Az Egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről és a Történeti Hivatalról szóló többszörösen módosított 1994. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Törvény) 5. §-ának (1) bekezdésével létrehozott II. sz. Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) 1998. évi január 28., április hó 22., valamint május hó 20. napján megtartott zárt ülések adatai alapján meghozta a következő
határozatot:
A Bizottság megállapítja, hogy Bába Iván, aki Teplicén, 1950. 06. 25. napján született, anyja neve: Kacirková Piroska, 1132 Budapest, Kresz Géza u. 51. szára alatti lakos a Törvény l. §-ában meghatározott tevékenységet nem végzett, az ott megjelölt szervezeteknek tagja nem volt.
A határozattal szemben a közléstől számított 15 napon belül a Fővárosi Bíróságnál lehet keresettel élni és a döntés hatályon kívül helyezését kérni.
Indokolás:
A Bizottság az ellenőrzési eljárás során az alábbi tényállást állapította meg:
Bába lván a Hungária Televízió Közalapítvány Kuratóriumának elnökségi tagja. Bába Iván Csehszlovákiából települt át, 1977-ben nyerte el a magyar állampolgárságot, és a fenti időszakot követően a Magyar Rádió Irodalmi Főosztályán szerkesztőként dolgozott. A Hadkiegészítő Parancsnokság 1978. évben adategyeztetésre hívta be több alkalommal és az egyeztetések során arra akarták rábírni, hogy működjön együtt pontosan meg nem határozott szervekkel. Bába Iván elzárkózott az együttműködéstől, ennek ellenére azonban még a munkahelyén, a Magyar Rádióban is felkereste a BM III/III-4/a Osztálya.
Bába Ivánnal kapcsolatban a BM III/III-4/a Osztálya 1978. augusztus 9. napján "Gyula" fedőnéven 6-os kartont állított ki, mely karton tanúsága szerint az ellenőrzött személy mint titkos megbízott, hazafias, kulturális alapon működött együtt az állambiztonsági szervvel 1981. szeptember 24-ig.
Bába Iván az ellenőrzés során tagadta, hogy bármi módon együttműködött volna a BM III/III-4/a osztályával. Előadta, hogy mint áttelepült, nyelveket beszélő személyt több alkalommal megkísérelték beszervezni, mely minden alkalommal meghiúsult, ezért később eltávolították a Magyar Rádiótól.
A Bizottság részére a Belügyminisztérium eredetiben megküldte a 0158-482-4 számú Bába Iván beszervezéséről kiállított 6-os kartont: Az ellenőrzési eljárás során a Bizottság széles körű bizonyítási eljárást folytatott le Bába Iván beszervezésével, illetve az állambiztonsági szervekkel történt együttműködéssel kapcsolatosan, további bizonyítékot azonban nem tárt fel.
A törvény 1. §-nak b. pontja szerint az eljárás során a Bizottságnak ellenőriznie kell, hogy az ellenőrzött személy: - végzett-e az a.) pontban felsorolt szervek részére érdemi tevékenységet, azaz - aláírt-e a hálózati feladatok vállalására vonatkozó nyilatkozatot és adott-e jelentést, illetve kapott-e e szervezetektől illetményt, prémiumot, kedvezményt, és aláírt-e hálózati feladatok vállalására vonatkozó nyilatkozatot, vagy adott-e jelentést, illetve - szerepelt e az a.) pontban felsorolt szervek hálózati nyilvántartásában és kapott-e e szervezetektől illetményt, prémiumot, kedvezményt, vagy adott-e jelentést.
Tekintettel arra, hogy Bába Iván hálózati feladatok vállalására vonatkozó nyilatkozatot nem írt alá, jelentést nem adott és illetményben, prémiumban, kedvezményben nem részesült, így a törvény 1. § b.) pontjában írt feltételek nem valósultak meg, ezért a Bizottság a rendelkező rési szerint batározott.
A határozat egyéb rendelkezései a törvény 14., 15. és 16. §-ain alapulnak.
Budapest, 1998. július 15. napján
Dr. Hodászi Zoltán bíró a II. Bizottság soros elnöke
Az Index megkérdezett több, az egykori kerekasztal-tárgyalásokon részt vett politikust, hogy a békés rendszerváltás és hatalomátadást lehetővé tevő tárgyalásokon szóba kerültek-e az ügynöklisták. Pető Iván SZDSZ-es politikus nem emlékezett ilyen esetre. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke sem tudott ilyesmiről, és Bozóki András jelenlegi kulturális miniszterhez irányított minket, mert annak idején a munkásőrség lefegyverzésével és a fegyvertelen hatalomátadással foglalkozó munkacsoportban ő képviselte a Fideszt. Bozóki megkeresésünkre azt mondta, hogy nem esett szó a tárgyalásokon az ügynökökről. A rendszerváltás előtti kormány több képviselője pedig úgy nyilatkozott az Indexnek, hogy nem tudnak az Antallnak átadott listáról. (INDEX)
Megdöbbenek azon, hogy mennyi embernek fontos az ügynöklista. Ha megjelenik bármilyen lista, akkor mi van? Ettől most sem jobb, sem rosszabb nem lett az életem, az anyagi gondjaim ugyanigy megmaradtak. Az én drága férjem meghalt, és arról sem a fidesz, sem az mszp, sem az ügynök, sem a tartótiszt, sem Irak, sem Amerika meg bárki nem tehet és senki nem fogja feltámasztani, EMBEREK! nekem ez a nagy problémám. Tisztelt utókor, akkor olyan rendszer volt, most meg ilyen, örüljön mindenki annak, hogy nem élt akkor és foglalkozzon a jövő tennivalóival. Az egész magyar történelem arról szól, hogy az utód mindig belerúg az elődjébe, és itt leteszem a nagy esküt, hogy a mostani generációt is bármilyen, akármilyen ürüggyel el fogja számoltatni, mer már mér szakadna meg ez a jóóóó hagyomány. Ehhez értenek a magyarok, nem a konkrét dolgokhoz Itt senki nem azzal foglalkozik, hogy mit kéne már csinálni egymásért, közös jövőnkért, hanem mint a pletykás vénasszonyok, a nyálukat csorgatják egy jó kis balhéért és a kispadon mazsolázzák a múltat, beszállnak a politikusok ringlispiljébe, addig sem foglalkozunk piszkos kis ügyeikkel.
Büntetőeljárás megindítását kérte hétfőn Kiss-Rigó László címzetes katolikus püspök amiatt, mert neve megjelent a hét végén napvilágot látott "ügynöklistán".
"A mai napon tudomásomra jutott, hogy nevem megjelent egy internetes portálon közzé tett listán, mely szereplői állítólag a BM III/III-as, illetve III/II-es csoportfőnökségnek jelentéseket tettek. Az üggyel kapcsolatban a mai napon büntetőeljárás megindítását kértem, és az elkövető személyének felfedése után rágalmazásért pert indítok" - írta közleményében.
Kiss-Rigó László kijelentette, hogy soha semmilyen ügynöki tevékenységet nem folytatott, erre soha nem is kérte senki. Sem külföldi útról, sem személyről vagy bármilyen eseményről semmiféle jelentést sem szóban, sem írásban nem tett.
"Nevem ilyesmivel történő összefüggésbe hozását nemcsak aljasnak és cinikusnak, hanem nevetségesnek is tartom, mivel éppen az ellenem irányuló ügynöki tevékenységet lepleztem le többször is, egy alkalommal látványosan tanúk előtt" - írta közleményében a címzetes püspök.
A Nemzetbiztonsági Hivatal vizsgálatot kezdett az újonnan nyilvánosságra került, úgynevezett "ügynöklista" hitelességének megállapítására - közölte László Boglár kormányszóvivő hétfőn.
"Kiknek lehetett egyáltalán lehetőségük lemásolni ezt a papírt? Csak a rendszerváltás előtti és utáni politikai elitnek. És az elit melyik csoportja nincs a listán? Ha eddig - tizenöt évig - nem került elő, akkor most ugyan honnan, hogyan? Cui prodest, feleim szümtükkel?
Ez vagy egy csúnya véletlen, vagy fordult a kocka, és tényleg azok komcsiznak, akiket eddig komcsiztunk. (A komcsizók meg követelik vissza a szocializmust.) Beindult a listabiznisz. A tudásalapú társadalom! Konkrét üzletként pedig az a Political Capital indította be, amely ugyebár egyáltalán nem mentes a politikai tőkétől, sőt, abból él.
Legalábbis első blikkre nyilván annak az erőnek használ az ilyen lista, amely nem szerepel rajta. Másodikra viszont annak árt a legtöbbet. A lyuk ugyanis jól látszik, és nem vagyunk hülyék. Van tehát ennyi SZDSZ-es ügynökünk, ennyi fideszes és emennyi kisgazda, no meg a papok... és nem tudjuk még, hogy a kifelejtett szektorban hány maradt, de most majd úgy nézünk mindegyikre, hogy feltételezzük róla. Ahogy ez a lista megjelent, annak alapján akár azt is, hogy még vannak köztük aktív ügynökök. "
Gyalázatos, szégyenletes, ha az emberek sorsával játszanak, mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a parlamentben, napirend előtti felszólalásában. "Az eddigi kormányok nem teljesítették azt a kötelességüket, hogy átláthatóan, korrekt módon tárják fel a múltat" - fogalmazott, mint mondta nem lehet a legbutább politikai vetélkedésre használni az emberek sorsát. Gyurcsány arra kérte a pártokat, hogy támogassák a parlament előtt fekvő szocialista ügynöktörvény-javaslatot, amely - mint mondta - egyszer és mindenkorra pontot tenne ennek az ügynek a végére. "
érdekes.
Kinek állt érdekében ezt a listát kitenni a netre?
Vajh azoknak a pártoknak, akik szerepelnek a listán, vagy annak, amelyik nem szerepel?
A Szakértő ’90 listájának megjelenésével előállt új helyzetről, a lista megítéléséről kérdezte a hvg.hu Kiszely Gábor történészt, a Terror Háza Múzeum szakmai igazgatóját.
hvg.hu: Mit szól a listához?
Kiszely Gábor: Óvatosan kell vele bánni. Előveszek holnap egy telefonkönyvet, és közzéteszek néhány nevet. Régi igazság, hogy a név önmagában még nem bizonyíték.
hvg.hu: Akkor mit tart igazán bizonyítéknak?
K. G.: Először is az úgynevezett hatos kartont, amely igazolja a beszervezést. Azután a kézzel írt, de legalábbis aláírt belépési nyilatkozatot, a szokásos szöveggel, vagyis hogy az illető „a Magyar Népköztársaság államrendjének fenntartása érdekében” kész együttműködni a szervekkel.” Azután a szerv feljegyzését a beszervezés körülményeiről, vagyis, mivel tudták az illetőt „meggyőzni”, felhozva esetleges büntetett előéletét, szenvedélyét, eltérő szexuális érdeklődését. És ott kell lennie azoknak a jelentéseknek is, amit az illető, akár fedőnév alatt, írt, hiszen a fedőneveket más dokumentumok alapján azonosítani lehet. Végül, de nem utolsó sorban, a tartótiszt jelentései is árulkodóak, amikor beszámol arról, hogy kapcsolata ezt meg ezt jelentette. Ha mindez együtt van, akkor van bizonyíték, ellenkező esetben puszta állításról van szó. Akiket bizonyíték híján megneveznek, azokat a védelmünkbe kell vennünk!
hvg.hu: A Szakértő ’90 listája megjelent – ezzel mostantól együtt kell élnünk–, és jókora kavicsot dobott az állóvízbe!
K. G.: Jó lenne a valódiságát is megvizsgálni, tehát milyen írógéppel, milyen betűtípust használt a készítője. Bár igaz, eredetet könnyű hamisítani. Azon kellene inkább elgondolkozni, kinek állt érdekében ennek a listának mostani közzététele. Jó néhány névvel kutatásaim során én is találkoztam, de a lista egésze számomra mégsem hiteles. Ami pedig végkép hiteltelenné teszi, hogy csak nevekből áll, szó sincs arról, hogy kinél milyen körülmények között történt a beszervezés, milyen indítékok vezették az illetőt, amikor igent mondott a szolgálatnak. Megzsarolták? Nem volt más választása? Vagy önként és dalolva felajánlkozott?
hvg.hu : Mindenestre érdekes, hogy csupa, az akkori ellenzéket kompromittáló, illetve a médiában, közéletben szerepet játszó név van a listán. Mintha csak Antall Józsefet szerették volna figyelmeztetni, ne játsszon a tűzzel, hagyja békén az állambiztonsági szolgálatokat. És azt sem tudni, hogy a megnevezettek közt szerepelnek-e a hírszerzés, elhárítás, illetve katonai hírszerzés beszervezettjei. Róluk egyébként sem sokat hallani.
K. G.: Igen, nemzetbiztonsági okokra szoktak hivatkozni, meg arra, hogyan reagálnának szövetségeseink, ha közzé tennénk azoknak a neveit, akik annak idején ellenük dolgoztak. Ám Szlovákiában például nemrég teljes körre kiterjesztették a nyilvánosságot, és túlélték. Nálunk sem lenne szabad tabunak tekinteni e szolgálatok feltárását, persze, körültekintő eljárás keretében. Már csak azért sem, mert nagy volt az átjárás. Kutatásaim során találtam rá nem is egy példát, hogy valaki külföldön hírszerzett, majd hazatelepült, és a III/III –ban folytatta tevékenységét. Megismétlem: erkölcsi ítéletet csak azután lehet kimondani, ha ismerjük a beszervezettek indítékait, motivációit.
(MTI) - A Political Capital több mint ezer nevet tartalmazó listával és egy beadvánnyal fordul az adatvédelmi biztoshoz annak érdekében, hogy állásfoglalását kérje az adatok nyilvánossá tételének lehetőségéről - közölte a szervezet hétfőn az MTI-vel. A listát történészek, jelenkor-kutatók állították össze - tartalmazza az MTI-hez eljuttatott közlemény. A Political Capital azt kéri az adatvédelmi biztostól, hogy állapítsa meg: a nevek publikálása jogszerű, eleget tesz a törvényi előírásoknak. Az intézet beadványában hivatkozik az adatvédelmi törvényre, amely szerint van jogszerű módja az adatok nyilvánosságra hozatalának abban az esetben is, ha az érintett ehhez nem adta előzetesen önkéntes hozzájárulását. Mivel a Political Capital korábban publikált, de széles körben eddig nem ismert, tudományos munkák alapján állította össze listáját, ezzel eleget tesz annak a követelménynek, hogy az adatok a kutatási eredmények bemutatását szolgálják. A Political Capital az adatvédelmi ombudsman állásfoglalását kéri abban is, hogy a kutatók által a jövőben feltárt tények milyen módon hozhatók nyilvánosságra - áll a közleményben.
A hírek szerint abban a listában sem volt MSZP, amit annó Antall megkapott. És mondd, csodálkozol rajta? Akkortájt ugyan kit érdekelt, hogy ki dolgozott a titkosszolgálatnak az akkori, MSZMP-bôl frissen MSZP-ve átalakult pártból? Ha a nagyrésze, az talán meglepô lett volna? A kérdés nem ez volt, hanem az, hogy az új pártokban ki van ilyen...
Ja, főleg úgy, hogy a munkatársaim nagy része 30 alatti. A legkisebb gondjuk is nagyobb annál, hogy ki volt ügynök, meg ki nem. Valahogy erre nincs túl sok műlelkiismerettel ellátott fiatal.
Személy szerint nagyon meglepődnék, ha rólam jelentettek volna. :-) Én meg nem jelentettem, kivéve az iskolában azt, hogy ki nem csinálta meg a házi feladatot, ezt azóta is szégyellem, pedig erre kijelöltek. Én nem azt mondom, hogy spongyát rá, csak azt, hogy k.rvára nem érdekel. Ez más generációk problémája, amit nekik kellett volna már megoldani. Mért nem tudták? MÉgis el kell tűrnöm, hogy ezzel kelljen foglalkozni, és nem a tényleg fontos kérdésekkel. Hát menjenek ám a bánatba. Valahogy a környezetemben még senki sem jött azzal elő, hogy őt mennyire érdekli a téma. De biztosan csupa besúgóval vagyok körülvéve. :-)
