"Másodfokon, most már jogerősen is pert nyertek munkáltatójukkal szemben azok a Vas megyei rendőrök, akik 13. havi járandóságuk kifizetetlenül maradt részének megítélését kérték a munkaügyi bíróságtól. Lamperth Mónika szerint a Belügyminisztérium jogkövető, így a bírósági ítéletnek eleget fog tenni.
A Vas Megyei Munkaügyi Bíróságon pénteken kihirdetett jogerős ítélet szerint
a két Vas megyei rendőrnek jár a 13. havi bér 2004-re ki nem fizetett 11/12-ed része, valamint a 2005 január 17-től, vagyis az esedékesség napjától a kifizetés napjáig számított késedelmi kamatok is megilletik őket.
...
A bíróság jogerős ítéletében rögzíti, hogy a követelés összegszerűségét az alperes sem vitatta, a kereset elutasítását jogalap hiányában kérte. A munkaügyi bíróság azonban a két rendőr keresetét első és másodfokon is alaposnak ítélte. A munkaügyi jogvita abból eredt, hogy egy törvénymódosítás kapcsán a munkaadó, és a munkavállalók is másképp értelmezték a jogszabályt.
...
A bíróság ítéletében rámutatott: a módosítás, amelyre a munkáltató hivatkozott,
nem szüntette meg a rendőröknek azt az alanyi jogosultságát, amely alapján a 13. havi fizetés járt, a módosítás a bíróság szerint csak a kifizetések egységesítését szolgálta.
...
A Vas Megyei Bíróság ítélete precedens értékű, hiszen csak Vas megyében 21 rendőr keresetét tárgyalják, még az idén."
ha megfigyeled, és köszönöm, hogy ez irányú munkásságom felkeltette érdeklődésedet, nem aqzt írtam, hogy "minden évhez rendeltek", hanem azt, hogy "minden évhez rendelhető".
Ez nem afféle pilpul, hanem azt jelzi, hogy számszakilag igenis minden egyes év +/- egy hónapos környezetében kifizettek egy havi pótilletményt, tehát a jogszabályi szövegtől függetlenül, a pénztárcák vaskos tényeinek világában igenis az történt, hogy nem volt olyan 13 hónap, amelyen belül egy pluszkifizetést ne "eszközöltek" volna.
Azt gondolom, hogy ennek kell a vizsgálódás első szintjének lennie. Ezt tehát megállapíthatjuk.
Most jönne az, hogy mi volt a kifizetéshez rendelt indoklás a törvényben. Erről is beszéltünk sokat, de immár (egyébként az általam megjósolt módon) ez a kérdés okafogyottá vált, hiszen az Alkotmánybíróság visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a vconatkozó indoklást, illetve azt, hogy a kifizetés szempontjából figyelembe vett időszak helyett időpontot vettek figyelembe, mégpedig a következő év első napját, mint fordulónapot.
Ebből pedig az következik, hogy a 2005 január 16-val ténylegesen kifizetett plusz havi juttatás az előző szabályozás szerint az előző évben fennállt alkalmaztatás után jár.
Meg persze az, hogy akiket a kifizetés alapjának (az előző évben fennállt munkaviszony) megváltoztatása (a 2005 jan 1-jén fennálló munkaviszony) hátrányosan érintett, azoknak a nekik az előző szabályozás szerint járó összeget ki kell fizetni.
Egy kiélezett példával: tegyük fel, hogy nekem van tíz munkásom, akiknek eddig minden év fordulója körül megállapodás alapján adtam százezer forintot. Ez évre viszont kikötöttem, hogy szintén kapnak az év fordulója körül százezret, de csak akkor, ha január elsején hajlandók velem berúgni. Ki is fizettem annak, aki berúgott velem. Mivel azonban ez a kikötés jó erkölcsbe ütközik, nyilvánvalóan érvénytelennek nyilvánítják.
Ennélfogva a százezret az előző megállapodás értelmében kifizetettnek kell tekinteni, és meg kell adnom mindazoknak is, akik nem ittak velem.
De akinek fizettem, annak fizettem, annak nem jár még egyszer.
Kezdelek tisztelni a kitartásodért, de azért ne mondjál köszönetet!
Azt hiszem, ott követted el a hibát, hogy végig ragaszkodtál a magad által felállított (hibás) "axiómá"-hoz, miszerint minden évhez rendeltek külön juttatást, tehát nem "lopták el" a 13. havit. Az eb ott van elhantolva, hogy 2004-hez nem rendeltek, 2005-re fizettek előre. Tamerlán végig ezt bizonyította, de más is, én is (552. hsz) ezt bizonygattuk.
Az Alkotmánybíróság határozatából nem tudom kiolvasni - mint Te -, hogy a januárban kifizetett 0. havit visszaminősítették 13. havivá. Ha ez történt volna, máris fejet hajthatnál, mert azzal elismered, hogy ellopták a ....... Nagyon csodálkoznék, ha az AB határozatának tanulmányozása után a kormány úgy döntene, hogy 800 ezer közszolgának jár 2004-re a 13. havi külön juttatás. (Ha mégis ez történne, természetesen megkövetlek!)
Csaknem érdektelen az AB döntése a kormány szemponjából. A tavalyi intézkedésével ugyanis a szándékolt célt elérte: nem a 2004. évi költségvetést terheli a kifizetés, és hozadéka még az is, hogy az idei közalkalmazotti béremelést javítja. Az AB határozatát követően legfeljebb annyi a kormány vesztesége, hogy nem a decemberi, hanem a januári - már emelt - bérek után fizetett. Azt nem tekintem veszteségnek, hogy néhány tízezer embernek kifizetik azt, ami jár. (Vagyis azt nem sikerült ellopni!) Mindenki más esetében pedig úgy van, ahogy Tamerlán leírta: a munkaviszony véges, és majd akkor fog hiányozni a 2004. évi egy havi.
Kedves Tamerlán!
Igazán tisztelem a prófétai hevületed, hogy észérvekkel próbálod meggyőzni tanult barátunkat arról, hogy a Nap keleten kél fel. De lásd be, hogy hatszáz hozzászólás után az ő esetében erre nem sok esély maradt. A fogyatékosok éve tavalyelőtt volt, az idén már nem kellene ilyen sziszifuszi módon bizonygatnod humanista elkötelezettséged a debilek iránt.
na, akkor még "állhatsz" egy ideig azokon a "tűkön".
Ki kell várnod, amíg Göndörék (MSZP)
a.) "tanulmányozzák az AB döntését",
de még azután sem könnyebbülhetsz meg, mert azt követően csak a
b.) "megpróbálják orvosolni"
jön...
("Tanulmányozni fogjuk az Alkotmánybíróság döntését, és a gondokat a lehető legrövidebb időn belül megpróbáljuk orvosolni" – közölte Göndör István, az MSZP frakcióvezető-helyettese.)
a saját (603)-as hozzászólásod cáfolja a (607)-esedet.
Sajnos, nem tájékozódtál kellően. Láthatólag nem tudtad, hogy a köztisztviselők időarányos kifizetésére nem vonatkozott a 6 hónapos korlátozás.
Az is kár, hogy az én (604)-es hozzászólásomat sem olvastad el figyelmesen.
Megismétlem a 2.) pontját, a legfontosabb mondatot csupa nagybetűvel:
"Az új (az AB által részben megsemmisített) rendszer sunyisága
abban is megnyilvánul, hogy a váltás után is továbbdolgozók többsége csak később veszi majd észre, hogy kevesebb pénzt kapott az új rendszerben. Hiszen csak azt nézte: egy év eltelt, kapott 1 havi plusz pénzt.
DE A MUNKAVISZONYA NEM TART A VÉGTELENSÉGIG.
Abban az évben, amikor az megszűnik, akkor jön elő a különbség a régi meg az új rendszer által fizetett pénzek között.
a.) Az új rendszer szerint
A távozás évének januárjában megkapja a plusz 1 havit (amit szokás szerint az előző év után járónak "könyvel el" magában), aztán meg már SEMMIT SEM kap.
Se a közalkalmazott, se a köztisztviselő.
b.) A régi rendszer szerint
Legkésőbb a távozás évének januárjában megkapta a plusz 1 havit (ami az előző év után járt), aztán meg ha köztiszviselő volt, akkor mindenképpen kapott időarányost, ha közalkalmazott volt, akkor a 6 hónapos feltétel teljesülésekor kapott időarányost."
Tehát:
Végtelen közszolgai munkaviszonynál kevésbé lepleződne le a trükk,
mert az általad is ismételgetett szöveggel jól beetethető az emberek többsége (nincs itt semmi hiba kérem: egy ledolgozott év, utána egyhavi pluszfizetés régen is megmost is).
Végtelen munkaviszony viszont nincs. A közszolga előbb-utóbb befejezi (kilép, nyugdíjba megy, stb.).
Nem így van. A felmarkolt pénz a nem létező hónapra (13/0) ex lege visszaminősült tavalyivá. Következő sorbanállás jövő január 16-án a kedves közszolgáknak.
Előzetesen és alaposan tájékozódtam, olvasd el a rovat közeptáját, olyannyira, hogy vagy tízszer magyaráztam el ugyanezt, mind itt, mind a "Gy F - O V. ki volt a jobb" vagy valami hasonló nevű rovatban.
Akkor már belefáradtam, nem tekintélyekre hivatkozom most, de azért a számolni tudó úgynevezett jobbos kollégék is a néhány tízeterre tett időközben nyugdíjba ment stb. megkárosításáról beszélnek.
Ha valaki nem érti, hogy mivel minden év fordulóján volt (a fenti kárt szenvedetteken kívül mindenkinek) egy plusz havi bér, az annyit jelent, hogy minden évhez rendelhető egy plusz havi bér, azonkívül, hogy a szerintem is szerencsétlen szabályozáűs egyeseknek hátrányt, másoknak meg előnyt jelentett, az szerintem most már ne törtje a fejét és teljesen elégedett vagyok vele, ha bután marad, ugyanis az AB megszüntette a dolgot, méghozzá visszaható hatállyal, és így a kifizetett pénz az előző szabályozás szerint kifizetettnek minősül, azaz (a most kártalanítandó nyugdíjbamenteken gyeseseken stb. kívül) megkapta a pénzét. Az előnyben részesülteknek viszont nem kell azt visszaadni.
az új rendszer szerint közalkalmazott és köztisztviselő egyaránt megkapta az erre az évre járó 13. havi juttatást, ha január másodikán megszűnt a munkaviszonya, és ha a jogszabályt nem módosítják, ez a továbbiakban is így marad, és a járandóságot előre fizetik majd minden évben.
az a különbség, hogy a tavalyi évre nem kapott egy vasat sem a közszféra - köztiszviselők és közalkalmazottak egyaránt.
Igazán azokat érte veszteség, akik a tavalyi évben távoztak a közszférából, mert azok akkor sem kaptak juttatást, ha a régi jogszabály szerint járt volna nekik: köztisztviselő esetében, akinek 2004 február elseje után, közalkalmazott esetében, akinek 2004 július elseje után szűnt meg a munkaviszonya.
A régi szabályozás különbözően kezelte a két csoportot a 13. havi fiztés időarányos fizetésében:
- a közalkalmazottak csak akkor kaptak időarányos 13. havit, ha az adott évben legalább az első 6 hónapot ledolgozták,
- a köztisztviselőkre ez a 6 hónapos feltétel nem vonatkozott, ők ha csak 1 hónapot dolgoztak, akkor is megkapták az időarányos részt
(ezért is harcolhatták ki az új rendszerben is azt a bizonyos 1/12-et 2004 januárjáért!!!).
A fentiekből következően,
az új rendelet által kigolyózottak közül azok köztiszviselők is jogosultak az időarányos 13. havira, akik 6 hónapnál kevesebbet dolgoztak.
2.)
Az új (az AB által részben megsemmisített) rendszer sunyisága
abban is megnyilvánul, hogy a váltás után is továbbdolgozók többsége csak később veszi majd észre, hogy kevesebb pénzt kapott az új rendszerben. Hiszen csak azt nézte: egy év eltelt, kapott 1 havi plusz pénzt.
De a munkaviszonya nem tart a végtelenségig. Abban az évben, amikor az megszűnik, akkor jön elő a különbség a régi meg az új rendszer által fizetett pénzek között.
a.) Az új rendszer szerint
A távozás évének januárjában megkapja a plusz 1 havit (amit szokás szerint az előző év után járónak "könyvel el" magában), aztán meg már SEMMIT SEM kap.
Se a közalkalmazott, se a köztisztviselő.
b.) A régi rendszer szerint
Legkésőbb a távozás évének januárjában megkapta a plusz 1 havit (ami az előző év után járt), aztán meg ha köztiszviselő volt, akkor mindenképpen kapott időarányost, ha közalkalmazott volt, akkor a 6 hónapos feltétel teljesülésekor kapott időarányost.
Szóval:
erősen ajánlom, hogy
csak előzetes és alapos tájékozódás UTÁN, a részleteket végiggondolva
Milyen rendezésre? Az Alkotmánybíróság ex tunc megsemmisítette a törvény vonatkozó rendelkezéseit, és így az effektíve a 2004/2005 év fordulóján kifizetett 13/0-dik havi a szokásáos járaqndóságnak minősül.
Ez az, amit a proparagnda folytán nem vagytok képesek egy páran megérteni: hogy ez év fordulóján is, mint mindig, mindenki (a nyugdíjba menteket stb. kivéve) megkapta az egyhavi járandóságát.
Tehát a kormányzat nem lopta el a 800.000 közszolga 13. haviját, csak átnevezte, szerencsétlen jogalkotási megoldással, költségvetéskozmetikázási célból, és ezáltal diszkriminatívvá vált a dolog egyesekkel szemben, mint korábban írtam, írtuk.
Akiknek járt volna, tehát akik 2004-ben 6 hónapnál többet dolgoztak és 2005 jan 1-jén nem voltak munkaviszonyban, azok kapják meg pótlólag - szerintem is jogosan.
Amit a kormány buki, ak azoknak az előre kifizetett 0-havija, akik mondjuk 2004 szept-től voltak foglalkoztatva, de nem töltenek ki 6 hónapot 2005-ben. Ezektől nem lehet visszavenni. Hogy a mondjuk 2004 dec 30-án felvettek, akik idén is végigdolgozzák az évet, kapnak-e egy újat év végén, az egy jó kérdés. Valszeg igen, mert a 0-ik havi "visszaminősült "tavalyivá".
Ha a PM az olcsóbb megoldást választja, akkor megint diszkriminálja a közalkalmazottakat, mert különbséget tesz alkalmazott és alkalmazott között aszerint, kinek melyik évben(pl. 2004-ben, 2005-ben, 2006-ban, stb.) szűnik meg a jogviszonya. Akinek 2004-ben, annak jár a zsé, akinek később, annak nem.
Nem kötelező mindenkinek kifizetni a 13. havit 2005. szeptember 14. <A class=cim10 style="COLOR: #999999" href="mailto:Molnár Zsuzsanna ">Molnár Zsuzsanna
Az Alkotmánybíróság többségi véleménye rugalmasan értelmezhető azzal kapcsolatban, hogy a kormánynak ki kell-e fizetnie a közszféra minden dolgozójának a 2004-ben elmaradt 13. havi illetményt. A PM feltehetően az olcsóbbik, legfeljebb 10 milliárdos utólagos pótlást választja majd.
A 2004-ben elmaradt tizenharmadik havi illetmény csatáját csak részben nyerték meg a szakszervezetek a kormánnyal szemben. Az Alkotmánybíróság (Ab) ugyanis két kérdésben egyértelmű állásfoglalást adott: tehát diszkriminatív volt az új jogszabály, valamint a rendszer átalakítását nem segítették megfelelő átmeneti intézkedések. A harmadik kifogás kérdésében adott alkotmánybírósági többségi vélemény már nehezen értelmezhető. Ez a kérdés azt firtatta, hogy a kormánynak ki kell-e fizetnie utólag a 2004-re eső pluszjuttatást. A rugalmasan kezelhető állásfoglalás lehetővé teszi, hogy a költségvetés ne a 130 milliárdos, hanem a 10 milliárdos megoldást válassza.
Egyértelmű állásfoglalás
A lényeg: az Alkotmánybíróság is diszkriminatívnak és alkotmányellenesnek ítélte, hogy a 13. havi illetményről szóló új jogszabály munkavégzéshez és nem jogviszonyhoz kötötte a kifizetést, ezért hatályon kívül helyezte ezt a rendelkezést. Annak járt 2005-ben a nulladik havi pluszjuttatás, aki 2005. január 1-jén munkaviszonyban állt valamelyik közintézménnyel. Így azok, akik előző év december 31-én még ott dolgoztak, nem kapták meg a lényegében előző évi munkát honoráló illetmény.
Szintén egyértelműen a szakszervezeteknek adott igazat az Alkotmánybíróság abban, hogy nem volt megfelelő az átmeneti szabályozás a tizenharmadik haviról a nulladik havi illetményre való áttérésben.
Olcsó megoldás
A harmadik kifogás azt firtatta, érvényes-e, hogy tulajdonképpen elmaradt a 2004-re járó juttatás, hiszen a törvény értelmében minden naptári évben ki kell fizetnie az államháztartásnak ezt az összeget. „Ezzel kapcsolatban az Alkotmánybíróság többségi véleménye is nehezen értelmezhető" – mondta el a FigyelőNetnek Fehér József, a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének (MKKSZ) főtitkára. Nem egyértelmű, hogy mindenkinek jár-e az elmaradt illetmény, ami 800 ezer dolgozót érintene, és a költségvetést körülbelül 130 milliárd forinttal terhelné meg.
Mivel a jogszabályt diszkriminatívnak ítélték, azok biztosan számíthatnak az utólagos kifizetésre, akik 2005. január elsején már nem dolgoztak a közszférában, de 2004-ben legalább hat hónapot igen. Az MKKSZ számításai szerint ez 30–50 ezer munkavállalót érinthet, és a „legrosszabb" esetben is legfeljebb 10 milliárd forintos pluszterhet fog okozni az államnak. „Természetesen a szakszervezet küzdeni fog majd azért, hogy minden egyes dolgozó megkapja az illetményt, de sajnos ez az AB-határozatból nem következik egyértelműen" – mondja Fehér József, aki pesszimista azzal kapcsolatban, hogy a Pénzügyminisztérium nyitott lenne a kérdés teljeskörű rendezésére.
Sztem ez az igazi gáz; ha ezt átviszik, januártól még igazságosabb lesz a gázárképzés ill. az egyetemek, kórházak, iskolák és MTA finanszírozása, természetesen a kirobbanó gazdasági siker jegyében.
Igazából tök mindegy. A lényeg az érdemjegy a létbiztonság, jogbiztonság, közbiztonság kormányának bizonyítványában. Persze lehet "szöveges értékeléssel" maszatolni.
