Nos az éter léte valós lehet,akár a többi dolog,mint gravitáció,vagy mágnesesség.De lehet,hogy az éter az alap,és "ebben hullámzik minden a maga frekvenciáján"?
Ezt most egy tankönyvből gépelted be? Azért sajnos nem jár pont... akkor most saját kútfőből egészítsd ki arra az esetre, ha a forrás is mozog a közeghez képest, meg a megfigyelő is (elég az egydimenziós esetet vizsgálni, tehát vf, vm skalárok, persze mindkettő lehet pozitív vagy negatív).
Elég természetesem következett ez a gondolat a newtoni világképből. nem is szívesen adták fel 100 évvel ezelőtt - de kénytelenek voltak, mert ezt az elképzelét nem lehetett összeegyeztetni a kísérleti tényekkel.
Ha a fény az éterhez képest terjedne konstans sebességgel, akkor éterszélben az MM interferométer pozitív eredményt adna. Számold ki.
De az MM kísérlet negatív eredményt ad.
Próbálkoztak az éter megmentésére olyanokkal pl., hogy esetleg a Föld magával ragadja az étert, azért nincs éterszél. De jöttek sorban a többi kísérletek, pl. Fizeau mért fénysebességet áramló vízben.
Tudod, hogy működik a GPS helymeghatározás? Műholdak jeleit veszi a vevő, és a rádiójelek futási idejéből találja ki a helyét. A holdak sacc/kb. 10 000 km-re vannak a vevőtől, a fény futási ideje 1/30 mp körüli. Na most képzeld el, mit csinálna a futási idővel az éterszél. Ha a fény gyorsabban menne szél alatt, mit szél ellen. Ha pl. csak 10km/sec lenne aaz éterszél, már 330m hibát vinne be. A GPS méterre pontos.
Ehhez vedd hozzá, hogy a háttérsugárzáshoz képest több száz km/sec a Föld sebessége, és forog a Föld. Vagyis mindig másfelől fújna az éterszél. Nincs "éterszél kompenzátor" a GPS rendszerben... :-)
Ez egy érdekes dolog, mert a specrelt általában azok azokták ennyire nem érteni, akik egy összeadást se képesek leírni...
A fény Dopplerjét nagyon pontosan lehet mérni, mert időt és így frekvenciát is rendkívül pontosan, 10^-10 körül lehet mérni. A fény Doppler shiftje nem annyi, amennyit az előbb kiszámoltál.
Már 1965-ben megvettem Einstein :A spec. és ált. rel . elmélete /Gondolat kiadó/ c. könyvet . A 41. oldalról veszem a " Galilei transzformációt ".
Ha K a nyugalmi rendszer és K' a v sebességgel x tengely mentén mozgó észlelő koordináta rendszere, akkor a transzformációs egyenletek:
x' = x - v t =ct-vt= (c-v) t
y' = y
z' = z
t' = t
Hozzáveszem , hogy x=c t és lambda (hullámhossz) = c /f , így
a hang hullámhossza K-ban = c/f
a -- " -- a transzformáltban= (c-v )/f ' , a kettő egyenlő, azaz
c/ f = (c-v ) /f '
Ebből kereszbeszorzás után
c-v
f ' = f -------
c
A tört értéke < 1, tehát a frekvencia csőkken .
Talán megvan a belépő ?
Egyébként az egyetemen az első matek collocviumom 2-es volt , de 4-esre szigorlatoztam második év végén , mert a mátrixoktól be voltam rezelve és nem vállaltam a még egy kérdést a jelesért.
Mielőtt a rel. elmélettel kezdenénk foglalkozni, el tudnád magyarázni, hogyan is jön ki a Galilei-transzformációból a klasszikus Doppler-effektus? Tekintsük ezt egyfajta 'belépési vizsgának'.
El kellene gondolkozni azon , hogy ha nincs éter , mely a fény közege , akkor hogyan merészelik a csillagászok a hangtani analógia alapján álló doppler effektust használni , mely a hangterjedés sebességének állandóságán alapul az adott közegben ?
A fénysebesség állandósága éppen az éter létének bizonyítéka !
No ez végtelen nagy marhaság ! Tagadod az étert , amely a fény közvetítő közege és cm^3-enként 330 neutrinóra bíznád a fény terjedését? Nem gondolod , hogy a háttérsugárzás a fény közege , mert a háttérsugárzás maga a fény !
Mindenképpen van. A drótok elektromosan semlegesek, csak a mozgóképes töltéshordozók mozognak. Ha most nem a drót nyugalmi rendszeréből vizsgálódsz, hanem mondjuk az elektronokéból, akkor a pozitív magok fognak mozogni éppen ugyanakkora és ugyanolyan irányú mágneses teret létrehozva. Vagyis a drót esetében mindíg van mágneses tér is, amit valamilyen arányban a negativ és pozitiv töltések együttesen produkálnak, mig a magányos elektronok esetében ez nem áll fenn.
Két egymással párhuzamos vékony rézvezetékem van, melyekben áram folyik.
Az első esetben az áram azonos irányban folyik mindkét vezetékben; ekkor a vezetékek egymás felé mozdulnak el.
Második esetben az áramirányok ellentétesek; ezesetben a vezetékek távolodnak egymástól.
Az első esetben a két vezetékben azonos irányban haladtak az elektronok egymással párhuzamosan. Tehát nem volt közöttük relatív elmozdulás, mégis vonzólag hatottak egymásra.
Második esetben ellentétes a két szálban az elektronok haladási iránya, tehát van relatív elmozdulás is. Taszítás lépett fel.
Viszont:
Ha csak az egyik ágban folyik áram, akkor nincs erőhatás, holott van közöttük relatív elmozdulás, akárcsak a második esetben.
a mágneses tér olyan, mint mondjuk a sebesség. attól függ, hogy ki nézi. aki együtt mozog, az azt mondja, hogy a sebesség nulla. aki elsuhan mellette, az azt mondja, hogy a sebesség nem nulla. aki együtt mozog, az nem érzékel mágnesességet, aki elsuhan mellette, az meg igen.
Tkp azt kérdezed, hogy az egyenesvonalú egyenletes mozgás (magyar szóval: inerciális mozgás) kimutatható-e. A válasz: nem. És ha az a mozgó testnek elektromos töltése van? Akkor sem.
A mozgó, töltéssel rendelkező részecskék - ugye - mágneses teret hoznak létre maguk körül. Egy vezetékben ezt a mágneses teret sok töltés (elektron) egyidejű áramlása hozza létre, ezért ott a tér közel statikus. Viszont pl. légüres térben egyetlen töltés mozgásával is létre kell jönnie dinamikus mágneses térnek.
Képzeljünk el egy végtelen kiterjedésű anyagmentes (töltésmentes) teret, amiben csupán egyetlen elektron mozog egyenes vonal mentén, egyenletes sebességgel. Mivel az elektron mozog a térben, körülötte mágneses térnek kell kialakulni. Igen ám, de mivel a térnek nincs semmiféle viszonyítási pontja (pl. origó), igazából nem is dönthetjük el hogy mozog vagy áll az elektronunk. Ha több elektron van a térben, akkor is csupán az egymáshoz képesti sebességeket lehet értelmezni, abszolút sebességről nincs értelme beszélni. Viszont akkor mi alapján mozog az elektron, és mi alapján hoz létre mágneses teret?
Persze ha lenne a térnek szerkezete - "szövete" - akkor minden egyszerűbb lenne.
Egy példa: Ha egy optikai egeret egy teljesen homogén felületen mozgatok, akkor az egérmutató meg sem fog moccanni, mert a mozgásérzékelő nem tud mihez viszonyítani, így nem érzékel elmozdulást. Ha viszont az egér mintás felületen mozdul el, akkor már a mozgásérzékelő meg tudja határozni az elmozdulás irányát és mértékét, így már mozogni fog az egérmutató. (Az teljesen mindegy hogy az egér mozdult el a felületen vagy fordítva; a felület az egér alatt.)
a 80-20-as (közgazdász) szabályra hivatkoznék: iszugyi 80%-a leprogramozásához relatíve kevés erőforrás kell (20%), a maradék 20%-hoz kell a több (80%)
például rendszeresen új szavakat talál ki (gagya, szatykozás, stb). ilyet nehéz programozni.