A czo altal kiadott hang magassaga homersekletfuggo, zenekarban mar 5-5 fokos homersekletkulnbsegnep is ephangolornak a hurok, melegvizcdapnap meg harminf fokos kulonbseg is kialakul par masodperc alatt. A viz tulajdonsagai ezreleknyit valtoznak ebben a tartomanyban. Ahhoz hogy valamivelnhizabb legyen avviz picit extremebb viszonyok kellenek, pl 300 fokon es 150 atmoszfeta nyomason mar 0,7 a viz surusege, es harom fokonkent egy suazalekkal csokken vagy nom
Kipróbáltam, negatív eredménnyel. A kávét egy vastag falú csészében kaptam, tettem bele cukrot (nem szoktam), kavartam, kocogtattam, nem vettem észre hogy mélyült volna a hangja.
...miert valtozik a hang, ahogy egyre melegebb viz jon belole?
A csapvíz hangját a szűkületnél, jellemzően az elzárórésznél keletkező turbulencia okozza. Ahogy egyre melegebb (vagy hidegebb) víz áramlik át rajta, egyszerűen elhangolódik. (A csap esetében a gumi tömítés rugalmassága, keménysége változik meg.)
Közben eszembe jutott, hogy az sem lett tisztázva, hogy a cső rezgése, vagy a víz rezgése adja a hangot. Bármelyik előfordulhat, de másként hat rájuk a hőmérsékletváltozás.
Igen, gondolom, a csésze, meg a tea rezgési módusai kiemelhetnek a kanál kocogásának spektrumából valami formánsokat, amit ha nem is lehet konkrét zenei hangként érzékelni, de a mélyülése egyértelmű az alatt a pár másodperc alatt. Nyilván függ a csészétől és a kanáltól is, és nem szabad kézben tartani a csészét, mert az csillapítja.
És azt észrevettétek már, hogy amikor egy csésze teában elkeverjük a cukrot, akkor közben jól hallhatóan mélyül a hangja. Ha pedig utána megvárjuk, hogy megálljon a forgás, és újra kezdjük keverni, akkor már nem észlelünk ilyen változást. Így biztos nem a forgó felszín parabolikus alakja vagy vagy maga a kerületi sebesség változása okozza, hanem alighanem, a feloldódó cukor miatt megváltozó viszkozitás és sűrűség.
Én arra tippelek, hogy a csövek méret változása lehet a legjelentősebb, mivel a fal amiben futnak, nem követi ezt. Így máshogy feszülnek meg, más erők hatnak, eltolódnak a rezonanciák.
Én erre még nem figyeltem, de ha így lenne, sem csodálkoznék. A víznek ugyanis változik a viszkozitása a hőmerséklettel, és ez a hang terjedési sebességére is hatással van. Emiatt a csőben megváltozik a különféle kanyarokban létrejövő rezonanciák frekvenciája is. Mivel a melegebb víznek kisebb a viszkozitása, így a hang lelassul benne. Gondolom ez a hang emelkedését okozná. Ugyanakkor a cső mérete is változik a hőmerséklettel, és ez a hangot mélyítené a hőmerséklet emelésekor. Ezért nem tudom, melyik hatás jelentősebb.
Miert valtozik meg a vizvezetekbol kiaramlo viz hangja a homersekletetol fuggoen? Ha kinyitod a melegvizcsapot, miert valtozik a hang, ahogy egyre melegebb viz jon belole?
Fűjjad, a GPS akkor is csak az egyik GNSS neve. Amire gondolhattál az a Global Navigation Satellite Systems gyűjtő név ami valamennyi műholdas rendszert jelenti, melyekből az egyik a GPS, ami egy konkrét rendszer neve, amiből egy van.
Francot. Amit egyszerűen csak GPS-nek szoktak nevezni, az az amerikai, asszem Navstar. De van egy rakás más rendszer is.
GPS (amerikai) : 20183km
Glonass (orosz): 19100km
Galileo (EU): 23000km
Compass (kínai) : 21150km
IRNSS (indiai): 36000km
Egy új GPS vevő (a mobilokban levő is) képes egyszerre venni több különböző rendszer jeleit. Így gyakran húsznál is több műhold jeleiből számol. Kipróbálhatod, ha letöltesz a mobilodra egy GPS teszt programot, kilistázza a holdakat típus megjelöléssel.
Az univerzumot megtöltő hidrogén ekkor 3 K hőmersèkletű, ezért àtlátszó. A belőle keletkezett csillagok viszont melegebbek, mint a jelenlegi csillagok. Ezeket észlelték.
Szó sincs benne csillagfényről. Vöröseltolódott 21 cm-es sugárzás eloszlását nézték. Úgy tűnik, a fordító keveri a kozmológiai korokat, ez lehet a konfabuláció oka.
Volt anno egy topik társ, aki szerint a kozmológiai vöröseltolódást a csillag- és galaxisközi gáz okozza. Jól lehurrogtuk (én legalábbis) hogy szamárság, hiszen az univerzum átlátszó, az első atomok kialakulásakor lett az. Erre föl jön egy hír