Kérhetek tőled néhány tippet, hogy milyen fajtákkal lenne érdemes kezdőként próbálkoznom?
Van néhány magról ültetett, de már termő citromfám, szelídgesztenye és mandula magoncaim. Mangóval addig jutottam, hogy 2 centis kis csirája volt már a magnak, de aztán elvitte a penész.
Sziasztok. Ha valakit érdekel, van kettő darabb friss Jackfruit magom. Személyes átvétel Budapesten a Harminckettesek terén. Nagyon könnyen csírázik (tapasztalat), nevelni már nehezebb... :-)
Jövő héten lesz friss Zapora magom is. Majd kirakom ide
nekem már jött Mexikóból kígyó sima postai csomagként Aszta kutyafáját!
Kedves Kront! Nagyon köszönjük az ismertetést. A repülős topicban tettem fel a kérdést, arra kaptuk a kimerítő választ. Végül is, ha jól értem, akkor a repülőgép jelenti a legkisebb veszélyt a fagyérzékeny árura, nagyobb a kockázat a frankfurti/budaörsi raktárban vagy a kamionon, hajón.
A sima csomagok konténerén gondolom csak annyi van, hogy USPS Miami to Deutsche Post Frankfurt. Nekünk általában ezzel kell főzni, mert a speciális igények nyilván többe kerülhetnek, mint egy növényt újra megrendelni.
sziasztok, a légi áruszállításról koffeinmentes sör kérésére némi infó: ami biztosan elmondható, hogy nem lehet előre tudni milyen körülmények között lesz szállítva az áru. ha valamit feladnak légi szállításra, akkor annak lesz egy felvételi helye, egy szállítási címe és egy szállítmányozási határideje, amin belül el kell jutnia a célállomásra. hogy ez az út miként valósul meg az a szállítmányozón (pontosabban, az összes légi szállítmányozó egységes informatikai rendszerén) múlik. ha belefér a határidőbe, hajóra is rakhatja (attól még légi áru marad!), de az sem ritka, hogy többször átrakják a szállítás során más-más repülőbe, mire célhoz ér. sőt, kisebb súlyú csomagoknál nem éri meg a kirakodás, ha X forduló múlva a szállítási helyre ér, ezért körbe is utaztathatják a fél világon, kézbesítés előtt. olyan is lehet, hogy a légiáru az út egy részét levegőben teszi meg, míg egy másik résztét közúton. tipikus, pl. Frankfurtig levegőben megy, onnan meg átrakják kamionba és úgy jön be hozzánk. azt sem tudhatod, hogy hol és mennyit áll egy raktárban két fuvar között az áru. fűtött-e a raktár vagy sem.
hogy bonyolítsam: lehet, hogy lemarad egy csomag a hajós konténerből és levegőben küldik "utána", mert olcsóbb, mint bevárni a következő hajót. azaz egy alapvetően hajós szállítás is kiköthet egy repülőn. ha biztosra akarsz menni, a feladónak rendelkeznie kell a csomag szállítás körülményeiről. ennek persze ára lesz. az nem a feladó feladata és nem is tudja megmondani, hogy mivel vigyék el a célhoz (hajó, repülő, vonat, kamion...). ő olyanról rendelkezhet, hogy fagypont felett, törékeny, száraz levegőn, állítva szállítandó stb.
hőmérséklet: attól nem kell tartani, hogy megfagy a repülőn. fűtik a rakteret. a hőmérséklete kb. +5 ... +25 fok között szabályozható. a pilóta dönti el. ha élő áru van, akkor jellemzően 18-22 fok. ha nincs "kényes áru", akkor az 5 fokos minimum marad, hogy spóroljanak, de fagypont felett legyen a beltér. ha nem "piszkál bele" a pilóta, a repülők többsége automatán 10-15 fokra állítják be a rakteret. 5 fok alá nem hűlhet a raktér. ha a feladó rendelkezett a csomag feladásakor a szállítási körülményekről, akkor az árut jellemzően olyan szigetelt carco boxba (légi szállítmányozásnál használt konténerbe) teszik, ami az egész út során folyamatosan méri és regisztrálja a külső hőmérsékletet (esetleg páratartalmat, rázkódást is). a szállítmányozó utólag tudja bizonyítani (pl. biztosított áru esetén), hogy az adott boxban mikor, mennyi ideig, mi volt a legmagasabb/legalacsonyabb hőmérséklet.
légnyomás: a szállítógépek raktere (és az utasszállítók cargo tere, amiben szintén szállítanak árut) az esetek 90-95%-ban túlnyomásos, azaz 2000-2300 méternek megfelelő nyomás van, akár csak az utastérben. a maradék repülőgép típusoknál (u.n. törzskivett cargo tér) az árutér nyomása megegyezik a külső nyomással. azaz utazó magasságon a földfelszíni 1 bar helyett 0.2 bar lesz.
páratartalom: a repülőgépek a raktérben a páratartalmat nem tudják szabályozni (a túlnyomást biztosító klimatizálás és rozsdavédelem miatt jellemzően kicsit alacsonyabb, mint egy lakásban), ellenben feladhatod a csomagod olyan cargo box-ban is, ami nem csak méri, hanem szabályozza is a hőmérsékletet, páratartalmat. mint egy hűtő/fűtő kamion. nem lesz olcsó.
a fentiek nem azt jelentik, hogy nem fogja túlélni a növény/mag a repülést, de azért sok olyan fázisa van a szállításnak, ahol történhet vele valami. nekem már jött Mexikóból kígyó sima postai csomagként (szigetelt kartondobozban), és a haja szála sem görbült meg. rovartartók rendszeresen küldözgetnek egymásnak postai csomagokban bábokat meg kifejlett rovarokat és többnyire azok is túlélik az utazást.
Beszereztem kis kávé cserjét oázisból, tetején hajt, de oldalt száradnak levelei. Szobában van az ablakban. Figyelek rá, hogy tőzeges földje ne száradjon ki, de szárad a levele. 24 fokC van, 44% RH. Ennyire páratartalom érzékeny?
A postával kapcsolatban egyetértek, San Diego -ból jött a rendelés és hazáig precízen követhető volt aztán haza érve hirtelen leállt. Követni nem lehetett és belassult.
Hát én csak abból kiindulva vagyok óvatos, hogy a Magyar Posta jónéhány csomagomat tönkre tette. A linkelt oldalon valami hihetetlen a választék. Vajon Magyarországon is van, aki foglalkozik trópusi gyümölcsökkel?
