9/ A felszámoló egy hitelező felé továbbított információja nem titkos, az mindenki számára nyilvános, elérhető (még akkor is ha a hitelező a felszámoló házastársa, családtagja, barátja, akárki kebelbelije).
10/ Ha még lenne nyitott kérdés, akkor a felszámolónak nem lett volna sürgős, hogy most adjuk meg a bankszámla számunkat, szerinte ráért volna további "4-5 hónap elteltével" is.
Isten őrízz, hogy bármit kis bonyolítsak! Sőt, drukkolok, nehogy valaki észrevételt, kifogást tegyen a végzés ellen, és a két utolsó kérdésem pedig így szól:
9/Ha fentiekben megfogalmazott kérdéseimet reményeim szerint teljes körűen megválaszolja, úgy hozzájárul-e ahhoz, hogy választát a már említett közösségi felületen a károsultak részére is elérhetővé tegyem?
10/Lehetővé teszi-e számomra, hogy pl. 4-5 hónap elteltével újra kérdéssel forduljak Önhöz a követelések állapotát illetően?
Tehát én ennyi idő után már türelmesen kivárom a végét, akár tetszik, akár nem a végeredmény.
Kíváncsi vagyok mit fog válaszolni leveledre a felszámolóbiztos asszony? Légy szíves azt is tedd majd közzé. Amint írod, sokunk előtt még néhány kérdés tisztázatlan. Minden esetre, ne bonyolítsuk tovább ezt az amúgy is szövevényes ügyet, kerüljön mielőbb pont a végére.
A mai napon az itt olvasható levelet küldtem Koren Krisztinának, a felszoléóbiztosunknak:
matraholding@matraholding.hu
Koren Krisztina felszámolóbiztos részére BAUMAG Stratégiai Fejlesztő Szövetkezet „f.a.”
Tisztelt Koren Krisztina!
Baumag károsultként megkaptam a Fővárosi Törvényszék 24.Pk.253/2004/2143 számú Végzését a felszámolási eljárás befejezéséről, és az adós jogutód nélküli megszüntetéséről.
A Végzés tartalmazza az „f” kategóriába tartozó károsultak névsorát, és amely a -2- oldal elején kötelezi a felszámolót, hogy a Végzés jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül fizesse ki az adós pénzeszközéből az alábbi összegeket…
A Végzés kigyűjtésében szereplő jogosultak nevei mögött szerepel egy „kielégítés készpénzből”, „kielégítés követelésből” valamint „megoszlás”címszó alatt bizonyos % érték.
Mivel köztudott, és a Végzés is hivatkozik rá, a károsultaknak már nincs hitelezői választmánya, ezért érdekképviselet és kellő szakmai ismeret hiányában az INDEX.FÓRUM. FIZETÉSKÉPTELEN A BAUMAG címen alapított közösségi oldal olvasói és a magam nevében az alábbi kérdésekre kérném megértő és szíves válaszát:
A kielégítés készpénzből azt az összeget tartalmazza, amely már jelenleg is felszámoló birtokában van? Ezt az összeget a felszámoló minden további nélkül a jogerő után azonnal folyósítja
A kielégítés követelésből azt az összeget tartalmazza, amely bármely kötelezettel szembeni megalapozott követelések sikeres érvényesítése után fizethető ki?
Ezek a kötelezettek elismerték-e a tartozásukat, vagy perben kell azokat érvényesíteni?
Ha a kötelezettek elismerik a tartozásukat, meg is van-e rá a fedezetük?
Ha a kötelezettek ellen pert kell (kellett) indítani, úgy ezek a perek milyen befejezéshez közeli stádiumban vannak?
Ha több per is lenne folyamatban, azok eredményét a károsultak azonnal érezhetik-e, vagy a perek befejezése után ugyancsak egy tételben kívánja az utalásokat teljesíteni?
Van-e szándéka (kötelezettsége?) a felszámolónak a lehető legrövidebb úton tájékoztatni az érintetteket a követelések érvényesítési állapotáról?
A felszámolón túli tényleges érintettek mely módon követhetnék a felszámoló tevékenységét a követelések kielégítésére irányulóan?
Ha fentiekben megfogalmazott kérdéseimet reményeim szerint teljes körűen megválaszolja, úgy hozzájárul-e ahhoz, hogy választát a már említett közösségi felületen a károsultak részére is elérhetővé tegyem?
Lehetővé teszi-e számomra, hogy pl. 4-5 hónap elteltével újra kérdéssel forduljak Önhöz a követelések állapotát illetően?
Megértését, és együttműködését előre is köszönve, tisztelettel:
MA 2025. JÚLIUS 03. NAPJÁN KAPTAM MEG A FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK 2025. MÁRCIUS 11. NAPJÁN, DR. OROSZ GABRIELLA BÍRÓNŐ ÁLTAL HITELESÍTETT ÉS KIADMÁNYOZOTT VÉGZÉSÉT. VALÓSZÍNŰSÍTEM, HOGY A POSTÁZÁSOK 2025. JÚLIUS VÉGÉIG BEFEJEZŐDNEK. NÉMI OPTIMIZMUSSAL ÚGY PROGNOSZTIZÁLOM, HOGY A BAUMAG FIZETÉSKÉPTELENSÉGET BEJELENTŐ 22. ÉVFORDULÓJÁIG, 2025. OKTÓBER 09. NAPJÁIG A RÉSZLEGES KIELÉGÍTÉSEINK ÁTUTALÁSAI BEFEJEZŐDIK, ÉS EVVEL A BAUMAG ÜGY VÉGÉRVÉNYESEN LEZÁRUL. A FELSZÁMOLÁS 2004. ÁPRILIS 06. NAPJÁN INDULT, A FELSZÁMOLÁSI ZÁRÓMÉRLEG ÉS JELENTÉS VÉGLEGESÍTETT FORMÁJÁBAN 2023. SZEPTEMBER 29. NAPJÁN KÉSZÜLT EL ÉS 2024. JANUÁR 23. NAPJÁN ÉRKEZETT ELFOGADÁS (JÓVÁHAGYÁS) CÉLJÁBÓL A FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK GAZDASÁGI KOLLÉGIUMÁHOZ. A TÖRTÉNELMI ÁTTEKINTÉST FOKOZHATJUK MAJD AVVAL IS, HOGY HÁNY KÁROSULT HITELEZŐ JUTOTT A RÉSZLEGES KIELÉGÍTÉSÉHEZ (MERT A KÁROSULTAK KÖZÜL MÁR KEVESEN VAGYUNK ÉLETBEN, ÉS SOKAN MÁR NEM AZON A CÍMEN VANNAK BEJELENTVE, MINT 22 ÉVVEL EZELŐTT).
Előttem még az sem kristály tiszta, hogy mennyit fognak utalni? Például: kielégítés készpénzből + kielégítés követelésből - bank költség ?...?
Tehát ez azt jelenti, hogy a kifizetések megkezdődhetnek, ha a határidőben bejelentkezett és a felszámoló által "f" kategóriába visszaigazolt 5.719 fő hitelező a Törvényszék végzését átvette és bankszámlaszámát (a hagyatéki végzésekben megjelölt örökösökkel és a hiteles megbízással rendelkező megbízottakkal együtt) megadta. Ezt követően a végzés jogerőssé válik, a kifizetések megkezdődhetnek.
A kifizetések időpontja, még most sem prognosztizálható.
A Fővárosi Törvényszék 24.Fpk.253/2004/2143. sz. végzésével 2025. március 11-i dátummal meghozta a felszámolási eljárás befejezéséről szóló nem jogerős záró végzést, melynek kiküldése hitelezők részére folyamatban van. Kérjük a határidőn belüli hitelezőket, hogy bankszámlaszámukat mihamarabb postai úton (1022 Budapest, Bimbó út 29.) vagy elektronikus úton (matraholding@matraholding.hu) küldjék meg annak érdekében, hogy a végzés jogerőre emelkedését követően a vagyonfelosztási javaslatban szereplő hitelezői igények kielégítését szolgáló összegek elutalhatóak legyenek!
Bankszámlaszám ismeretének hiányában kifizetés nem telejsíthető! Kért adatok: - számlatulajdonos neve - bankszámla száma
Az előző végzés elleni két panaszt csupán mint érdekességet közöltem. Ekkora "tömegben" most is elképézelhető, hogy lehet egy-két tudálékos érintett, aki éppen a tájékozatlansága miatt élne bármilyen észrevétellel. Ma már Balázsék sem szólhatnak bele, hiszen nekik -mint jogutód nélkül megszüntetett szervek- semmi érdeke már nem forog kockán.
A felszámoló korábban bekérte valamennyi károsult bankszámla számát, melyre kérik az utalást, illetve ha lenne olyan, akinek nincs számlaszáma, az megadta a postai címét.
Ha valamely jogosult meghalt volna, akkor a követelési jog jogosultját a hagyatéki végzésben kell megjelölni, megnevezni. Ha az új kjogosultnak más lenne a bankszámlaszáma, akkor ez a jogosult a változást a felszámolónál a hagyatéki végzés csatolásával kell bejelentse. Eddig tudtommal két ilyen eset történt, ráadásul az egyik érintett külföldön lakiki. Haláleset esetén hagyatéki végzés hiányában nincs jogutód! Hogy lehessen, póthagyatéki eljárást kell lefolytatni!
Mint írtam korában, nekem egyetlen kétségem maradt: Választmány hiányában ki felügyeli a felszámoló által kezdeményezett perek alakulását és ezen perek eredményének megfelelő kártosulti igény jogszerű, és rövid időn belüli kifizetését?
Mást egyelőre nem tudok közölni, és remélem, senki sem fogja megtámadni, de még csak kifogásolni sem ezt a végzést!
Nem érdemes a végzés ellen panasszal élni, mert semmit nem lehet vele elérni. Aki ezt tenné az csak az időhúzásra játszana, kiszúrva a még élő hitelezőkkel. Gondolom nem lakásra küldik a "Felszámolási Zárómérleg és Jelentés" dokumentumában meghatározott a összeget, hanem bankszámlákra utalnák. Ehhez tudniuk kell hova utaljanak? Vagy kijelölnek egy bankot ahol a pénz most is megvan, és személyes dokumentumok bemutatásával (Személyi igazolvány, Lakcímkártya, Adókártya) a bank járna el? Szerinted most hogyan tovább? Hogy juthatunk a megítélt pénzünkhöz? Előre is köszönöm megtisztelő válaszod.
Jól gondoltad. Az előző Végzés ellen két érintett tett panaszt (észrevételt), de mindkettőt elutasították. A jelen Végzés ellen is lehet panasszal élni, és csak azok elbírálása után válik ez a Végzés is jogerőssé.
Az adós (BAUMAG) jogutód nélkül megszűnik!
A Törvényszék 2.800.000.000. foforintot utalt át a felszámolónak, hogy abból -mint rendelkezésre álló készpénzből- és a "kielégítés követelésből" teljesítse az "f" kategóriába eső jogosultak követeléseit.
Nem tiszta előttem, hogy a Törvényszék joghatalma megszünte után, és Hitelezői Választmány hiányába ki fogja figyelemmel kísérni a felszámoló által kezdeményezett és folyamatban lévő pénzkövetelő pereknek az eredményességét, és az azokból történő kielégítések arányos, vagy tételes voltát?
Nem tudom, hogy a postázás milyen szempontok szerint történt, de én L betűsként 2025.06.27-én kaptam meg ajánlott (nem tértivevényes!) küldeményként. Az 5.721 károsult felé történő postázás most is elhúzódhat, de gondolom, hogy folyamatosan történik.
Az én olvasatom szerint az átutalt 2.800.000.000. forintból a felszámoló azonnal köteles a készpénz kifizetés rublikában megjelölt összeget a jogosultak felé postázni, átutalni, míg a folyamatban lévő követelések sorsa -mint írtam- előttem teljesen ismeretlen, követhetetlen és így bizonytalan.
Kibuktatással ellentétben okoskodni meg szereztnék...
"Egy kardinális, mindent kibuktató kérdést tettem fel!"
"Nem véletlen tettem fel a kérdést, többször bebizonyosodott, hogy halvány lövésed sincs semmiről! Egész egyszerűen képtelen vagy értelmezni!"
Tanácsolom, hogy nézd me a KARDINÁLIS szó jelentését a Magyar Értelmező Szótárban. Soha nem késő akár saját magunkat is fejleszteni..
Kedves kibuktatás!
Még ha válaszolna is bárki bármit a szerinted kardinális kérdésedre, az ugyanolyan hiábavaló és okafogyott okoskodás lenne, mintha saját magadnak ternnéd fel azt a kérdést, hogy harmincöt évvel ezelőtt miért nem Hufnágel Pistinek adtad oda a szüzességedet és miért Mézga Gézához mentél feleségül? Mert bár Gézának szültél két gyereket is, de a megöregedett Hufnágel mégiscsak többre vitte....
Tudod mit, kibuktatás? A sok rászedett BAUMAG kártosult utólagos okolásául írd meg légy szíves regény formájában, hogy miként járt el Balázs a cégbíróságon, miként toborozott minisztériumi, BM-es elhárító tiszteket is a "befektetők" közé, miként lehetett a "befektetéseket" leírni az adóalapból, miként menekítette ki Balázs a pénzt a Stratégiából más olyan -Balázs és családja által alapított- BAUMAG szervezetekbe, amelyekben már egyedül övé volt a döntési jogosultság, és amelynek eredményeként a nagy perben kiderült, hogy Balázs végül első sorban is saját magának tartozik, mely tartozások megelőzik a csupán "külsős" tagsággal rendelkezeő valódi károsultak igényeit. Azt is tárd fel részletesen, hogy Te mikor, milyen konspíratív módon jutottál bennfentes ismeretekhez, információkhoz, és azokról -kizárólag emberbaráti okokból- milyen csatornákon keresztül, mikor és milyen mélységig és különösen MILYEN EREDMÉNYESEN(!) tájékoztattad a hozzám hasonló sok hülyét? És végül diadalittasan azt is írd meg, hogy bezzeg Te, a minden titkok tudója, ha nem is időben menekítetted ki a pénzedet, de valamilyen peralkú eredményeként kamatostól kaptad vissza azt. Had egye a fene azt sok, semmiből nerm okuló szerencsétlent!
Az általam ajkánlott regény készülő kéziratát azonban nehogy részleteiben ezen a fórumon hozd a publikum tudomására.
Váljon ez a regény kardinális kérdéssé számodra!
Amúgy addig is úgy érzem, hogy tartozol minimum egy mea culpával a fórum követőinek, amiért hiú ábrándokat érbresztettél bennük, és amiért ezekez az bárándokat hosszú időn kereesztül délibábként lebeg tetted előttük. Már mint hogy, a BAUMAG követelések soha nem évültek el...
Ugyanúgy nem kardilális kérdés amit feltettél, mint ahogyan ma m,ár nem lehet kardinális kérdés, -legfeljebb a történészek elmélkedhetnek róla- hogy a tórnörökös meggyilkolása elegendő, és alapőos ok volt-e az első világháború kirobbantására!
Egy kardinális, mindent kibuktató kérdést tettem fel! Egyébként nem tőled kérdeztem meg! Ha már előhoztad, szerinted mi volt Balázs bűnős szándéka, miben valósult meg!
Kedves kibuktatás! Ne kezd előlről, hogy a BAUMAG teljes mértékben bűnös szándékot valósított meg bűnös módon és bűnös eszközökkel. Ez lefutott ügy, melynek mi "rászedett", vagy "megtévesztett" szenvedő részesei és így károsultjai lettünk.
Éppen most kaptam meg a Fővárosi Törvényszék 178 oldalas végzését a felszámolási eljárás befejezéséről, és az adós jogutód nélküli megszüntetéséről, melyben szerepel, hogy a 40 napon belül bejelentkezettek részére a felszámoló 15 napopn belül fizesse meg a "befektetők" részére a névszerint meghatározott összegeket. És ezzel itt is a vége a Balázs-féle machinációknak, ezután már értelmetlen bármiről is beszélni.
A jogerő akkor jön létre, ha a végzést minden hitelező átvette. Az "aprópénzt" csak ezután kezdik majd utalni a megadott bankszámlákra. A Törvényszéknek ez nem sürgős. Már javasoltam, hogy a bírósági és más hatósági gyakorlatnak megfelelően, a második meghiúsult kézbesítés után, a végzést tekintsék kézbesítettnek. Mert ha ragaszkodnak ahhoz, hogy az "elhunytaknak" és az ismeretlen helyen tartózkodóknak is kötelezővé teszik a dokumentum átvételét, akkor a kifizetések időpontja a végtelenhez fog konvergálni, a kifizetések megkezdésekor már nem lesz életben lévő hitelező, a pénzek a felszámolónál (vagy az államnál) maradhatnak.
Kedves Nándi! Én milliókra vártam éveken át, és bár szomorúan, de szinte már el is felejtettem...Sőt! Mindenről kényszeredetten lemondtam. A felszámolótól várható "aprópénz" érkezése igazából nem érdekel. Ha valakinek mégis fontos lenne a postázási idő ismerete, az kérdezze meg. De ez az időpont ismeret még nem ad magyarázatot azokra a kibuktatás által hosszú időn át úgyakorolt vizsgáztatásokra, alaptalan reménykeltésekre, amelyeket oly sokan készpénznek vettek. Kibuktatás velem szemben majdnem olyan érces volt, mint néhai Sényi Miklós Zalaegerszegről "nyakfogom" néven.
Én, csakis a PM 2OO8-ban írt válaszára hivatkoztam! Mindenkinek érdemes elolvasnia! Pénzügyminisztérium - Jogi és Igazgatási Főosztály A Pénzügyminiszter úrhoz címzett levelében- mint a BAUMAG Szövetkezet "fa" hitelezője - .X. Ft összegre vonatkozó kártérítési igényt jelentett be. A levelében megjelölt jogcímen és összeggel a Magyar Állam nem tartozik, " az igazságszolgáltatás és a tisztességes piaci verseny szabályainak "BETARTÁSÁRA" létrehozott állami szervek" esetleges KÁROKOZÓ magatartásáért nem köteles helytállni. Mivel a Magyar Állam a befektetési szövetkezetek károsultjait ért esetleges veszteségeket nem köteles megtéríteni, ezért tájékoztatjuk, hogy a KÁRTÉRÍTÉSI IGÉNYEK BEJELENTÉSE- JOGVISZONY HIÁNYÁBAN- NEM SZAKÍT MEG SEMMILYEN, Ön által FELTÉTELEZETT ELÉVÜLÉST! Budapest, 2OO8. október 23. dr. Török Rozália- főosztályvezető Mivel egy időben több kártérítési igény lett bejelentve, amikre a jogászi válasz is ez volt, ugyanezt a választ kellett megkapnia a 2OOO károsult kártérítési igényét 2OO8 szeptember 23.-án bejelentő PILIS-INVEST, BAUMAG, DUNA-PROFIT szövetkezet érdekképviseletében eljáró Dr. Ócsai Editnek, Dr. Vetró Lászlónak, és Himer Zsigmond is! Ha meg nincs semmilyen elévülés, akkor ebből az következik, hogy indulhatnak ennyi idő után is "JOGVESZTÉS" nélkül, kártérítési perek a magyar állammal szemben, ami PERNYERTESSÉGGEL végződne! Minden kártérítési igény bejelentésekor ezen törvényi passzusokra is történt hivatkozás! Vagyis, a Ptk. 1959. évi IV. törvény 28.§ (1) Az állam-mint a vagyoni jogviszonyok alanya- jogi személy. Az államot a polgári jogviszonyokban- ha jogszabály ettől nem rendelkezik- az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter képviseli! 327.§ (1) A követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás, a követelés bírósági úton való érvényesítésére, továbbá megegyezéssel való módosítása- ideértve az egyezséget is- végül a tartozásnak a kötelezett részéről való elismerése megszakítja az elévülést. Ennek ellenére, maga Dr. Török Rozália jelentette ki, hogy a kártérítési igények bejelentése- JOGVISZONY hiányában-nem szakít meg semmilyen, károsultak által feltételezett ELÉVÜLÉST! Akkor meg, mi is következik ebből?!
Nos, a fentebb idézett szövegből vastagon jelölve, megdöntve és aláhúzva kiemeltem azokat a mondatokat, amelyek értelmezésében távúton jársz!
1./ A BAUMAG károsultak esetleges veszteségeiért a beadványban megjelölt jogcímen -és alapvetően jogviszony hiányában- a Magyar Állam nem köteles helyt állni!
2./ Ebből okkal következik, hogy a Magyar Állam jogviszony hiányában sem 2008-ban, sem azóta a kártérítési igényben megfogalmazott címen nem tartozik felelősségel egyetlen BAUMAG károsult felé sem!
3./ A Magyar Állammal szemben, -mint obligón kívül álló- jogi személlyel szemben támasztott megalapozatlan kártérítési igény -éppen a Magyar Állam érintettsége hiányában- nem szakít meg semmilyen elévülési időt, amely elévülési időt a tényleges károkozóval szembeni igénybejelentésnél lehet és kell figyelembe venni!
4./ A tényleges károkozó pedig a nagy per óta ismert. Az ott megnevezett jogalannyal szemben lehet élni az elévülési időn belül kártérítési igénnyel, amennyiben annak meg vannak a jogi alapjai.
5./ Miután a BAUMAG-gal szemben felszámolási eljárás indult, megtérítésre nem külön-külön kártérítési szabályok szerint, hanem a felszámolási törvényben meghatározott módon nyílik lehetőség a megtérítésre!
6/ Ha Dr. Török Rozália a Magyar Állam nevében 2008-ban kijelentette, leírta, hogy a Magyar Állam ellen bejelentett kártérítési igény nem szakít meg semmilyen elévülési időt, az azt jelenti, hogy a kártérítési igényt a tényleges károkozóval szemben lehet és kell figyelembe venni. Az az elévülési idő pedig a tényleges károkozás napján kezdődött, melyet a nagy per és a felszámolási eljárás megszakított, és az elévülés azok jogerős befejezése után újra indult. Amennyiben valaki talált volna a felszámolási eljáráson kívül, vagy azon túl egy másik kártérítésre alapot biztosító lehetőséget, az keresse meg azt a jogi vagy magán személyt, akivel szemben a kártérítési igényét be kívánja jelenteni. Természetesen keresse meg azt a megalapozott közbülső eljárást a nagy per és a felszámolási eljárási eljáráson kívül, amely szerinte az elkévülést megszakította.
Kedves Márton! Hogy végre tiszta legyen a kép, én az elévülés kapcsán soha nem hivatkoztam, erre a cégbíróság brutális jogsértéseit, vétkes mulasztásait kibuktató BH. 2OOO. 5OO-ra! Én, csakis a PM 2OO8-ban írt válaszára hivatkoztam! Mindenkinek érdemes elolvasnia! Pénzügyminisztérium - Jogi és Igazgatási Főosztály A Pénzügyminiszter úrhoz címzett levelében- mint a BAUMAG Szövetkezet "fa" hitelezője - .X. Ft összegre vonatkozó kártérítési igényt jelentett be. A levelében megjelölt jogcímen és összeggel a Magyar Állam nem tartozik, " az igazságszolgáltatás és a tisztességes piaci verseny szabályainak "BETARTÁSÁRA" létrehozott állami szervek" esetleges KÁROKOZÓ magatartásáért nem köteles helytállni. Mivel a Magyar Állam a befektetési szövetkezetek károsultjait ért esetleges veszteségeket nem köteles megtéríteni, ezért tájékoztatjuk, hogy a KÁRTÉRÍTÉSI IGÉNYEK BEJELENTÉSE- JOGVISZONY HIÁNYÁBAN- NEM SZAKÍT MEG SEMMILYEN, Ön által FELTÉTELEZETT ELÉVÜLÉST! Budapest, 2OO8. október 23. dr. Török Rozália- főosztályvezető Mivel egy időben több kártérítési igény lett bejelentve, amikre a jogászi válasz is ez volt, ugyanezt a választ kellett megkapnia a 2OOO károsult kártérítési igényét 2OO8 szeptember 23.-án bejelentő PILIS-INVEST, BAUMAG, DUNA-PROFIT szövetkezet érdekképviseletében eljáró Dr. Ócsai Editnek, Dr. Vetró Lászlónak, és Himer Zsigmond is! Ha meg nincs semmilyen elévülés, akkor ebből az következik, hogy indulhatnak ennyi idő után is "JOGVESZTÉS" nélkül, kártérítési perek a magyar állammal szemben, ami PERNYERTESSÉGGEL végződne! Minden kártérítési igény bejelentésekor ezen törvényi passzusokra is történt hivatkozás! Vagyis, a Ptk. 1959. évi IV. törvény 28.§ (1) Az állam-mint a vagyoni jogviszonyok alanya- jogi személy. Az államot a polgári jogviszonyokban- ha jogszabály ettől nem rendelkezik- az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter képviseli! 327.§ (1) A követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás, a követelés bírósági úton való érvényesítésére, továbbá megegyezéssel való módosítása- ideértve az egyezséget is- végül a tartozásnak a kötelezett részéről való elismerése megszakítja az elévülést. Ennek ellenére, maga Dr. Török Rozália jelentette ki, hogy a kártérítési igények bejelentése- JOGVISZONY hiányában-nem szakít meg semmilyen, károsultak által feltételezett ELÉVÜLÉST! Akkor meg, mi is következik ebből?!
A Fővárosi Törvényszék meghozta a záró végzést, melyet minden hitelezőnek megküld. Amint a záró végzés jogerőre emelkedik a kifizetések megkezdődnek. Ennek idejét nem tudjuk, minden hitelezőnek meg kell kapnia a záró végzést.Sajnos törvény szerint a jogerőt csak abban az esetben hozhatja meg a törvényszék, ha már minden hitelező átvette a végzést és 30 napon belül nem tett kifogást. A jogerőt követően kezdődnek a kifizetések.
Üdvözlettel: Komjáti Mária felszámoló asszisztens Tel.: 37/311-450
Pénzügyminisztérium - Jogi és Igazgatási Főosztály Nincs elévülés, ugyanis A Pénzügyminiszter úrhoz címzett levelében- mint a BAUMAG Szövetkezet "fa" hitelezője - .X. Ft összegre vonatkozó kártérítési igényt jelentett be. A levelében megjelölt jogcímen és összeggel a Magyar Állam nem tartozik, " az igazságszolgáltatás és a tisztességes piaci verseny szabályainak "BETARTÁSÁRA" létrehozott állami szervek" esetleges KÁROKOZÓ magatartásáért nem köteles helytállni. Mivel a Magyar Állam a befektetési szövetkezetek károsultjait ért esetleges veszteségeket nem köteles megtéríteni, ezért tájékoztatjuk, hogy a KÁRTÉRÍTÉSI IGÉNYEK BEJELENTÉSE- JOGVISZONY HIÁNYÁBAN- NEM SZAKÍT MEG SEMMILYEN, Ön által FELTÉTELEZETT ELÉVÜLÉST!
Budapest, 2OO8. október 23. dr. Török Rozália- főosztályvezető
Üzletrésztőke képzésére és szövetkezeti üzletrész juttatására CSAK már működő- CÉGBEJEGYZETT- szövetkezet esetében kerülhet sor! Szövetkezeti üzletrésztőke az alapításkor nem keletkezhet! (BH 2OOO. 5OO.) Na ezt kussolta el a korrupt, megvesztegetett cégbíró még a cégbejegyzési kérelem elbírása alatt, hogy majd a baumag bűnbanda cégbejegyzése lepapírozásra kerüljön, amivel csupáncsak 8 törvényi passzust sértett meg! A cégbírónak álcázott dr. Gál Ilona közvetve több száz ember haláláért is felelős, és ezután még te kelsz védelmére ennek a jogi bűnözőnek! Majd el felejtem, milyen (cég)bíró az, aki a magyar költségvetésnek több száz millió Ft kárt okoz(ott)? Szeretnék segíteni valamennyi kifosztottnak, mert ami a baumag ügyben eddig zajlott, az maga volt a tragédia!
A végkielégítés mint jogi eljárás nem azonos azzal, hogy elvárnánk végre, hogy a felszámoló küldje meg részünkre a nekünk járó pénzösszeget végleges kielégítésünkként. Tudod Te is hogy erről van szó.
A továbbiakban nem kívánok részt venni a károsultakkal történő felesleges /provokatív, heccelő/ szócsatákban, melyek nem viszik előbbre igényünk teljesülését. Ehelyett jogi tudásoddal, intellektuális képességeddel Te is inkább az ügyünk intézésében részt vevők /írásos, személyes vagy más módon történő/ megkereséseddel segítenéd elő végre kárpótlásunk mielőbbi, végleges kielégítését.
Én nem azért másoltam be a Kúria-i határozatot, mert tudok másolni, hanem mert kibuktatás hónapok óta hivatkozott rá, de sokszori kérésem ellenére nem tette közzé a hivatkozási alapját. Te most végre pótoltad, én pedig kibuktatás szirénhangjai cáfolataként úgy gondoltam, mindenki tudja meg végre, milyen megalapozatlanul hivatkozott kibuktatás. Ha pedig bárki elolvasta a közzétett határozatot, abból kiderül, hogy a kibuktatás által folyamatosan hivatkozott ítélet az elektromos szolgáltatóra vonatkozó speciális jogszabályok figyelembe vétele és a jogalap nélküli gazdagodást illető elévülési idők eltérő megítéléséről és alkalmazási lehetőségeiről szól.
Hát a károsultakat is áramütésként érte a BAUMAG csődbejelentése, de az azért mégsem azonos azzal, mintha vezetéken futó árammal hozott volna bennünket életveszélyes helyhetbe a BAUMAG, és még az áram díját is nekünk kellene fizetnünk az elévülhetetlenség miatt mai árakon.
Arról megint nincs semmi fogalmam, hogy milyen végkielégítésről és kinek a terhére álmodozol?
Egyébként pedig Te írtad kb. egy hete, hogy " A jogszabályok követésével én már nem foglalkozok. Most praktizáló ügyvédhez kell fordulni, hogy erre az esetre mit tanácsol."
Én pedig azt javasolom minden érintettnek, hogy térítéses ügyvédhez ne forduljanak, mert a BAUMAG és a számtalan károsult közötti -egyébként valóban teljesen jogszerűtlen- pénzügyi tranzakciók miatt a jogi értelemben már majdnem teljesen befejezett felszámolási eljáráson túl semmilyen más jogorvoslatra, illetőleg új eljárásra nincs jogalap, az időmúlás miatt pedig lehetőség sem!
Hosszú idő után végre megküldtétek annak a Kuria-i jogegységi határozatnak az elérhetősét, amelyre a téves következtetésiteket alapozzátok! Íme a DÖNTÉS:
"33. I. Az elévülés joghatása nem szerződésen alapul, ezért az elévülésre nem a felek közti jogviszony keletkezésekor hatályban volt jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni [...]
I. Az elévülés joghatása nem szerződésen alapul, ezért az elévülésre nem a felek közti jogviszony keletkezésekor hatályban volt jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni, hanem az igény keletkezésekor hatályos rendelkezések irányadók. II. A villamosenergia-vásárlási szerződésből eredő polgári jogi igényekre vonatkozó speciális elévülési időt a jogalap nélküli gazdagodás visszatérítése iránti igényre nem lehet alkalmazni, mert az önálló kötelmen és nem szerződésen alapuló alanyi jog érvényesítését jelenti [1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 324. §, 361. §; 2007. évi LXXXVI. törvény (VET) 62. § (8) bek., 63. § (3) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A perrel érintett településen 2010 februárjában korszerűsítés következtében 26,016 kW teljesítményről 9,216 kW teljesítményre csökkent a közvilágítási lámpatestek fogyasztása. A közvilágítási fogyasztási helyekre a felhasználó felperes és a kereskedő Áramszolgáltató Nyrt. között 2010. december 20-án teljes ellátás alapú, profil elszámolású villamosenergia-vásárlási szerződés jött létre. A szerződésben a felek abban is megállapodtak, hogy a kereskedő átvállalja a felperes hálózathasználati szerződése alapján fennálló általános rendszerhasználati díjfizetési kötelezettségét és a teljesített díjakat havonta a kereskedelmi szerződés alapján fizetendő díjakkal egy számlában érvényesíti. [2] A számlázási nyilvántartásban nem állították át a lámpatestek fogyasztását, így a közvilágítás számlázása 2019. év végéig 26,016 kW teljesítményérték alapján történt. A felperes 2020. január 6-án értesítette a villamos energia kereskedelmi engedélyes Energiakereskedő Kft.-t, hogy a közvilágítás körében megkötött szerződéses jogviszonyban téves adatok alapján történt a számlázás. A Kft. ezt követően 36 hónapra számlahelyesbítést végzett és 9 471 925 forintot megtérített a felperesnek. [3] A felperes és az Energiakereskedő Kft., valamint a villamos energia elosztói engedélyes Hálózati Kft. között fogyasztóvédelmi eljárás volt folyamatban. A Fogyasztóvédelmi Hivatal megállapította, hogy a teljesítmény csökkenés nyilvántartásba vételének és ennek megfelelő számlázási adatok továbbításának elmaradása nem róható a Hálózati Kft. terhére. A Hálózati Kft. és az Energiakereskedő Kft. a villamosenergiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: VET) 60. § (3) bekezdése és 63. § (3) bekezdése szerinti elévülési idő figyelembevételével jogszerűen határozta meg a számlakorrekcióval érintett elszámolási időszakot 2017. június 1. és 2019. november 30. közötti időszakra. [4] Az Energiakereskedő Kft. 2022. szeptember 30. napjával beolvadással megszűnt, jogutódja az alperes.
A kereset és az azzal kapcsolatos védekezés [5] A felperes jogalap nélküli gazdagodás címén 8 709 877 forint megfizetése iránt keresetet terjesztett elő. Előadta, hogy 1 819 259 forintra azért tart igényt, mert az alperes jogelődje a VET szerinti hároméves elévülési időt megtartva 36 hónap helyett csak 30 hónapra térítette vissza a jogosulatlanul beszedett díjat. A további 24 hónapra jogosulatlanul beszedett 6 890 618 forint visszatérítését a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:22. § (1) bekezdése szerinti ötéves elévülési idő alkalmazásával követelte. [6] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Vitatta a kereset jogalapját, valamint arra hivatkozott, hogy a felperes követelése elévült, mivel az igény megnyílásakor két év volt a VET-ben szabályozott elévülési idő.
Az első- és a másodfokú ítélet [7] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. A jogvitát a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.) rendelkezései alapján bírálta el. A BH 1997.483. számú eseti döntésre utalással rámutatott, hogy a jogalap nélküli gazdagodás szabályai csak akkor alkalmazhatók, ha a jogvita a felek jogviszonyára irányadó speciális szabályok alapján nem bírálható el. A jelen esetben a peres felek között szerződéses jogviszony állt fenn. A Ptk.-ban szabályozott általános ötéves elévülési idő nem alkalmazható, mert a VET 63. §-ának 2018. december 18-án hatályos (3) bekezdése szerint a villamosenergia-kereskedő és felhasználó közötti energiavásárlási szerződésből eredő polgári jogi igények két év alatt évülnek el. A speciális elévülési idő figyelembevételével a felperes nem igényelhet további visszafizetést. [8] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével megváltoztatta az elsőfokú ítéletet és helyt adott a keresetnek. [9] Indokolása szerint a feltárt tényállás alapján megállapítható volt, hogy tipikusan tartozatlan fizetés történt, amelyre függetlenül attól, hogy a felek között szerződés jött létre, a jogalap nélküli gazdagodás szabályai az irányadók. A felek szerződése egyértelműen tartalmazza, hogy a felperes fizetési kötelezettsége 9,216 kW teljesítmény után áll fenn, tíz éven keresztül azonban 26,016 kW teljesítmény után fizette meg a tévesen kiállított számlák alapján az áramdíjat. A BH 1997.483. számú eseti döntés nem zárja ki a jogalap nélküli gazdagodás szabályainak alkalmazását a szerződéses jogviszonyokban, csupán arra mutat rá, hogy e másodlagos (szubszidiárius) szabály alkalmazására csak akkor kerülhet sor, ha a jogvita a felek jogviszonyára irányadó speciális előírások alapján nem bírálható el. A Kúria Pfv.IX.20.324/2007/5. számú határozatában foglaltakra is figyelemmel megállapítható volt, hogy az alperes jogelődje jogalap nélkül gazdagodott a felperes terhére, nem szolgáltatta azt a mennyiségű áramot, amelynek a díját megkapta. [10] A másodfokú bíróság álláspontja szerint a felperes által érvényesített követelés elévülésére az általános ötéves elévülési időt kell alkalmazni. A VET 63. § (3) bekezdésében szabályozott speciális elévülési idő azért nem irányadó, mert nem volt hatályban a felek szerződésének létrejöttekor. Az elsőfokú bíróság nem adta indokát annak, miért a 2018 decemberében hatályos VET szerinti elévülési időt vette figyelembe. Az alperes álláspontjával szemben nem az igény keletkezése kori, hanem a jogviszony keletkezésekor hatályban volt jogszabályi rendelkezések az irányadók. A VET 2011. október 1-jétől szabályoz speciális elévülési időt a villamosenergia-vásárlási szerződéseknél. A per tárgyát képező szerződés azonban 2010. december 20-án jött létre, ezért a régi Ptk.-ban szabályozott ötéves elévülési idő vonatkozik rá. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 15. § (1) bekezdéséből, 33. § (1) bekezdéséből következően a VET 2011. október 1. napjától hatályos 63. § (3) bekezdése szerinti elévülési időt a 2011. október 1. után keletkezett jogviszonyokra lehet csak alkalmazni. A VET 2010. december 20-án hatályban volt 62. § (8) bekezdése a villamosenergia-vásárlási szerződésre a Ptk. szabályait rendelte alkalmazni. Speciális rendelkezés hiányában tehát a jelen esetben a Ptk. szerinti elévülési időt kellett figyelembe venni. A felperes ezért a hibás számlázás észlelését megelőző öt évre megalapozottan érvényesítette az alperessel szemben jogalap nélküli gazdagodás címén az általa megfizetett áramdíj visszakövetelésével kapcsolatos igényét
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [11] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítéletet helybenhagyó határozat hozatalát kérte. [12] Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a régi Ptk. 205. § (1), (2) bekezdését, 216. §-át, a 324. § (1) bekezdését, a 325. § (1) bekezdését, a 326. § (1) bekezdését, a 361. § (1) bekezdését, a VET 63. § (3) bekezdését, a 177. § (4) bekezdését, valamint a Jat. 15. § (1) bekezdését, valamint a (2) bekezdés a), b) pontját. [13] Előadta, hogy a 2010. decemberi villamosenergia-vásárlási szerződés egy év határozott időre jött létre. A szerződés 2. pontja tartalmazza: ha a felek a szerződés lejártát megelőző legalább harminc nappal írásban nem jelzik a másik fél felé, hogy nem kívánják meghosszabbítani, úgy a szerződés hatálya a tárgyév fordulónapján egy évvel automatikusan meghosszabbodik. Ez alapján a felek közötti szerződés évenkénti meghosszabbítással 2019. december 31-ig hatályban volt. [14] A régi Ptk. 361. § (1) bekezdésének megsértésével kapcsolatban rámutatott: a jelen esetben a túlfizetés kapcsán szerződéses jogvita áll fenn. A felperes közel tíz éven keresztül 26,016 kW teljesítmény után fizette meg a tévesen kiállított számlák alapján az áramdíjat, amelyet a felek a jogszabályoknak megfelelően számlakorrekció útján rendeztek. A BH 1997.483. számú és a BH 2010.333. számú eseti döntések kimondják, hogy a jogalap nélküli gazdagodás szabályainak alkalmazására csak akkor kerülhet sor, ha a jogvita a felek jogviszonyára irányadó speciális előírások alapján nem bírálható el, továbbá csak annyiban, amennyiben a vagyoneltolódásra a szerződéses jogviszony nem adott jogalapot és az indokolatlanul előállott gazdagodás a szerződésszegés szabályai alapján nem orvosolható. Márpedig a jelen esetben a szerződéses szabályok [főként a szerződés részét képező általános szerződési feltételek (a továbbiakban: ÁSZF) 7. pontja] és a jogszabályi keretek között is lehetőség volt elszámolásra, a számlázásra és díjfizetésre vonatkozó szabályok alkalmazásával a túlfizetés rendezésére is. Mivel a túlfizetés elszámolása és a számlák helyesbítése a szerződés keretén belül megvalósítható volt, a jogalap nélküli gazdagodás szabályai elsősorban nem alkalmazhatók, másodsorban az alkalmazásuk szükségtelen. A klasszikus túlfizetések jogalap nélküli gazdagodásként történő értelmezése és alkalmazása a speciális iparági szabályok alóli olyan szükségtelen kimentést tenne lehetővé, amely a VET megalkotásakor nem volt cél. A Kúria Pfv.IX.20.324/2007/5. számú határozatának téves értelmezése vezetett oda, hogy a másodfokú bíróság a túlfizetést a szerződés kereteit meghaladó vagyoni szolgáltatás-ellenszolgáltatás körében értelmezte. [15] Az alperes a régi Ptk. 205. §-a, 216. §-a, a 324. § (1) bekezdése, a 326. § (1) bekezdése sérelmével kapcsolatban kiemelte, hogy az elévülés nem a szerződéskötéskor, hanem akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé vált. A felperes perben érvényesített követelései a 2015. és 2016. években a havi számlafizetésekre figyelemmel havonta váltak esedékessé. A másodfokú bíróság jogsértő jogértelmezéssel kötötte az esedékesség időpontját a szerződéskötés időpontjához és az akkor hatályban lévő jogszabályokhoz, amely az éves újrakötésekre és az elévülés jogi természetére figyelemmel a Jat. 15. §-ára hivatkozással sem helytálló. [16] Az alperes rámutatott, hogy amennyiben az elévülés jogszabályon alapul, úgy az a régi Ptk. 205. § (2) bekezdése alapján akként válik a felek szerződésének részévé, hogy abban nem kell megállapodniuk. A szerződés meghosszabbításai alkalmával a régi Ptk. 205. § (2) bekezdésére, a 216. § (2) bekezdésére figyelemmel az időközi jogszabályváltozások által kötelezően szabályozott és rendezett elévüléssel kapcsolatos előírások automatikusan a meghosszabbított (így lényegében évente újrakötött) szerződés részévé váltak. A másodfokú bíróság azzal, hogy figyelmen kívül hagyta az éves meghosszabbításokat és újrakötéseket, valamint azzal, hogy nem az igény, hanem a jogviszony keletkezésekor hatályban volt jogszabályi rendelkezéseket alkalmazta, megsértette az elévülés szabályait. A követelés esedékessé válásának időpontjában a régi Ptk. 205. § (2) bekezdése és a VET 177. § (4) bekezdése alapján a perbeli elévülésre a VET 63. § (5) [helyesen: (3)] bekezdésének rendelkezései az irányadók. Ezt a gyakorlatot erősítette meg többek között a Kúria EBH2003. 953. számon közzétett határozata. [18] A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A Kúria döntése és jogi indokai [19] A Pp. 413. § (1) bekezdése és a Pp. 423. § (1) bekezdése alapján a Kúria a jogerős határozatot a felülvizsgálati kérelemben megjelölt megsértett jogszabályhely, az ott előadott jogszabálysértés, valamint a kérelem jogi indokai által meghatározott keretek között vizsgálhatja felül. [20] A felülvizsgálat a fellebbezés alapján meghozott jogerős ítélet jogkérdésben állított hibájának az orvoslására szolgáló rendkívüli perorvoslat. A Kúria következetes gyakorlata szerint a jogerős ítélet csak olyan kérdésben, olyan jogi állásponttal összefüggésben támadható felülvizsgálati kérelemmel, amely az első- és a másodfokú eljárásnak is tárgya volt (BH 1995.163.; BH 1996.372.; Kúria Pfv.V.20.797/2016/11., megjelent: BH 2017.232.). A felülvizsgálati kérelmet nem lehet olyan körülményre alapítani, amelyre a fél az első- és a másodfokú eljárás során nem hivatkozott (EBH 2002.653.). [21] Az alperes a per korábbi szakaszában nem tett tényállítást és nem alapított anyagi jogi kifogást a villamosenergia-vásárlási szerződés újrakötésére, a felülvizsgálati kérelmében viszont a régi Ptk. 205. § (1), (2) bekezdése, 216. §-a, a Jat. 15. § (1) bekezdése, (2) bekezdés a), b) pontja megsértését ezzel kapcsolatban állította. A hivatkozott jogszabálysértéseket az előbbiekben kifejtettek miatt a Kúria érdemben nem vizsgálhatta. [23] Az alperes a rendkívüli perorvoslatát megalapozó jogszabálysértést abban határozta meg, hogy a másodfokú bíróság a jogalap nélküli gazdagodás szabályait alkalmazta a felek túlfizetés rendezésére alkalmas szerződéses jogviszonyára, és a VET-ben szabályozott speciális elévülési idő helyett a Ptk.-ban szabályozott elévülési időt vette irányadónak a felperes igényérvényesítésére. [24] A szerződéses partner rovására előállott gazdagodást a jogalap nélküli gazdagodás szabályainak alkalmazásával akkor lehet rendezni, ha a vagyoneltolódásra a szerződéses jogviszony nem ad jogalapot, illetve a szerződésszegés szabályai alapján sem orvosolható az igazolatlanul előállt gazdagodás (Legfelsőbb Bíróság Pfv.IV.20.403/1996/4., megjelent: BH 1997.483.; Kúria Pfv.V.21.682/2018/8.). Az alperes az eljárás korábbi szakaszaiban nem hivatkozott arra, hogy a gazdagodás a felek szerződése alapján orvosolható. Nem tárta fel a villamosenergia-vásárlási szerződés erre vonatkozó szabályait. A jogalap nélküli gazdagodáson alapuló igényérvényesítést azért vitatta, mert van szerződéses jogviszony a felek között az elszámolással érintett villamos energia díjra kiterjedően. A felülvizsgálati kérelemben hívta fel először az ÁSZF 7. pontját, de még itt sem jelölte meg azokat a konkrét szerződéses rendelkezéseket, amelyek a jelen esetre jogokat és kötelezettségeket határoznak meg a túlszámlázás elszámolására. [25] Az alperesnek a Pp. 199. § (2) bekezdés b) pont bc) alpontja alapján már az ellenkérelemben elő kellett adnia a védekezését – ideértve az anyagi jogi kifogást is – megalapozó tényeket és az azokat alátámasztó és rendelkezésre álló bizonyítékokat, illetve bizonyítási indítványokat. Arra utaló tényeket, bizonyítékokat nem adott elő, hogy a felek között a túlfizetés kapcsán szerződéses jogvita áll fenn, és hogy ez alapján az esetleges szerződésszegés miként orvosolható: a villamosenergia vásárlási szerződés milyen rendelkezésekkel teszi lehetővé a túlfizetés rendezését. A szerződéses jogviszony fennállására történt hivatkozása önmagában nem zárta ki, hogy az irányadó tényállás alapján a másodfokú bíróság a jogalap nélküli gazdagodás szabályait alkalmazza. A jogerős ítélet a rendelkezésre álló peradatokra tekintettel nem sérti a régi Ptk. 361. § (1) bekezdését, a felülvizsgálati kérelemben először hivatkozott tényeket pedig a Kúria nem vehette figyelembe. [26] A VET 63. § (3) bekezdésében meghatározott elévülési idő a villamosenergia-vásárlási szerződésből eredő polgári jogi igények elévülésére vonatkozik. A felperes elbírálandó igénye viszont a jogalap nélküli gazdagodás (rég Ptk. 361. §) szabályain alapul. A jogalap nélküli gazdagodás visszatérítése iránti igény nem szerződésből eredő igény, mivel nem szerződésen alapuló alanyi jog érvényesítését jelenti. A másodfokú bíróság ezért nem követett el jogszabálysértést, amikor nem a VET hivatkozott rendelkezésében megállapított elévülési időt alkalmazta a jogalap nélküli gazdagodásból mint önálló kötelemből eredő perbeli igény érvényesítésére. [27] A VET 62. § (8) bekezdése akként rendelkezik, hogy a villamosenergia-vásárlási szerződésre – amennyiben a VET és a termékfelelősségre vonatkozó külön törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz – a Ptk. rendelkezései irányadók. Az elévülés joghatása nem a felek szerződésén alapul, ezért téves a másodfokú bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy az elévülésre a felek közötti jogviszony keletkezésekor hatályban volt jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni. Az elévülés az időmúlás anyagi jogi joghatása, amit az igény keletkezésekor hatályos jogszabályok határoznak meg. A jogalap nélküli gazdagodásra a régi Ptk. 324. §-a az elévülési időt öt évben állapítja meg. A régi Ptk. 326. § (1) bekezdése alapján pedig az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé vált. A másodfokú bíróság e jogszabályi rendelkezések alkalmazásával azt helytállóan állapította meg, hogy a felperes követelése nem évült el. [28] A Kúria mindezekre tekintettel a jogerős ítéletet a Pp. 424. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Gfv.I.30.124/2023/7.)"
1./ Már nagyon régen tanultam, és különösen régen gyakoroltam a jogot, de azt udom, hogy miután nálunk nincs peredens-értékű joggyakorlás, egy Legf.Bír, vagy Kúria-i határozast rendelkezései csak az esetben alkalmazhatók más jogesetekre, ha a két jogeset jogi tárgya és a felperes követeléási jogosultsága megegyezik. Itt még csak nyomokban sem lelek hasonlóságot az áramszolgáltató és a BAUMAG magatartása között!
2./ A fentieken túlmenően a jogegységi határozat I. pontjában megfogalmazott szövegből megdöntve és aláhúzva kiemeltem, hogy : hanem az igény keletkezésekor hatályos rendelkezések irányadók. -Nos, itt nem kívánok jogászkodni a jogot szorgalmasan tanulgató személyekkel, és különösen kibuktatással, de tudni illenék, hogy a BAUMAG ügyben a Magyar Állam és a károsultak között semmilyen jogi kapcsolatfelvételre, különösen pénzügyi szerződéses jogviszonyra nem került sor! És miután vitathatatlan, hogy a BAUMAG kezdettől fgolgva jogellenesen tevékenykedett, azért a károsultak által befizetett bármekkora összeg visszatérítésére, visszaigénylésére a jogi lehetőség a befizetés napján egyidejűleg megnyílt, és az az akkori jogszabályok szerinti idő után el is évült.
3./ Érdekes lenne az is, hogy egy esetleges perindítás után a Magyar Állam felelősségét milyen magatartásban nevesítené a felperes, és azt a magatartást miként hozná kapcsolatba a felperes által kötött szerződéssel. Az az állami magatartás kellő jog alapot biztosítana-e az Állam felelősségének megállapítására?
Ezt követően az okoskodó és kellő felkészültséggel nem rerndelkező jogászkodókkal itt nem is kívánok semmilyen további eszmecserét folytatni.
