaddal későbbről, amikor a szlávok már nagyobb tömegekben érkeztek. igaz is, Justinianus meg az avarok nem egészen kompatibilisek szerintem, ott is van 100 év különbség :)
Ezen most nevessek? Kissé hiányosak az ismereted a korszakról. Bizáncba betelepültek szlávok és megtelepültek az északi határainál is önálló államokat alkotva. Megint más szlávok avar fennhatóság alá kerültek és ők avar vezetéssel támadták Bizáncot. De ezzel még az szláv tözsek nagyobbik részét nem is említettem, akik északon és keleten éltek.
Bizánc fénykoráról, Jusitinianusz koráról és az azt követő korszakrólnem ártana többet olvasnod.
szerintem te tévedsz, mert a szlávok nem csak betelepültek, de azokon a területeken egy jó időre meg is szűnt a Bizánci fennhatóság, ugyanis nem békésen érkeztek ők sem. pont hogy káros volt, mert nem tudtak kétfelé harcolni. a szlávok és az arabok egyszerre veszélyeztették Bizáncot.
Ne haragudj, de ez komoly tévedés. Bizánc fénykora pontosan a szlávok betelepülése körüli időszakban volt, az új betelepülők kifejezetten megerősítették a háborúk és járványok miatt lecsökkent lakosságú birodalmat. A nyugat-római világ valóban folyamatosan hanyatlott, az ide érkező germánok a kereszténységgel karöltve teljesen új rendszer szervezésébe kezdtek, csak éppen az elején több évszázados stagnálásba és szellemi sötétségbe taszítva a nyugati tartományokat. Egyidejűleg viszont új energiákkal is feltöltötték a nyugatot, de ennek csak jóval később látták hasznát. A 14. században fordult a kocka, Bizánc gyorsan hanyatlott, míg a nyugat egy új korszak hajnalán, jelentős fejlődésnek indult.
én pont erre vagyok kíváncsi. Moldvát és Havasalföldet most nyugodtan kihagyhatjuk az összehasonlításból, mert a 14. századig az inkább civilizálatlan terület volt. de a balkánon egyrészt ott voltak a római uralom maradványai, a bizánci örökség, stb. az érdekel, hogy a gazdasági élet egyrészt mennyire számított fejlettnek. fejlett volt e a kereskedelem? avagy a szláv betelepüléssel a balkán hanyatlott egy nagyot? másrészt mekkora volt a népsűrűség? magasabb vagy alacsonyabb, mint nálunk?
Bizáncot kivéve nem voltak a balkáni (szerb, román) területek fejlettebbek. A 15 szd. végére Mátyás már egy abszolút monarchia jellegű centralizált államot alakított ki, ami a feudalizmus legmagasabb foka, de a kevés polgárság/iparváros és túl sok adó és a törökök miatt ez megbukott a halála után. A bolgárok egy viszonylag jól szervezett államot alakítottak ki az adriától a fekete tengerig, később ezt Bizánc visszahódította/elnyelte. A románok európában utolsóként 13-14. szd-ban szerveződtek fejedelemséggé vagy vkinek pl a magyar királynak a hűbéresévé... Persze ennek a vonulatnak a tatár még nem (mázli h épp meghalt a nagykán 1241ben különben kiírtottak volna Batuék) de a török keresztbetett, nyugat-európa meg az óceánontúli hódítások következtében elhúzott. A balkánt meg elnyelte a török. Aztán osztrákok majd Trianon; a többit tudjátok...
Igen. Én is azt hallottam h a nyugat-római birodalom bukása után a "sötét középkorban" egy csomó dolgot újra fel kellett találni és elterjeszteni (kerékhasználat!) Ehhez képest bizánc jóval magasabb szinten volt török barátaink megjelenéséig.
Persze némely keresztes hadjárat is a szentföld visszafoglalása helyett inkább bizánci városokat fosztott ki.
X-XII a szomszédos balkánra leginkább, de az egész balkán érdekel.
feltételezem az égei partvidék számított a legfejlettebbnek. hogy konkretizáljam jobban a dolgot. érdekel, hogy a bizánci uralom alatt levő szerb, vagy bulgár területek a korábban felsorolt kritériumok alapján fejlettebbek voltak e a magyar területeknél. érdekel bosznia státusza is. stb.
A bizánciak sokkal fejlettebbek voltak mint a nyugat, egészen a törökök megjelenéséig, ill az azt megelőző keresztes háborúkig. A reneszánsz korban a nyugat újra felfedezte a görög műveltséget, ami jelképes és valódi értelemben is fokozatosan nyugatra áramlott, közben pedig a törökök és muzulmánok Bizáncot és a Balkánt fokozatosan leamortizálták a saját szintjükre, így alakult ki a törökök, szlávok és ősibb balkáni népek vagy más megközelítésben katolikusok, ortodoxok és muzulmánok sajátos egymás mellett éléséből és összevegyüléséből a mai balkáni lőporos hordó, ami csak egy újabb szikrára vár hogy újra berobbanjon. Szerintem a muzulmánok még közel sem szenvedtek még vereséget, nem kizárt hamarosan véres bosszút állnak majd a boszniai mészárlásokért.
Vitatható. A román közvélemény, de főleg a történettudomány nem ezt vallja. De főleg: mikortól kezdve sikeres? A legnagyobb jóindulattal: 1870-től, addig ugyanis nem volt igazi államiságuk.
