Régóta szeretném megrajzolni az egres és a piszke, mint ugyanazon gyümölcs hangalakja használatának tényleges, pontos határát. Hol még piszke, s hol már egres (a többi kifejezéséről nem is beszélve)?
Azok segítségét kérem, aki hajlandóak e látszólag mihaszna, de bennem oly rég motoszkáló kérdésre megkeresni (összerakni) a választ.
Konkrét településeket kérek, nem úgy, hogy Egerben meg Mkövesden "büszke", az Alföldön meg piszke, hanem élő, vagy nagymamáktól bizton tudottan konkrét települések nevét.
Fogok egy térképet, s jelölöm. Vigyázat a félrevezetések kiderül(het)nek.
Úgy is van, Köszméte. Gyerekkoromban két részre szakadt a csapat, mint a fradi-dózsa.
A Köszmétések nem keveredtek a pöszmétésekkel.
Az egrest még ki nem ejtettem a számon, nem is szeretném. Előbb mondok burgonyát.
A biszkétől meg égnek áll a hajam. A büszkéről nem is beszélve. Békés megye
mi a családban Hódmezővásárhelyen mindkét szót használtuk, de inkább az "egres"-t. Teszem azt "egrest" szedni mentem ki a kertbe, de "piszke" volt a befőttben. Úgy rémlik, ez elég következetes megkülönböztetés volt. Valszeg az "egres" jött az iskolából, a "piszke" a nagymamámtól. A nagymamám vásárhelyi.
Köszi szépen az ötletet, de azt hiszem nem élek vele - korom miatt mit keresnék én ott? Nem értenék, hogy ez a muki mit akar s hogy került ide ?
Amúgy magam is fiatalon, a hadseregben, még iskola előtt kerültem abba a hasonló helyzetbe, hogy az én alföldi piszkémet jól kinevették, ráadásul félig-meddig a földieim, szekszárdiak (apai ágon bukovinai vagyok). Aztán persze tanulás, lexikonok, az ember meg-megismer ezt-azt. De hogy pontosan mi meddig, mindig is foglalkoztatott. Most itt a fórum forma adta az ötletet a téma felvetéséhez. Köszönöm mindenkinek a segítséget.
Pillanatnyilag - az ünnepek családi programjai mellett - rumci térképében gyönyörködöm s próbálom beazonosítani az egyes megfigyelési pontokat. Azután valószínűleg új hullám jön rám, még egy nekiveselkedés a pontosításért, ha van hol.
Ezért, ha a most betévedőnek olyanja támad, csak nyugodtan, írja fel ide a falra. Köszi.
Ha javasolhatom, és elég elszánt vagy hozzá, menj el egy felsőoktatási kollégiumba, ott elég sok információt gyűjthetsz!
Budapesti kollégiumokról van személyes tapasztalatom. Az ország minden tájáról összeszedett társaság lakott együtt évekig, s bizony nem mindig értettük egymást. Dunántúli gyerek lévén először csak sasoltam, amikor a nyírségiek "maghaj"-ról beszéltek, aztán kiderült, hogy a szotyi héjáról van szó.
Hevenyészett felmérést folytattunk arról, hogy hol hogy hívják a kenyér végét. Én otthon gyürkét tanultam, de megértettük azt is, hogy sercli (biztos sváb hatás). De ugyanez a Hajdúságban kenyér fara, Nyírségben kenyér sarka, a palócoknál kenyér dómója, de van, ahol egyszerűen csücsök, vagy kenyérvég.
Fanyar?Megvártátok, míg megérik?Bár gondolom befőttnek zölden jobb.Amúgy szerintem is tök cuki, mikor olyan csíkos.De biztos nem vagyok teljesen normális.
Elnézést a lassúságért, csak aránylag sok utómunkát ígényelt a térképlap, ugyanis 9 darabból kellett összeraknom (kb. 47×67 cm volt a lap). Mindenesetre kész. Feltettem 150 dpi-vel (azért írom a dpi-t, mert gifként tettem fel, és az nem tartalmazza ezt az információt). Tehát:
MNyA. 107. egres groseille à maquereau LEX.
anyám miskolci, úgyhogy, ülj le és fogódzkodj meg, 'büszkének' hívja.
Amikor gyerekkoromban eljátszadoztam a szó kettős jelentéséve, "büntetésül" odaültetett mag mellé, és az alsó meg felső szöszt (a felső zöld, az alsó szürke) nekem is segítenem kellett levágni az engem leginkább kicsi vaddisznóra emlékeztető és facsaró ízű zöldségről.
Én Nyíregyen lakó nagyszüleimnél ismerkedtem meg az említett gyümölccsel, úgyhogy mikor 1.osztályban (Szeged) föltette ezt a kérdést a tanítónéni, fogalmam se volt, miről van szó.Tök fölháborodva mentem haza, hogy ezek a büdös szegedi parasztok azt se tudják, hogy kell magyarul beszélni.Nekem mindig is KÖSZMÉTE marad.Így, tirpákosan.
Minden bizonnyal így lehet. Azt mondja kisokos (Fodor F. :A Jászság életrajza 1942 ), hogy Jánoshidát 1851-ben csatolták ide. Talán még annyi, hogy azért a Zagyva is elválasztja a két települést. Régebben nyilván ennek is nagyobb jelentősége lehetett, mint manapság.
Köszönet az eddig hozzászólóknak, együtt és külön !
Égensétáló Lukácsot és vörösrébéket - Nyháza és Debrecen adatolóit - tisztelettel kérem, kérdezzék meg a nagymamikat is, hogy a két nagyvároson kívül a környéken a kisebb településeknél hogy s mint. (balgán azt hittem az egész Alföld piszke, de látom jóval kisebb részen, mint gondoltam, mivel K-Mo. köszméte ill. pöszméte) Lehet, hogy a rumci által megadott térkép segítene?
Bár már tegnap (ill.most, hogy az órát nézem tegnapelőtt) olvastam számomra sokat jelentő tájékoztatásodat A magyar nyelvjárások atlasza I. dobozának elérhetőségéről, s annak beszenneléséről, mint a további tanulmányozás, térképrajzolás előfeltételéről, s jött az ötlet. Hát persze, jó, majd én!
Aztán most leesett, hogy addig oké, hogy bemegyek megnézem, de max fénymásolatot adnának a kezembe, amit szkennelgethetnék itthon Mr. Bean-ként, s gyönyörködhetnék benne. De az nem ugyanaz.
Szóval, ha lenne rá lehetőséged, s be tudnál Te szkennelni s átküldeni nekem, vagy ide berakni, azt nagyon megköszönném - természetesen ráér, ilyen megoldás bőven ráér.
Hatvanban köszméte. Igaz, hogy másodkézből származik az infó, tehát nem echte hatvanitól, de a forrás megbízhatónak tűnik.
Jászalsószentgyörgyön használják az egres, a piszke, sőt a büszke kifejezést is. A dolog tehát nem úgy áll, hogy az egész Jászság piszke. Hiába, az "idegen" behatások:-)
