Keresés

Következzen a vitaindító idézet, Frigyes császár tettei II. 32.:
"32. Napfölkelte után a mikor az első óra már elmúlt, táborát megindítá a király övéivel az úgynevezett ARANYKAPÚN át Leó városába nyomult, amelyben tudvalevőleg Szt. Péter temploma van. ...
Midőn a fejedelem Szt. Péter templomának lépcsőihez ért, a pápa tiszteletteljesen fogadta és egészen Szt. Péter sírjáig vezette. Erre a pápa ünnepi misét mondott és a király, fegyveres seregétől körülvéve, a szokásos áldás kiséretében elnyerte a császári koronát, királyságának negyedik évében, junius havában 14 nappal julius kalendája előtt [jun. 18].
Minden véget érvén, a császár koronával a fején, egyes-egyedül, a már felkantározott lóra ült, míg a többiek gyalog haladtak, és ugyanazon a kapun, amelyen jött kivonulva visszatért a táborba, amely közvetlenül a falak alatt volt; a római pápa pedig az egyház mellett fekvő palotájában maradt.
33.- Mialatt ez történt, a római nép a senatoraival a Capitoliumon gyülekezett..."

Talán kezdetnek ennyi elég...

Pedig ez a II. igen eredeti figura volt. 8000 fős szaracén testőrség, meg 6 nyelven beszélt. Tudott írni, olvasni. Ennyit tudok róla.

Az kevés, annál is inkább, mert én I. Frigyes megkoronázását szeretném kivesézni.

II. Frigyesről tudok 2 mondatot.

Kivételes szerencséje a történettudománynak, ha egy korabeli szemtanú napra pontosan tájékoztat bennünket egy eseményről, mondjuk egy császár koronázásról.
A személy a jó tollú Freisingi Ottó, aki királyát elkisérte 1155-ben Itáliába, és részletekbe menően napra pontosan tájékoztat bennünket a történtekről. Miután királyát IV. Hadriánusz pápa császárrá koronázza 1155. jun. 18-án, visszatérnek Németországba. Tényleg ekkor történhetett ez a nagyhorderejű esemény?
A középkor iránt érdeklődő történészek hozzászólásait megköszönném.