A LÉNYEG az, hogy a ZÖLDIDEOLÓGIÁS dilettánsokat SOHA a büdös életben nem szabad a döntések közelébe engedni:
Amin a német bíró is csak nevetet
A történet ott kezdődött, hogy a Cicero nevű német internetes politikai magazin beperelte a Robert Habeck vezette gazdasági és klímavédelmi minisztériumot, tegye közzé a német atomerőművek bezárásával kapcsolatos dokumentumokat. Korábban a minisztérium ugyanis megtagadta az erre vonatkozó kérést azzal az indokkal, hogy a tartalma titkos. A berlini közigazgatási bíróság nemrég hirdette ki az ítéletét, amely egyelőre nem jogerős. Megállapította, hogy az iratokba való betekintés megtagadása törvénytelen. A bírósági tárgyaláson a minisztérium képviselője azt mondta, hogy
nem zárható ki, hogy Németország ismét energiaválságba kerül a leállított atomerőművek kiesése miatt. Ezért a belső dokumentumokból egy szót sem szabad kiszivárogtatni annak érdekében, hogy egy újabb vészhelyzet esetén ne gyengüljön a többi európai állam bizalma Nos, ezt a faramuci érvelést már a bíró sem tudta megállni nevetés nélkül.
A német minisztérium nyilván azért ragaszkodik továbbra is foggal-körömmel a belső dokumentumok titkosságához, mert azokból kiderülhetne, hogy az atomerőművek bezárásával kapcsolatos kormánydöntés figyelmen kívül hagyta a műszaki, gazdasági, ellátásbiztonsági, vagy éppen klímavédelmi érveket. Tavaly év végén már beszámoltam arról, hogy egy kiszivárgott német minisztériumi e-mail-váltásban arról volt szó, hogy az atomerőművek további üzemeltetése olcsóbb villamos energiát és stabil ellátásbiztonságot eredményezett volna. Úgy tűnik, hogy a német gazdasági minisztérium ehhez hasonló érveket kíván most eltitkolni a nyilvánosság elől.
Mindez a zöldideológia által vezérelt német energia- és klímapolitika egyenes következménye. Jól látható, hogy az atomellenes kormánypárti politikusok a német emberek és/vagy az ipar alapvető érdekei ellen cselekednek. E politikai álszentséget mi sem mutatja jobban, hogy miközben Németországban nem üzemelhetnek atomerőművek, villamosenergia-hiány esetén a szomszédos országokból, például a Franciaországból vagy Csehországból veszik az áramot, ahol jelentős részben az atomerőművek biztosítják a termelést.
A 2022-es Hyundai Ioniq 5 közepes méretű elektromos crossover opcionális napelempanellel rendelkezik, amely a tető nagy részét lefedi, és ingyenes töltési forrásként szolgál, hogy megnövelje az autó 300 mérföldes hatótávját a 77,4 kWh-s nagy hatótávolságú akkumulátorral.
A Hyundai szerint napos helyeken akár 1240 mérföldet is megtehet évente.Ahogy a technológia fejlődik és egyre hatékonyabbá válik, a napenergia is tényezővé válik mondja Karim Habib, a Kia Global Design Center vezetője.
A Kia a Hyundai testvérmárkája, közös szülője.Habib elmondta, hogy szerinte a jövőben sok cég alaptermékévé válhat.A Tesla és a Toyota napelemes autókat fejleszt, csakúgy, mint néhány startup, például az Aptera Motors, a Lightyear One és a Sono Motors.A 2023-as Toyota bZ4X elektromos kompakt SUV, amely 2022-ben érkezik, körülbelül 250 mérföldes hatótávolsággal, opcionális napelemes tetőt kínál majd Japánban, de nem világos, hogy ez az opció mikor lesz elérhető Észak-Amerikában.A Toyota szerint a japán vásárlók számára a panelek elegendő villamos energiát termelnek ahhoz, hogy évente további 1120 mérföldet tegyenek meg szabadon.A Tesla 2019-ben napelemeket mutatott be a Tesla Cybertruck prototípus felcsavarható, garázsszerű tonneau burkolatán, és Musk akkor azt mondta, hogy az opciót kihajtható napelem szárnyak kísérik.A Cybertruck gyártását 2022 végére halasztották, és a teherautó teszteléséről készült drónfelvételek azt mutatják, hogy néhány tervezési változáson ment keresztül.Nem világos, hogy a napelemek továbbra is a tervezés részét képezik-e.
...az autó tetejére lehet, hogy érdemes lenne tenni azért, hogy napsütéses helyen hagyva működjön, nem a légkondi, ahoz kevés, de a szellőzés az ha megy 50 fokra még se melegedne fel.
Lehetne éppen úgy is gondolkodni, hogy amennyit nőnek a fák, annyit autózunk. (a biomassza a hulladék már problémásabb, lehet, de azt már kezelni, begyűjteni, szállítani stb... lehet, de problémásabb, a fa világos, tervezhető). Abból fischer-Trops benzin, vagy inkább SASOL gázolaj. A belső égésűt meg kiegészíteni gőzgéppel mint a nagy erőműveknél szokás, akkor talán 65, vagy végletekig majd tökéletesítve 70% is lesz a hatásfok. Gyorsító erőnek elég ha 1 perc alatt éri el 0 ról a 100 at és annál gyorsabban nem is képes haladni, a szegényes, maximum 500-600 kg tömegű jármű. Ami persze jó drága mert könnyűfém, kevlár, stb.... az anyaga, kispórolva még a zár szerkezet is belőle, az a 200g is.
akor egyböl kiemelném a motort és be tenék egy vilanymotortt meg egy pár akut ha kell utánfutora
egy napelemet a auto tetejére egyet e utánfutora napos idöbe ingyen tölteném akut
és egyhétmulva megint furikáznák
Nyáron? Ha nem felhős, csapadékos az időjárás? Akkor se sokat kocsikáznál, mert 10x10=100m2 napelem töltene bele 15-20kWh-t 1 hét alatt. Tehát kb. 5-10 órát autóznál vele olyan erővel mint ha be lenne fogva elé 1-2 ló.
Világos. Ami nem világos, amit írtam, hogy ha 100 vagy 1000 kicsi, autóra szerelt helyett létesít egy nagyot, azzal előállíthat benzint és menjen azzal az autó. Na igen, a CO+H2 szintézisgáz majd a nagy nyomáson katalizátoron lesz benzin, de szerintem a nagy méret miat kb ugyan az. A nagy az tudja hasznosítani a hőt is ami a járműben lehetetlen, tehát ugyan annyi alappanyaggal, szénnel vagy fával a jármű végül is nagyobb távolságot tud megtenni.
A németeknél talán értem, mert tartottak a légibombázástól, de másoknál nem világos, hogy miért jobb így egyenként mint egy központi helyről mint benzint kiszolgálni.
Nem tudom kell e, nekem nem adták vissza az egyetemről, a könyvtárból meg ellopták.
Sok felé el volt terjedve, Vietnámban pl. nem is nagyon régen is. Németországból ered. Gondolom a fisher -Trops műbenzin tecnológiából ollózták ki. Egyszerűbb volt ezt a részét gépkocsi platókra tenni mint megépíteni a nagy benzin gyárat.
