Sziasztok! Talán lakik Eger közelében valaki, aki kemenceépítésen töri a fejét! Nálam maradt egy korábbi agyagvakolatos felújítós projektből bontatlan 15-16 zsáknyi 33 kg-s Petényi kaolinos tűzálló agyagliszt (PTD-3), mely a kályha- és kemenceépítéshez is elsőrangú cucc, ugye! Egy olyan pincében van Egerben betárolva, ahol most már helyszűke alakult ki, úgyhogy menniük kell... Jelezzetek, ha érdekel akár egy zsákkal is. Természetesen bolti ára alatt gondoltam!
Mindkettőt köszönöm. Sajnos ezek messze vannak nekem. Viszon ma elmentem a helyi gazdaboltba, addig nem jutott eszembe, hogy ott keressem. Kaptam 25l-es zsákkal majdnem 2000ft-ért. Kicsit kétszer olyan drága, mint amit írtatok, de legalább van.
jól megszalmázott agyag nádszálakkal berácsozva rétegenként. Darálni kell a szalmát (damilos fűkasza hordóban, lombszívó, fűnyíró, ezekkel szoktuk - ami van, azzal) úgy több megy bele. Szerintem az Ytong is kibírja, de közvetlenül alá nem teheted, az akár sok is lehet neki. Van még a perlithabarcs. Akár a tűzálló betonba beleteheted, akár önállóan is megkeverheted vízüveges tejfölagyaggal, vagy bármi hőálló kötőanyaggal. én azárt nem használom, mert nem tudok perlitet szerezni. Régen beletették a falvakolatba hőszigetelőnek, de után kiderült, hogy nagyon szereti inni a vizet utána meg szétfagyni- éppen emiatt ma talajjavító adalékként árulják virágföldekhez. Bár még nagyon messzire nem kerestem, de még nem sikerült találnom, pedig a rakétakályhához kelleni fog.
Neki kezdek egy mobil kemence építésnek ami fa lábakon áll majd. Most álltam neki a láb elkészítésének. Valahol olvastam, hogy alulról hőszigetelésnek jó az ytong tégla. Tudnátok errők véleményt mondani? Esetleg tudnátok alternatív ötletet adni?
Értem.Kívülről,én csak azért mondtam belülről merflt szerintem ha megrepedne a virágcserép úgyis befelé potyogna a darabjai és ezért gondoltam egy belső tartást is,de értleek meg kéne oldani egy belső vázat és az a biztos,persze én is elfeljtettem ezt a virágcserepet,először pedig nagyon örúltem az ötletnek csak az árának nem.Köszi a segítségeket. :)
Félreértés következett be. Amikor írtam az én kemencém, az nem a drága Rath beton, hanem az olcsó tégla + agyag.
A Rath beton lehet egy alternatíva, ha nem akarod, hogy az egész udvarod még hetek múlva is téglaporos legyen - mint a mienk. Mert ugye hozzám hasonlóan vizes vágód sincs, ... stb.
Egy ilyen betonoshoz se tudás se semmi nem kell - valami csak kisül belőle! :-)
Egyébként elképzelhető, hogy mégis építek magamnak egy samottkemencét is. Csak azért, mert sikerült egy jó rakás bontott samottéglára szert tennem. Nekem is lesz egy örökélet kemencém, hiába vagyok szegény :).
nem belülről, hanem kívülről! Legalábbis inkább kívülre, ha kívül van, belül is lehet, de önmagában nem elég. A vas a húzóigénybevételt jól bírja, nem engedi szétnyílni a repedéseket, ha csak belül lenne hálózás, attól még a tágulás kívülről kinyithatja az anyagot. A vasnak kisebb a hőtágulása mint a cserépnek, ezért a cserépre melegedéskor nyomó igénbevételt ró, amit jól elvisel. Ha utána rátapasztasz, akkor az benne lesz az agyagba a felszín alatt egy-két ujjnyival. Ez téglánál is jól jöhet, az is meg tud repedni idővel, nem árt ha nem esik szét.
Most hogy végiggondoltam ezt a virágcserepes dolgot, mostmár én sem javaslom, főleg, hogy nem is annyiba kerül, mint amit én tudtam - pár éve volt, hogy nézegettem, azóta elszállt. Az a 30e sok, azért már a téglát is megkapod, akkor inkább abból.
Sok helyen láttam hogy a téglakemencét drájvit hálóval burkolták be, és elhúzták rajta az agyagot simára, majd lemeszelték. Nem vagyok híve. Nemrég javítottam egy cserepekből rakott kemencét, amit nem óvott meg az elrepedéstől, le kellett vernem a vakolatot - sima malter volt - és be kellett folyatnom a repedést, mert füstölt. Én szalmás agyaggal tapasztottam vissza, és visszatettem rá a leszedett drájvithálót - ha már ott volt.
Nem tudom, aki használja mondhatna pár szót róla. Engem az idegesít a drájvithálóval, hogy át van itatva valami műanyagfélével, ami összetartja a szálakat. Vajon ez a műanyag mennyi hőt bír? Kibír annyit, mint a szalma? Aggódok, hogy gázt ereszthet.
Szerintem íves felületeknél érdemes készíteni 6-os vasból egy félgömb háló vázat, amire ráfeszíted az aprólukú 6szögű fonott csirkehálót. Ha belülre is raksz, akkor az lehet bentmaradó romonád, amit eltűntetsz a tapasztásban. Segít a falazásnál és később is erősíti a falat.
Ez mind elmélet, a gyakorlat meg az, hogy ott van a 100éves svábkemencém, amiben csak a tetejében van vas, és ami repedése volt, az pont ott volt. Ez a svábkemence egy majdnem kocka csonkagúla sík falakkal, sík vízszintes tetővel, élére rakott egész téglákkal, sokkal gyengébb alak, mint egy búbos vagy félgömb - mégsem ment még szét.
A kinti kemence egy okból lehet indokolt: ha nyáron sütsz, nem fűt be neked irtózatosan a szobába. Régen ezért volt a nyárikonyha külön épület - ott kint jó gatyarohasztó volt az idő benne, de bent a szobában mégis tudtál aludni utána a hűvösben. Tehát a kemencéd fölé egy féloldalt falazott színt legalább építs - az már kis csúsztatással nevezhető nyárikonyhának. A kemencék hagyományos kísérője az úgynevezett takaréktűzhely, amiből több féle létezett, legfejlettebb verziója a sparhelt. Egy olyat is építesz, vagy beteszel egyet a kemence mellé - ezekkel mindent meg tudsz sütni főzni, ami kellhet. Ezek fölött egy tető, amin kimegy a kémény, egy hátfal, hogy ne fújjon be a szél (fontos, mert elhűti az edényt, amiben főzöl, rohadt dolog szélben főzni. Ez már egy laza nyárikonyha, hangulatos és hagyományos.
egyetértek - én sem építeném kintre a kemencét, főleg az agyagból valót. Lehet, hogy félreértettél, én nem vagyok a modern anyagok ellenzője - bár én nem használom őket, csak az piszkálta a csőrömet, hogy valaki szerint csak az az igazi, ami abból készül. Jól látod, ez az "igazi" ami zavart engem. A doktori disszertáció ne zavarjon, csak azt kell megjegyezni, ami belőle következik. Egyébkánt az is következik belőle, hogy a virágcserép összerörne - hiszen az is ilyen középhőmérsékleten kiégetett cserép - ezt csak most gondoltam végig. Mint írtam, magam nem próbáltam még ki.
A fűtésre használt kemencéről: nekem van egy 100 éves - pontosabban édesapámnak. övé hely, ahol lakok. A 70-es évekig használták, hetente kétszer háromszor gyújtották be fűtési szezonban. nyáron hetente sütöttek kenyeret. Még nem kellett újrarakni még a vasak sem égtek el, amik a tetejét tartják, inkább csak rozsdásak, mert 40 évig lakatlan volt az a lakrész -csak raktárnak használták. Én nemrég kitapasztottam belülről, a repedéseit befolyattam és olyan mint 50 éve volt (apám gyerekkora). Nem samott a fenék sem, sima tégla, de leégésnek, kiégésnek nyoma sincs, inkább kopást látni a bejáratnál, de még bírja. A téglákat agyagba rakták. Édesapám elmondása szerint 10-20 évente kellett vele olyan újratapasztást megcsinálni, amilyet én tavaly előtt csináltam,
Ezért nem látom értelmét hogy ilyen háztáji kemencébe a rendes tömör cseréptéglánál komolyabb anyagot tegyek. Egy emberéletet vígan kibír a hagyományos tégla háznál. Egy vendéglátó helyen ok, kell a samott, de háznál nem kell - persze attól még lehet. A gazdagoknak mindegy, fizessenek csak! Legalább akkor elmondhatja, hogy 200 év múlva is még mindig kemence lesz. Addigra a ház is összedőlhet.Tutivili, hogy nyugodt lehet élete végig a kemencéje felől - ez sok pénzt megérhet, és ha te ezzel tudsz pénzt keresni, frankó, de nem csak az az igazi!
Hát nem tudom,tudom én is néztem ezt a tűzálló betont,csak inkább megkéne oldani téglából mert nekem van,és ezért húzok efelé,persze nem rosszul hangzik,de ha meg rágondolok az agyagra az meg természetes,kimondva is természetes :D
Szerintem ezzel mindenki máshogy van,nekem kifejezetten valamiért kint tetszene a kertben,én azt a kútgyűrűt amit szeretnék akár körbe is cicomázhatom majd.Az asztalom például egy fehér márványlap lesz aminek lábai akácfából lesz,letéve 4 db akácfa és ott lesz odafogatva,de csak a tepsit kivenni rá vagy kenyeret,nem érzem csúnyának valahonnan még apum szerezte nagyon rég,felhasználom ezt a lapot,ideje.
Szükségtelennek érzem számomra beépíteni bármelyik mellékhelyiségembe vagy akár a házba.Értem én hogy lehet vele fűteni,meg tartja a meleget,de nem kell,ha meg odáig jutok akkor majd lesz bent.Bármit dolgozok kint vagy csak szimplán kint vagyunk,akármit csinálva,nem tudom,én úgy érzem inkább kifelé megyek a szabadba erre a valamennyire friss levegőre,a kertbe a zöldbe.Hála égnek nem Pest belvárosi levegője,én értem a funkciókat meg hogy miért jó bent,na meg persze függ ez attól is milyen a környszeted hogy gondolkozol erről,én így.
Valahogy az a nyári hangulat ahogy elképzelem meg kiülünk együtt,sokat jelent,és ettől még télen is használhatom kint.Persze ilyenkor milyen jó lenne bent látni a tüzet ahogy ég,melegszik a ház,jó dolog,valahogy másabb a közérzet is kicsit,melegséget áraszt,vagy éppen milyen jó lenne ha melléképületben lenne, mondjuk számomra a műhely mellett és átfűtene,de nem kell,azt meglehet oldani másképp is.A házban meg radiátoros fűtés van(padlófűtés nincs),ahhoz is jó odaállni,meg legalább nem álmodok hülyéket mert melegem van,termosztát be van állítva 23,5 C fokra és tökéletes,és nem tüzelek,hanem gázkazán,a szabadidőm pedig nem tüzeléssel töltöm,ha meg tönkremegy van vegyes is mellette,huzatszabályzóval.
Például egy vályogháznál úgy van megoldva hogy a 4 szobának a közepén van a kémény és mindenhova fűtesz ha tüzelsz pedig ott nincs kemence,akár oda is csinálhattak volna.A 4 szoba közepére egy kemencét,na ott milyen meleg lett volna.
Emlékszem nyitva volt az ablak abban a házban 2-3 hétig a nyári forróságban,fák sehol hogy árnyékolják a házat,és bementem és ugyanolyan hűvös,hát mondom ezt nem hiszem el,de megkell mondjam vastag vályogfalak, tökéletesen megépítve,még az akkori nemesvakolattal,az sem potyog még sehol.Én nem tudom mit csináltak ezek a régi öregek,de tudtak az akkoriak az biztos.
Az igazi kemence , gondolom az verte ki a biztosítékot.
Nos ha már annyi munkaórát és pénzt fektet valaki egy hobbi kemencébe. Az akkor legyen egy lakó épületben és ne a szabadban.
A kemence fanok általában nem szegény emberek , 120 , de inkább jóval 150 nm -e házakban laknak. Csak akad abban egy helyiség ahová a kemence is illek és nem csak pizza sütésre használják hanem talán fűtésre is.
A hozzászólás többi része nyilván valami doktori értekezés része.
Citera! osztom továbbra is a véleményed, a pizzázásaink alkalmával 4-6 órákat megy a kemence, 18 pizzát összedobni és kisütni az eltart este 8-ig, amikor is, mind a 10 ember hazaszalad a szélrózsa minden irányába - és köszi a válaszokat.
Az óriás cserép az egyszerű, de szerintem is ripityára esne - ebből tényleg neee!!!! :-)
Találtam még 1-2 alternatívát, de az "én" kemencémnél nem nagyon van olcsóbb (és a hangulata is megvan):
mi az hogy "igazi" kemence? Az ipariakról beszélsz, amit napi 16 órában fűtenek? itt egy hobbi kemencéről van szó. nézd meg a dolog költségvetését - annyiból oldd meg! Abból nem lesz tűzálló tégla. Az itt felsorolt megoldások nem az ipari kemencék alternatíváját adják, hanem házi, családi használatú kemencéknél állják meg a helyüket.
"Tehát a belső réteg max 2 -3 cm vastagságban alakul át... kap egy szilárd és kemény kérget."
Így van, és ez pont elég is. az agyagfalú kemencék középső és külső rétegébe emiatt lehet szalmát lenni - kívül nem ég ki.
"Az agyagtartalmú anyagok , általában keverékek a kiégetésnél kerámia kötést kapnak.
Tehát van egy az anyagra jellemző hőfok- téglánál olyan 900 -950 fok, a porcelánnál majd 1300 fok.
Ha ezt az anyag megkapja kerámiává alakul.
A legfontosabb a szilárdság javulás, a vízállóság.
Hogy a fajhője n javul e kétlem, a hővezető képesség az javul, de mint írtam a szilárdság növekedés az elsődleges változás."
Kezdem a vízállósággal: kültéren nem elég! Fagyállónak is kell lennie, ha szigorúak vagyunk. Nem elég hogy nem oldja a víz, nem is szabad beleivódnia. Ez valamiféle külső védelem nélkül elképzelhetetlen, de ha ez van, akkor alatta már nem kell hogy vízálló legyen az anyag.
A kiégés folyamatáról pár szó:
Elkezdődik már 600 fok környékén a kiégés - normál bánya agyag esetén, a vízüveg jelenléte az agyagban ezt a hőfokot még lentebb viheti. Abból is cserép lesz már, csak porózusabb, gyengébb. A bentonit és kaolinit mikrolemezek, szilíciumdioxid szemcsék stb., melyek alkotják az agyagot, egymáshoz érnek és a mikrolemezek és jelenlévő szemcsék érintkezési pontjainál mikrohegedések alakulnak ki, melyekben diffúzió segítségével megindul a szilárd fázisú anyagtranszport. Ezekből kicsi nyakak lesznek a szemcsék-lemezek között, melyek egyre vastagodnak. Nemcsak a hőmérséklet emelkedésével, hanem az idő telésével is - egy határig. Közben a szemcsék közötti tér - pórusok mérete csökken, az anyag zsugorodik, tömörödik. Ettől lesz egyre szilárdabb, de egyre kisebb lehetősége lesz az anyag mikrostruktúrális alakváltozására, emiatt a tömörödéssel romlik a hősokkállóság. A műszaki kerámiákat (pl amikből forgácsoló lapkák, kopásálló bevonatok, szuper csapágyak, tartós öntőformák és sok más modern dolog készül) teljesen tömörre égetik. Ezt vagy nyomás alatt végzik, vagy a szemcseméretet viszik 5mikron alá, amitől már atmoszférikus nyomáson is tömörre égethető, de csakis úgy, ha megközelítik, de el nem érik az anyag olvadási hőmérsékletét, ami esetenként lehet 2000fok fölött is. ez a ló túlsó oldala, de kiviláglik belőle, hogy még a szemcseméret is sokat számít.
Hagyományos történelmi kerámiaégetési eljárás pl a gödörégetés, mely megjelent az újkőkorszakban. Magam bronzkori kerámiák készítésénél voltam jelen, történelmi technikákkal foglalkozó keramikus specialista workshopján. Az ilyen edények annyira porózusak, hogy nem tartják meg a vizet, csakis valamiféle beeresztéssel tehető vízhatlanná (ezek változók népenként és tájanként, általában valami állati vagy növényi anyag oldatát, ázalékát a forró edényre vagy bele csurgatják, hogy rászikkadjon rásüljön). Az alacsony hőfokon égetett kerámiák szilárdsága tehát kisebb, gyengébb, porózusabb anyagok, mint a ma általános célokra kiégetett cserépanyagoké. Azonban van egy nagyon fontos tulajdonsága ezeknek az alacsony hőmérsékleten kiégetett edényeknek: a hősokkállóság. A porózussággal együtt jár, hogy a hő okozta belső feszültségek le tudnak épülni az anyagstruktúrában (harmónika effektus). Emiatt ezekben a bronzkori edényekben lehet tűzön főzni, míg egy 900-950fok körül kiégetett cserép ettől már elreped, nem teheted tűz fölé. Tehát modernebb az anyag, erősebb is, mégis ő az ami eltörik a tűzön. Szóval nem rossz az a kemence, ami magát égette ki!
Két út van a hősokk elviselésére, mely a kemence felfűtésekor fellép: vagy alacsony hőmérsékleten kiégetett cserepet használunk, mely belső mikrostruktúrális alakváltozással építi le a feszültséget - low tech alacsony költségvetésű megoldás, vagy magas hőfokon speciális összetételű tűzálló cserepet égetünk, mely elég szilárd a keletkező hőfeszültségek elviseléséhez. Ez profi, de drága eljárás, egy házi kemence építésénél, különösen egy amatőrnek nem elérhető és nem kivitelezhető. Rohadt drága már a samottégla! Ráadásul egy hagyományos használatú házikemence soha az életbe nem éri el azt a hőfokot, ami a kályhák és kohók építésénél használt anyagot szükségessé tenné.
A hagyományos dolgok hagyományos felhasználás mellett működőképesek és "igaziak"!
Egyénként érdekes tény, hogy pl egy háztáji samottkályha nem pusztán a hőtől megy tönkre, hanem attól, hogy a hamuval érintkezik forró állapotban. A hamu reakcióba lép ezekkel a kerámia anyagokkal és előbb-utóbb elfogyasztja. Ha nagyon magas a hőfok, akkor szabályos üveg keletkezik, mely rendesen lefolyik (buca vaskohóban láttam ilyet) . A hamu üvegfázisba viszi a kerámiákat magas hőfokon. Ettől megy tönkre. Figyeld meg, hogy mindig ott porlik el a samott, ahol a hamuval érintkezik, nem pedig ott, ahol a legmelegebb. Márpedig a kemence boltozata soha az életben nem érintkezik hamuval, csakis az alja a falazatnak, és a fenék. Ezek azok a helyek, amelyeknél van ráció a tűzálló anyag használatában, mert azt lassabban eszi meg a hamu. Persze ha nem rest az ember, akkor időnként simán újra lehet tapasztani, és ezzel végtelenítettük az élettartamot :). A boltozat soha nem a szétégéstől megy tönkre, hanem a hőtágulás okozta repedezéstől. A hőtágulás okozta feszültségek csökkentése konstrukciós megoldásokkal sokkal árhatékonyabb megoldás az élettartam növelésére, mint drágább de nagyobb szilárdságú falazóanyag és habarcs használata. Persze megvan a helye a modern anyagok használatának, de az semmiképpen nem egy háztáji szegényember kemence lesz.
Figyelem hogy mi jön még elő miből ne épitsünk kemencét? Szerintem az a legjobb megoldás hogy a kemence anyaga régi úgynevezett nagyméretű téglából vagy kéménytéglából esetleg samottéglából legyen és ha rászánunk kevés időt és öszecsiszoljuk a téglákat minél kevesebb legyen közötük a rés és Rath BR1100-as tűzálló habarcsot használunk a falazáshoz, akkor minimum 10 évig nem kell javítgatni egyszerüen csak sütni kell benne. Az én kemencém is így készült több mint 10 éve és semi baja pedig nagyon sokat használom.
Az nem pokoltüze, rendesen - sőt inkább lassaban a rendesnél - kell felfűteni és után hőn tartani. A dolog lányege nem a magas hő, hanem a hosszabb hő. Természetesen így valamivel melegebbre hevül, mint rendesen, de egyszer az életben ki kell bírnia. A kiégetéstől ugyanis sokkal jobban fog sütni utána. Javul a kiégett réteg hővezető képessége, ami miatt hamarabb, több hőt fog felvenni,
Az agyagtartalmú anyagok , általában keverékek a kiégetésnél kerámia kötést kapnak.
Tehát van egy az anyagra jellemző hőfok- téglánál olyan 900 -950 fok, a porcelánnál majd 1300 fok.
Ha ezt az anyag megkapja kerámiává alakul.
A legfontosabb a szilárdság javulás, a vízállóság.
Hogy a fajhője n javul e kétlem, a hővezető képesség az javul, de mint írtam a szilárdság növekedés az elsődleges változás.
Mondjuk az építményben ( annak falában ) sohasem lakul ki egységes hőmérséklet. Belülről kifelé esik a hőfok.
Tehát a belső réteg max 2 -3 cm vastagságban alakul át... kap egy szilárd és kemény kérget.
Az igazi kemencéket égetett kerámia téglákból és betonokból építik. Tűzálló téglák és égetett agyag téglák.
Némi segéd anyagok használatával. Pl. tűzálló habarcsok.
most kapcsolok, hogy a kiégetésről beszélsz. Az nem pokoltüze, rendesen - sőt inkább lassaban a rendesnél - kell felfűteni és után hőn tartani. A dolog lányege nem a magas hő, hanem a hosszabb hő. Természetesen így valamivel melegebbre hevül, mint rendesen, de egyszer az életben ki kell bírnia. A kiégetéstől ugyanis sokkal jobban fog sütni utána. Javul a kiégett réteg hővezető képessége, ami miatt hamarabb, több hőt fog felvenni, jobban hasznosul benne a takarmány.
Nyugodjál bele, hogy előbb-utóbb úgyis szét fog menni. Ha nem tapasztod le az alaphoz, akkor később. A hőtágulást nem szabad gátolni, akkor nem lesz feszültség. Ha megreped, lehet javítani vízüveges befecskendezéssel, vagy vízüveges tejfölagyaggal. Ha a virágcserepet beburkolod egy fémráccsal, amit utána kívülről betapasztasz, akkor az elrepedő darabok nem tudnak szétesni, csak el kell dugítanod a repedést és tovább működik. Ha ésszel, lassan fűtesz, akkor kisebb a veszély.
Mindez elmondható akkor is ha tégla vagy agyag a falazat, de így nem kell annyit dolgoznod vele, és kisebb az esélye, hogy már a készítése közben elbaltázd.
Az a láng, ami kijön az égéstérből, nem fűti azt. Csak a legelején van értelme, hogy húzzon a kémény, utána ügyelni kell, hogy a láng sose jöjjön ki az égéstérből, mert az a hő az ördögé lesz - pokol tüze :) .
Azon gondolkozom,hogy ha tegyük fel ezzel a virágcseréppel oldanám meg,akkor nem lehet hogy majd ha megkapja a hőt az a 2 cm vagy nem tudom milyen vastag virágcserép,nem-e majd idővel megreped?Vagy szétmegy majd benne,akkor meg kidobott pénz lesz az a 30 ezer.körbe agyagozom én,csak nem -e majd kidobott pénz lesz mert amúgy kipróbálnám.Nem rögtön hanem mondjuk 30 sütés után,vagy nem tudom.
Nem kapkodok a pokol tüze jellegű felfűtéssel, így is a 2 nappal ezelőtti buli elején - még nyaldosták a lángok a kémény torkolatot, - volt olyan pizza, ami 20 másodperc alatt sült ropogósra!!! :-) :-) :-)
30e az kicsit sok, meggondolandó hogy érdemes-e belemenni. Bár ahhoz képest, mintha építtetnéd a kemencét, még mindig elenyésző. Az én 40cm-es méretemben 10e+ körül láttam.
