Sziasztok, sajnos a kandzsis verziót még mindig nem tudom, ez némiképp kedvem szegte.
Találtam viszont egy Basót, amelyik nagyon illik a mostanhoz:
haru kaze ni / fukidashi warau / hana mogana
tavaszi szélben
a virágok kacajra
könnyen fakadnak
(Terebess Gábor)
Nem találtam angolul, se mástól magyarul. Viszont szép. Ha kedvetek van, lehet variációkat írni rá, csak úgy.
Nyersfordítás alapszókészlettel:
tavaszi szellőben / a virágok / virágszirmok nevetnek
Két japán szót nem értem el elsőre: a fukidashi-t és a mogana-t. Az előbbire a szókörnyezet alapján és más referencia alapján a gyöngyözve jelentést társítanám. Van egy ilyen nevű park is Japánban, onnan kapta a nevét, hogy a víz buborékokban szökik föl a föld felszínére itt a Yōtei-hegyből.
Sziasztok, sajnos a kandzsis verziót még mindig nem tudom, ez némiképp kedvem szegte.
Találtam viszont egy Basót, amelyik nagyon illik a mostanhoz:
haru kaze ni / fukidashi warau / hana mogana
tavaszi szélben
a virágok kacajra
könnyen fakadnak
(Terebess Gábor)
Nem találtam angolul, se mástól magyarul. Viszont szép. Ha kedvetek van, lehet variációkat írni rá, csak úgy.
Nyersfordítás alapszókészlettel:
tavaszi szellőben / a virágok / virágszirmok nevetnek
Két japán szót nem értem el elsőre: a fukidashi-t és a mogana-t. Az előbbire a szókörnyezet alapján és más referencia alapján a gyöngyözve jelentést társítanám. Van egy ilyen nevű park is Japánban, onnan kapta a nevét, hogy a víz buborékokban szökik föl a föld felszínére itt a Yōtei-hegyből.
Ha nem késtem el a válasszal, lehetne egy igazi májusi hangulatot árasztó, még a józant is középpontjából kibillentő, hangulatdús, érzelmes fordítandó, amilyent elméletileg nem is írhatna már egy mester. Ismersz ilyent?
Azon gondolkodtam el, mennyire más gondolatviláguk lehet a japánoknak, ha egy-egy szavuk annyi más magyar szót jelent, különös és távoli fogalmakkal. Az ő fogalomtárukban az egy. És biztos fordítva is van, hogy egy magyar szavunkra náluk van több kifejezés, és ezáltal más és tágabb gondolatkör.
Visszalapoztam e topik elejére. S bár most már tavasz van, B.Zoli pedig ősszel adta a feladványt... ez egy kortalan buddha.
hatsu yuki ya / hotoke ni suru mo / muzukashii
Kobayashi Issa (1763-1827)
"Az első hóból sem könnyű hóembert (hó-buddhát) készíteni."
Megint, tudatlanul és buzgón szótárazok, és ferdítek, mivel nem találok tagadószót ebben a haikuban.
hito no minu / haru ya kagami no / ura no ume
ami látható
tükörre vésett tavasz
hátán szilvaág
* *
átlátok rajta
tavaszt idéz a tükör
szilvafavirág
* *
mit lát az ember
tavaszt a tükör hátán
japánszilvaág
Hogyha ránézek egy olyan emberre, aki a tükörben nézi magát, nem őt látom, hanem ami a tükörre van vésve, amit a tükör hátulja mutat. Vagyis "festett" képet, álarcot, amit felém fordít.
Most látom, hogy valami miatt a kandzsis variáció nincs az eredetinél. Mindjárt előásom és megnézem kandzsi szerint mi van ebben a haikuban. Nem mindegyik gép hajlandó megjeleníteni ezt a karakterkészletet, ezért nem használtam annak idején, amikor -lola- igen -- éppen olyan gépen szóltam hozzá, amelyiken ez nem volt telepítve. Talán találok valamit a dilemmádra este ügyben.
Nagyon jó számomra a visszajelzésed, addig nem is gondoltam rá, hogy viselős a cseresznyefa. Igazad van, így gyomorbavág.
Másképp van előttem a kép. A fa a gyümölcsökkel várandós, csak a fölös terhet rakja le. A lehullott szirom másnap nem valami szép, de egy nagy kupac sziromszemétdombnak van mégis valami bája, a fölöslegesség mellett. A virágzás gyönyörű, de természetes az is, mikor vége van.
Igazából nem még nagyobb ferdítésnek szántam. Jelentéseket kerestem. Nem találtam olyan szót benne, ami éjszakára utalna. A dictzone.com programot használtam. A hana szó a szirom mellett törmeléket is jelent és szemétdombot. A ni terhet, poggyászt. A ya völgyet is jelent. Azon megütköztem, hogy a cseresznye szót nem tudja lefordítani, beírtam helyette a meggyet, mivel több nyelvben hasonló.
Még egy próba a játék kedvéért. Pedig érzem valahol, hogy abbahagyni is tudni kéne. :)
cseresznyefavölgy
elvirágzott szirmokból
hullámzó mezők
Öröm olvasnom, hogy a magyar versekben és verstanban is mennyire otthon vagy.
Szépeket csináltál belőle, mégha ferdítések is a javából. A szirom-szemétdomb fájt, annyira éles a váltás, talán azért, mert a virágterhét lerakta szókapcsolatról az is eszembe jut, hogy ez a fa várandós.
csöndes öreg tó beleugrik egy béka víznek hangot ad
Remélem nem terhes, ha túlmagyarázom. Ahogy tanulom a haiku jellegzetességét, leginkább a "csöndes" szót is elhagynám, ha nem akarnám teljesíteni az 5-7-5 szabályt. Az fogott meg az eredetiben, hogy a tónak nincs hangja, csak ha a béka beleugrik, így a béka ad hangot a tónak. Ebből a szempontból tisztábbnak találtam ezt a verziót.
Köszönöm az észrevételeid, tanácsod az analóg haikura. Variálom:
hajladozó nyír a szelet láthatóvá ágai teszik
* *
kis levél rebben nyírfaág is hajlik már látható szellő
Lilith, tetszenek a magyarázatok, értelmezések. Haiku függővé teszel. :))
Megpróbáltam szótárazni, persze nulla tudással. Az új ferdítésekben sarkalatosan abból indultam ki, hogy a suzumu szó a lehülés mellett lenyugvást is jelent. Ezért most úgy értelmeztem, hogy éjszaka lelassul a virágok hullása, vagy pedig már befejeződött a virághullás.
Ezek olyan botcsinálta próbálkozások. El tudom képzelni, hogy hiába találok tíz jelentését egy szónak; esetleg szóösszetételben, vagy a korabeli használat szerint kötöttebb ennél a fordítása.
yūbare ya / sakura ni suzumu / nami no hana
cseresznye völgy / a bomlás lenyugszik / szirom hullámos mező
Lilith! olyan fotógén voltál egész este, a szakzsargonodba remélem, nem csak én szédültem bele :)
a fordítandók és a fordítások megtaláltak, főleg a tavasz, amit nem vettek észre sor. tökéletes, ennyi idő távlatából is kinyitja, amit bezártam. ezért nem is izgatott nagyon, hogy személyeskedem. olyan jó volt. :-)
Az elsőben benne van Arany: "Lomha földi békák szanaszét görögnek" és Weöres: lomha -loccsan, halk - hullám. Jól ellenpontozza a lágyságot a varangy.
A másodikban tetszik, ahogy a csönd megcsobban. Mert a csönd a cs miatt eleve csobban, közben meg ellentétes a jelentése. A tükörsima csönd az ugrástól csobban. A felület csobbanva fodrozódik. Klasszul szinesztéziás.
Az utolsó analógiád szélre és levélre vetítve a nagy és a kicsi szembeállításával a helyén van, bár ha a nyír hajladozik, akkor az ágain és a törzsén is látszik a szél. Ha a levélre akarsz élesíteni, érdemes lenne a fát mozdulatlannak ábrázolni, vagy az időrendiséggel játszani (előbb a levél rebben, utána moccannak az ágak, aztán hajlong a törzs). Költői képként kevesebbszer használt, kevésbé ismert. Érdemes játszani vele.
Tudod, Gyöngyvirág haikujait gondosan exponált képeknek látom. Ezeknél itt olyan érzésem volt, mintha a kamera körbepásztázna mindent a képen exponálás előtt, közben és amire rátalál, amikor elemelkedik, mert beiktatott egy speciális szűrőt, az nagyon megszólít, mert nagyon személyes. Mert teljesen benne vagy. És a panoramikus svenkelésbe bele is szédültem közben, annyira dinamikus. Gyönyörűek, könnyedek. A második második variációja mondatszerkezetileg gördülékenyebb, de az első értelmezésben nagyon újat ad. A többi meg egyszerűen természetes, imádom, ahogy megszemélyesíted a gyümölcsfát, aki dobál. Szirmokkal. Vigyázni kell ezekkel a gyümölcsfákkal manapság... :-)
Fantasztikus gyűjteménye van Terebess Gábornak. Sok elméleti írást is lehet ott olvasni. B.Zoli fordításaiból is olvastam. Pár órát eltöltöttem ezekkel, de nagyon tetszik.
Kosztolányi érdekesen fordított, könnyedén figyelmen kívül hagyta az 5-7-5 szótagolást, és a magyar fülnek ismerősebb verset írt Basó haikujából. A haiku nagyon megtetszett, már készítettem is változatot rá.
Kedves Lilith! Annyit tennék még hozzá, hogy én úgy képzeltem el a látványt, hogy a hűs szellő finoman borzolja a tó vizét, s benne tükröződve ringnak a szirmok, a virágos ágak.
Szirmok fönt és lent. Hűs illatok ringása éji tó tükrén.
Kosztolányi érdeme, tőle variáltam, ő két macskát emleget. :)
Nagyon tetszik, amit írtál, a haiku is, amit értelmezésben mögé tettél, az is. Megfogott. Mindjárt visszaolvasok, szerintem az idő dimenziója nem került bele, azért értelmeztem másképp.
Hanem valahogy így - Arc és tükörképe oly egyforma, egyszerre sírnak vagy mosolyognak, és az idő haladtával szebbek sem lesznek, követik egymás változását, mint a tekergőző sárkányok. Amellett a sárkány varázslatos és erős, bátorság és önismeret kell, hogy azt lássa az ember, amit mutat. Nos, ha majd esetleg megtanulok jól írni haikut, akkor mindez benne lesz. :)
-lola-, Gergely László pedig ezt írta, na itt nem jártam még egyáltalán:
a White Knight Logic-ban bogarászom
Ő döbbenetesen intenzív volt, Isten nyugosztalja, nem bírtam vele tartani olykor a tempót. Amikor meg igen, kipurcantam abban, hogy mennyire érzékenyen reagál és követ, mennyire közel van ahhoz, amit én csak kapizsgálok olykor. Nagy fókuszolás után kell nekem szünet. Még mindig nehezen hiszem el, hogy már nincs és nem szól hozzá. Annyira megrendített, hogy sokáig emiatt nem írtam ide, nem tudtam hogy reagálni rá. A halála előtt a haikukba kapaszkodott, nagyon erős érzelmeket jelenített meg, amelyekkel szintén nehéz volt mindig együttlenni, bármennyire értettem is, van, ami csak most jut el hozzám, visszaolvasva és megrendít. Egész egyszerűen külső objektív forrásból is többször kellett elolvasnom, hogy már nincs köztünk, mire elhittem, hogy ez nem egyike a nagy játékainak. Mert nagy játékos volt.