"Mi a viszonyunk ahhoz a kormányprogramhoz, amelyet meghirdettünk? És kiderült, hogy mi, politikusok ebben a vitában olykor arra vagyunk szorítva, hogy félmondatos idézetekre reflektáljunk. Valahol mondok valamit, az ott lévő MTI-tudósító vagy napilapmunkatárs valahogyan idézi, és másnap arra valamelyik politikustársam válaszol. Így aztán sokszor elhallásokon és félreértéseken alapuló félmondatokon vitatkozunk. Zavart az így kialakult helyzet. Egyben és kifejtve kívántam elmondani, hogy mit gondolok." - Gy.F.
megint olyat olvastál ki írásomból, amit nem írtam bele.
Tudom, hogy te szeretsz kiragadni számokat és leegyszerűsítenidolgokat, meg almát körtével összehasonlítani,
ezt hol is tettem? pusztán annyit állítok, hogy a maximális kedvezmény-igénybevételhez még az átlag-jövedelmet sem kell elérni, elég annál kevesebb is.
És hiába keresek havi 100milliót, akkor se kapok többet, mint az, aki havi 125.000.-et keres.
Tehát fals az az érvelés, mely szerint a gazdagok több támogatást vehetnek igénybe, mint a szegények.
de a támogatási rendszer messze nem olyan igazságos mind ahogy bemutatod. A szöveghasználatodból mondjuk nekem az tűnik ki, hogy szerinted azért igazságtalan, mert a gazdag kevesebbet kap a közös pénzből mint a szegény - csak mint írtam ez így nem igaz,
Értelmezd légyszíves, mit írtam le:
azt írtam: a "gazdag" maximum annyi támogatást kap, mint a szegény. és nem többet.
Tehát mégegyszer: fals az az érvelés, mely szerint a gazdagok több támogatást vehetnek igénybe, mint a szegények.
Ráadásul: az MSZP (és Gyurcsány) által használt szövegkörnyezetben "gazdag" az, aki havi 125.000.-Ft-ot keres. hisz ő már igénybeveheti a maximális kedvezményeket, és még marad is neki kb 100Ft befizetendő adója.
És tőlük kell elvenni a kedvezményeket. (mert ő már rászoruló, azt ugye azért elismered? 5 főre havi 2x125.000.-bruttó jövedelem nem tekinthető magasnak) Mert ők gazdagok, hiszen már a legtöbb lehetséges támogatást igénybevették!
Te már megint kicsit csúsztatsz + almát hasonlítasz körtéhez. Menjünk a kiindulóponthoz, amivel ezt a vitát hónapokkal ezelőtt elkezdtük. a kiindulási pont ugye az volt, hogy anno az Orbán kormánynak köszönhetően, akinek akkora volt a jövedelme, az 240.000 ft adóvisszatérítést tudott ígénybe venni. Ezt szigorította és tette kicsivel igazságosabbá tavaly nyáron az MP kormány. Emelett meghozott egy másik fontos intézkedést is (igaz csak fél évvel később), hogy levitte a kamattámogatások összegégét 30 millióról 15-re (új lakás) és 5-re (használt lakás). És így a két intézkedést együtt kell nézni a korábbihoz képest. Ez alapján tényleg igazságosabb a mostani, mint az Orbán kormány alatti. Abban azonban GyF-nek továbbra is igaza van, hogy a mostani rendszer csak az Orbán kormányéhoz képest igazságosabb, de egyébként még így is rengeteg igazságtalanságot rejt magában. Pl. kezdő ápolónői fizetéssel még a 15 milliós államilag támogatott hitelhez sem jutsz hozzá, hacsak nincs olyan erős családi támogatás mögötted, amely mind az önerőben, mind pedig a kamatterhek egy részének átvállalásában segíteni tud. Azért sok pályakezdő mögött inkább az átlagbérből élő családok vannak és csak kevesebbek mögött a magasabb jövedelműek.
Tudom, hogy te szeretsz kiragadni számokat és leegyszerűsíteni dolgokat, meg almát körtével összehasonlítani, de a támogatási rendszer messze nem olyan igazságos mind ahogy bemutatod. A szöveghasználatodból mondjuk nekem az tűnik ki, hogy szerinted azért igazságtalan, mert a gazdag kevesebbet kap a közös pénzből mint a szegény - csak mint írtam ez így nem igaz, másrészt, ha így lenne igaz, akkor lenne igazságos a szememben. Én többször leírtam neked, hogy én a saját kétkezi munkámból akarok gazdag lenni (más kérdés, hogy egyelőre a gazdaggá válásomra semmi esély) és nem pedig a nálam szegényebbek adóforintjaiból.
Személyes sorsotok alakításában, életcéljaitok megvalósításában, előbbre jutásotokban az államnak csak kompenzáló, kiegészítő, egyensúlyt teremtő, másodlagos szerepe lehet. Ti vagytok felelősek önmagatokért, családotokért, az életetekért."
De hogy ezt megtehessük, ahhoz a jobb módban élő többségnek le kell mondani arról, hogy az önmagáért való felelősség nagy részét áttolja az államra
Tehát mi következik ebből:
A családtámogatási rendszer megnyirbálása.
A pénzbeliben legnagyobb a nyugdíj. A 14 százalékpontból 10. Alig-alig van rá hatásunk, olyan erős a mai nyugdíjrendszer meghatározottsága.
Tehát: a nyugdíjakhoz nem nyúlunk, nincs rá mód a gyakorlatban (és különbenis, akkor ki szavaz ránk?)
4 százalék olyan pénzbeli ellátás, amihez az állam viszonylag könnyebben hozzáfér, rugalmasabb a szabályozás. A táppénz, a családtámogatás, a segélyek tartoznak ide.
Nahát, megint a családtámogatás... ehhez lehet hozzányúlni....
Eljutunk oda, hogy azok közül, akik jogosultak erre a támogatásra, nem vehetik igénybe, mert túl magas a jövedelmük hozzá.
Farkaska!
Én csak a 3 gyerekes családdal számoltam. Számold ki légyszíves, 1-2 gyermek esetén mekkora jövedelem kell a családi kedvezmény maradéktalan igénybevételéhez úgy, hogy más kedvezményt ne tudjon igénybevenni az adójából a család!
És csak a családi kedvezménnyel számolj!
Na, az, amit kihozol végösszegnek, ők a gazdag családok Magyarországon, akik nem számíthatnak az államra, és nem jogosultak kedvezményre.
segítek:
A családi kedvezményt a törvény a 2002. júliusi módosítását követően a korábbiakhoz képest egyszerűbb formában, de változatlan mértékben állapítja meg.
Az adókedvezmény mértékek:
Egy eltartott esetében kedvezményezett eltartottanként 3.000.-Ft,
Két eltartott esetében kedvezményezett eltartottanként 4.000.-Ft,
Három vagy több eltartott esetében kedvezményezett eltartottanként 10.000.-Ft.
Azaz: egy gyerek esetén évi 36.000.-Ft adóval számolj
Két gyerek esetén évi 96.000.-Ft adóval számolj.
De lásdd, milyen rendes vagyok:
1 gyermek esetén ez az összeg: havi xx.xxx.-Ft jövedelem
2 gyermek esetén ez az összeg havi xx.xxx.-Ft jövedelem.
>> A lakás- és családtámogatás adó- és kamattámogatásra épülő jelenlegi rendszere a magasabb jövedelműeknek kedvez.
mennyi jövedelem is kell egy 3 gyermekes családnak ahhoz, hogy kihasználja az évi 360.000.-Ft családi kedevezményt a gyerekek után?
Mennyi jövedelm kell ahhoz, hogy kihasználja a 120.000.-Ft-os adóvisszatérítést a lakáskölcsön után?
Több kevezményt tud-e igénybevenni az a 3 gyermekes család, akiknél az összjövedelem évi30millió bruttó (havi 2.500.0000.-Ft), mint az a 3 gyermekes család, akinél az összjövedelem évi 3millió bruttó (havi 250.000.-Ft összjövedelem, azaz fejenként havi 125.000.-Ft, azaz az átlagbér környéke, kb egy átlagos tanári fizetés)?
ugye, hogy nem?
naugye.
Vagy a havi 125.000.-Ft már magas jövedelemnek számít?
ps:
havi 125.000.-Ft nak az évi adója 399.909.-Ft, figyelembe véve az alkalmazotti kedvezményt.
Tehát a két átlagjövedelem adója ennek duplája, amiből könnyedén igénybevehető a teljes jóváírás, sőt a sulinetre is marad)
mennyi jövedelem is kell ahhoz, hogy 360.000.-Ft+120.000.-Ft azaz 480.000.-Ft legyen jóváírható teljes egészében, de nem maradjon további keret? egy kereső esetén évi 1.780.000.-Ft, ez havi 148.333.-Ft. Két kereső esetén fejenként 113.750.-Ft.
"Már korábban többször leírtam egy másik topicban, hogy az eddigi osztogassunk amennyit tudunk pártprogramokkal ellentétben ez a költségvetési egyensúlyra helyezi a hangsúlyt!,"(farkaska)
Gondolom erre a két részletre gondolsz:
"Közepes erejű és méretű, nyitott gazdaságú országként nem vagyunk abban a helyzetben, hogy gazdaságpolitikánk fő jellemzőit szabadon alakítsuk. Időlegesen el lehet térni a makrogazdasági egyensúlyt tartó export- és beruházásvezérelt növekedéspolitikától. "(Gy.F.)
Ez csupán Orbánnak szánt tôrdöfés, és kisebb ellentmondásban áll ezzel:
" A kiegyensúlyozott pénz-, költségvetési és jövedelempolitikáraaktív jóléti politika épül, amelynek legfontosabb célja a befogadó, inkluzív társadalom megteremtése és az azt szolgáló több és jobb minőségű munkahely létrehozása. A tartós és igazságos jólét megteremtése és fenntartása a jóléti intézményrendszer átalakítását igényli. Ennek célja, hogy a közösen finanszírozott jóléti szolgáltatások minőségének emelése mellett biztosítsuk, hogy azokhoz mindenki azonos módon és mértékben férjen hozzá, és megszűnjön a jelenlegi - a tehetősebb középosztályok érdekeit szolgáló - torz elosztást eredményező gyakorlat. "(Gy.F.)
Altalában valamennyi neolib szózat így indul: mindent a közért. Azért én átolvasnám a helyedben azokat a helyeket, ahol az állami támogatást sürgeti
"Abban vagyunk érdekeltek, hogy központosított jövedelmünk nagyobb részét fordítsuk az állami fejlesztés finanszírozására."(Gy.F.)
Nos, szabadon dönthetsz, hogy látsz-e ellentmondást a kettô között. SZVSZ az egyetlen feloldása az ellentmondásnak:
"A jólét növelésének és igazságos elosztásának baloldali programja a jóléti rendszerek átfogó reformját igényli. A baloldal számára világos az alternatíva: reform vagy bukás."(Gy.F.)
Vagyis: az oktatás és egészségügy kifosztása. Bokros után szabadon.
Egyébként a helyedben nem vfdeném annyira Gy.-t. Ugyanis te a költségvetési egyensúly hívének tûnsz, míg ô - szvsz - beáldozhatónak tartja az egyensúlyt a támogatások oltárán. Az ilyen blabla, mint amit a kiemelt részben is láthatsz
nyílvánvaló önellentmondásaival együtt nevetséges.
Ez az egész propaganda farkaska, szóval ne dôlj be. A lényeg a lényeg: az egészségügy és az oktatás kifosztása. Az egyensúlyt pedig majd beáldozzuk az uniós támogatások oltárán (vagy egyéb alapos indokkal). A lejtôn gyorsulni könnyû...
Egyébként a többivel egyetértek :))) csak semmi naivitás.
"...Ha Ön azt mondja, hogy építsünk még ezer tornatermet, építhetnénk. Én nagyon boldog lennék, és minden bizonnyal sikeres miniszter. Tudja mit kellene tennünk ehhez? Be kellene szednünk még 30 milliárd forintnyi adót, és akkor máris rendben vagyunk... "
Kiemeltem az általam lényegesnek és a topichoz kapcsolódonak tartott részeket.
Gyurcsány Ferenc: Ez egy utat kereső írás (mozgóvilág)
„Emberek! Vegyétek észre, hogy becsapnak benneteket. Nincs az az állam, amely boldoggá tehet benneteket. Személyes sorsotok alakításában, életcéljaitok megvalósításában, előbbre jutásotokban az államnak csak kompenzáló, kiegészítő, egyensúlyt teremtő, másodlagos szerepe lehet. Ti vagytok felelősek önmagatokért, családotokért, az életetekért."
"...Nem csak mennyiségben, hanem strukturálisan, a nyújtott segítség egész módjában, szemléletében. De hogy ezt megtehessük, ahhoz a jobb módban élő többségnek le kell mondani arról, hogy az önmagáért való felelősség nagy részét áttolja az államra. Az állam nagyon drágán működő postás: a mi jövedelmeinket viszi-hozza egyik helyről a másikra. Az a legnagyobb probléma, hogy már egyikünk sem tudja, hogy a nagyon bonyolult, zavaros újraelosztásban ki áll jól és ki áll rosszul. Ha megkérdezném a teremben, hogy bárki tudja-e, mi a személyes egyenlege, gyanítom, senki nem találná el.Ezért nagyon jó, hogy ha más nem, legalább annyi megtörténik, hogy a kórházban majd lehet számlát kapni róla, mibe került az ellátás.
Túl kell lépni azon, hogy a piac és az állam szerepe kölcsönösen összebékíthetetlen. Működésképtelen az egyoldalú piac- vagy állampártiság. A rengeteg csalódás tapasztalatával felvértezve érzékelni kell, hogy hol húzódik a piaci típusú allokációk határa, mikor okoz ez már több problémát, mint amennyit megold. És meg kell hogy szűnjön a baloldal kétlelkűsége. A baloldal egyik fele ma Magyarországon hihetetlenül előítéletes az állammal szemben, nagyon erős a nyolcvanas években kialakult - nevezzük így - liberális örökség. A baloldalnak ez a fele utálattal tekint az államra, berzenkedik mindentől, ami állami, majdnem jobban, mint a liberális párt, a Szabad Demokraták Szövetsége. Ezzel szemben van egy ezzel ellentétes áramlat, amelynek hívei utálnak mindent, ami a piachoz közel van, és csak nehezen elviselhető, reményük szerint átmeneti kényszerként tudják elfogadni, hogy van ez a piac nevű dolog, ami igazából szennyes és mocskos, de hát egyelőre hunyjunk szemet fölötte, mert nincsen más.
Hadd mondjak gyorsan egy-két adatot! Magyarországon az egy főre eső nemzeti jövedelem 2 millió forint. Ez a jövedelem két nagy csomagra oszlik. 28-30 százaléka a tőke jövedelme. Ez sem történelmileg, sem európai összehasonlításban sem magas szám. A maradék 70-72 százalék a munka jövedelme, abból 28 százalékpontnyit oszt szét jólétre ilyen-olyan módon az állam. (A maradék az a jövedelem, amit mi magunk a piacon elérünk.) És ennek a 28 százaléknak két egyenlő része van. A pénzbeli és a természetbeni ellátások. A pénzbeliben legnagyobb a nyugdíj. A 14 százalékpontból 10. Alig-alig van rá hatásunk, olyan erős a mai nyugdíjrendszer meghatározottsága. 4 százalék olyan pénzbeli ellátás, amihez az állam viszonylag könnyebben hozzáfér, rugalmasabb a szabályozás. A táppénz, a családtámogatás, a segélyek tartoznak ide. És a maradék 14 százalék az a természetbeli jövedelem vagy társadalmi juttatás: oktatás, egészségügy, kultúra, sport. Ebben a 14 százalékban van igazából mozgásterünk. Mindegyikünkre jut 250 ezer forint ebből a jövedelemből. Ennyit szed össze az állam, és oszt széjjel. De azért is kell ezt mondanom, hogy érzékeljék a jelenlévők, hogy bár lehet ezzel matatni, sőt szükséges is, hiszen az egyes jövedelmeken belül nagy a szórás, de ez akkor is csak a személyi jövedelmek mintegy hatoda. Nagyon nagy probléma, hogy mind az egészségügyi, mind az oktatási rendszer (különösen az utóbbi) a fennálló társadalmi viszonyokat termeli újjá. És miközben azt gondoljuk, hogy baloldali a társadalompolitikánk, a valóságban konzervatív. Azt a társadalmi tagolódást erősíti, amely ma jellemző. A Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetemen 100 hallgató közül 1,4-nek az édesapja segédmunkás, összesen. 100 általános iskolát végzett falusi gyerek közül 40 megy szakmunkásképzőbe. Budapesten ez utóbbi szám csak 10. Egyszóval nagyon erős a kapcsolat a lakóhely, a származás és az iskolai végzettség meg a későbbi életpálya között. És úgy látom, hogy a kapcsolat, a meghatározottság egyre erősebb lesz. Tegyük hozzá, ez nem a rendszerváltással kezdődött, már a nyolcvanas években is nagyon erős volt. ...
...De Bokros privatizációs javaslataihoz képest nálam máshol vannak a hangsúlyok. Konkrét példával élve: kórházprivatizáció. Nem az a kérdés, hogy kinek a tulajdonában van az épület vagy a műszer, vagy hogy ki fizeti az orvost. Az a kérdés, hogy amikor fizetni kell a számlát, akkor a számlafizetés mögött magánkockázat és magánfelelősség van, vagy közfinanszírozással fenntartott közfelelősség, és e kettőnek mi az egymáshoz viszonyított aránya. Azaz nem az intézmény tulajdonlása a kérdés, hanem a szolgáltatások igénybevételéhez kötődő közfelelősség mértéke és mélysége. Nehéz olyan országban élni, amelyben a legalapvetőbb két jószág, a kultúra, a tudás megszerzésében és az egészség megtartásában a látszattól eltérően kevés a szolidaritás, mindenki családi, születési örökségének foglya. Újra mondom, hogy mai jóléti rendszerünk újratermeli a társadalmi szerkezetet, azaz konzervatív. Mi meg csak nézzük, és lényegtelen dolgokról fecsegünk.
Őszintén szólva felőlem valamennyi kórházépület lehet magánkézben. Ezzel szemben azt szeretném, hogy páciensből végre vevő lehessek, racionálisan választhassak, és vállalom, hogy a kockázatok egy részét magam viseljem. Legyek érdekelt megőrizni egészségemet, legyek érdekelt elvégezni az egyetemet adott időn belül. De legyen abban közös felelősségünk, hogy ezekhez a javakhoz egy bizonyos pontig egyenlő mértékben hozzáférjünk, és egy meghatározott mértékű jóléti fogyasztási szintig tartsuk fenn a szolidaritás elvű közfinanszírozást. Ezért a „rászorultság vagy nem rászorultság" vitában azt mondom, hogy egy pontig fenn kell tartani a szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyetemességét és a finanszírozásban a közös kockázatot. Hogy hol van az a pont, arról érdemes vitatkozni. Ez a legjobb vita az országban. Mi a közös dolgunk? Meddig a pontig vállalunk közösen felelősséget? És hol az a pont, ahol azt mondjuk: „Sajnálom, innentől te jössz. Innentől már neked kell elszámolnod örökölt, szerzett, vagy éppen önmagad által okozott hátrányaiddal." Azt hiszem, abban igazuk van a bírálóimnak, hogy ez így túl sematikus. Mentség legfeljebb annyi lehet, hogy ez még csak a struktúra vázlata, s nem valami kész megoldás képlete. "
"vicc egyébként az hogy ezt igazából az MSZP-nek kellene leginkább tudnia, szvsz az igazán kínos az az ebben a dologban hogy a FIDESZ az MSZP által retorikailag faviorizált kisemberek, csórók érdekeit is jobban védi mint az MSZP akinek pedig ez lenne a dolga"
igen, ez egy nagy igazsag, itten nalunk a jobb- meg baloldali cimkek a partokon teljesen osszevisszavannak cserelodve.
Már korábban többször leírtam egy másik topicban, hogy az eddigi osztogassunk amennyit tudunk pártprogramokkal ellentétben ez a költségvetési egyensúlyra helyezi a hangsúlyt!, amely szerinte fontosabb az osztogatásnál (beruházások tekintetében az oktatás, egészségügy, infrastrukrúra és az innovációba kell fektetni, nem pedig a lakossági fogyasztások mesterséges felpörgetésébe):
"Közepes erejű és méretű, nyitott gazdaságú országként nem vagyunk abban a helyzetben, hogy gazdaságpolitikánk fő jellemzőit szabadon alakítsuk. Időlegesenel lehet térni a makrogazdasági egyensúlyt tartó export- és beruházásvezérelt növekedéspolitikától. Az államháztartás hiánya, a lakossági jövedelmek bővüléseátmenetileg meghaladhatja a nemzeti jövedelem növekedését. De a magyar emberek, családok, intézmények és vállalatok életét, tevékenységét hosszabb távon csak saját teljesítményük jövedelme finanszírozhatja.
Magyarországnak nem érdeke, hogy letérjen a globális pénz- és tőkepiacok által meghatározott útról, és erre lehetősége sincs. E tekintetben csak a szigorú nemzetközi standardoknak való megfelelés lehet az irányadó. Az egyensúlyi növekedési pályájáról való letérést követő korrekció sebességében, az alkalmazott eszközök megválasztásában, az adó-, költségvetési és jövedelempolitika részleteiben van mozgástér. A pénzügyi- és a költségvetési egyensúly megteremtésében valamint fenntartásában viszont nincs. Ez utóbbiért ugyanis, miként azt a kilencvenes évek közepén tapasztaltuk, súlyos árat kell fizetni.
Önmagát emészti fel az a jóléti rendszer, amely forrásait a befektetésektől vonja el. Magyarország ezt tette az elmúlt három évben. A következmények kijózanítóak: lelassult a növekedés, felborult a költségvetési és a fizetési egyensúly, növekszik az eladósodás.
...elérkeztünk a pénzbeli jóléti ellátások növelésének rövid távú egyensúlyi, és hosszabb távú versenyképességi korlátjaihoz"
Az elosztásban is keményen nekimegy az eddigi pártprogramoknak:
"A rendszer, amelyet itthon a jólét megteremtésére és kiterjesztésére hoztunk létre, ma sok más országhoz hasonlóan nem azokat védi, akiknek erre a legnagyobb szükségük van, hanem azokat, akiknek e nélkül is több jut. Feje tetejére állt a világ. Hozzáértők szerint a legnagyobb arányú elvonások a legalacsonyabb jövedelműek foglalkoztatását terhelik. A lakás- és családtámogatás adó- és kamattámogatásra épülő jelenlegi rendszere a magasabb jövedelműeknek kedvez. Egészségügyi és oktatási rendszerünk szolgáltatásaihoz a magasabb társadalmi státuszban lévő emberek könnyebben és nagyobb mértékben férnek hozzá.
Jóléti rendszerünk eltorzult, és többé nem a társadalmi igazságtalanságok csökkentését, hanem az elit közpénzből finanszírozott támogatását és újratermelését szolgálja. Társadalompolitikánk a szolidaritás baloldali köntösébe bújtatott konzervatív politika. Szociális társadalom helyett az öncsalás, rosszabb esetben az önzés társadalma formálódik.
Nem hisszük, hogy a hatékony piac társadalmilag igazságosan osztja szét az erőforrásokat, hogy a piaci verseny képes helyettesíteni a nem haszonelvű közösségi együttműködést. De nem gondoljuk azt sem, hogy az állami támogatásokkal és kiváltságokkal megvédett és megerősített középosztályok által megtermelt többletjövedelem automatikusan lecsorog az alacsonyabb státuszú társadalmi csoportokhoz. "
Egy korábbi, őszi ATV-s interjújából pár mondatot kiemelek, ami pont ide vág:
"Ha Ön azt mondja, hogy építsünk még ezer tornatermet, építhetnénk. Én nagyon boldog lennék, és minden bizonnyal sikeres miniszter. Tudja mit kellene tennünk ehhez? Be kellene szednünk még 30 milliárd forintnyi adót, és akkor máris rendben vagyunk...
...Szóval, nem kell elmenekülni az elosztás-viták elől, mert minden kérdés a politikában és a politika környéki költségvetési vitákban az elosztási kérdés. Több pénzt hagyunk-e az adófizetőknél vagy beszedjük. Ha beszedtük, mire költjük el? Jobb egészségügyre, a gyermekeink jobb nevelésére, jobb oktatásra, több tornateremre? Ez nem egy tetszőlegesen tágítható keret. Az elosztási viták a legfontosabb viták."
Már korábban többször leírtam egy másik topicban, hogy az eddigi osztogassunk amennyit tudunk pártprogramokkal ellentétben ez a költségvetési egyensúlyra helyezi a hangsúlyt!, amely szerinte fontosabb az osztogatásnál (beruházások tekintetében az oktatás, egészségügy, infrastrukrúra és az innovációba kell fektetni, nem pedig a lakossági fogyasztások mesterséges felpörgetésébe):
"Közepes erejű és méretű, nyitott gazdaságú országként nem vagyunk abban a helyzetben, hogy gazdaságpolitikánk fő jellemzőit szabadon alakítsuk. Időlegesenel lehet térni a makrogazdasági egyensúlyt tartó export- és beruházásvezérelt növekedéspolitikától. Az államháztartás hiánya, a lakossági jövedelmek bővüléseátmenetileg meghaladhatja a nemzeti jövedelem növekedését. De a magyar emberek, családok, intézmények és vállalatok életét, tevékenységét hosszabb távon csak saját teljesítményük jövedelme finanszírozhatja.
Magyarországnak nem érdeke, hogy letérjen a globális pénz- és tőkepiacok által meghatározott útról, és erre lehetősége sincs. E tekintetben csak a szigorú nemzetközi standardoknak való megfelelés lehet az irányadó. Az egyensúlyi növekedési pályájáról való letérést követő korrekció sebességében, az alkalmazott eszközök megválasztásában, az adó-, költségvetési és jövedelempolitika részleteiben van mozgástér. A pénzügyi- és a költségvetési egyensúly megteremtésében valamint fenntartásában viszont nincs. Ez utóbbiért ugyanis, miként azt a kilencvenes évek közepén tapasztaltuk, súlyos árat kell fizetni.
Önmagát emészti fel az a jóléti rendszer, amely forrásait a befektetésektől vonja el. Magyarország ezt tette az elmúlt három évben. A következmények kijózanítóak: lelassult a növekedés, felborult a költségvetési és a fizetési egyensúly, növekszik az eladósodás.
...elérkeztünk a pénzbeli jóléti ellátások növelésének rövid távú egyensúlyi, és hosszabb távú versenyképességi korlátjaihoz"
Az elosztásban is keményen nekimegy az eddigi pártprogramoknak:
"A rendszer, amelyet itthon a jólét megteremtésére és kiterjesztésére hoztunk létre, ma sok más országhoz hasonlóan nem azokat védi, akiknek erre a legnagyobb szükségük van, hanem azokat, akiknek e nélkül is több jut. Feje tetejére állt a világ. Hozzáértők szerint a legnagyobb arányú elvonások a legalacsonyabb jövedelműek foglalkoztatását terhelik. A lakás- és családtámogatás adó- és kamattámogatásra épülő jelenlegi rendszere a magasabb jövedelműeknek kedvez. Egészségügyi és oktatási rendszerünk szolgáltatásaihoz a magasabb társadalmi státuszban lévő emberek könnyebben és nagyobb mértékben férnek hozzá.
Jóléti rendszerünk eltorzult, és többé nem a társadalmi igazságtalanságok csökkentését, hanem az elit közpénzből finanszírozott támogatását és újratermelését szolgálja. Társadalompolitikánk a szolidaritás baloldali köntösébe bújtatott konzervatív politika. Szociális társadalom helyett az öncsalás, rosszabb esetben az önzés társadalma formálódik.
Nem hisszük, hogy a hatékony piac társadalmilag igazságosan osztja szét az erőforrásokat, hogy a piaci verseny képes helyettesíteni a nem haszonelvű közösségi együttműködést. De nem gondoljuk azt sem, hogy az állami támogatásokkal és kiváltságokkal megvédett és megerősített középosztályok által megtermelt többletjövedelem automatikusan lecsorog az alacsonyabb státuszú társadalmi csoportokhoz. "
Egy korábbi, őszi ATV-s interjújából pár mondatot kiemelek, ami pont ide vág:
"Ha Ön azt mondja, hogy építsünk még ezer tornatermet, építhetnénk. Én nagyon boldog lennék, és minden bizonnyal sikeres miniszter. Tudja mit kellene tennünk ehhez? Be kellene szednünk még 30 milliárd forintnyi adót, és akkor máris rendben vagyunk...
...Szóval, nem kell elmenekülni az elosztás-viták elől, mert minden kérdés a politikában és a politika környéki költségvetési vitákban az elosztási kérdés. Több pénzt hagyunk-e az adófizetőknél vagy beszedjük. Ha beszedtük, mire költjük el? Jobb egészségügyre, a gyermekeink jobb nevelésére, jobb oktatásra, több tornateremre? Ez nem egy tetszőlegesen tágítható keret. Az elosztási viták a legfontosabb viták."
A V3 nincs annyira messze a V2-tõl, elvégre a nemzet polgárok nélkül nehezen megvalósítható, ezeknek a jelentõs része pedig nem igazán Gyurcsány társadalmi osztályában helyezkedik el. A vicc egyébként az hogy ezt igazából az MSZP-nek kellene leginkább tudnia, szvsz az igazán kínos az az ebben a dologban hogy a FIDESZ az MSZP által retorikailag faviorizált kisemberek, csórók érdekeit is jobban védi mint az MSZP akinek pedig ez lenne a dolga. Ez mondjuk felettébb kellemetlen lehet az MSZP azon kisebbsége számára aki nem csak a retorika szintjén baloldali ezért aztán ez is az Orbán hibája. Hiába na, ebben az országban még jégesõ sem eshet anélkül hogy ne OVI legyen az oka...
Ez igaz. Mégis, számít, hogy ma többet tudunk a világról, mint korábban, hogy közös tudásunk elvileg mindenkinek rendelkezésére áll. Rájöhettünk, hogy korábban veszélyesnek tartottunk ártalmatlan dolgokat, veszélytelennek ártalmas dolgokat. A modern ember már jobban el tudja képzelni, mennyi minden van földön s égen, jól érzékeli saját porszemnyi mérettartományát - és az övéiét is.
Régen sokkal kevesebbet tudtunk, és abból a kevésből kellett megélnünk. Ha azt gondolta valaki, hogy a világ közepén él, az nagyjából használható nézet volt, hiszen nemigen került kapcsolatba másmilyen berendezkedéssel, mint ami körülvette. Egy bizonyos mértékű beszűkültség, elfogultság akár nagyon hasznos is lehetett a túlélés szempontjából. De ma már ugyanez a mentalitás elmaradottsághoz, elszigetelődéshez vezet.
Abban is tapasztalható némi fejlődés, hogy az ember miképpen viszonyul saját vágyaihoz, érzéseihez, hibáihoz. Sok mindenről tudjuk már, hogy nem orvosolja a vágyakozást, a rossz érzéseket, sok mindenről meg esetleg azt tudjuk, hogy igen. Aki akarja, utánajárhat lelki mozgatórugóinak, levetkőzheti az önbecsapást, kitakaríthatja a mentális szemetet.
Én úgy látom, hogy nem életképes többé az a tanítási (nevelési?) módszer, amelyik nem tanítja meg a miérteket is. És egyáltalán, azt a rutint, hogy mindennek a hátterét újra és újra végig kell gondolni, hátha már nem érvényes többé - vagy már másképpen érvényes. Jó példa talán az Aranyszabály: ma már gyakran találkozunk emberekkel, akik egész más dolgokat kívánnak maguknak, mint amit a helyükben mi kívánnánk. Talán már inkább érvényes, hogy fontosabb tiszteletben tartani mások köreit, mint jóindulatúan, de kéretlenül beleavatkozni.
ize, talan lemaradtal, az egy verzioval ezelott volt, az OVI 1.0 farmerosantiklerikalisliberalisrencervaltotekintelytnemtiszteloborostas es a mostani OVI 3.0 nemzetipeticiosmunkastagozatoskomenista kozott, bizonyara neked az OVI 2.0 nepnemzetipolgarikonzervativ van meg meg, de ne apgredelj, mert hamarosan kijon az OVI 4.0, de egyelore nem ismeretes, hogy az mifele lesz, en a legszivesebben downgradelnek az 1.0-ra....
A Gyurcsány 10-pontost egy kicsit megszûrve, tökéletes neoliberális programot láthatunk magunk elôtt. Az a vicc, hogy a konkrétumokat tartalmazó részrôl van szó. Ami engem illet, én nem is tennék többet hozzá. Esetleg annyit, hogy Gyurcsánynak ezek után nem kell majd az USA-ba zarándokolnia, mint annó Anthony Blair tette. Semmi szükség nem lesz rá.
"…Az államban az örökölt társadalmi, gazdasági és hatalmi pozícióik védelmezőjét látó, de a nyolcvanas évekre országaikat és önmagukat már újra erősnek érző konzervatívok Reagan és Thatcher vezetésével visszatérteka gazdasági, pénzügyi liberalizmus tizenkilencedik századi brit politikájához, és ezzel megformálták a kapitalizmus mai arcát. A magántőke társadalmának ettől kezdve nem csak alternatívája, de erős, független belső államhatalmi ellensúlya sincs.
Ennek a világnak nem mi, magyarok írtuk meg a szabályait. Választhatunk. Alakítjuk, vagy keserű rezignáltsággal tudomásul vesszük azokat. Harmadik lehetőség nincs. Magyarország az elmúlt években belső problémáival, „megsértett" történelmével, letűnt osztályainak utóvédharcával, felhalmozott javainak újraosztásával foglalkozott. Magyarországot meggyengítették ezek a küzdelmek. Mehetünk tovább ezen az úton, és talán még képesek is lehetünk arra, hogy igazságot szolgáltassunk a sérelmet szenvedettek kisebb vagy nagyobb csoportjainak.
…
Magyarországnak nem érdeke, hogy letérjen a globális pénz- és tőkepiacok által meghatározott útról, és erre lehetősége sincs. E tekintetben csak a szigorú nemzetközi standardoknak való megfelelés lehet az irányadó. Az egyensúlyi-növekedési pályájáról való letérést követő korrekció sebességében, az alkalmazott eszközök megválasztásában, az adó-, költségvetési és jövedelempolitika részleteiben van mozgástér. A lényegben viszont nincs: tartós növekedést csak egyensúlyra lehet alapozni. Aki ezt figyelmen kívül hagyja, az miként azt a kilencvenes évek közepén tapasztaltuk, előbb-utóbb súlyos árat fizet.
A szigorú és szabálykövető pénz- és költségvetési politikát határozottabb állami modernizációs és fejlesztéspolitika, bátrabb, nyitottabb nemzetközi gazdasági, kulturális érdekképviselet egészítheti ki.
…
A nemzetgazdaságok és a nemzeti kötődésű multinacionális vállalatok versengésére épülő világban Magyarország lemarad, ha az állam nem vállal aktívabb szerepet a gazdaság fejlesztésében. Abban vagyunk érdekeltek, hogy központosított jövedelmünk nagyobb részét fordítsuk az állami fejlesztés finanszírozására. Szélesítenünk kell az állam részvételét az oktatási rendszer modernizálásában és a piaci alapon meg nem térülő infrastruktúra-fejlesztésben, valamint a nemzetgazdasági húzóágazatok meghatározásában és megerősítésében. E döntések évtizedekre szólnak, ezért ezeket a mainál átfogóbb gazdasági, politikai megállapodások keretében kell meghozni.
…
A következő évek modernizációs és fejlesztéspolitikájának fő eszközét az Európai Unió és a kapcsolódó nemzeti források segítségével megvalósuló fejlesztési programok jelentik. Az első szakasz a 2004-től 2006-ig terjedő időszak, amelynek során mintegy 1350 milliárd forint értékű fejlesztés valósulhat meg. Ez az összes hazai közösségi fejlesztés mintegy 50 százaléka. Ennek nyomán évente hozzávetőleg 0,7 százalékkal növekszik a nemzeti jövedelem, és összességében több mint 100 ezer új munkahely jöhet létre. A mintegy 20 ezer projekt kidolgozásában és végrehajtásában több mint 2 ezer önkormányzat, 10 ezer gazdasági és ugyanennyi civil szervezet vesz részt. A program magában foglalja a gazdasági versenyképesség, a humán erőforrás, a környezetvédelem és az infrastruktúra fejlesztését, a regionális, valamint az agrár- és vidékfejlesztést.
…
Magyarországnak meg kell szabadulnia az üzleti életet, a vállalkozásokat és azok vezetőit övező általános előítélettől. A piactagadó és szkeptikus szocializmusban gyökeredző, majd a privatizáció társadalmi igazságtalanságot is termelő gyakorlata miatt megerősödött ellenérzések mára akadályozzák az ösztönző üzleti környezet kialakulását
…
A vállalkozó kifejezés az elmúlt tíz évben az ügyeskedő szinonimájává vált. Üzleti életünk jelentős részét a jogszabálykerülés, az alkalmazottakért, a szélesebb társadalmi és természeti környezetért viselt felelősség elhárítása, a politikai kapcsolatokon keresztül keresett kivételes állami elbánás megszerzésének szándéka hatja át. A nagyobb társadalmi megbecsüléshez a társadalmi felelősség őszintébb és átfogóbb vállalásán keresztül vezet az út.
…
A magyar gazdaság növekedését, jövőbeli jólétünk alapját mai jövedelmünk befektetése teremti meg. Önmagát emészti fel az a jóléti rendszer, amely forrásait a befektetésektől vonja el. Magyarország ezt tette az elmúlt három évben. A következmények kijózanítóak: lelassult a növekedés, felborult a költségvetési és a fizetési egyensúly, növekszik az eladósodás
….
A jólét növelésének és igazságos elosztásának baloldali programja a jóléti rendszerek átfogó reformját igényli. A baloldal számára világos az alternatíva: reform vagy bukás.
Azért az ember mint olyan nem sokat változik. Lehet hogy repülõvel jár lovaskocsi helyett, lehet hogy internetet használ postagalamb helyett, de a vágyai, érzései, hibái szvsz nem sokat változtak az elmúlt 2000 évben, max. más alakot öltöttek.
Pont azt nem értem, amikor a konzervatívok dohognak a változó jelen fölött és közben követendőnek tartják a múltbéli rendet - mintha elfelejtenék, hogy a jelen jórészt annak a következménye.
A társadalmi ítélet az egykori életet támogatja. Fenntart mindent, jót, rosszat egyaránt. Babonákat, boszorkányokat, torz hiedelmeket is.
A világ nagyon változik, és nincs garancia arra, hogy ami korábban bevált, az az új körülmények között is működőképes.
Nem tudhatjuk, milyen lesz a világ, mire a ma született gyermekeink fiatal felnőtté válnak. Ezért hiba olyasmire nevelni őket, aminek csak egy bizonyos korban van (volt) értelme. Ami merev, az előbb-utóbb törik.
Jó értelemben vett szociális rendszer mûködtetni csak pénzbõl lehet(ne). Ehhez pedig "pénzmechanizmusra alapozott birodalomra" van szükség. Nekem inkább az a bajom GYF programjával hogy nemigen látok benne sok újat Megyóékhoz képest. Márpedig Megyóék országlását nemigen lehet egyértelmûen sikersztorninak nevezni...
Kétlem hogy a Fidesz sokkal antidemokratikusabb lenne mint az MSZP. Legfeljebb nem áll annyi egymással marakodó érdekcsoportból mint ma ez a párt. De most úgy tûnik hogy Gyurcsányék gyõztek, és szvsz ez után alapos (bár nem biztos hogy túl gyors és látványos) tisztogatásba fognak kezdeni.
Ez a liberalizmus- felfogás mondhatni egyéni, ilyet még nem olvastam sehol, ha talán segítenél némi forrásmunkával. Ez az a liberalizmus felfogás amit az SZDSZ a gyakorlatban mûvel.
zavaros és ellentmondásos ígérvényei maguk okozzák majd neki a nehézségeket. Pénzmechanizmusra alapozott birodalmat építeni jó értelembe vett szociális elképzelések beváltásával egyidejüleg nem lehet! Vagy-vagy és nem is-is, mint képzeli az ürge.
Amit egy társadalom devianciának ítél meg, azt nincs joga egyetlen ideológiának sem "kihajítani", de főképp nincs joga, kultuszt csinálni a devianciából. Merta társadalmi ítélet sokkal áthatóbban és lényegretörőbben támogatja az életet. A rossz házasság ellen ott van a válás intézménye, az egynemüek házassága pedig meddő. A drog és az alkohol között pedig ott van a dohányzás, amit a liberálisok jobban büntetnek, mint bármelyik más élvezeti cikket, tehát még csak nem is következetesek ebben a témában sem. Kár ennyire védelmedbe venned ezt az öszvér ideológiát.
