Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Daisho
"csak annyit kérdezek meg, hogy az észlelést mint 0.-ik időpillanatot tekintve még indítás előtt..."
Te aztán tudsz kérdezni! :))))
Indítás előtt rengeteg 0. időpont van. Átfogalmaznád egy kissé a kérdésedet? Mit értesz észlelésnek? Minek az észlelése egyáltalán? Az elg.-nek, a célzásnak, az indításnak? Vagy az elg. általi észleltetésnek?
"... az észlelést mint 0.-ik időpillanatot tekintve még indítás előtt, mennyi kell szerintetek egy kumulatív töltetnek hogy becsapódjon egy mondjuk 400m-re lévő célpontba?"
Az RPG-7 inditósebessége csak 120 m/sec, de a csötorkolattól kb 10 m-re beindit a rakéta-motor, ezzel a lövedék felgyorsul 300 m/sec-re. A lassú és gyors szakasz összesen kb 2-2.5 sec.
Az amerikai doktrínák egy részénél még nem heverték ki teljesen a koreai és a vietnami háborúk tapasztalatait, ahol "Charlie" nagy előszeretettel használt civileket/civilnek látszó embereket pokolgépnek. Ha ehhez hozzáadod azt a hisztérikus helyzetet amit az USA-ban generált 9.11. akkor kiad egy érdekes képet a katonák alapállásáról a dolgokhoz.
Viszont azt úgy érzem hozzá kell tennem, hogy a mai városi harcokban ahol civilek vannak jelen, valóban nem minden az aminek látszik. Az irreguláris haderők (nem fogok vitatkozni senkivel hogy gerilla, szabadságharcos vagy Télapó rénszarvasa, ezért így nevezem) alkalmazzák a megtévesztés eszközeit is. Ilyenkor akció van, és reakció a katona részéről (tudom ezért kapom a következő fricskát majd:-)), mindez igen rövid idő alatt ráadásul. Sokszor viszont a katona inkább preventíven fog fellépni azoknak a sémáknak az alapján amiket belésulykoltak.
Na innen jönnek azok a dolgok amikről itt szó van. Mivel a saját részéről a minimal risk elvét fogja vallani az a US dog tag-es személy, lőni fog. Nem véleményezem a dolgot, csak annyit kérdezek meg, hogy az észlelést mint 0.-ik időpillanatot tekintve még indítás előtt, mennyi kell szerintetek egy kumulatív töltetnek hogy becsapódjon egy mondjuk 400m-re lévő célpontba?
"... 150-200 m távolságban már nem lehet a vállra emelt és feléd célzott TV kamera és a vállra emelt és feléd célzott RPG-7 között különbséget tenni."-Ezek szerint csak itt magyarországon ismerjük a távcsövet."
A távcsö nagyon jó eszköz, ha van idöd megvizsgálni a célpontot. Ha gyorsan kell reagálni egy váratlanul felbukkanó veszélyre, a távcs? semmit nem ér. A konkrét eset, amire valószinüleg mindketten gondoltunk, az a bagdadi Palesztina Szálló tetejér?l leszedett kameraman. Az M1 Abrams a Tigris innensö oldalán volt, a szálló (amúgy kitünö katonai és nem katonai megfigyelési pont) a riporterrel kb 300-400 m-re a túlsón.
Nyilván Te is tudod, hogy a lezárt harckocsiból elég keveset lehet látni a külvilágból. Harc közben az USA harckocsi parancsnok ezért többnyire a nyitott búvónyilásban ül, hogy lássa, mi történik körülötte. Csak akkor húzza le a fejét és csukja le a búvónyílás fedelét, ha tüzet kap. Mikor veszélyt észlel, nem a távcsövét keresgéli, nem próbálja a parancsnoki célzóberendezéssel meghatározni, hogy a veszély valódi-e vagy csak annak látszott - mire biztosat tud, a harckocsit már régen felforralta egy RPG-7. Kiadja az irányzónak az irányt és a célpontot, és várja a lövést. Az újságiró (vagy jelen esetben kameraman) feladata, hogy ne csináljon önmagából célpontot.
"Fura de a szovjet/szovjetbarát magyar csapatoknak 56-ban meg volt parancsolva hogy nem lőhetnek először.Maximum csak visszalőhettek,de azt is csak akkor ha a felettes parancsot adott rá."
Más harcászati helyzet, más politikai helyzet, más évszázad. Egyébként az ilyen parancs végrehajtását elég nehéz lehet ellenörizni. Be is tartották?
"De csinálják csak az amik de akkor ne sírjon a szájuk hogy utálja őket az iraki nép."
Ki sir? A CNN riporterek siránkozása nem feltétlenül képviseli a tipikus amerikai magatartást.
"És 150-200 m távolságban már nem lehet a vállra emelt és feléd célzott TV kamera és a vállra emelt és feléd célzott RPG-7 között különbséget tenni."-Ezek szerint csak itt magyarországon ismerjük a távcsövet.
Fura de a szovjet/szovjetbarát magyar csapatoknak 56-ban meg volt parancsolva hogy nem lőhetnek először.Maximum csak visszalőhettek,de azt is csak akkor ha a felettes parancsot adott rá.
De csinálják csak az amik de akkor ne sírjon a szájuk hogy utálja őket az iraki nép.Mert azt mindenki kurvára rühelli ha az éjszaka közepén betörik az ajtót és lövöldöznek a lakásban.
"... amikor az US-ARMY kicsit is komplikált ,diferenciált feladattal találja szembe magát (pl terroristát/ellenséget,(operatőrtöl,civiltöl,ujságírótol,szövetséges katonától,gyerektől megkülönböztetni) egyből becsődöl és azonnal tüzet nyit.."
Nem biztos, hogy becsödöl.
A hadmüveleti terület veszélyes környezet, ezt mindenkinek tudomásul kell vennie - különösen, ha önszántából megy oda (újságíró). A kocsi ablakába tett "Press" cédula, mellen fityeg? újságíró igazolvány csak rövid távon müködnek - 10-15 m-en túl már nem nagyon lehet észrevenni. És 150-200 m távolságban már nem lehet a vállra emelt és feléd célzott TV kamera és a vállra emelt és feléd célzott RPG-7 között különbséget tenni. A helyi civil, ha hallja, hogy az utcán lönek, ne menjen ki a teraszra a látványban gyönyörködni, mert öt is ellenségnek nézik és leszedik.
Az amerikai katonát arra képezik ki, hogy (erösen leegyszerüsitve) 1. mindig tudja, hol vannak a saját eröi, 2. ahol nincsennek saját erök, ott ellenség van, 3. az ellenség támadását a rendelkezésre álló eszközök maximális lötávolságán kell megkezdeni, 4. ha valahonnan tüzet kap, azonnal válaszoljon rá, a lehetö legnagyobb tüzerövel. Gondolod, hogy a britek, franciák, németek, oroszok másképp járnának el?
Természetesen a harcászati helyzet változásával változnak a fegyverhasználati szabályok. Látod néha a TV-ben, hogy mikor a katona a házkutatás során kinyit egy ajtót, pisztolyát elöre tartva bekémlel. Korábban, a nagyléptékü hadmüveletek során valószinüleg kérdetés nélkül keresztüllötte az ajtót - mert a harcászati helyzet ezt kivánta meg.
"A kérdés inkább az, hogy mit értesz ez alatt."-Szerinted mit?Az amerikai sereg olyan ellenség ellen harcol amit állítólag fölényesen legyőzött.
"További kérdés, hogy ez a minösités (akár indokolt, akár nem) mennyire bizonyitja az USA hadsereg tehetetlenségét. "-a minősítés az nem bizonyít,a bizonyítékok összegzéséből levolt konzekvencia a minősítés.
Mi ezt néhányan itt magyarországon, így látjuk.
Lehet hogy mi tévedünk.
Azon azért el lehetne gondolkozni ,hogy miért van az ,hogy amikor az US-ARMY kicsit is komplikált ,diferenciált feladattal találja szembe magát (pl terroristát/ellenséget,(operatőrtöl,civiltöl,ujságírótol,szövetséges katonától,gyerektől megkülönböztetni) egyből becsődöl és azonnal tüzet nyit (ez nem utal túl nagy problémamegoldó képességre (gyengébbek és a te kedvedért IQ-ra)).
"Határozott véleményedhez (akár indokolt, akár nem)gratulálok"-nincs mihez ,ez még nálunk is alapvető emberi jog.
"... Olvastam valahol, hogy az amerikai katona 1 napi lőszer/kaja ellátmánnyal rendelkezett a II. VH európai hadszínterén folyó harcokban. A német ellenfele 2 heti lőszert és vmennyi kaját vételezett .... világos, hogy az "amikat" estére a vonalak mögé várták vissza pihenni, és karbantartani... "
Ebben van némi igazság. Az USA a II.VH végén jelentös anyagi fölényben volt, és maximálisan ki is használta (minden fegyveres testület igyekszik maximálisan kihasználni elönyeit, erös pontjait, és védeni, fedezni gyenge pontjait). Egyébként az USA katonát nem várták vissza a vonalak mögé estére, hanem az utánpótlást nyomták elöre nagy mennyiségben, és osztották gyakorlatilag számolatlanul mindenkinek, aki kérte.
Ami a mai helyzetet illeti, nyilván ismered a javadalmazás fogalmát - ha mégsem, ez egy bizonyos idöszakra meghatározott löszer, üzemanyag, élelem, alkatrész, hullazsák, stb mennyiség, amely a harc sikeres megvivásához szükséges. A meghatározás alapja a korábbi tapasztalat, más hadseregek tapasztalatai, kristálygömb, stb. A modern hadseregekben eléggé általános gyakorlat, hogy a harcoló alap egységnél (zászlóalj v. osztály) három napi javadalmazás van: egy napi a századoknál (ütegeknél), további két napi a zászlóalj trénnél, további javadalmazások a dandárok és magasabb egységek trénjeiben. Az ördög a részletekben bújik meg: az elöre meghatározott javadalmazás mennyire van összhangban a tényleges felhasználással, hogyan pótolják a századok felhasznált javadalmazását, hogyan jut el az utánpótlás a zászlóalj tréntöl a fa mögött hasaló lövészhez? Erre minden hadsereg máshogy találja meg a választ, és csak a tapasztalat mutatja meg, hogy a válasz helyes volt-e vagy sem.
A 3. lövészhadossztály jelentése (http://www.globalsecurity.org/military/library/report/2003/3id-aar-jul03.pdf) szerint nincs minden rendben az USA logisztikai elvekben. Mégis képesek voltak 600 kmt megtenni három hét alatt, állandó harcok közben.
Eddig én is eljutotam. A kérdés inkább az, hogy mit értesz ez alatt. További kérdés, hogy ez a minösités (akár indokolt, akár nem) mennyire bizonyitja az USA hadsereg tehetetlenségét.
A mega tüzerö azért van, hogy takarékoskodni lehessen a saját emberanyaggal. Ha a tüzben civilek is elpusztulnak, ez valóban nagyon sajnálatos, és próbálják elkerülni. Többnyire sikerrel, néha sikertelenül.
Határozott véleményedhez (akár indokolt, akár nem)gratulálok.
"heroizált bal..."-heroizált balfaszokat jelent,mivel még ezt sem vagy képes megfejteni értékes információt nyújtottál szellemi képességeidről. :-)
Egyébként a véleményem a US-ARMY-ról eléggé közismert.
Talán emlékeztek amikor az amerikai szuperrangereket a jugó határőrök lekapcsolták.Ott bámultak a kamerába és hüppögtek.
Szánalmasak ,irakban is amint ellenállásba ütköznek/tek azonnal bevetik a mega tüzerőt aztán nem értik hogy miért is baj az ha gyerekeket mészároltak le.
Gondolkodásmódbeli különbség van az amerikai és sok más ország hadserege között.
Olvastam valahol, hogy az amerikai katona 1 napi lőszer/kaja ellátmánnyal rendelkezett a II. VH európai hadszínterén folyó harcokban. A német ellenfele 2 heti lőszert és vmennyi kaját vételezett ugyananekkor. (ha minden klappolt) Ebből nekem világos, hogy az "amikat" estére a vonalak mögé várták vissza pihenni, és karbantartani...
Manapság még inkább rá vannak szorulva a logisztikára. (más is, de ők aztán különösen.)
Elvonatkoztattam a légierötöl, anyahajóktól. Nekem még mindig egy erös, mozgékony, jól vezetett, ütöképes, körülményekhez gyorsan alkalmazkodó hadsereg maradt.
Mit jelent az, hogy heroizált bal....? Ez nem ironikus kérdés, nem cikizni akarlak, tényleg nem tudom mit értesz ez alatt.
"Elsőre hülyeségnek tűnik,... Az amerikai szárazföldi haderő egy rakás szar."
Nem szivesen mondom, de valóban hülyeség. Az amerikai hadsereg (a US Army, amit Te szárazföldi er?knek nevezel) a csapatok felkészítése, fegyelme, vezetése, harckészsége, felszerelése szempontjából messze felülmúl mindent, amit Európa v. Ázsia ki tud állítani. (Látod, a felszerelést csak utolsóként említem.) Lehet, hogy ez csak egy ideiglenes állapot, és más hadseregek el?bb-utóbb utólérik. De jelenleg az US Army elönye számottevö.
"... az amik harmat gyengék szárazföldön. A kínaik vagy a muszkák a földbegyalogolnák őket..."
Amig csak GYALOGLÁSRÓL van szó, lehet. De ha HARCRA kerül sor amerikai és kinai v. orosz v. bármilyen más csapatok között, az csak célpontokban gazdag környezetet jelentene - az amerikaiak számára. Ilyesmi történt a Kuwait-Baghdad hadjárat során is. A brit csapatok valóban jelentös részt vállaltak a hadmüveletekben Iraq déli részén, de a háborút meghatározó kuwait-baghdad hadjáratban az amerikai hadsereg és a tengerészgyalogság játszották a döntö szerepet.
"... jön a duma: ez egy másfajta hadviselés, más igényekkel, öngyilkos merénylők, Jessica Lynch, meg hablabla..."
Felejtsd el Jessica Lynchet. Mellékesemény, amit már mindenki elfelejtett. A gerillaháború, öngyilkos merényl?k, stb valóban másfajta hadviselés. De nincs benne semmi rejtélyes. Eddig jó sajtót kapott, de a valóság az, hogy lényegesen több az elbukott gerillaháború, mint a sikeres. És külsö segitség nélkül a modern történelemben csak EGY gerillamozgalom (Castro) járt sikerrel. Az összes többi (Mao, Ho, Machel) csak jelentös külsö támogatással tudtak sikereket elérni.
Az US Army nagyon jól tudja, hogy hogyan lehet egy gerilla mozgalmat leverni. De a hatékony eszközök
olyan kemények, hogy jobb, ha nem egy idegen hatalom, hanem a helyi kormány veti be öket.
Elsőre hülyeségnek tűnik, de nem az:
Az amerikai szárazföldi haderő egy rakás szar. Ez nem vicc, csak ügyesen próbálták eddig titkolni... Totális urai a világ tengereinek, több nukleáris töltetük van, mint mindenki másnak együttvéve, légi erejük bárkit lealáz, de: a szárazföldiek -az ország adottságai folytán- eleddig elég kevés hangsúlyt kaptak.
Emlékezzetek vissza: az összes minőségi munkát a brit csapatok végezték (Afganisztánban is),nem is lett volna számottevő veszteségük, ha nincsenek az idegbeteg jenkik, akik még az egyszerű rutin feladatokat is képesek napról-napra elszarni.
Persze jön a duma: ez egy másfajta hadviselés, más igényekkel, öngyilkos merénylők, Jessica Lynch, meg hablabla...
Szerintem viszont egyértelműen kiviláglik az igazság: az amik harmat gyengék szárazföldön. A kínaik vagy a muszkák a földbegyalogolnák őket, de ezt persze csak képletesen értem.
Irak csak az első lépés az úton. Amint megvetettük lábunkat, kinyújtjuk csápjainkat a térség többi "felvilágosításra és átnevelésre" váró országa felé is. A jófajta kannást az események miatt elszegényedett helyi lakosság közöt terjesztenénk (ne feledd kint drága a víz, tehát azt is innen szállítanánk), míg a minőségi termékkel betörnénk a gazdagabb szomszédok piacaira. :-) A konkurrenciát felszámolnák egységeink és idehaza is elterjedhetne a benzinzabáló csatahajók divatja.
Bár kicsit tartok tőle hogy az események inkább a 22-es csapdájához kezdenének hasonlítani, mint az általunk elképzeltekhez.
Bocs, de megfeledkeztél valamiről. Ha tábornokaink az itthon megszerzett olajos tapasztalataikat kamatoztatnák, akkor nem követnék azt a hibát sem, hogy minőségi italokat importáljanak Irakba. Csak egy kis cukor, némi szesz, és megvan a kannásbor. :))
érdekes forgatókönyvet vázoltál fel:-)
Annyit tennék hozzá hogy: az akklimatizálódás után küldötteink átvennék az üzemanyagszármazékok és a nyersolaj piacát. Miután a tranzakciók megtörténnek (és az olaj elfogy), kiderül hogy a harci cselekmények egyik fő indítóoka megszünt.
Majd képviselőink megismertetik a helybelieket a kultúrált :-) alkoholfogyasztás előnyeivel, így teremtvén új felvevőpiacot a magyar bornak és pálinkának. Ezek után az első pont miatt feleslegessé vált tanker és tartálykocsiparkot át lehetne állítani szeszesital szállítására, és így megalapoznánk a magyar külkereskedelem helyzetét a térségben. :-)
A viccet félretéve egy kicsit, úgy vélem hogy a jelentős számú olyan terület akad ahol a honi haderőnek vannak fejlődési perspektívái. Ha ehhez hozzávesszük hogy az utóbbi években a hadviselésben megnőtt az "Operations other than war" típusú műveletek száma, ahol elvileg magyar csapatok is részt vesznek majd a jövőben, hát nem egyszerű a döntés ebben a kérdésben.
Daisho
"a további állomány kiküldését, azt olyan területekről célszerű megvalósítani ahol ebből profitálhat is a magyar haderő. Értsd: az állomány további képzéshez és/vagy más pozitívumokhoz vezessen. "
Szvsz mindenképpen pozitív lenne onnan küldeni az állományt, ahol amúgy is felesleg van. Küldjünk egy századnyi tábornokot meg főtisztet! :))
Jut is, marad is. Ha hazajönnek, lesz egy csomó tapasztalt emberünk, ha meg nem, akkor is továbbvittük a haderőnk átszervezését. :))
Nyilván.Bár a kérdés provokatív volt.
Mivel a magyarság természetéből adódik ,a USA-nak csak füttyenteni kell,és a jó csatlós (de neked szövetséges) ugrik.
Mivel ez az új terrorista elhárító alakulat (amire feltétlenül szükségünk van mivel óriási a terrorveszély hazánkban (itt egy szmájli van)) ami most felállításra fog kerülni éppen ideális az amerikai "kérés" teljesítésére, azt hiszem bizonyítottnak vehetem fenti kijelentésem helyességét.
Kedves kormányunk(bár szerintem tök mindegy ki van hatalmon) azon dolgozik gőzerővel hogy ez az alakulat bevethető legyen külföldön is.
Így tehermentesítenénk kedves "szövetségesünk" gyenge haderejét .
Ja még egy kérdés:Honnan könnyebb hazahozni a magyar sereget irakból vagy a don-kanyarból úgy hogy közben ne fogyjon el?
Sorry, de maradjunk annyiban hogy a kötelezni szó használata nem teljesen helyénvaló. A szövetségest felkérni szokás amennyiben szövetségesként beszélünk róla.
Ha olyan értelmű döntés születik itthon hogy támogatják a további állomány kiküldését, azt olyan területekről célszerű megvalósítani ahol ebből profitálhat is a magyar haderő. Értsd: az állomány további képzéshez és/vagy más pozitívumokhoz vezessen.
Az amerikai hadvezetés nagyobb aktivitásra szeretné kötelezni NATO szövettségeseit az iraki megszállásban való részvételre.
Ti magyarok milyen alakulatokat küldenétek még?
Ilyen háborút nem lehet megnyerni, ugyanis ez nem is háború... a jenkik akármit is tesznek már egy életre a közutálat tárgyai lesznek az iszlám világban (is). Izraellel karöltve, persze.
A világ igazságtalan: valakik dőzsölnek, s vannak akik nem. És vannak persze, akiknek ez nem tetszik. A terrorizmus melegágya nem az iszlám, hanem egy -az iszlám világtól merőben eltérő- világrend zsarnoksága. Szörnyű bűnük van az araboknak: nem kell nekik a picgazdaság demokráciája, nem nézik az MTV-t,s nem zabálnak mekdonaldszos műszart. Sőt! Meg még az olaj kútjaikra is igényt tartanának, pedig szegény amcsik szeretnének ám a 4000-es motorral felpakolt autóikban boldogan furikázni, alacsony benzinárak mellett. Meg hát itt van ez a szegény Bush: az ipari-katonai-olaj lobbi tette a segge alá a bársonyszéket, hát mit is mondhatna a barátainak: itt ez a rohadt Irak, gyakjuk le, tele vannak tömegpusztító fegyverrel, tudjuk ám biztosan hogy így van, mivel elraktuk a számlát, hát dögöljenek meg, egyébként is kell a CNN-nek a nézettség.... persze vegyifegyver nincs, ha lenne hülyék lennénk majd odamenni, elférnének ott ahol vannak, akárcsak Észak-Korea, jujj! mi is lenne a Nyugati parttal, ha a ferdeszeműek megharagszanak, maradt tehát Irak, aztán majd szépen sorban mindenki, hol a picsába találjunk különben is magunknak felvevő piacot, fel kell szabadítani az egész világot, mindenhova elvisszük a demokráciát a termékeinkkel, fegyvereinkkel együtt!
Drámai gyorsasággal változtatta meg alapjaiban iraki stratégiáját az Egyesült Államok. Az ország nyugati típusú átalakítása helyett a törzsfőnökök harcában dőlhet el, kié lesz a hatalom. Újabb kudarc esetén Bushék egy szimpatikus diktátort választhatnak - vélik elemzők.
Stratégiát váltott a Bush-kormányzat Irakban. Az amerikaiak egy hónapja még alkalmatlannak tartották az irakiakat országuk irányítására, ezért vehemensen ellenezték is a háborút korábban is ellenző európai nagyhatalmak javaslatát a hatalom átadására. Az elmúlt hónapokban folyamatosan emelkedő számú terrortámadások hatására azonban váratlanul kiderült, az iraki nép mégis készen áll az ország irányítására.
Búcsú a nyugati típusú demokráciától?
A váltás Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Stratégiai Védelmi Kutató Központjának vezetője szerint könnyen azt jelentheti, hogy Irak az amerikaiak eredeti terveivel szemben nem lesz nyugati típusú demokrácia.
Drámai döntés
A döntés gyors volt és drámai. A Newsweek információi szerint Paul Bremer, Irak nagyhatalmú ideiglenes kormányzója már hosszabb ideje "idegeskedett", amiért a védelmi minisztérium nem vette komolyan az amerikaiak elleni támadásokat. Dühében felhívta az aznap éppen ritka szabadnapjai egyikét töltő Condoleezza Rice nemzetbiztonsági főtanácsadót - írja a Newsweek. Rice végighallgatta, majd válságtanácskozásra Washingtonba hívta. A sürgősséget a lap szerint jelzi, hogy Bremernek nem volt ideje értesíteni a hozzá látogatóba érkező Leszek Miller lengyel kormányfőt "hivatali elfoglaltságáról".
A stratégiaváltás a döntés meghozatalának körülményeihez hasonlóan drámai. Bár Bush - és főként neokonzervatív tanácsadói - korábban úgy képzelték, az átmenet első lépése az új iraki alkotmány megszövegezése, majd a választás lesz, most nagyot változott a kép.
Államépítés afgán módra
Az új tervek szerint az irakiak előbb - afganisztáni mintára, összhangban az ENSZ javaslataival - a törzseket és népcsoportokat reprezentáló ideiglenes tanácsot és kormányt hoznának létre, és csak ezt követné az alkotmányozás és a választások - melyekre leghamarabb 2005-2006-ban kerülhetne sor.
Ez ugyan lassíthatja, vagy akár el is lehetetleníti a nyugati, amerikai típusú demokrácia építését, "szélesebb alapokon nyugvó politikai konszenzust eredményezhet" - nyilatkozta Tálas az Indexnek.
Kielégíteni a kedvezményezetteket
Irak átalakításának legnagyobb problémáját a szunnita kisebbség helyzete jelentheti. Az ország lakosságának mindössze tizenöt százalékát kitevő szunnita arabok évszázadok óta a hatalom gyakorlói az országban. Most azonban attól tartanak, hogy egy demokratikus választáson teljesen kiszorulhatnak a hatalomból, amit legnagyobb valószínűség szerint a lakosság hatvan százalékát kitevő síiták nyerhetnek meg. Éppen ezért a kormányzótanácsban egyenlő arányú képviseletet követeltek maguknak. Fareed Zakaria, a Newsweek Intrernational főszerkesztője szerint Irak demokratizálásának kulcsa a szunnitakérdés megoldása lehet.
Tálas osztja Zakaria véleményét. Egy közvetlen választás eredményei azonban nem csak a szunnita hatalomgyakorlók, "de az amerikaiak számára is kedvezőtlen lehetnek". A megoldás véleménye szerint politikai kompromisszum lehet, a lényeg a szunniták és a síiták közti egyensúly megteremtése. "Nem katasztrófa" azonban, hogy nem tartanak demokratikus választásokat - nyilatkozta a biztonságpolitikai szakértő az Indexnek. Mint mondta, talán egyetlen háború után sem rendezett a győztes hatalom választásokat a legyőzött országban.
Tálas szerint egyébként még ha kudarcot is vall az amerikaiak újabb kísérlete, akkor is lehetőségük van egy erőskezű, a céljaiknak megfelelő vezető kiválasztására.
Ki áll ellen?
A stratégiaváltás legfőbb indoka az amerikaiak elleni támadások, illetve ezek gyarapodása. Ezek komolyságával kapcsolatban láthatóan nincs konszenzus. John Abuzaid, az iraki hadszíntérért is felelős CentCom parancsnoka alig ötezer főre teszi és szervezetlennek tartja a támadásokat végrehajtó gerillacsapatokat. A CIA ezzel szemben egyre komolyabban veszi azokat a feltételezéseket, hogy a gerillaháborút Szaddám Huszein tervezte el még a háború előtt, és abban nagyobb számú haderő, mintegy ötvenezer ember vesz részt.
Erre utal egy, a Newsweek birtokába került dokumentum is. A 2003 január 23-i keltezésű, a Mukhabarat - Szaddám titkosszolgálata - pecsétjével hitelesített dokumentum 11 pontban ad utasításokat a "megszállók elleni harcra". Az utasítások között fosztogatásra, szabotázsra és vallási vezetők meggyilkolására szólítják a gerillacsapatokat. Ezek mindegyikére sor került már az elmúlt hónapokban.
Vaskalapáccsal a szívekért és elmékért
"Kisebb hadműveletek folynak Irakban" - hűti le az elmúlt napok intenzívebb amerikai támadásai felől érdeklődő Indexet Tálas Péter. Bár az amerika hadsereg az elmúlt napokban AC-130-as légierődökkel és helikopterrekkel is megtámogatott gyalogság bevetésével indított akciókat, a biztonságpolitikai szakértő nem tűnik izgatottnak. "Ne felejtsük el, hogy május 1-én Bush nem a háború, csak a nagyobb hadműveletek végét jelentette be" - nyilatkozta Tálas az Indexnek.
A szakértő egyébként nem tartja feltétlenül jó megoldásnak a hadműveleteket. Az amerikaiak egyrészt "láthatatlan ellenség" gerillacsoportok ellen kűzdenek, kevés eredménnyel. Másrészt a bombázások inkább csak "olajat öntenek a tűzre", azaz csak jobban az amerikaiak ellen hangolják az iraki lakosságot. Pedig a szövetségesek jelenleg még a huszeinisták bázisának tartott szunnita-háromszögben, a diktátor szűkebb pátriájában is élvezik a lakosság többségének támogatását.
A hadműveletek Tálas szerint az amerikaiak újonnan hangoztatott politikai céljaival, a hatalom irakiaknak történő átadásával is ellentétes lehet.
megnéztem megint kis nézeteltétésünk mérföldköveit és felfedeztem saját hülyeségem csíráit a dolog mögött. Az elbeszélünk egymás mellett megállapításod helyénvaló volt, úgy néz ki. Ennek alapja nagyobbrészt az hogy nem adtam pontos meghatározásokat és összemostam dolgokat amiket nem kellett volna. Az elkövetett cselekedeteimért megkövetlek, és igyelszem levonni a konzekvenciákat.
Nem különítettem el egymástól Jugoszláviát (Szerbia és Montenegró) valamint a különböző ex-jugoszláv utódállamok szerb orientációjú részeit. Példának okáért a BSA-t (Boszniai Szerb Hadsereg) következetesen szerbnek tituláltam, holott etnikai hovatartozásuk ellenére nem azonosak a Jugoszláv állam haderejével.
Itt és most elismerem hogy a NATO nem, ismétlem nem vívott ütközetet a jugoszláv állam haderejével.
Ebből kifolyólag az általam említett 1st Battalion The Royal Gurkha Rifles,
UKBG kötelékébe tartozó alakulat tagjai sem kerültek hivatalosan harcérintkezésbe a fent említett hadsereg tagjaival.
Amint írtam, kutyulásomat elkövettem máshol is.
Ugráltam az időben eltérő események között is, úgyhogy sorry.
Ázsiai kedvenceimről pedig immáron annyit hogy mivel nem harcoltak a jugoszláv hadsereg ellen, igazad van ezt nem fogom tudni dokumentálni.
Amúgy két név mégiscsak akad a koszovói kontingensből, ők Capt. Dilkumar Rai és
Cpt. Fraser Rea.
Koszovóban tevékenységük kezdete a következő volt: (amit dokumentáltak hivatalosan)
1999. június 11. (péntek): a macedón közös határnál várakoznak. (A bevonulásnál őket követik a franciák és a többi NATO csapat).
1999. június 12. (szombat) benyomulnak Koszovóba (a britek? lefegyvereznek 30 szerb paramilitáris fegyverest)
16.00 kor elérik Pristinát és ott vannak a repülőtér miatt kirobbant konfliktusban.
Ha megfeszülök sem tudom egyenlőre dokumentálni a pontos harcérintkezések számát mivel a derék angolok szűkszavúak mint azt tették ebben a témában a Falkland-szigeteknél is.
Remélem sikerült tisztázni a félreértéseink nagyobb részét,
Üdvözlettel,
D.
(etnikai problémák és békefenntartók viszonylatáról pedig annyit, hogy a problémák nem oldódtak meg, nem is fognak katonaság ide vagy oda, de a balkán konfliktusban minden résztvevő elkövetett genocídiumot és etnikai tisztogatást. Ezeknek a problémáknak egy ilyen típusú beavatkozás nem a megoldása, csak elnapolása lehet. Viszont az hogy elmennek a téma mellett szintén nem megoldás. Igazából nem látok tökéletes kiutat a dologból.)
"Annyi eltérést mutat a véleményünk hogy a szaudi kormányt nem tartom egyértelműen minden téren USA ellenesnek"-egy szóval sem említettem hogy a szaudi kormány USA ellenes.Azt sem írtam hogy a szaud-arábiai arisztokrácia támogatja az iraki ellenállást.
Csak azt írtam ,hogy a suska szaud-arábiából jön.Van ott az uralkodócsaládon kívül is elég gazdag ember aki nem sajnálja olajból szerzett dollárjait a nemes ügyre áldozni.
e kérdésben egyetértünk többé -kevésbé. A nemzetközi vonulatot azért nem említettem mert a "nagy kereszteshadjárat" ideológiája ezt alaptételnek veszi. Annyi eltérést mutat a véleményünk hogy a szaudi kormányt nem tartom egyértelműen minden téren USA ellenesnek. Az ő problémájuk abból fakad hogy a hatalom jelenlegi formájának fenntartásához Arábiában szükségük van az amerikai segítségre. Az iszlám szélsőségesek mozgolódnak náluk is, és a jelenlegi hatalmi elit félti a pozícióit. Természetesen vannak más tendenciák is, de nem szeretnének egy teljesen Irán típusú berendezkedést, mert a Szaúd dinasztia ezen sokat veszíthetne.
A másik kérdésben folytatom majd magam alázását:-), csak meló miatt kicsit szoros az időm.
Bocs hogy csak most, de én is kifejtem szerény véleményemet.
Az iraki ellenállás (mert szerintem az,és nem terrorista csoportok összehangolt támadása) forrásai.Mivel irak népessége nem homogén vallásilag(sííta,szunita,görögkeleti+katolikus keresztény)sem nemzetiségi(arab,kurd,perzsa,iráni,stb) ezért a források is különböző helyekről érkeznek.
Pénz:Elsősorban Szaud-arábia ők főleg a fanatikusokat támogatják ,Irán, ők a siítákat ,egyik vonaluk az iránihoz hasonló iszlám köztársaságot akar kivívni.
Kurdok,ezt a szerencsétlen népcsoportot kevesen támogatják.stb
Fegyver:Jelenleg szerintem még elegendő készletek vannak elrejtve.De amenyiben import szükséges nyílván megoldják.
Ember:Az iszlám fanatikusok szerintem sorban állnak iraki vizumért.
Kiképzett harcosok érkezhetnek jemenből,szaud-arábiából,iránból,szíriábol,libanonból,palesztínából,afganisztánból,pakisztánból.
Ugyanezekből az országokból érkezhetnek kiképzők,parancsnokok,vezetők,szervezők.
Egyenlőre a délszláv háborúkhoz hasonló zsoldos tevékenységre (szerintem),nem lehet számítani (nincs hátország ahol kipihenhetnék magukat,szórakozhatnának).
információ:ezen még gondolkozom
irányítás:Egyetértek azzal ,hogy egyes akciók mögött a Szaddam rezsim maradéka áll.De nem az ősszes akció mögött.Vannak öngyilkos merényletek,aknavetőtámadások,hit&run támadások,lesből végrehajtott támadások,megfigyelt aknarobbantások,aknatelepítések,repülőgépek elleni akciók,stb.Ezeket pedig nem egy szervezet hajtja végre.
cél:irak felszabadítása,iszlám köztársaság létrehozása,megszállók elüldözése,stb
motiváció:Kinek mi; isten parancsa a hitetlen kutyák kiüzésére,a haza felszabadítása(ne feledjük Szaddam rendszere az arab nacionalizmuson (is) alapult),személyes bosszú,stb.
Az iraki ellenálást én partizánharcnak tartom.Az akciók a megszállók és nem a civilek ellen irányulnak elsősorban.Az ellenállás egyre nagyobb támogatást kap a lakosságtól.
