> Egy ügyvédnek sosem szabad megkérdeznie a tanút, ha nincs felkészülve > a válaszra. Egy kis faluban zajló perben az ügyész behívta elso > tanúját, egy idos nagymamát. Odalépett a tanúhoz és megkérdezte tole: > - Takács néni, ismer engem? > Mire a hölgy: > - Persze hogy ismerlek. Gyerekkorod óta ismerlek, és mondhatom, > kiábrándultam beloled. Hazudsz, csalod a feleségedet, befolyásolod az > embereket, rágalmazod oket a hátuk mögött. Nagy embernek hiszed magad, > miközben annyi eszed sincs, mint egy utcasepronek. Igen, persze hogy > ismerlek. > > Az ügyésznek tátva maradt a szája, azt sem tudta, köpjön vagy nyeljen. > Némi gondolkodás után a terem másik végébe mutatott és > megkérdezte: > - Takács néni, ismeri a védoügyvédet? > - Hát persze. A védoügyvédet is gyerekkora óta ismerem. Gyenge jellem, > italos természetu, senkivel sem tud normális kapcsolatot teremteni és > mint ügyvéd egyike a legrosszabbaknak az országban. Hogy el ne > felejtsem, o is csalja a feleségét méghozzá három novel, az egyik a > maga felesége, ügyész úr... Igen, ismerem. > > A védoügyvéd sokkot kapott. Erre a bíró magához kérte az ügyészt és az > ügyvédet, és nagyon halkan így szólt hozzájuk: > - Ha bármelyikük megkérdezi a hölgytol, hogy ismer-e engem, esküszöm, > hogy börtönben fog megrohadni.
Honnan lehet tudni, hogy ügyvédet gázoltak el és nem egy macskát? Onnan, hogy a macskánál van féknyom. Ehhez hasonló viccek terjednek Amerikában, ahol a legmegvetettebb és legirigyeltebb foglalkozás az ügyvédeké. Honnan lehet tudni, hogy mennyit keresnek Magyarországon? Erre keresi a választ a hvg.hu.
1|3
Tavaly az ügyvédek havi átlagkeresete 96 ezer forinttal volt kevesebb, mint a filozófusoké, 63 ezerrel, mint a gyógypedagógusoké, 20 ezerrel, mint a szociális munkásoké és négyezerrel, mint az ápolónőké. Legalábbis az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) statisztikája szerint. Az átlagos havi 128 590 Ft-os jövedelmet az is kérdésessé teszi, hogy míg a húszas éveiket taposó prókátorok papíron 193 ezret kerestek, addig az ötvenes éveik elején járók 53 ezret. Ha az ÁFSZ számai valósak lennének, a 9000 fő körüli magyar ügyvédnek mindösszesen 1,5 milliárdos bevétele lenne.
Ügyvédek száma néhány európai országban 2004-ben
Ügyvédek száma
Ebből nő
Ausztria
4494
605
Belgium
12672
n. a.
Bulgária
10206
n. a.
Csehország
8937
3229
Dánia
4490
1037
Franciaország
34454
7523
Görögország
33727
15919
Hollandia
12 743
kb. 4842
Horvátország
2568
860
Írország
1479
537
Lengyelország
7672
kb. 2300
Magyarország
9200
kb. 3100
Norvégia
4296
815
Portugália
21726
10379
Románia
kb. 14800
kb. 7800
Svájc
7056
1387
Svédország
4129
757
Szlovákia
3831
1508
Szlovénia
962
340
Forrás: http://www.ccbe.org/
Ez azonban kevéssé valószínű, már csak azért sem, mert tavaly egyedül a kirendelt védők, a pártfogó ügyvédek és az ügygondnokok az igazságügyi költségvetésből közel 600 milliót kasszíroztak az Országos Igazságszolgáltatási Tanács kimutatása szerint. Márpedig a büntetőügyek többségét megbízásos ügyvédek viszik, nem beszélve a polgári, különösen a cégjogi ügyekről. Nem tűnik túlzásnak az sem, amikor az egyik nevét nem vállaló ügyvéd 50 és 100 milliárdra becsülte az ügyvédek és irodáik évi bevételét (50 és 100 között, de közelebb a 100-hoz).
Számos legenda kering az ügyvédi jövedelmekről, a magyar ügyvédipar éves bevételéről. Ködoszlatásra kevés az esély, az ügy természetéből adódóan alig tudható valami, névvel szinte senki sem nyilatkozik. Az ügyvédi kamarák is tiltják, hogy az ügyvéd áraival reklámozza magát, de maguk is szigorú üzleti titokként kezelik azokat. Budapesten egyetlen ügyvédi irodáról tudunk, ahol a váróban mint egy fogorvosnál meg lehet ismerni a díjszabást.
Számos ügyvéd szerint túlságosan szigorúak és elavultak a kamara ügyvédi hirdetést tiltó rendelkezései. Nem lenne jó, ha valaki úgy hirdetne, hogy ő a legjobb családjogász a városban, hiszen ezzel megtévesztené a klienseket. A reklám ügyében konzervatív álláspontot képviselek, és nem tartom elavultnak a szabályokat. Megengedjük például a honlapot és azt is, hogy azon tényszerű adatokat közöljön magáról az ügyvéd közölte a hvg.hu-val Horváth Jenő, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke. Mint megtudtuk, a Gazdasági Versenyhivatal eljárást is folytat a kamara ellen a testület reklámszabályainak szigorúsága miatt. Foggal-körömmel harcolok azért, hogy a versenyhivatalnak ebbe ne legyen beleszólása mondta a kamara elnöke.
Magyarországon az ügyvédi munkadíj szabad megállapodás tárgya, tehát az ügyvéd annyit kér, amennyit jónak lát világosította fel a Jogi Fórum c. internetes szakportál fórumában az egyik háborgó hozzászólót Udvarhely Miklós ügyvéd. A külföldön élő kliensnek nem tetszett ugyanis, hogy egy szerinte egyszerű polgári ügyért ügyvédje 250 ezer forintot kért honoráriumként, és különösen azt sérelmezte, hogy az ügyvéd nem az elvégzett munkaórákat számlázta.
A hozzászóló jogászok egyáltalán nem találták eltúlzottnak a negyedmilliós tarifát, sőt szerintük az kifejezetten méltányos. Elismerték, hogy nálunk az átalányóradíj egyáltalán nem általános, de 2540 ezer közé becsülték azt a munkadíjat, amit a kollégák az ügyfelektől elkérnek.
A hvg.hu-nak több ügyvéd is megerősítette ezt az összeget, noha az is kiderült, a kezdő ügyvédek szerényebb, 15 ezer körüli tarifával számolnak. Jóval gyakoribb, hogy az ügyvéd az ügyet árazza be, megsaccolja, mennyi munkájába, idejébe kerül majd. Rosszmájúak szerint az igazi cápák inkább az ügyfelet árazzák be, vagyis a jellegében hasonló ügyért akár a többszörösét is elkérik a pénzesebb, de tájékozatlanabb klienstől.
Szintén ritkaságszámba megy a biztosítási jogászkodás. Ebben az esetben az ügyfél magánjog-szolgáltatást vesz igénybe, azaz átalánydíjat fizet az ügyvédi irodának. Külföldön ez megszokott, idehaza inkább csak rendszeres jogi tanácsokat vagy háttértanácsokat igénylő cégek élnek ezzel a lehetőséggel. A londoni City öt legnagyobb ügyvédi irodája, amely magát szívesen nevezi Magic Circle-nek (mágikus körnek) például gyakran köt legnagyobb törzsügyfeleivel átalányszerződést állítják, az évi 750 ezer font körüli díj mindenkinek megéri. A díjazás a briteknél is természetesen bizalmas, de az érdekeltek nagyon is jól ismerik a tarifákat, a nagy irodák nem mennek egymás alá, óvják a status quót.
A nemzetközi jogi irodák Budapesten is megvetették a lábukat, egy időben fiatal jogászok elsősorban hozzájuk vágytak. Úgy hírlik azonban, a borsosabb és tömeges privatizációs ügyletek megszűnésével az aranykor véget érni látszik náluk. Így az ambiciózus ügyvédjelöltek ma inkább a közismert magyar irodákba mennének. A Magyarországon tevékenykedő, EU-tagországban bejegyzett ügyvéd európai uniós jogászként dolgozhat idehaza. Abban az ügyben, ahol kötelező az ügyvédi képviselet, csak magyar ügyvéddel közösen dolgozhat. Három év után - ha megfelelően beszéli a nyelvet és ismeri a magyar jogot - kérheti felvételét a Magyar Ügyvédi Kamarába.
Magyarországon az is előfordul, hogy a jól menő ügyvéd kispénzű ügyfelek megbízását nem fogadja el, ezért a kliens olcsóbb prókátort keres. Ilyenek is akadnak bőven, amióta 1991-ben felszabadították az ügyvédi pályát, és az egykor a jogászi szakma maszekjainak tekintett hivatásrend ennyire rétegződött. Korábban az is meg volt szabva, hogy a megyékben és a fővárosban hány ügyvéd lehetett, akiknek aztán kötelezően ügyvédi munkaközösséghez kellett tartozniuk.
Ma alanyi jogon ügyvéddé válhat bárki, aki igazol egy irodát, a képesítését és a szakvizsgáját. Ha valaki más jogi pályán mozog, például közjegyző, bíró vagy egy multinacionális cég jogásza, ám egyik nap az utcára kerül, akkor az ügyvédi pálya az, ami felszívja. Képzeljük el, milyen hátrányt okozhat például az, aki tegnap még rendőr volt, holnapután pedig elkezd házassági vagyonjogi perekben képviselni valakit magyarázza Magyar György ügyvéd. Szerinte a kevés üggyel rendelkező, de szakmailag gyenge új hús gyakran áron alul vállal ügyeket, ezért könnyen rászabadul a jogkereső közönség.
A friss húsok ma legnagyobb számban az egyetemekről kerülnek ki. A jogászoké ma talán a legkifizetődőbb felsőoktatási képzés. Egyrészt nagy a kereslet iránta, másrészt lényegében nincs eszközigénye, míg oktatóban nincs hiány. Ma nyolc egyetem ontja a végzett jogászokat, a potenciális ügyvédbojtárokat. 2000-ben 4377 jogászhallgatót vettek fel, míg idén még ennél is valamivel többet: 4469-et. Igaz ugyan, hogy a jogászdiplomával sok mindent lehet kezdeni, de mára lényegében az egyetlen szabad jogi pálya maradt: az ügyvédi. A bírósági fogalmazói állásokra olykor 25-en is jelentkeznek, míg ügyvéd mindenki lehet, aki teljesíti a feltételeket. A jogi szolgáltatást elsősorban éppen a kezdő ügyvédeknél lehet olcsóbban megúszni a kuncsaftok őszinte örömére. Országosan jelenleg 3200 ügyvédjelölt van, ebből aránytalanul sok, 1800 a fővárosban. "Az ország gazdasági helyzetéhez képest tényleg sokan vannak ezen a pályán" - ismerte el a hvg.hu-nak Horváth Jenő elnök.
Persze olyan is előfordul, hogy tapasztalt, sőt menőnek számító ügyvédek dolgoznak messze a piaci ár alatt. Ez történhet szociális okokból vagy az ügyfél fizetésképtelensége, netán csak időszaki fizetésképtelensége miatt. De az is megesik, hogy a hírnévszerzés miatt szab alacsonyabb árat a védő. Ha az ügyfele ismert ember, akkor általa könnyen az ügyvéd is nevet szerezhet, és ez a karrierje szempontjából nem elhanyagolható tényező állítja a szintén számos híres-hírhedt embert, köztük a Viszkis rablóként elhíresült Ambrus Attilát is védő Magyar György, hozzátéve: nem tartja szerencsésnek, ha másfél éve pályán lévő kollégái vállalnak el nagyobb ügyeket az ismertség reményében. A nagy publicitású ügyben megszólaló ügyvéd felelőssége hatványozott, hiszen tevékenysége az igazságszolgáltatás szereplőire vonatkozó következtetés levonására is alkalmassá válik magyarázta a hvg.hu-nak.
Bár általánosságban nem igaz, hogy a büntetősök nagyobbat kaszálnak, mint a polgári jogban vagy a cégjogban utazó ügyvédek, mégis vannak olyan büntetőügyek, amelyeknél az ügyvállalási költség magasabb, mint a polgári pereknél vagy a gazdasági társasági ügyeknél, ahol gyakran kialakult tarifák vannak például egy egyszerű cégalapítás 100 ezer, míg cég módosítása általában 40-50 ezer forintra rúg.
A büntetőügyeknél általában abban állapodik meg az ügyfél és a védő, hogy az eljárás mely szakaszáig viszi az ügyet az ügyvéd, mondjuk például, az elsőfokú vagy jogerős döntésig. Az ilyen ügyekben is ismeretes a sikerdíj éppúgy, mint egy házassági bontóperben vagy birtokvitában a rendőrségi fogdából kihozott vagy a vártnál enyhébben megbüntetett terhelt szívesen fizet többet védőjének.
A kirendelt ügyeknél az ügyvédek honoráriumát a költségvetési törvényben határozzák meg, ez idén 3000 forint plusz a 25 százalékos áfa. A védő költségeket (utazás, parkolás, fénymásolás) is elszámolhat, ezt a megyéknél általában tételesen kell beadni a bíróságokhoz. A Budapesti Ügyvédi Kamara és a budapesti rendőrségek gyakorlata ehhez képest az, hogy a rendőrség mindenegyes honoráriumhoz automatikusan jóváír 30 százalékos költséget.
A kirendelés intézményét régóta bírálják, hiszen a rendőrség dönt arról, hogy az ügyvédi kamarák névjegyzékéből, kit kérnek fel a terhelt védelmére. Márpedig a rendőrség ellenérdekelt abban, hogy a védő nagyon jól végezze a dolgát. Ezért sokan úgy vélik, a kamaráknak kellene az ügyeket kiosztani.
Sok ügyvédjelölt minimálbérre bejelentve dolgozik principálisánál, amit jó esetben zsebből egészítenek ki 120-130 ezer forintra. A mendemondák szerint a patvarista kora reggeltől késő estig gürizik. Több jelölt is állította a hvg.hu-nak, hogy a munkateher változó, van úgy, hogy valóban meg kell feszülni, hogy aztán jöjjön a lazább periódus. De ezt egyáltalán nem tartják elfogadhatatlannak, hiszen az ügyvéd munkája is ilyen.
Az is előfordul, hogy az ügyvédjelölt nemhogy fizetést nem kap, de még ő fizet azért, hogy ügyvédnél dolgozhasson. Nem ritka, hogy 100-200 ezer forintot is kicsenget egy-egy ambiciózus ügyvédjelölt, sokaknak azonban erre sincs lehetőségük, hiszen ahogy azt végzős jogászok állítják ilyen jelölti pozíciókba is sokszor csak kapcsolatokkal lehet bekerülni. Az is igaz, hogy a jelölt a legtöbbször szabad kezet kap, és saját ügyfélkört építhet, miközben használja a principálisa jogosítványait, gyakorlatban a szárazpecsétjét.
Összehasonlításképpen: Svájcban ahol mintegy 7000 ügyvéd praktizál korábban szintén a helyikhez mérve szélsőségesen alacsony bérrel, havi 500-800 frank közötti összeggel (mintegy 80-120 ezer forint) szúrták ki a széthajtott gyakornokok szemét, ám jelenleg 1500 frank (240 ezer forint) egy jelölt minimálbére. Svájcban egy jól menő ügyvéd 1000 frankot (kb. 160 ezer forintot) is kereshet óránként.
A munkaadó ügyvéd és munkavállaló jelöltje gyakran kerül ellentétes oldalra, az ügyvéd érdekelt abban, hogy a jelöltje minél több munkát, minél kevesebb bérért végezzen el számára. Az asszimetriát az is növeli, hogy nagy a túljelentkezés a jelölti státuszokért véli Pfeifer Tamás, a Budapesti Ügyvédi Kamara jelölti tagozatának alelnöke. Magát a tagozatot is ez a felismerés szülte, hogy a fővárosban tevékenykedő kétezer körüli létszámú ügyvédjelölt hatékonyabb érdekképviselethez jusson. A maga is jelöltként tevékenykedő alelnök elismerte: előfordulhat, hogy az ügyvédek kihasználják fiatal beosztottjaikat, de sokkal nagyobb problémának tartja, hogy a gyakorlat három éve alatt az is megtörténhet, hogy a jelölt nem ismerkedik meg a különféle jogterületekkel, a cégügyekre specializálódott ügyvédi irodában például nem találkozik közigazgatási vagy büntető ügyekkel. Pedig az ügyvédi törvény szerint a jelöltet olyan munkával kell ellátni, amelynek során elsajátíthatja az ügyvédi működéshez, illetve a jogi szakvizsga letételéhez szükséges gyakorlati ismereteket. Vannak persze jó példák is, sőt egyes irodákban még külön képzésre is sort kerítenek.
A piac mindenestre telítettnek tűnik, bár egyre több jogügyletben kötelező már az ügyvédi (vagy legalább a közjegyzői) ellenjegyzés, és a kuncsaftok közül is mindtöbben veszik igénybe a képzett jogi segítőket, a piac keresleti oldala lassabban nő, mint a kínálati. Az egy évtizedig az egyik legnevesebb emberi jogi szervezetnek dolgozó, és néhány hónapja a szabad piacra kilépő ügyvéd a hvg.hu-nak elmondta, hogy harmincéves jogi praxisával is igen csak résen kell lennie, ha talpon akar maradni a versenyben fizetőképes ügyfélkör nélkül az ügyvédnek milliós havi honoráriumokra biztos nincs esélye.
Az ügyvédi társadalom krémjének havi nettó jövedelmét többmilliósra becsülik, az ügyvédi ranglétra alján állók, akik mellékállásban folytatják praxisukat nemigen keresnek többet 150 ezer forintnál. Persze ez is több, mint a statisztikákban szereplő 128 590 Ft.
A 2005. évi LXIX. törvény a cégben fennálló vagyoni hányadát rosszhiszeműen átruházó személy felelősségének megállapítása érdekében a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény, valamint a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosításáról szól. A jogszabály szerint bizonyos esetekben megállapítható a rosszhiszeműen eljáró tagok korlátlan felelősége kft. és rt. esetében is.
2005. évi LXIX. törvénya cégben fennálló vagyoni hányadát rosszhiszeműen átruházó személy felelősségének megállapítása érdekében a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény, valamint a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosításáról1. § A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 35. §-ának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
A cégbíróság a cég bejegyzéséről, a cégnyilvántartásban átvezetett változásokról, így különösen a cég székhelyének, tevékenységi körének, a cégjegyzékben nyilvántartott tulajdonosok személyének változásáról, a cég törléséről, valamint az eljárás megszüntetéséről, illetve a bejegyzési kérelem elutasításáról értesíti az érintett kamarát, adóhatóságot és a Központi Statisztikai Hivatalt.
2. § A Ctv. 56-58. §-ai és az 56. §-t megelőző A hivatalbóli törlési eljárás cím helyébe a következő cím, valamint rendelkezések lépnek, egyidejűleg a hatályos 58/A-58/E. §-ok számozása 58/C-58/G. §-ra változik:
A törlési eljárás
56. § (1) Ha a cégbíróság tudomást szerez arról, hogy a cég a székhelyén, illetve telephelyén, fióktelepén sem található, és a cég képviseletére jogosult személyek lakóhelye, tartózkodási helye is ismeretlen, felhívja a cég 25%-ot meghaladó szavazati joggal rendelkező tagjait (részvényeseit) - indokolt esetben az 54. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti pénzbírság egyidejű alkalmazása mellett -, hogy a cég törvényes működéséhez szükséges intézkedéseket 60 napon belül tegyék meg. A törvényes működés helyreállítása érdekében a tagok (részvényesek) a cég legfőbb szervének összehívására is jogosultak.
(2) Ha az 50%-ot meghaladó szavazati joggal rendelkező tag (részvényes) felelőssége a cég tartozásaiért korlátozott, az (1) bekezdésben meghatározott esetben a határidő eredménytelen lejártát követően a tag (részvényes) nem hivatkozhat korlátozott felelősségére, és az érintett tag (részvényes) korlátlanul felel a cég ki nem elégített kötelezettségeiért, kivéve, ha bizonyítja, hogy a törvényes működés helyreállítása érdekében úgy járt el, ahogyan az az adott helyzetben elvárható. Erre őt a cégbíróság az (1) bekezdésben meghatározott végzésében figyelmezteti.
57. § (1) Ha a törvényes működés helyreállítására az 56. §-ban foglaltak alapján nem került sor, mivel az 56. § (1) bekezdésében megjelölt tagok (részvényesek) a cégbíróság felhívásában foglaltaknak határidőn belül nem tettek eleget (pl. ismeretlen helyen tartózkodnak), vagy az 56. § (1) bekezdésében foglaltak alkalmazására megfelelő mértékű szavazati joggal rendelkező tag (részvényes) hiányában nem kerülhetett sor, a cégbíróság határozatot hoz a törlési eljárás lefolytatásáról. Az eljárás során a törvényességi felügyeleti eljárás szabályai megfelelően irányadóak.
(2) Ha a törlési eljárás elrendelését követően a cég ellen felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelmet nyújtanak be, a felszámolási eljárás lefolytatására illetékes bíróság a kérelem benyújtásáról haladéktalanul értesíti a cégbíróságot. A cégbíróság a felszámolás elrendelése tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedéséig a cég törléséről nem határozhat. Ha a cég törvényes működése helyreállt, és a bíróság a cég felszámolását elrendelte, a törlési eljárást meg kell szüntetni. Ha a felszámolási eljárás a felszámolás elrendelése nélkül fejeződik be, a cégbíróság folytatja a törlési eljárást, vagy szükség szerint törvényességi felügyeleti intézkedést alkalmaz.
58. § (1) A törlési eljárás megindításáról szóló végzést a cégbíróság - a kézbesítés mellőzésével - a Cégközlönyben közzéteszi. A végzésnek felhívást kell tartalmaznia arra, hogy akinek a cég székhelyére, működésére (ideértve azt az esetet is, ha a cég ellen per van folyamatban), illetve a képviselő lakóhelyére vonatkozó adatról tudomása van, azt a közzétételtől számított 30 napon belül a cégbíróságnak jelentse be. A végzésnek felhívást kell tartalmaznia arra is, hogy a cég hitelezői és az egyéb érdekeltek a cég általuk ismert vagyonára vonatkozó adatokat - hitelezők esetében hitelezői igényüket is megjelölve - 30 napon belül jelentsék be.
(2) A cég székhelyére, működésére, vezető tisztségviselőire vonatkozó érdemi bejelentés esetén a cégbíróság felhívja a cég képviselőjét a szükséges változásbejegyzési kérelem benyújtására, ha a felhívás eredményes, a cégbíróság a törlési eljárást megszünteti és e végzését a Cégközlönyben közzéteszi.
(3) Ha a cég székhelyére, működésére, illetve vezető tisztségviselőire vonatkozóan érdemi bejelentés nem érkezik, a cégbíróság megkeresi a cég székhelye szerint illetékes földhivatalt, illetve szükség szerint más közhiteles vagy közérdekvédelmi célból vezetett nyilvántartást vezető szervezetet (pl. adóhatóság, gépjármű-nyilvántartó hatóság, Országos Közjegyzői Kamara), hogy a cég - általuk ismert - vagyonára vonatkozóan 30 napon belül adjanak tájékoztatást.
58/A. § Ha a bejelentésekből, illetve a közhiteles vagy közérdekvédelmi célból vezetett nyilvántartások adataiból megállapítható, hogy a cég vagyonát lényegesen meghaladják a hitelezői követelések, illetve, hogy a cég vagyonnal nem rendelkezik, ezt a cégbíróság az 58/B. § (3) bekezdése szerinti végzésében rögzíti. Erre tekintettel a cég hitelezőjének kereseti kérelmére a bíróság megállapítja, hogy a törlési eljárás megindulását megelőző öt éven belül vagyoni hányadát átruházó volt tag (részvényes) korlátlanul felel a cég ki nem elégített kötelezettségeiért, kivéve, ha bizonyítja, hogy a vagyoni hányad átruházásának időpontjában a cég fizetőképes volt, a vagyonvesztés csak ezt követően következett be, illetve a cég ugyan nem volt fizetőképes, de a tag (részvényes) az átruházás során jóhiszeműen járt el.
58/B. § (1) Ha megállapítható, hogy a cég vagyonnal rendelkezik, a cégbíróság a törlési eljárást megszünteti és kezdeményezi a cég ellen a felszámolási eljárás lefolytatását.
(2) Ha a törlési eljárás folyamata alatt a cég vagyonára vonatkozóan nem merül fel adat, a cégbíróság a cég törléséről - felszámolási eljárás kezdeményezése, illetve végelszámolás elrendelése nélkül - végzéssel határoz. A cégjegyzékben a törlés bejegyzése mellett fel kell tüntetni az a cég hivatalból törölve megjegyzést.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott végzést a cégbíróság a Cégközlönyben közzéteszi azzal, hogy a végzés ellen a megjelenésétől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye. A cég törlését elrendelő végzés jogerőre emelkedését a Cégközlönyben közzé kell tenni.
(4) Ha a törlési eljárás bármely szakaszában a cég törlését elrendelő végzés jogerőre emelkedéséig a cég helyreállítja a törvényes működését, a cégbíróság a törlési eljárást megszünteti.
3. § A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény a 63. §-át követően a következő címmel és 63/A. §-sal egészül ki, egyidejűleg a 63/A. § számozása 63/B. §-ra módosul:
A vagyoni hányad rosszhiszemű átruházása miatti felelősség megállapítása
63/A. § A felszámoló vagy a hitelező kereseti kérelmére a bíróság megállapítja, hogy a felszámolási eljárás megindítását megelőző öt éven belül vagyoni hányadát átruházó volt tag (részvényes) korlátlanul felel az adós ki nem elégített kötelezettségeiért, kivéve, ha bizonyítja, hogy a vagyoni hányad átruházásának időpontjában az adós fizetőképes volt, a vagyonvesztés csak ezt követően következett be, illetve az adós ugyan nem volt fizetőképes, de a tag (részvényes) az átruházás során jóhiszeműen járt el.
4. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba. A törlési eljárás lefolytatására vonatkozó rendelkezéseit a törvény hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni. A cégben fennálló vagyoni hányad átruházásával összefüggő rendelkezések akkor alkalmazhatóak, ha az átruházásra a törvény hatálybalépését követően kerül sor.
(2) Ahol jogszabály hivatalbóli törlési eljárást említ, ott azon törlési eljárást kell érteni.
(3) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Ctv. 35. §-ának első mondatát megállapító, az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 1999. évi XCIX. törvény 187. §-a a hatályát veszti.
Azt hiszem, nem árulok el nagy titkot azzal, hogy nem szoktunk Tamással minden este együtt sörözni... :-))) Tali meg ahogy elnézem, nem nagyon szerveződik. Persze ha szerveződne, valszeg akkor sem jutnék el rá, legalábbis eddig mindig lelkesen bejelentkeztem, aztán vhogy mindig közbejött vmi... :-((
Merész kijelentés, amolyan tv-jogászos... Azt persze nem mondja meg, hogy miért is kellene utána felvenni bárkit is... Arról nem is beszélve, hogy ha egyáltalán kitűzik az első tárgyalást mondjuk novemberre, majd jövő júliusban születik egy ítélet, akkor mennyivel lesz beljebb. Plusz, amúgy sem hiszem, hogy a bíróság helyt adna egy ilyen keresetnek, mert nincs alapja...
Felhívott tegnap egy sikertelenül felvételiző gyermek apja. Állítása szerint a tv-ben azt mondta egy jogász, hogy "be kell perelni az OM-et esélyegyenlőség megsértése miatt,mert akkor az ítélet után fel kell venniük a jelentkezőt" Ő is ezt tervezi, csak kérdezte, hogy érdemes-e.
"Arra meg, hogy létezhet eltérő jogértelmezés, példa a - ha jól emlékszem a számra - PK13, amely pont ezzel ellentétes szabályt tartalmazott a sajtóperekre a jogegységi megszületéséig." Nyilvánvaló, hogy létezhet eltérő jogértelmezés, hiszen ezért kellett jogegységit hozni... :-)))
Erről eszembe jutott egy régebbi szabálysértés, amivel foglalkoztam: a nőt azért büntették meg,mert elállta a saját házának kocsibejáróját.Az indoklás szerint akadályozta a ki és behajtást...
