Nem találom, hogy a múltkor hol vetődött fel a "ne parázz" kifejezés? Pedig beszéltünk róla. A kisföldalattin találtam egy februári Úti-lapot, s írnak benne az eredetéről. Még tippeltek, vagy írhatom, hogy honnan van?
Felénk sok a sváb település, és a murvabánya - sóder helyett kerítéseknél, alapozásoknál sóder helyett murvát használtak, de azt nem kötötte meg rendesen a cement, továbbra is morzsalékos maradt.
...a Szabad Föld egy cikkében van erről szó (Grétsi tanárúrbácsi interpretálásában):
"Jotta és yotta
Borbély Szilárd olvasónktól kaptam a következő remek kérdést: "Többször hallottam, bár leírva még soha nem láttam a jottányit sem haladtunk előre kifejezést. Ha arról a yotta prefixumról van szó, amely a tíznek huszonnegyedik hatványa - s amit egyébként Y-nal jelölünk -, akkor az egy igen nagy szám, s ezért számomra nem logikus, hogy miért ezzel jelölünk egy olyan kis mennyiséget, amilyet a jottányi sejtet. Éppen ezért megkérdezem, mi a pontos háttere ennek a kifejezésnek, és hogyan kell helyesen leírni?" Mindenekelőtt kötelességemnek érzem jelezni, hogy a latin eredetű prefixum szó többfélét jelenthet a szaknyelvekben. Abban az összefüggésben, amelyben levélírónk használja, a prefixum szó jelentése: 'mértékegység neve előtt annak többszörösét vagy tört részét jelölő előtag'. Levélírónknak teljes mértékben igaza van, amikor logikátlannak érzi jottányi szavunknak ezzel a yotta mértékegység-előtaggal való összefüggését. De, bár az utóbbinak az eredetét pontosan nem ismerem, azt bátran ki merem jelenteni, hogy a kettő nem is tartozik össze egymással. A yotta minden valószínűség szerint a görög Y (= üpszilon) betűvel függ össze - erre mutat az is, hogy Y-nal jelölik ezt a "prefixumot" -, a jottányi szóban rejlő jotta ellenben egy másik görög betűt idéz. Lássuk csak, hogyan! A jottá-ról új értelmező szótárunk ennyit ír: " Egy jottát sem enged: semmit sem enged álláspontjából; egy jottát sem ért: semmit sem ért." A jottányi-ról pedig ennyit: elvont dologból egészen kevés. Egy jottányi eltérés; egy jottányit sem enged: semmit sem enged az álláspontjából." Ez idáig rendben is van, csakhogy a szótár, mivel nem feladata, azt nem írta meg, miért ez a jelentése, pontosabban miért éppen ez a szó jelenti azt, amit jelent. Nos, a jotta voltaképpen nem más, mint ugyancsak egy görög betűnek, mégpedig a görög ábécé kilencedik betűjének neve, módosult alakban. A betű elnevezését a latinból vettük át, de nem az idézett szólásokban szereplő jotta, hanem ióta, illetőleg jóta alakban. Ez mint betűnév ma is használatos nyelvünkben a görög betű megnevezésére, de a 19. századtól kezdve már csak arra. A belőle a magánhangzók közötti t megnyúlásával kifejlődött s ennek a nyúlásnak nyomán rövid o-val ejtett jotta alak viszont már csak azt jelenti nyelvünkben, amire utaltunk: a csekélységet, jelentéktelenséget, kicsinységet, valószínűleg azért, mert a szóban forgó betű a görög ábécé legegyszerűbb vonalvezetésű, legkisebb alakú betűje. Más, de bizonyos fokig mégis ide tartozó kérdés, hogy az a kis i betű akár életet vagy halált is jelenthet. Így jelenthetett például abban a középkori vallási vitában, hogy Jézus Krisztus egylényegű-e az Atyával, azaz Isten-e vagy csupán hozzá hasonló lényegű. Gondoljunk csak arra, hogy Madách halhatatlan művében, Az ember tragédiájának hetedik, konstantinápolyi színében mit kérdeztek Ádámtól a polgárok! Ezt: "Mondd, mit hiszesz, a Homousiont (egylényegűséget), Vagy Homoiusiont (hasonló lényegűséget)? S Ádám hasztalan próbálta békíteni a feleket imigyen: "Adjátok fel, barátim, azt az i-t, / Szebb áldozat lesz életmegvetéstek / A szent sírért vívandó hős csatában." Egyébként nem a jotta (azaz ióta) az egyetlen olyan görög betű, amelynek neve önálló szóként is gazdagítja nyelvünket. Hadd utaljak most csupán a két szélsőre, az alfá-ra és az ómegá-ra! Az alfa és az ómega, azon kívül, hogy a betűt idézik fel, valaminek a kezdetét, nélkülözhetetlen feltételét, illetőleg végét, befejezését is jelentik. Olyannyira így van ez, hogy válaszom befejezéséül talán érdemes ideiktatnom a Bibliából azt a sokat és sokszor idézett néhány sort, amely Szent János apostoltól származik: "Én vagyok az alfa és az ómega (a kezdet és a vég) - mondja az Úr, az Isten, aki van, aki volt, és aki eljő, a Mindenható" (Jelenések könyve 1: 8).
Állítólag, miután beigazólódott a tételének a helyessége, örömében 200 ökröt áldozott - szerintem Uranianak, de Zeusszal hallottam - a Parnassos-on. Így aztán nem csoda, ha szegény ökrök félnének tőle.
Egyetlen egy konyakot sem hívnak Napoleonnak, ill. amit úgy hívnak, az nem konyak.
Biztosan tudod, hogy konyak csak a Cocgnac városa körül elterülő azt hiszem 7 nagy szőlötermő vidékről (talán 4 grand champagne és 3 petit champagne, de a számokat nem tudom) származó bor párlatából készülhet. Ezt tölgyfa hordókban tárolják, ahol szép barna színt kap. A különböző területekről (mármint a 7-ből) származó különböző korú párlatokat összekeverik, a titkos receptek alapján. Ebből adódik a konyak minősége: Fiatalabb párlatok keveréke karcosabb, kevésbé aromás, az idősebbek finomabbak. Csakhogy az alkohol párolog is, egyedül a Martell gyár hordóiból 2,2 millió (!) liter alkohol párolog el évente, és még 5-6 ilyen cég azért üzemel abban a városban. Így a nagyon öreg cuccok alkoholtartalma nem éri el a kívánt 40%-ot, hozzájuk kell egy kicsivel fitalabbat keverni. Zseniális egy szakma ez. Mindenesetre a kor dönti el, hogy pl. VS (talán Very Special vagy ilyesmi) VSO (+old) VSOP (ez már nagyon komoly) vagy XO (extra old) lesz az italod, utóbbi már megfizethetetlen, 50-70 éves párlatok (eau d'vie - az élet vize feléjük a borpárlat. Konyak csak érlelés és keverés után lesz) keveréke. Napolennak a fiszonylag megfizethető, 16 év körüli párlatokból készűlt keveréket nevezik. Ez már nem rossz, de messze van a prémium minőségtől. Viszont a nagy gyárak nem nagyon használják a minőség jelölésére. Vannak azonban picike magángazdaságok ezeken a szőlőtermő területeken, akik - joggal - konyakot gyártanak kisüzemi módon. Megvannak a saját versenyeik, mint nálunk a boroknak, díjakat nyernek és néha finomabbak, mint a nagy cégek termékei. Ők azonban a közvetlenebb haszon reményében kereskedelmi mennyiségben nem várnak 50-70 éveket, hanem hamarabb palackba kerül a konyak, náluk gyakoribb a "Napoleon" minőségű ital. Nagyon jó hozzájuk betérni, ha arra autózol, szinte minden bekötőútnál ki van téve, hogy várnak szeretettel. Csinálnak még Pinot-ot (pinót), ami a friss édes must és a tavalyi friss eau d'vie keveréke, gyakorlatilag egy olyan 16%-os, sherry szerű ital, ami pár ilyen hely végigkóstolása után rettenetesen fejbevág. Ezt a nagy cégek nem csinálják. Jól eladható, gyorsan hasznot hozó termék. Maradt kérdésed? ja, hogy miért pont Napoleon? Sok ilyet neveznek el arról, aki szerette inni vagy éppen maga állította össze a keveréket. Talán ezért.
A szexus szóból, ha jól emlékszem, de most alig működik az internet, a startlapról se tudom behozni a latin-magyar szótárat, azt írja ki egy idő után, hogy túllépte a max. várakozási időt. Azt hiszem a szexus szó jelentése nemi jelleg, és nem a six - hat szóhoz van köze, de nem biztos.
