Termeszetesen az optikai res merete tolled fugg. A lencseket ki kell banyaszni valamilyen optikai muszerekbol. De kulonben yahoo messenger vagy skyped van feltoltve mert akkor beszelgetnenk.
Igen ez pontosan így lessz ! mármint a építés és utána eállítás, szerinted érdemes az optikai rés méretét változtatni? illetve olyan plan konvex lencsét amit a rés elé tennék olyat miből tudok szerezni?
tp89 irtad, gondolom az meg nem változtat az optikán hogy nem látható tartományról van szó?
Az optikan nem hanem a fokuszpont kerul mas helyre. Most mar nem tudom, hogy egy kicsivel bennebb vagy kinebb. A lencse toresmutatojat ha jolemlekszem a natrium 589 nm szinere adjak meg. Az infra eseteben mas a hullamhossz es igy a fokuszpont is valtozik. Vannak kimondottan infra sugarra gyartott uvegek. Mivel ez neked nincs azert te egyszer episd meg az erzekelot - vagy egy hasonol valamit - es utanna megvilagitva az optikat addig alitgatod amig a leg nagyobb erzekenyseget kapod ami szerintem merhetsz is egy meromuszerrel mert az elektronikaban valamilyen feszultseg valtozas lepik fel a megvilagittas fugvenyeben.
940nm-es infra lézerbe meg ami nem is túl nagy teljesítményű abba meg nem is minden sarkon botlik bele az ember.(940mn az fix az szinte minden érzékelő erre a hullámhosszra a legérzékenyebb a moduláció az más kérdés de az már az elektronika dolga) gondolom az meg nem változtat az optikán hogy nem látható tartományról van szó?
pontos méréseket nem tudok végezni de szemre halványabnak tűnt, végül is a cél az lenne hogy minnél jobban megmaradjon a kezdeti átmérő még nagyobb távolsgban is, az érzékelőnek van egy felületre eső teljesítmény száma amivel jellemezték az érzékenységét majd utána nézek. és a diódának is megvan mekkora a teljesíténye és hány fokos szögben szór ha jól lenne eltalálva a lencse rendszer és nem szóródna el fény a lencse mellet vagyis ami fény elhaggya a diódát mindet össze tudnánk nayalábolni és eltekekintenénk a lévegő gyengítő hatásától ( por köd pára stb) és tudnánk az optikánk mekkora széttartású nyalábot állít elő akkor könnyen kiszámolható lenne mekkora távolságban tágul akkorára hogy az egységnyi felületre eső teljesítmény már nem elég az érzékeléshez. Viszont abban reménykedek a hamarabb elgyengűl a jel mint széttágúl túl nagyra. Egy hasonló eredménnyel kibékülnék amit most elértem(tágulásra gondoltam). egy bizonyos tágulás még belefér mert legalább egy kis célzás segítséget ad. 100m hatótáv már jó lenne persze ha többsikerül nem rontom le.. viszont amit az amerikások csináltak az egylencsés módszerrel legalábbis nekem nagyon tágúlt 50-70 m körül már 3méter körül volta kör. és ha még e felett is elég erős a jel akkor elég csak úgy naggyából lőni és talál. A elvileg ha a lézer nyalábot is akkorára tágítanánk ami már nem veszéjes az is jó volna illetve lézerrel is át lehetne vinni 56kHz-s jelet amit megmoduláltunk még 1800Hz-el különben lézeres adatátvitel se nagyon létezne szóval csak azt akartam mondani hogy lézer és a sima dióda is jó lenne elektronikai szempontból ( illetve hát ekkor a méretben félvezető lézerről beszélünk úgyhogy az alapja ugyan az lézermodul= dióda jó köntösbe) de a led nagyságrendekkel olcsóbb ami nem utólsó szempont a lézer talán már túl professzionális és biztonsági szempontok miatt is jobban oda kéne figyelni a felhasználásra. Lehet lézerrel olyan párhuzamos sugarat csinálhatnánk hogy 3km-ról ki lehetne "lőni" az ellnefelet de ez nem is elvárás és nem is elég költséghatékony szerintem.
Ha amerikáséknak megfelel a dióda és esetleg még tudnánk rajta javítani az optikán az már bőven jó lenne.
Orvendek, hogy nemi sikert ertel el. Tudtommal van nagy fenyereju feher led is (1 -30W) es azt kellene kiprobalnod. A fogyasztas nem annyira erdekes mert csak idoszakosan kapcsolod be. A tavolsag fugga szenzor erzekenysegetol es feny erejetol. Ha nagy a vetitesi szog a feny eloszlik de az erzekeny szenzor erzekeli. A celzas nem igazan helyes. Akkor igazi a celzas amikor a fenyfolt kis meretu - teszem fel, hogy 10 mm / 100 m. Ebben az esetben mar kell tudni cellozni. Habar nem gyakoroltam soha csak ugy beszelek. Azert meg kiserletezz. nem atana egy kis barkacsolassal oszehozni egy valamilyen optokai padot es azon osszealittani a rendszer. Az udvaron vagy valahova alits fel egy feher ernyot az altalad megvalasztott tavolsagra es arra vetisd a fenyfoltot amig kiserletezel. Sot a szenzort is odarakhatod , hogy lasd a celzas pontossagat.
_a kukker amit használok nem tudom mit tartalmaz egyik végén domború másik végén homorú a lencse de fúkuszálni összefókuszálta a fényt a megfelelő méretre ._
Gondolom, hogy egy Galileo tavcsorol lenne szo aminek a nagyitasa 2-3 x. A kis tavcsoved ele rakj egy valamilyen gyujto lencset az utobbi rajz alapjan es mar is egy mikroszkopot kaptal.
Ha halványabb lett a felület, mint az 1.5 m-es körön régebben, akkor semmit nem nyertél vele, csak veszítettél. Annál már az is jobb, ha marad ugyanaz a fényerő (a teljes felületre vonatkoztatott luminozitás, csillagászatban: magnitúdó) ,pl. kimaszkolod a fény többi részét egy lyukkal. Ekkor a fényerőnek a célon ugyanakkorának kell maradnia!
Keresgélek én is majd valamit, bár szerintem lézer nélkül ez halva született.
Helló! Bocs hogy megint csak egy nappal később reagálok! A tegnapi nap kipróbáltam a harmadik összeállítást. (egy kis órás kukkerral ha minden igaz ennek 20x nagyítása van ezt kb 7 mm re kellett tenni a réstől a rés nálam egy 1.5 mm -es lyuk egy müanyag darabon. És ezt az összeállítást helyeztem a már meglévő 50mm-es (kb 135mm-es fókusztávú) lencse fókuszpontjába. A nagyobbik lencsét egy pvc cső végére erősítetem az optikai rést és a kukkert is úgyszintén a csőbe az állítás lehetőségéet megyhagyva, és kézzel próbáltam beállítani a megfelelő pozícióba a ledet. Kimondottan siker a köbön!!! A vetített kör ha jól állítottam be ugyan akkora maradt mint mikor elhagyja a nagyobbik lencsét. Viszont kevesebb a fényerő ami lehet annak is betudható nem tudtam jól bevilágítani a rendszerbe, illetve az is baj lehet hogy a led fényének kúpszöge kb 40 fokos, így nem a teljes fény a lencsére jut hanem nagyrésze elszóródik a kissebbik lencse mellet. A fényfolt ahogy egyre messzebbre világítottam vele egyre jobban etompúlt a pereme végül is ez szerintem nem gond. mert ahogy mondtátok is itt nem egy képet szeretnék leképezni hanem úgymond adatátvitel a cél. ahogy besötétedett kipróbáltam szabadtéren is. sokkal jobb eredményt produkált mint az előző egylencsés megoldás viszont mondom csökkent a fényerő, így kb 30m-re láttam még hava világítok utána már nem láttam.( az egylencsés módszerrel 30m-re már 1.5m-es kört vetített, ezzel a módszerrel nem volt nagyobb 30cm-nél szerintem) Ez az egész optika egy játék része lenne a link amit adtam az is egy ilyen oldal ahol ezzel a lasertag nevű paintball vagy airsofthoz hasonlítható játékkal foglalkoznak. egy nem túl bonyolúlt elektronika vezérli az egészet és a lövéseket fókuszált infra sugárral vitelezik ki, minden emberen érzékelő van ami a találatokat jelzi, ezt aztán még bonyolítják életerő számlálással illetve fogy a virtuális töltény stb.. ilyen játékot lehet játszani már több helyen is magyarországon is.(pénzért) Nem azért mert olyan sóher vagyok de szeretek barkácsolni és alapvetően is tetszenek az ilyen home made dolgok, szóval egy barátommal elhatároztuk hogy szeretnénk egy ilyesmit építeni, mégha nem i lessz olyan komoly mint gyári társai. A neten találtunk pár oldalt ahol foglalkoznak a fegyver építéssel is nem csak árulással. viszont mindenütt csak ezt az egylencsés megoldást láttam. Ezért próbáltam én is ezzel de egyenlőre egy fehér leddel amit látok szabad szemmel is. Amit sok helyen használnalk az egy 10fokos kúpszögű nagyfényerejű infra led (940nm). Kezdetben én is nézelődtem a lézerek terén borsos áron még hozzá is lehetne jutni infra lézerhez de azok több száz mW-os teljesítményben kaphatóak.. az az igazság vannak videók a neten ahol pl vörös és zöld tehát látható hullámhosszú lézerrel , 75mW-tal már eldurrantanak egy lufit vagy meggyújtanak egy gyufát szóval nem akartam látáskárosodást a dologból így tovább a lézermodulokkal nem is törődtem illetve hát láttam hogy mindenki mezei infraledet használ mint akár a távirányítóban. A ledek lelki életét annyira nem ismerem de tudom hogy míg egy fehér fényű led ami eléggé tud vakítani kb 40mA vesz fel addig ezek az infra ledek amiket ajánlanak akár 150-200mA is felvesznek és ezek a ledek se melegedésre fordítják az energiát úgyhogy a maga hullámhosszukon fényesek lehetnek. Szóval egyenlőre jónak látszik ez a többlencsés megoldás ( többek azt állítják ezzel az egylencsés rendrszerrel 100m-re is el lehet "lőni" sikeresen de art sehol nem mondják mekkora területet irtanak ki vele???) Nem tudom eddig miért nem csinált senki ilyen jobban koncentrált elrendezést lehet nem találtak ilyen forumtársakat :-) most azon gondolkozta mlehet megpóbálom még egy picivel nagyob optikai réssel illetve jobb kidolgozottságú építőelemekből mert így az egész mocorog és minden csak úgy naggyából van öszzerakva. a kukker amit használok nem tudom mit tartalmaz egyik végén domború másik végén homorú a lencse de fúkuszálni összefókuszálta a fényt a megfelelő méretre . Edgar kérdésedre válszolva egy faluban lakok de hétközben miskolcon mert ott tanulok még.
vs120, nincs harag. Azert vagyunk, hogy megbeszeljuk a dolgokat. Nem foglakoztam a lezeres pointerekkel de az optikat egy kicsit ertem. Termeszetesen minden optikai rendszernek meg vannak a maga technikai. En igazibol a tavcsovekhez, lencserendszerekhez, mikroszkopokhoz ertek. Beszurok egy rajzot amelyen egy egyszeru hazilag is elkeszitheto mikroszkop latszik. Nem feltetlenul szukseges az akromatikus elotetlencse. Helyette lehet sikdomboru lencset is alkalmazni. Az f elotetlencse eteke sem megkotott. Kivaloan alkalmazhato minden fele mefigyelesre.
Nem kötözködni akarok! Csak, ha jól emlékszem, akkor a kolléga NEM lézerdiódát használ, hanem sima mezei diódával akarja megoldani a pointerezést. És a sima diódáknak olyan kellemetlen tulajdonságai vannak, amik miatt az általad betett, egyébként HELYES dolgok nem fognak megfelelően működni.
Természetesen, ha a kolléga beinvesztál egy lézerdiódába, vagy kiszereli azt egy elavul/elromlott CD/DVD íróból, akkor már más lesz a helyzet...
A rajzon lathatoan a ket lencse kozott a sugar parhuzamos. Az elso lencse L1 a vegtelenbe vetiti a led sugarait a masodik L2 meg a gyujtosikjaba kepzi le. Igy, a kiserletek szerint egy fenyes koralaku folt keletkezett amelyet az L3 kollimator objektiv a vegtelenbe vetit. Az L3 - at nem csatoltam a kiserlethez mert kezben tartva nem igazan ment volna a dolog. Feltetelezve, hogy a lyukrekesz kismeretu akkor az L3 szep kismeretu fenyfoltot eredmenyezne. Azert ezt meg ki kell probalni. Szerintem sokkal jobb a sugaratmerot kapunk mind az amerikai megoldason ahol csak egy lencset alkalmaz.
vs120, semmi gond. Legyszives es a temaba vago kis dolgozattal alj elo. Azert gondolod,hogy nem az ujjambol szoptam ki. Egy optikai konyvben targyalja a lezer adas-vetel technikajat es a rajzok szerin keszitettem en is a beszurt rajzokat. Ez a harom eset van megemlitve. Gyakorlatilag ennel tobbet en sem tudok. Azert szivesen elfogadunk egy kis elmeleti eszmefuttatast reszedrol amiben bovebben kifelyezed mondanivalod. Gondolj csak a mikroszkopok eseteben a megvilagittasra ahol az ego szalat bevetitik egy kondenzor lencse segitsegevel a preparatum sikjaba vagy mashova. Miert nem lehetne ugyan ezt a technikat alkalmazni a lezer esetere is? Lehet, hogy a lezerek eseteben maskepp mukodik, nem tudom, de beleszolhatsz. Szemely szerin nem foglalkoztam lezerekkel de szivesen vesszuk az otleteket. Tanulni nem szegyen.
PS. Kozben elokotorasztam a konyvet es latom benne, hogy az elhajlasi szog :
tg r= y / f ahol az f kollimator objektiv gyujtotavolsaga es az y a lyukrekesz merete (gondolom). Habar nem tunik ki vilagosan az utobbi ertek. Ezek szerint minnel hosszabb az objektiv gyujtotavolsaga annal kissebb az elhajlas.
tp89, az utolso beszurt kepen lathato megoldast probald meg. Na meg ha van valamilyen prizmas tavcsoved szinten kiprobalhatod, hogy hogya mukodik Egy 5 dioptrias (biztosan kapsz regi kidobott darabot az optikusnal akar ingyen is) szemuveglencset szepen csiszoltass le kozpontosan 35 -40 mm -eres atmerore es ez lesz a kollimator objektived. A kismeretu lencsenek meg megfelel egy 25 -30mm -es plankonvesz lencse amely lenyegeben a led fenyfoltjat kicsiniti le (a sík felével forduljon a led fele). A kozolt egyenletek segitsegevel tudsz szamolgatni. Ha lesz idom akkor egy rajzot is csinalok. Lenyegeben mire akarod hasznalni konkretan?? Az a 108 mm -es lencse fokusz a linkeden (http://lasertagparts.com/mtoptics.htm) nem fix ertek. A szerzonek az volt es azt alkalmazta. Nincs megkotes, hogy te milyen hosszu gyujtotavolsagu lencset alkalmazol. Lehetoleg legyen 150 - 250 mm kozott de lehet nagyobb is. A hosszu fokuszu lencsek vetittesi szoge is kisebb. Mivel esetedben nem keplekepzesrol van szo, igy a lencsekkel szemben tamasztott minosegi kovetelmenyek nem annyira fontosak mert mind kondenzor lencse alkalmazod oket. Egesszen mas lenne az eset ha kepet kell lekepezni. Mielott osszeszerelnel valamit azelott valamilyen csovekbe helyezd el a lencseket es kiserletezz. Kulonben honnan irogatsz?? Varos stb.
edgar18! köszia a segítséget !!! isten vagy még nem olvastam el amiket linkeltél de mindjárt megnézem! én is elmélkedtem nem lehetne e több lencsével jobb hatást elérni!Ez a led fényének egy ponttá fokuszálása és így a második lencsére bocsájtva már tényleg pontszerű a fényforrás pofon egyszerű mégis zseniális! mégegyszer nagyon köszönöm!!nemsoká ki is próbálom a módszert! illetve végignézem a tvábbi hozzászólásaid! ja és boccs hogy csak most válaszolok csak el voltam foglalava vizsgák meg minden...
viszont egy kérdésem mindig maradt hol szerezhetnék be lencséket a kínai nagyítók szétberhelésén kívül??(neadjisten olyan paraméterűt amit én mondok)
tp89, a kollimacios modszernek meg vannak a technikai. A link amit beszurtal az is valami de egesszen maskepp kell csinalni ahoz, hogy pontszeru nyalabot kapjal. Itt egy megoldast kaptal ami onmagaert beszel. Kulonben a celzo renszerek optikaja.
Ha jol ertettem akkor ez az ugynevezett "Bessel" modszer amivel meg lehet hatarozni egy ismeretlen lencse gyujtotavolsagat. Miutan megvan a gyujtotavolsaga utanna egyszeruan a diopria erteke: D= 1/f. Elmesz az elso konytarba es ott kikered a Brückner János - OPTIKA cimu konyvet ez abban megtalalod a 94-ik oldalon ahol reszletesen leirja a modszert. Sok sikert. Edgar
Kozben meg kiprobaltam egy prizmastavcsovel is a dolgokat es a fenyfolt atmeroje kb 800 mm - rol lecsokkent tizedere ugy 5 meter tavolsagban.
tp89, a kollimacios modszernek meg vannak a technikai. A link amit beszurtal az is valami de egesszen maskepp kell csinalni ahoz, hogy pontszeru nyalabot kapjal.
Nem részletezve ,az alábbi egyenletekkel sok mindet ki lehet számolni.