Lassan már túl leszünk a telekvásárláson...
A házépítés költségeit számítgatva természetesen különböző megoldások különböző (elég magas) eredményt adnak.
A minap az egyik kivitelező weboldalán bruttó 130 ezer/négyzetméter áron kínál kulcsrakész megoldást, míg egy magazinban a hagyományos építkezés költségeinél egy 100 négyzetméteres lakóterületre bruttó 35 millió jött ki.
Tudom, hogy a különböző anyagok nagyban befolyásolják az árat. Kíváncsi vagyok, hogy kinek mi a tapasztalata a kivitelezés költségeit (tervezett és tényleges) illetően. Valamint milyen problémákba ütköztetek a finanszírozás terén (hitel, számlagyűjtés stb.)
Előre is köszönöm, hogy megosztjátok a tapasztalaitokat!
Ezen dilemmázok én is.Van most 10 millió ft-om.Ebből a jelenlegi lakásárak mellett Miskolcon egy közöpesen jó környéken egy 45m²-es betonkockát tudok venni erkély nélkül ,vagy egy nagyon jónak számító környéken egy 35m²-est szintén erkély nélkül.Ehez nagyon nincs kedvem.Hitelt felvenni pluszban még vagy 15 évre meg még annyira sincs.Nincs szükségem a 2100m² telekre ,de ez itt így eladó.Szóval vagy hitelt veszek fel vagy várok a csodára ,hogy az ingatlan árak viszzaessenek egy normálisabb szintre.
Még mielőtt jön valaki a lépcső szabállyal, a képlettel.... ami most nem ugrik bé.
De a lépcső szabálynál az általános lépcsőfok magasság az 16 és 17 cm között. A lépcső fok mélysége így változó, mininél kisebb a hajlás - a meredekség annál nagyobb egy bizonyos határok között. Ha túl kicsi akkor hosszú vízszintes szakaszok vannak beiktatva. Ha még a túlkicsinél is kisebb akkor lejtővel megoldható a szint különbségek áthidalása .
És akkor lássuk a létrákat. Van nekem vagy 10 db. vagy tán több is.
A sok kétágú létrákat most nem, később.
Van egy szintén kétágú almínium létra. 45éves ott a lépcső , de inkább fok magasság olyan 25 cm, aztán egy kihúzható baumaxáltal forgalmazott 3 -as támasztó létra ott a fok magasság úgy 28 cm , ez a létra is legalább 20 éves használtam vagy 10 ezerszer.
Ja és a kétágúak (festő és háztartási létra látszatra egyazonos, de mégsem ugyanaz ) amikből garmadával vannak, ott a fokmagasság 35 cm.
Még annyit, hogy a létráról valamit elérni és dolgozni azért az nem ugyanaz.
Volt is vita az egyik családtaggal, vett egy pici alut /3 fokos /és bizonygatta, hogy eléri amit akar. Ok. mondom eléred, de a legfelső fokról nem tudsz dolgozni. Aztán vett egy nagyobbat... talán 5 fokost. Na ezen nekem kell dolgozni. A negyediken állok az 5. -en vannak a szerszámok.
Szóval ,ha ebből valami élhető lakást kellene csinálni ,mondjuk a tetőtér átalakítással,kémény eltüntetéssel,áthelyezéssel ,helyére esetleg tetőtérablak a több fény miatt ,plusz valami magasság nyerés is mert így ahogy nézem négykézlább lehet közlekedni ,ami alkoholos befolyásoltság alatt nem gond ,de én nem iszom sokat,plusz a szokásos szigetelések ,ablakok cseréje , esetleg nagyobbra stb.. ,akkor a vételár mégegyszer rámenne és még lehet ,hogy nagyon optimistán számoltam.Persze ez akkor ,ha statikailag rendben van az épület.
A mérgező gázszilikát ellen könnyű védekezni, nem kell enni belőle :-)))
A gázszilikátnak két verziója terjedt el a házad építésének idejében Magyarországon. A 60-as évek végétől a 80-as évek közepéig a Kazincbarcikán gyártott, eléggé változatos (értsd: a szartól a gyengéig) minőségű gázszilikát, illetve az 1985-től Gyöngyösvisontán gyártott, már jobb minőségű gázszilikát.
A kazincbarcikai gázszilikátot 90 %-ban Borsod, Szabolcs és Nógrád megyében használták fel, a gyöngyösvisontait már szélesebb körben szállították.
Ha a kinézett ház 1985 előtt épült és a fenti 3 megyében van, akkor tényleg jobb lemondani a vételről.
Ha 1986-87 után épült, akkor viszont érdemes lehet megvenni.
Az akkoriban épült gázszilikát házak nagy mumusa a faltörés, a gázszilikát az nem tégla, terhelni nem szabad, mert törik, reped. Viszont ha el akarna törni, akkor a 80-as évek közepe óta ezt már megtette volna, ha nincs benne törés, akkor már nem is lesz (mivel kétszintes, gondolom, hogy rendes tégla/beton pillérekre építették a felső szintet, a gázszilikát blokkokkal csak kitöltötték a váz belső részeit).
Amúgy a gázszilikát (a korábbihoz képest persze sokkal jobb minőségben) ma is nagyon népszerű építőanyag, csak most ytong néven építenek belőle rengeteg házat :-)
Elsősorban az anyag ,ami miatt a kérdést feltettem.Sokan lebeszélnek erről a tipusú anyaggal épített házról,
szerintük ez az anyag mérgező(sugárzik ..stb) és ennyi idősen már valószínüleg statikailag is meggyengült
,mert újkorában is elég puha volt.Sajnos én nem értek hozzá,csak onnan informálódom ,amit a neten találok.
Amint már említettem a ház nem néz ki úgy ,mint ami éppen ősszedőlni készül,de akiket eddig megkérdeztem azok fele aztmondta hogy nagyon kockázatos a másik meg ,hogy ő ilyenben nőtt fel és semmi baja.Akkor mi az igazság erről a tipusú építő anyagról?
Tényleg az adat hiány az ami miatt ez a kérdés így mókás. Mi döntsünk , sőt csak javaslatot is tegyünk egy hezitáló kérdésére.
De komolyra.... egy ingatlant elsősorban azért veszünk mert egy bizonyos helyen van, mert ott van.
Aztán az ára, majd a nagysága miatt. Stb.
Tehát ez a
"80-as évek közepén készült gázszilikátból épült két szintes 45nm-es kertes ház."
Ez egy nyaraló. A nyaralókat általában vékony fallal építették, ha állandó lakhatásra akarjuk használni a mai hőszigetelési technológiákkal ezen lehet segíteni.
Ránézésre jó, megbontani nyilván nem fogja engedni az eladó.
Némi keresztkérdéssel talán többet megtudunk /tudhatunk a házról.
De mint írtam elsősorban az hogy hol van, mennyi az ára és hogy szükségünk van e rá.
Üdv ! Miért is ne ?!:-) Gondolom folyamatosan cserélődnek ezek az ingatlanok is ,hívhatjuk őket családi,hétvégi háznak ne adj Isten présháznak !:-) Csak az nem érthető ,hogy a döntés és annak felelősségét miért próbálod átruházni minden adat hiányában csak kérdésekkel !:-)
lapóstetővel nem csak a szigetelés problémás, hanem a rétegrend is.
A lejtbetonra egy olyan vízszigetelő nehézlemet kell felszerelni, ami kivezeti a belső térből a széleken keresztűl a kiáramló nedvességet. Magyarán ezt a lemezt fel kell vezetni az atikra.
Szakszerűen kivitelezve pl. egy Bauder rendszert, a fázisok között néha várni kell, és kell kell fogni egy olyan időszakot, hogy ne legyen esős idő. A lejtbeton ki kell száradjon tökéletesen, mi szoktunk önteni az utolsó pvc szigeltesére egy szigetelésvedő betont is az is ki kell száradjon. A PVC szigetelést illesztéseit hegeszteni kell, elég lassan megy és komoly szakmunka.
Sátortetős ház esetén, ha rendesen meg van csinálva a cserepek alatti szellőző légrés, akkor az ott kialakuló felfelé áramló légáramlat szépen tudja hűteni a cserepeket, ezért kevésbé melegszik fel a tetőszerkezet.
Ez a rétegrend kalkulátor nem tesz különbséget a kettő között jóságban, de azért kíváncsi lennék egy WinWattos számításra is ;)
Annyi a különbség szigetelés szempontjából, hogy a lapos-tetőre XPS-ből illik szigetelni a sátortetőt pedig lehet olcsó gyapottal is... persze sok más különbség is van.
Melyik melegebb? Ez engem is érdekelne. Lapos tetőre kb 50 centis szigetelés kellene, hogy ne legyen szauna az alatta lakónak, mivel közvetlen éri a napfény. Rosszul gondolom?
Mi a véleményetek a lapos tetőről, új építésű lakásoknál? Azokat akárhogy is szigetelik pokoli meleg lesz nyáron a közvetlen alatta lakónak? A lakás egyébként É ÉK K fekvésű.
Keresőképessé válástól 10-15 évig, az minimum 18éves kortól 28 éves korig...ott azért lesznek surlódások...
Ráadásul közben valószínű nem remete életet él az a 18. életévét betöltött egyén...
Lesznek csajok/pasik, illetve még pulya is becsúszhat....
És persze a munkaadónak is valahol a környéken kell lennie, ahhoz hogy nagyon ne érje meg albérletbe menni....
Ha meg a szülői építmény megadja, mert eleve több generációsra építették, és helyben van a kenyér, nincsenek úrlódások és mindenkinek van helye, akkor meg minek is nekivágni az építkezésnek?
