A WWF globális környezetvédő szervezet szerint 2030-2040 körül megáll a gazdasági növekedés és a természeti erőforrások mértéktelen túlhasználata miatt az egész emberi civilizáció súlyos válságba kerül. Ha nem tesszük az egész civilizációnkat ökologikussá addig. Van még erre idő, pénz meg főleg elszántság?
Az olajat is ki lehet szamolni. A Dunan pl naponta 200 millio tonna edesviz folyik le Budapestnel, a Fekete tengerbe meg kb 400 millio tonna. Ennel.lenyegesen kevesebb a vilag napi olajtermelese. Es van vagy harminc a Dunanal bovizubb folyo. Egyebkent a Duna vizet elosztva a Fold osszes lakojanak jutna napi 50 liter edesviz, aFekete tenger meg picit kevesebbet kapna. Bar az elosztas logisztikaja nemi bonyodalmakat okozna:-)
Ezt nem tudom, de ha az a billenőpont bejön 2050 körül, akkor a század második felében már nagy fekáliában leszünk - illetve, haát én már valószínűleg nem, de az utódaim igen.
Ha jó a modell, akkor a század végére 1.000 ppm körüli CO2-szint, a mostanijoz képest 6-8 fok hőmérséklet-növekedés.
Nagyon remélem, hogy nem jó a modell, pl. valami nem lett figyelembe véve, vagy valami el lett számolva benne....
Erre csak az lenne a jó megoldás, ha maga a brazíl kormányzat helyezne szigorúbb védelem alá egyes térségeket, amiket kivonna a gazdasági tevékenység alól.
Persze ha ennek a gazdasági kárait a nemzetközi közösség ellensúlyozna anyagilag.
Nem fogják különben, Bolsonaro főleg nem, de ha baloldali kormány lenne a brazíloknál, azok sem mernének meglépni.
Én különben benne lennék, hogy fizessünk a brazíl parasztnak, hogy hagyja békén az amazonasi esőerdőket. Mondjuk úgy havi 10 ezer Forint összegig szó nélkül fizetnék erre a célra.
Szerintem Európában és Észak-Amerikában elég sokan lennénk, akik áldoznánk erre a célra.
Csak meg kellene szervezni, hogy tényleg a brazílokhoz jusson el, nem más helyre...
Stilusos halal. Egybkent nyilvan senki sem fog parszazezer oslakossal.foglalkozni egy tobbszazmillios orszagban ahol.mindenki enni es elni akar. Elvileg minden brazilnak joga van usa szinvonalon elni, ugyanannyit fogyasztani es ugyanannyi szendioxidot kibocsajtani. Sajnos ez utobbit a legkonnyebb elerni.
A magyar fold nyolcvan szazaleka nem.biodiverziv szantofold, miert pont szegeny delamerikaiaknak.kene megorizni.ketszer annyi oserdot? Ha szuksegunk van ra fizessuk meg nekik.a megorzest. Ha egy farmer megkapja azt a penzt amemmyit a cukornaddal kereshet, vidaman zsebre vagja es beken hagyja az oserdojet.
