Keresés

Ezt így értem, de nem ok nélkül nem terjedt el.

Nézz élő adatokat, érdekesek. szennyvízhő néven rákeresve találsz érdekességeket.

Pl: Szennyvíz hőmérséklet 15°C

És ott még .... Na mindegy. Az is csak látszólag/részben jó, nem egyszerű technika.

Ahogy Kiggyo írja, nem éri meg.

Fagypont alatt az újak, amik gőz befecskendezéssel mennek, alig romlik a hatásfokuk.

A -20 fok az ország java részén talán pár óra, de inkább 10 évente....

12 fokos vizet csak akkor tudsz korlátlanul/ éveken át kiszedni, ha elég sok kutat fúrsz vagy nyáron visszatáplálsz.

És akkor még a homokkal is meggyűlhet a bajod.

Pesten, Angyalföldön panelház mellé fúrtak kutakat, évente csökken a lakások hőfoka, fűteni kell klímákat feltetetni..

Szégyen.

De Te tudod, csak ha nem jön be, úgy is levegős lesz a vége. Csak akkor már japánt tetess. Az legalább jó, és csendes.

Olvass vissza sokat, meglátod mik a tapasztalatok.

Eljárt felette az idő egyszerűen.

Az inverteres levegő-víz hőszivattyúk 3 feletti szezonális COP-al rendelkeznek, azaz az egész év átlagában legalább 3x annyi hőt termel mint amennyi villanyt fogyaszt.

Amikor egyszer-egyszer ez alatt van kit érdekel, majd behozza máshol.

Olyan enyhék a telek hogy alig van fagypont alatti átlaghőmérsékletes nap.

A vizesnél szívsz a szivattyúval, elkopik, főleg ha homokos a kút.

A kút sem örök élet, egy vagyon fúrni, és sok energia a visszasajtolás.

A talajkollektoros ezeket részben kiküszöböli, de jó eséllyel a beruházás nem térül meg soha.

Olyan változatról is olvastam, hogy kettő egyszerű talajvízkutat kell ásni, és egyikből átszívni a másikba a vizet, miközben a hőt kivesszük belőle. 

Ez nem jobb, mint levegőből venni a hőt?

De az a víz nem jön fel magától. A szivattyú meg szintén áramot fogyaszt.

Plusz lukat is kell fúrni, az is milliós tétel.

Nem, hőszivattyús cégtől.

Azért nem tetszik a levegős hőszivattyú, mert fagypont alatt rohamosan romlik a jósági tényezője. 

Miközben a Földben ott van a 12 fokos víz, amiből gazdaságosabb kivenni a hőt, mint a 0 és mínusz 20 fok közötti levegőből. 

A Földben a víz akkor is 12 fokos, ha a levegő mínusz 20 fokos. 

Nem így van?

Ilyesmi cégtől kértél?

https://geofutes.hu/geotermia/

Látatlanban ki mondaná neked meg, hogy mennyi a sallangja?

Biztos hogy (feneketlen) kútba akarod a pénzt szórni?

Miért nem jó  levegős hőszivattyú?

Kértem árajánlatot.

Az űrlapon szerepelt az a kérdés, hogy van-e kutam.

Bejelöltem, hogy nincs.

De az árajánlatban szó sem volt a kútról. 

Azt tapasztaltam, hogy csak a saját hőszivattyús készülékeiket akarják eladni, de a járulékos költségekről nem akarnak beszélni.

Így sokkal kisebbre jön ki a megtérülési idő, és szebben néz ki az ajánlat. 

Ne legyél szívbajos, kérjél cégektől árajánlatot....legrosszabb esetben az ájulás után magadhoz térve elengeded a témát.:))

Arról van-e valakinek adata, hogy ha mélyebb kútból származik a hő, akkor egy mély kút létesítésének a költsége mennyi lehet?

Milyen mélyre kell lefúrni, milyen átmérővel?

Mennyi lehet ennek a költsége?

Akkor az előbbinél még marad 40% amivel valóban érdemes lehet foglalkozni.

Nincs infó róla, -20 fokig van általában adat.

Keresgess skandináv nyelvterületen.

Tudnál ilyen táblázatot betenni, mert én nem találtam egyik gyártónál sem.

Köszönöm. 

És mondjuk mínusz 30-ban mennyi lehet?

Táblázatban minden gyártó megadja!

A mi éghajlatunkon kb kettes jósági tényezőig mennek le a hőszivattyúk, a -15 fokban. Persze függ a levegő páratartalmától is az érték.

Lenne egy kérdésem. Tudsz-e olyanról diagramról, amely megmutatja, hogy hogyan alakul egy külső levegőből vett hővel dolgozó hőszivattyú jósági tényezője a külső hőmérséklet függvényében. 

Úgy gondolom, hogy minél hidegebb van odakinn, annál több a villamos energia fogyasztása a hőszivattyúnak. Van-e olyan alsó határhőmérséklet, amelynél már több a hőszivattyú villamos energia fogyasztása, mintha ugyanekkora hőt villanyradiátorral állítanánk elő?

Nem tudom, hogy érthető-e a kérdésem. 

A keresztáramúak 60 % körüli hatékonysággal cserélik a levegőt, az ellenáramúak elmehetnek 80 % környékére.

Számomra újdonság, de a Stiebel Eltron kínál egy ilyen egyesített gépet. Szellőzés+fűtés+vízmelegítés

https://www.stiebel-eltron.hu/hu/termekek-es-megoldasok/megujulo_energia/hoszivattyu/levego-viz_hoszivattyu/lwz-cs-premium/lwz-8-cs-premium.html

Nem ismerem a hővisszanyerős szellőzőket, marad annyi hőenergia a szellőző után a levegőben amivel még érdemes foglalkozni?

A szellőző hőcserélő kifúvott maradékhőjét is hasznosítaná?

Nem látom az előnyét a most használt megoldásokhoz képest és nekem nagynak is tűnik (1.8x1.8x0.7m)

Europa több évtizedes lemaradás után megpróbálja USA-t utolérni. Az ISH 2023 ezévi kiállításán egy német cég bemutatta amit kerestem https://www.youtube.com/watch?v=d_MFjNjMMbk

8 perc 50 másodpercnél látható a házba telepítendő levegő-víz, melegvizet is előállító hőszivattyu. Kicsi, csak az ára is kicsi legyen. Olyan magyar pénztárcához mért lenne jó.

A bázisállomásokra gondolhatott, szektorsugárzókkal díszítve.

A hozzájuk opcionálisan tatrozó parabolaantennákkal.

Esetleg a középhullámon működő félhullámhosszú műsorszóró adóantennák.

Akkor milyen antennák a soktonnás szerkezetek? Tanulnom lell.

A rádiócsillagászatban használt antennák, meg néhány katonai radar antenna lehet ilyen monstrum.

Maga az antenna a fehér doboz az árbócon.

A vezérlője a konténerben van.

Akkor milyen antennák a soktonnás szerkezetek? Tanulnom lell.

"A Gsm antenna valahogy nem több tonnás, sőt. Simán kézben cipelhető. Volt a kezemben."

Én a mobilomban hordom.