Megint sikerült kikerülnöd az összes kérdést egy össze-vissza fecsegéssel, és egy nagy adag csúsztatással, de ezt már megszoktuk, az előző rendszerben szocializálódtál, akkoriban ez volt a bevett szokás.
Honnan veszem a bátorságot? Te honnan veszed magadnak a bátorságot és a jogot hogy bárkit is rendszeresen kioktass természetvédelemből? Meg úgy egyáltalán bármiből?
Szürkézés 92 éve? Érdekes a legutóbbi évekig szinte sehol nem volt látható ez a fajta károkozás, csak mostanában. Mivel rendszeresen járom a kéktúra régi útvonalait így tanúsíthatom hogy a régi jelzések SEHOL nem voltak lefestve szürkére, még a megszüntetett utakon sem, egészen a legutóbbi időkig!
"...Honnan veszed, hogy a szürkézésre és az információs lapokra nincs szükség..."
Onnan hogy az egész katyvaszra amit pénzért létrehoztatok a Bükkben nem volt szükség!
Mindez csak azt eredményezi hogy a kirándulók többsége simán eltéved, és nem érti hogy ami évtizedekig úgy volt ahogy az miért nem volt jó, és nincs olyan túrám hogy ne kelljen útbaigazítani legalább 2-3 túrázót, vagy kisebb csoportot.
"...De épp itt az ideje, hogy ezt a vég nélküli vitát itt lezárjuk. Ez a topik a Bükkről és nem rólad, nem rólam kell, hogy szóljon. A Bükköt pedig járnunk és védenünk kell. Itt ezeknek a témáknak van helye..."
Ez így van. De még ezt sem sikerült úgy megfogalmaznod hogy elfogadható legyen, mert még itt is utasítgatsz. Hát éppen ez a gond.
"Figyelj, szerintem fejezzük ezt itt be, nem ide való, ha erre jársz üljünk be egy kávéra valahova és beszéljük meg személyesen inkább"
Ugye mennyivel másabb? Na ez az amit még neked nagyon meg kéne tanulnod.
Az aszfaltúttól nyugatra és keletre, illetve a Harica-völgy alsó szakaszán vezető makadámtól keletre eső rész teli van velük.
A Mész-patak szurdoka igazából a régi szekérút, amit elfoglalt a patak. Pár éve kitakarították, előtte kiábrándítóan szemetes volt. Amikor van csapadék, sokkal látványosabb, mint szárazon.
A Hór közútkezelős út, bár ezt nem nagyon reklámozzák.
Hollóstól Tebéig szabadon járható mindkét irányban, tábla figyelmeztet, hogy csak saját felelősségre, de ennyi.
Tebe-Répás közt Tebe felől szabad menni, Répás felől elvileg kell engedély, gyakorlatban nem nézik. Gondolom nem akarják, hogy szembe forgalom legyen fogalmatlan szalonautósokkal.
Tebe alatt szintén szabad a pálya egy darabig, bár nem sokkal a Hosszú-völgyi leágazó előtt van egy FVTT tábla, ami érzésem szerint szürke zónássá teszi a közlekedést. Lentről, Zsércnél meg zárt sorompót láttam nemrég a völgytorkolatban, bár lehet, hogy kerülhető.
Egyébként meg lehet kérni a behajtási engedélyt határozott időtartamú érvényességgel, és kb. mindenki megkaphatja. Akkor az alsó szakasz is teljesen szabályosan autózható.
A leírtakhoz ismét csak helyeselni tudok. Sajnálom, ha valami félre csúszott. Én lentebb már lezártnak tekintem ez.
Valóban, maradjunk a Bükk topik adta tapasztalatok, ismeretek és élmények vonalán.
Máris csatlakozom a kedvenc völgyek témájához. Magasan vezet nálam a Csondró. Nem csak természeti, de érzelmi okokból is. Aktív résztvevője voltam az Ámor-forrás és az Odvas-kői barlangszálló kiépítésének. Ez a több éves feladat örök emlék és élmény marad. Hétvégén is ide szólít majd a kedvem és a kötelességem. Természeti vadságában nyerők még a Leány- és Ablakos-kő- völgyek. Én még túrázhattam bennük a tiltás előtti időkben. Ide sorolom a Sebes-víz völgyét és a Felső-szorost. Mindkettőt egyedi élményei miatt. De más élmények miatt említem a rövid Csúnya-völgyet is, Répás határában.
Történelmi háttere miatt verhetetlen a Garadna-Szinva völgye, egyrészt az ipari műemléksor, másrészt a turisztikai történelmi szerepe miatt. De én szívesen járom a Szalajkát is, - igaz nem a tömeges hétvégéken,- hasonló múltidéző szerepe miatt.
S van egy kicsit kiugró utam is, a Lázbérci tározó melletti völgyút. Bántapolcsány és Uppony között. A Fazola-féle bányavágatok és a Lipóc-völgyi történelmi emlékek és a végén persze a szoros. De nekem emlék maga az is, hogy én még jártam azon a szekérúton is, amit ma a tó vize elfed.
Sorolhatnám tovább, hisz életem jelentős részét ez a hegység, ezek a völgyek, emlékek töltötték be és számos szép, érdekes, izgalmas völgy van még.
Szerintem, aki járja a természetet, az nyilván szereti. Ha járom és szeretem, akkor azzal vele jár, hogy védem is. Nem hivatásszerűen, de érzelmileg kötődöm. Már ez is természetvédővé teheti az embert.
Én nem tudok itt turista jelzésekről. A Leány-hegy fölött a Jubileumi sárga megy el, más tudtommal nincs, nem volt a környéken. Arról van tudomásom, hogy pár éve, ennek a festésekor a Huta-réten egy másik (párhuzamos) nyomsáv is fel lett festve tévesen, amit aztán ellenőri felszólításra korrigáltak. Talán erről lehet szó.
Megint sikerült egy csomó sületlenséget ide öntened.
Honnan veszed, hogy én írtam ki a Bükk szirtjei mozgalmat? Nézz utána, mielőtt vádaskodsz.
Honnan veszed, hogy én festettem, szürkéztem a meg nem nevezett kifogásaidat? Az utóbbi időben a Bükkben én nem festek, mert én vagyok az ellenőr. A kettő nem férne össze.
Honnan veszed, hogy a szürkézésre és az információs lapokra nincs szükség. Egyrészt a festési szabályzat előírja. Másrészt nincs jobb megoldás. Korábban kértem, adj javaslatot helyettük, de erre nem tudsz válaszolni.
Honnan veszed, hogy ezek az én/mi 'hülye szabályotok' ? Tudhatnád, nem a miénk, hanem országos előírás, már idén 92 éve, hogy gyakoroljuk.
Honnan veszed a bátorságot ezek kritizálására, hisz életedben nem festettél, nem is értheted, de évek óta csak okoskodsz és nem is akarod megérteni a szürkézés szükségességét. Hát épp ezért van szükség arra, hogy oktassanak... még, ha süket fülekre is talál.
De épp itt az ideje, hogy ezt a vég nélküli vitát itt lezárjuk. Ez a topik a Bükkről és nem rólad, nem rólam kell, hogy szóljon. A Bükköt pedig járnunk és védenünk kell. Itt ezeknek a témáknak van helye.
Forrás-völgy, Felső-szoros (hogy ezen a néven is szerepeljen), Csúnya-völgy. Meg Anna néni setét völgye, a tárkányi Mész patak völgye. És persze a Hór, főleg mikor érik a ringló Tebe-pusztánál :-).
Látom kisebbfajta vitába torkolt a megjegyzésem. Nem volt cél a vitagenerálás, csak figyelem felhívás. Nem féltétlenül a törzstagoknak szólt, mert itt azért nagyrészt olyanok vannak valószínűleg, akik szívükön viselik a Bükköt és úgy alapvetően a természetet. Inkább olyan célzattal írtam, ha esetleg valaki idetéved a fórumba ad hoc jelleggel. Én is volt hogy célzottan kerestem egy helyet, hogy felmerült-e már témaként, van-e valami infó róla. Ilyenkor jó ha néha felhívjuk a figyelmet, senkinek nem célzottan szántam. Igen, én is járok néha olyan helyeken, ahol elvileg nem lehetne, elismerem, de ezeket nem szoktam propagálni széles körben (max itt kvázi szűk körben), illetve általában egyedül megyek ilyen részekre nem csapatostul. Ahol van olyan, hogy fészkelési időszak miatt nem ajánlott megközelíteni, oda akkor nem megyek, illetve ha tudom, hogy van olyan növény a területen ami fokozottan védett, ott elég sűrűn nézek a lábam elő és lehetőleg a csapáson maradok. Ezen kívül szemetet nyilván sehol nem hagyok. Nagyjából ezt értettem az alatt, hogy figyeljünk, ha ilyen helyre megyünk.
Szóval azt javaslom tegyük félre ezeket az érdek ellentéteket, és inkább osszuk meg a hasznos tapasztalatokat, illetve a kellemes élményeket, érdekes infókat.
Hogy ha már volt kérdés a kedvenc völgyek, a Csondró nálam is abszolút toplistás, a Leány-völgy is (igen tudom, fokozottan védett; egyébként voltam ott hivatalos BNPI vezetett túrán is, úgyhogy van lehetőség hivatalos keretek között is meglátogatni ilyen helyeket), Mész-völgy (mindkettő), Gilitka-völgy is jópofa (főleg ha hozzávesszük a Szarvaskő-Tardos közti gerincet is), Peskő-völgy, Kő-völgy, Sebesvíz-völgy és nyilván a Hór-völgy is idekívánkozik. A Tardona-Varbó környéki északkeleti rész konkrétan nekem kimaradt. Ott a Harica-völgyre kell gondolni?
Szeretem a természetet, sokat járok benne, és igyekszem nem kárt tenni benne. De nem vagyok természetvédő. Az egy munka. Nekem már van más, rendes munkám, én abból élek.
Nekem a történelem miatt a Hór-völgy az egyik kedvencem, teljes hosszában, a régi szegélyezett köves úttal, az Oszlai tájházzal, Ódorvárral, Less Nándorral, Gyertyánvölgyi hutával...
Ha már szürke lefestés..tavaly a Leány-hegyen jártam, a Tamás-kői átjáróbarlangot és az ott lévő emlékoszlopot kerestem (megtaláltam).
Hármaskút felől mentem, vissza pedig a Leány-völgy bejáratához levezető erdei dózeren. Viszont néhány fán láttam ilyen lefestett jelzésféle négyszöget.
Azt már csak mellesleg jegyzem meg hogy a Bükk szirtjei mozgalmatok eleve szabálysértéseken alapszik. Olyan szirteket kerestet fel amelyekre nem is lehetne kimenni? Ja, ez nem baj?
Söpörj inkább a saját házatok táján.
És ne rondítsátok el az erdőt annyi szürke pacsmaggal, csak mert ez a hülye szabályotok. Esztétikai rombolás. Meg egy fán nyóc jelzés... meg egy csomó papír kihelyezve mindenfelé hogy éppen melyik jelzés mire változott, mert most éppen ezt jól fizetik....
De ezeket a dolgokat ugye meg tudod magyarázni? Ez nem probléma, mert ti csináljátok, nem más, akire rá lehetne szólni.
"...mindenki csendőrködjön a maga cselekedetei felett..."
Hát szép kis lista. Sajnos én még ezt további esetekkel is tudnám bővíteni. Ezek a felsorolások arra jók, hogy felhívjuk egymás figyelmét, a kirívó dolgokra. De, először mindenkinek saját magát kell, kellene a helyes úton tartani és nem a kibúvókat keresni. Ha már természetvédőnek valljuk magunkat.
Ha elolvasod bükkis előtted tett bejegyzését, abból látható, hogy nem elég ami eddig történik a természet védelmében. Ha csendőrködésnek nevezed, akkor igen is mindenki csendőrködjön a maga cselekedetei felett és akkor nincs szükség hogy mások figyelmeztessék a hibás tettekre.
Macskamedve, köszönöm a leirást, én fentről közelitem majd meg a völgyet, mivel a kör úgy áll majd össze, hogy régi kőfejtő-felső bányaudvar-onnan Bél-kő(nyak)-és Sándor-hegynl elvileg van némi kilátás, oda szeretnék még eljutni (valamint az Oltár-kőhöz)
Valószinű nem fog mindenki velem egyet érteni mondandómmal..előre is elnézést kérek, de ez a véleményem.
A védett helyekkel kapcsolatban: tudom, védjünk amit lehet, de kérdem én, a mai túristaforgalom(nem a Szalajka-völgyben a büfésorra célzottan közlekedő tipusra gondolok, hanem aki pl onnantovább megy és felmászik a zöldön Istállós-kőre. Az szerintem már nem a "koca" kategória. Az ilyen pedig jobban odafigyel hova lép.
Tehát kérdem én: az iyen emberekből álló néhány fő adott esetben nagyobb kárt okozna egy pl. védett völgyben azzal hogy végig megy rajta, mint mondhatni az évezredek alatt végbement változások a helyszinen, vagy az ős-ó-közép-újkori társadalmak tevékenysége? Amikor nem nézték mi merre vagy mi védett.
És tegyük föl, egy jégkori reliktumnövény ha ezidáig túlélte az évezredek viszontagságait, talán most fog eltünni, ahogy pár túrista óvatosan elbóklászik mellette?
(arról nem is szólok, hogy pl a muflont szokták felemliteni kártevőként, ráadásul a keskeny patájával jobban kitaposhatja a növényeket, vagy a szarvas.)
De itt van akár a hóvirág is, ugye védett. Jó anno a nép szedte, fogyott, de mára tilos, nem szedjük. Oké.
De! pár éve amikor bejártam a 900asokat(nem azt a huszat, aminél tábla is van, hanem nagyjából valamennyit, amit egy táblázat hozott magassági pontonként is.) a Veressár-bécnél annyi hóvirág nyilt, mint Gulicskán szokott, de lehet hogy sűrűbben, mert nagyon figyelni kellett hova lépek.
Nem úgy a fakitermelők, mélyen az erdőben a keréknyom.
Én ezért ezt kissé kettős mércének gondolok.
Valamint a "ne térj le a kijelölt útról" (kérdem én: akkor hogy lehet pl gombázni), de számos helyen látom azt, hogy adott egy erdei út, bedőlt egy fa és nem eltakaritják, hanem inkább új utat nyit mellette.
És akkor nem beszéltem a rengeteg nejlonzsákról, autogumiról, vashordóról, olajos flakonokról(amit nem a túrista hagy ott)
A szemetelés ellen vagyok, a nemzeti park miért nem takaritattja el ezeket? És látni hogy nem tegnap rakták le.
Nem tudom mennyi terület tartozik a településekhez a házakon túl, de szerintem lehetne kötelezni a lerakott szemetek eltávolitását is.
Répáshutáról lefelé a Tebe-rét felé a patakmederben hemzseg a szemét, a maradvány. Miért van még ott?
Erről jut eszembe, hogy voltam a Szinva-szorosi-barlangban is, baromi jó helyen van, ki lenne takaritva előle kicsit a növényzet, szép rálátást adna a hámori völgyre.
Ezel szemben kb egy elhagyott tüzép lerakat.
A védett területekkel kapcsolatban: pl. a Nagy-Völgyben vonat járt és autóutakat is jelöl térkép.. nem lehetne csak ezen túristaút?
Tudtommal itt ment a zöld, de az autóutakra ráterelve nem hiszem hogy rettenetes kárt okozna ott a túraforgalom.Ha évtizedekig az autó-teherautó nem okozott, akkor a gyalogos sem fog.
Na mindegy.
Bél-kőre visszatérve, irigylem aki még járhatott a gerincen, gondolom olyasmi lehetett, mint a Kalica-gerinc Upponynál, csak sokkal hosszabb és vizszintesebb egy idő után.
Meg lett emlitve az Esztramos, erről jut eszembe, láttam pár videot, miszerint ott is és a Megyer-hegyi tengerszemnél is csináltak vasalt mászóutakat.
Bocsáss meg, olvass vissza. Én macskamedve figyelmet felhívó bejegyzése mellett foglaltam állást és csak megemlítettem, hogy a fokozottan védett területeken ez szabályozva is van. Természetvédelmi polgáriőri tevékenységem alapján ez talán nem baj. De a Bél-kő amúgy is érzékenyen érint mert gyermekkorom egy részén ott éltem alatta. Ha annyit írok, hogy ilyen terepen ne mászkáljunk össze-vissza, maradjunk az úton - akkor nem a betűt képviselem? Akkor nem lenne vita?
Vedd már észre, nem velem kell vitáznod. Nem a szabályozatlan rombolást összehasonlítani a mai helyzettel. Az előírásokat kell betartani és betartatni. Ez mindannyiunk érdeke rövid, vagy távollátástól függetlenül.
A régi dolgokat utólag fennhangon kritizálni, de a szabályokat felrúgni és mások számára is ezt propagálni kétszínűség. Én ott éltem, ismertem az akkori állapotokat. Ezért nem értem a hozzáállásodat.
Franczia Pista az Egri-Bükk kiváló ismerője, a ma élők közül a legjobb. Nem kell Őt bemutatnod nekem.
Macskamedvének miért nem szólsz, pedig felsorolta milyen jelzetlen utakat járt be a Bélkőn?
Engem egyáltalán nem zavar, érdeklődéssel olvasom, gyűjtöm az ötleteket, de ezek szerint téged igen.
És irigylem az ilyen szerencsés embereket: Akiknek még volt módjuk így ismerni a Bélkőt:
Másik: sikerült beszélnem Franczia Istvánnal, aki a HMTSZ-ben tevékenykedett, most 82 éves, és 1950 környékén még járt a gerincen. Elmondása alapján nem volt könnyű terep, elég sziklás, viszont fa nélküli volt, így végig jó kilátás volt róla. A Kék leterelést nem tudta pontosan megmondani mikor volt, de valószínűleg az 50-es évek elején (jövőhéten nálam lesz az 1954-es Bükki portyavezető - abból talán még többet megtudok). Azt mondta, hogy fokozatosan haladtak egyre följebb a bányaműveléssel, és egy idő után veszélyessé vált a gerinci út. A pontot az 'i'-re a gerinc bontása tette föl 1963-64 körül, aminek nyilván volt olyan 1-2 éves előkészülete. Az angyalos térképen látható Kőút nem azonos a későbbi szerpentines aszfaltút nyomvonallal. A gerinc bontás miatt terelték le a Kő útról a patakvölgybe a kéket. Majd mikor a márgát elkezdték bányászni a 80-as évek elején, akörül terelték át az északi oldalra a kéket. A Felső-erdő felé menő útvonalat elmondása alapján azért módosították a mostani útvonalra, mert meredek, sziklás, nehezen járható volt, télen csúszós. Ennyit tudtam meg pluszban.
