szerintem ez a típus soha nem fogja magát lealázva érezni,mivel bármilyen konfliktushelyzetben magának osztja a pontot, és úgy érzi, hogy győztesen került ki a dologból. Márpedig annak, hogy ki kit alázott meg, általában köze nincs a valósághoz, csak az a lényeg, hogyki érzi magát szarul az egésztől. másrészről nekem az is megalázó, ha elkezdek ilyen pitiáner alakokkal vitatkozni.
Felszálltam egy távolsági buszra, bérletem volt, közös tokban a diákkal, amit persze felmutattam, és mentem tovább befelé, nem akarván feltartan a mögöttem sorakozó tömeget, meg hogy minél prímább ÁLLÓhelyet találjak. Fél füllel hallottam, hogy a sofőr valakinek a diákját kéri, de nem gondoltam, hogy ez rám vonatkozik, mert 1 én felmutattam, meg is nézte 2 oltári tömeg volt. Aztán az egyre erősödő artikulálatlan üvöltésből rá kellett jönnöm, hogy az én diákomat akarja. A tömegen keresztül nagy nehezen visszanyomakodtam, hogy újra megmutassam.
Nem fogjátok elhinni, mi történt.
Leszállított a buszról a rohadék. Mert - szerinte - nem elég készségesen mutattam fel a diákot.
Nem akartam, de le kellett szállnom, mert azt mondta, addig nem indul el. Erre az ún. utazóközönség is ellenem fordult, mert féltek, hogy lekésik a csatlakozást.
Hozzáteszem, hogy vasárnap volt, így a következő busz fél nap múlva jött. Plusz nyár, 50 fok, pénz nélkül, kaja és innivaló nélkül...
Szerintem egy csomó embernek van egy rakás hasonló története, amit itt alább leírtatok. Úgy gondolom, ha nem hagyod szó nélkül a sérelmeket, akkor nem marad benned "tüske", tehát már nem annyira megalázó, inkább a másik fél érezze magát lealázva :-)
erről nem tudom miért, de eszembe jutott a barátnőm, aki kb 40 kiló, és mindig az volt a baja, hogy csak gyerekméretben kap ruhákat.Egyszer valamelyik butikban ki volt írva, hogy kisméretű bársony nadrágok akciósan eladók. Neki megtetszettek, kért egyet a méretében,de kicsi volt rá.Szólt az eladónak, hogy nagyobb kéne, de még mindig szűk volt rá csípőben, mert valami hihetetlenül elszabott nadrág volt. Amikor a harmadik sem volt jó a szegény kis 40 kilós csajra, (aki mellesleg tényleg úgy néz ki mint valami beteg madár), a nála kb 30 kilóval súlyosabb 17 éves eladópicsa utanászólt, hogy talán le kéne fogyni! Alig hittem a fülemnek.
én pl általában max annyit teszek hogy nem megyek abba a boltba többé, mer azthoszem majd máshol jobb lesz
aztan a legtobbszor mashol sem lesz jobb. sot, mintha inkabb egyre elharapozna ez a stilus. a vasarlok meg altalaban kicsire osszehuzzak magukat, es igyekeznek eliszkolni a helyszinrol.
lehet, h mar az is megoldas lenne, ha ugyanabban a stilusban kozlekednenk mi is: oreganyam, kenyer jon. nincs pofazas! mi az, hogy 2 dekaval tobb, mit kezdjek azzal a ket dekaval, mi? en negyven dekat kertem...
Előző munkahelyemen nem volt követelmény, hogy szépen öltözzek ki, elég, ha a hangom kozmetikáztam, mert csupán telcsin éritntkeztem az ügyfeleinkkel. Fariban, pulcsiban, nem túl hivalkodóan, de nem is elegántosan jártam. Mondjuk társítsátok ezt egy kb. 20 évesnek kinéző fejjel.
Jött egy külföldi főnök és a főnököm kérte, hogy vegyek neki barack páleszt, mert megígérte neki, hogy legközelebb kap. Hazafelé bementem a Keletinél levő édesség üzletbe (talán Bonbon Hemingway?), hogy akkor milyen páleszeik vannak. És elkezdte sorolni a kommersz páleszeket. Mondom neki, hogy ja, csak ennyi? Nekem valami márkásabb kellene. Végignézett rajtam és azt mondta, hogy de azok drágák... "Köszi drágaságom" gondoltam és persze kiválasztottam a legdrágábbat és számlát kértem róla.
De mi lett volna, ha tényleg középsulis diják vagyok, akit anyuci/apuci töm pénzzel? Mondjuk akkor bizti nagyobb a szám és több az időm, szóval mentem volna máshova vásárolni:)
igen. és az ember meg hajlamos átnézni az ilyen dolgok felett...
én pl általában max annyit teszek hogy nem megyek abba a boltba többé, mer azthoszem majd máshol jobb lesz, holott, valakinek észhez kéne tériteni őket...
panaszkönyvek már nem nagyon vannak, nemtom mit kéne, beszélni a főnökével, aki valószinüleg tisztában sincs ilyen dolgokkal, és nem is örülne neki ha megtudná, legalább jól lebaszná ezeket a semmirekellőket valaki, ha többen reklamálnak akkor mindenképp.
az abszurd helyzet epp az, hogy egyaltalan felmerulhet az eladoban, hogy feltakarittasson a vevovel, vagy hogy vele fizettessen meg egy ilyen kart. hat epp ez a lenyeg. tok mindegy, hogy a vevo balek vagy nem, ilyennek fel se szabadna merulni. marmint normalis esetben.
vapiti: jok a sztorik. tipikus esete annak, hogy az embert hulyenek nezik. mi kozuk, hogy mennyi penzed van? rohej.
1. Kezdő közgazdászként kikerültem a kollégiumból, és kezdetben a volt szobatársnőmhöz költöztem, de ott nem éreztem jól magam, ezért elkezdtem albérletet keresni. Jó fizetésem volt, de fogalmam nem volt róla mennyibe kerülnek a kiadó lakások, ill. szobák. Felhívtam egy közvetítőt, aki megkérdezte, hogy mit szeretnék, lakást vagy szobát. Én erre mondtam, hogy nem ismerem az árakat, ha elárulja, hogy ezen, meg ezen a környéken mennyiért vannak kiadó lakások, akkor eldöntöm. Erre a pasi a közvetítőnél azt válaszolta, hogy ja, kérem, ha nincs pénze minek akar lakást bérelni. Annyira kedvem lett volna elmondani neki, hogy mennyit keresek.
2. Szintén olyan történet ami arról szól, hogy csórónak néztek, csak mert nem írom ki a homlokomra, hogy a látszat ellenére jól fizetett közgazdász vagyok. Skála metro, női ruha osztály. Hasított bőr kabátokat nézegettem, de általában nem tetszettek, mert túl hivalkodóak voltak. Végre megláttam álmaim a kabátját, egy teljesen egyszerű sötétkék a kabátot. A bibi ott volt, hogy félmillióba került. A vicc az, hogy ha akartam volna akár megvehettem volna félmillióért, de nekem semmilyen kabát nem ér annyit. Azért megkérdeztem az eladónőtől, mert kiváncsi voltam, hogy ugyan mit tud ennyiért ez a kabát.Erre a nő rávágta, hogy látszik, hogy nem vagyok ilyen igényes darabokhoz szokva, mert különben rögtön láttam volna, hogy nerccel van bélelve, és különben is mi lenne, ha olyasmit nézegetnék amit meg is tudok venni? mindezt azért, mert egy farmerben, bakancsban, pulcsiban voltam.
Rosszul látod. Megteheti? Meg. Miért? Mert Téged nem véd meg senki. Miért? Mert kit érdelkesz. Ha esetleg kisebbségbe tartoznál vagy eltörnék a gerinced akkor esetleg jönne valami bulvármédia és hemperegne a helyzetben. Szomorú? Az. De ez van.
Nem a "kigyúrtság" itt a kérdés: ezek sötét, tapló barmok, s még "piacuk" is van jócskán...
Egyik ismerősöm mesélte, hogy egy alkalommal látta, hogy két lányt vernek agyba-főbe, mindenkinek szemeláttára. Hogy mekkora túlerőt jelenthettek számukra azt nem tudom, de kicsit is épeszű férfiember ilyet nem tesz, akár ki van gyúrva, akár nem...
Persze minden tiszteletem a becsületes, tistességes, munkájukat lelkiismeretesen végző biztonsági őröknek (ilyen is van ugyanis)
Az általam interpretált emberek sokkal inkább verőlegények voltak, amolyan maffiózó alakok, biztonsági őr feladatokkal felruházva.
Sajnos tényleg elfoglalták már az egész várost: gyűjtögetik a "védelmi" összegeket, pedig éppen tőlük kellene mindenkit megvédeni...
hat igen, a biztonsagi orok is megernenek egy kulon topicot.
az ilyen sztorik hallatara rezignaltan kellene bologatnom, de valahogy nem tudom megse termeszetesnek venni...
mintha egyre none a hatalmuk.
egyik nyar ejszaka tettem egy bicikli utat a dunaparton meg a belvarosban. en akkor dobbentem ra: a nagy, fekete, sotetitett uveges kopaszok lenyultak ezt a varost. olyankor jonnek elo tomegestul. felelmetes volt.
Az egyik este (vagy inkább éjszaka) felhívott a bátyám, a Rioban volt, kifogyott a pénze, a bankkártyája meg otthon maradt. Mondta nekem, hogy siessek már, ha lehet, mert itt van egy rohadt nagy számla, ki kellene perkázni.
Siettem is: éppen végeztem a melómmal (délutános voltam), szóltam havernak, aki éppen furikázott mindenfele a városban, hogy ugyan tenne már ki a Petőfi-hídnál, ha tud.
Megyek (mennék) be, erre kilökdösött egy "biztonsági" őr. Még azt sem tudtam, hogy mi van, rögtön a fejemhez vágta, hogy "mi a f..t akarsz itt, szakadt csöves?!" (előbb "feltartóztatott", aztán "kérdezett")
Tudni kell, hogy nem volt időm átöltözni meló után, de az overal ami rajtam volt, nem volt se szakadt, se igénytelen, se mocskos. Ugyanis mérnök asszisztensi munkát végzek...
Mondtam én a tuskónak, hogy eszem ágában sincs bemenni ide, csak itt van a bátyám, adnék neki egy kis cash-t, ott áll a bejárat belső oldalánál...
Némi szitokáradat után (ekkorra már hárman-négyen fogtak közre, valszeg rettenetes testi adottságaim miatt), mondták nekem, hogy hívjam fel a bátyámat, jöjjön ki, s most kb. szószerint idézem "add oda neki a pénzt, oszt húzzál innen a g..be!" Ekkor már alaposan felment a pumpám: de ki az a hülye, aki ilyen sötét alakokkal szívózik?
Összesen nem volt annyi eszük, amennyire egy csalikukacnak szüksége lehet.
Persze, közönséget is kaptam: egy félrészeg barbi baba például élesen megjegyezte mögöttem, hogy "na, te is jól nézel ki..."
Végül is az lett, amit "tanácsoltak", bátyám kijött, ő is megkérdezte, hogy miért volt szükség erre a jelenetre, nem zavart volna senkit, ha tiz másodpercre a bejáratnál találkozunk.
Persze őt is elküldték a halál f..ára, még jó, hogy nem dobták ki őt is. (mondták ezt egy olyan embernek, aki tkp. megveszi a belépőt, az irreálisan magas árak mellett is jócskán fogyaszt, szal akinek szegről-végről a pénzéből tejelik ezeket a tuskókat...)
Alig vártam, hogy végre vége legyen ennek az egésznek...
Hm. Egy kis elmélet: ha Mo.-on valakinek egy csöp kis hatalma van, alig várja, hogy mikor tud majd vele visszaélni...
A kis frusztrált köcsögöknek be kell bizonyítani valakin, hogy ők bizony fontos személyek.
A BKV ellenőr valszeg engem harapott volna meg utoljára... csattogós, műanyag fogsorral ugyanis nem lett volna több alkalma.
olyat is ismerek, aki hasonlo esetben (valaki ledontotte a polcot), a kozelben allt, segitett is visszapakolni az arukat, viszont nem vette eszre, hogy a polc ledolesekor az o taskajaba is beleesett egy ruzs. Nem ugy a biztonsagi orok! Megvartak, mig kisetal a penztartol, atkutattak a tasajat, ahol megtalaltak a bunjelet! Orakig "vallattak" egy sotet szobaban, mig vegul alairattak vele egy beismero vallomast...
Tudom, hogy hülye dolog, de nekem nagyon fájt: magasan levő, lejtős polcon az áru - ha kiveszel egyet, az egész sor előrébb csúszik eggyel, és mindig úgy néz ki, mintha tele lenne. Ez okos. Csakhogy - bár ez onnan, ahol te állsz, nem látszott - az egész cucc TETEJÉRE IS pakoltak, ezek pedig - amikor a sor, ahogy kell, megindult - lezúgtak és szétrobbantak a földön. Velem meg kifizettették az egészet.
Lassan mar felek bemenni egy boltba, feladni egy csekket, meglatogatni egy muzeumot. Ugy tunik, valogatott modokon kepesek megalazni a pult tuloldalan allok.
Egyik baratomat megharapta egy jegyellenor. A masiknak eltepte a diakigazolvany-tokjat, majd megfenyegette, hogy ne visitson.
A World Press kiallitason, miutan osszeverodott tiz diak, hogy igenybe vegyuk a csoportos kedvezmenyt, am kiderult, hogy egyikunkek meg nem lett ervenyesitve a diakja, a penztarnal ulo 50-es holgy diadalittasan kialtott fel: Aha! Ugy MARIS nincs meg a 10 ember!
Ha ernek titeket is hasonlo elmenyek, legyszi irjatok meg. Ha osszegyulik eleg sztori egy csokorban, talan fel lehet hasznalni a kuzdelemben, hogy egyszer vegre nalunk is emberszamba vegyek a vevot...
