Azt gondolod, gyávának titulálnak? Lehet, de az is lehet, hogy közbejött valami, amitöl ráébred az ember, hogy változtatni kell! És valoban van olyan, hogy hibát követünk el nagy hibát. És akkor csak reménykedni lehet, hogy még helyrehozhato talán.. Mert hibázni lehet, mert tévedhetünk, velem már elöfordult.. :(
És ha a cél már nem elérhetö, mit kitüztem, megszakad a láncolat, pedig ez nem egy kirivo eset.. Veled sohasem fordult elö, hogy nem érted el a célt mit kitüztél??
ezért nem az út a lényeg, azon lehet szenvedni, kavicsokon futni, pocsolyákon átgázolni...
a lényeg a cél, ami nem változhat...nem változhat addig mig azt amit kitűztél magad elé el nem érted...akkor kereshetsz újakat....aki közben keresi az újat, senki nem lesz.
és még valami, ha észrevszeik rajtad, hogy kihagysz vagy ki akarsz hagyni egy célt, csak mert egy szakadék elé érsz, nos akkor elveszted a megbecsülést.
(a sziklás hegységben van egy szokás: mikor egy hasadékhoz érnek, elindulnak egy nagy fa felé, ami a szakadék szélén áll, aztán a fát kidöntik...ügyesen, és átmennek a túloldalra. de nem kerülik meg, és nem fordulnak vissza.)
Tudod alter jelenleg annyira összehabarodott az életem, hogy az uttal is beérném, ha látnám..semmi nem ott van ahol volt, semmi nem ugy van ahogy volt, semmi nincs ami volt.. Nekem ez a legnagyobb kihivás, mi rámszakadt..
....nem tom, mi van veled, ezeken már túl voltál
(1)mi az...oda nehéz, vissza könnyü...mi az hogy vissza? miért?
(2) nem az utat kell nézni, hanem a célt....de eddig ezt is igy kezelted...khm....mi van?(az utolsó pillanatig)
remélem, amit nurradin írt....az a mondat nem a te
szüleményed...mert a privát célokhoz....egy, csak egy út vezet ....mert ugye az ok-okság törvénye...
vagy:ugyanabba a folyóba kétszer nem léphetsz
vagy:minden út nem rómába vezet, ugyi?
Hasonlit egy kicsit ahhoz a megfigyeléshez, hohy ha egy idegen uton keresünk meg valamit sokkal tovább tart az ut, mint visszafelé!
Ugy is mondhatnám: ha minden idegszálunkkal az utra kell figyelnünk lassul az idö, ha ismert pályán megyünk, gyorsabb az elöbbihez képest az idö..
TAlán érthetö voltam, ha nem, ugy ezt a mondatot felejtsétek el.. :-)
Mindig az aktuális, ami előttünk van. Leküzdve, utólag már gyerekjátéknak tűnik, és meglehet a következő, amely elé oly nagy várakozással, félelemmel, netán rettegéssel tekintünk nem volt akkora, mint amit játszva oldottunk meg nem is oly rég..
Minden relatív, az emberi lélek aztán abszolute..
A kötözködés? Ugyan! Hanem találni még egy jó kis kötözködős topikot. Az a nagy kihívás! Bár most kipróbálnék már valami újat is. Az, hogy a vallásos hit elmebetegség, mert logikusan és empirikusan nem igazolható dolgokról való krónikus meggyőződés, ez most már egy kicsit fárasztó. Rápihenésképpen jöhetne valami... nincs is konkrét ötletem. Tudsz valamit ajánlani?
A legnagyobb kihívás: találni még egy topikot, ahol kötözködnek egymással az emberek, és én is beszállhatok. Nem tudtok ajánlani valamit? Akár a valfilin kívül... A legjobban a vallás versus nem-vallás veszekedéseket kedvelem, de csak az olyanokat, amikhez nem kell tudni semmit, csak filozofálni kell a nagy semmi talajáról. Az evolúció-teremtés dolgot például azért nem szeretem, mert ismerni kéne a bibliát, meg a tudományt, meg ilyenek... Vannak-e kísértetek, vagy van-e természetfeletti, meg ilyenek...