Van egy VIA technologies gyartasu eden/epia nevre hallgato szamitogep. Ara monitor nelkul 48000Ft+bunti. Ezzel boven lehet netezni, irodai alkalmazasokat futtatni, DVD-t nezni. Van videokimenete is, igy elso korben kezdhetsz egy TV-n.
SaGa,
rosszul latod. A WiFi vegberendezes olcsobb mint a kabelmodem. A WiFi elofizetes olcsobb mint a kabeles kishazankban jelenleg, mikozben az effektiv savszelessegek kb hasonloak. A WiFi magaban hordozza a roaming lehetoseget, a technologiai hatter meg van hozza. Annyi kell csupan, hogy a szolgaltatok megkossek a roaming szerzodest es kiepuljon a roaming infrasturktura.
Ezek melle 1001x leirtam, hogy a WiFi megeszi a kabelesek elol a novekedesi lehetoseget. Magyaran ha nezeteid szerint a kabelesek konzervalhatjak a jelenlegi allapotot, hosszu tavon kiszorulnak a piacrol, mert lecsokken a reszesedesuk. Ergo kenytelenek lesznek arat engedni, alakinalni a WiFi-s rendszereknek. Egy konvergencia eseten a WiFi fennmarad a gazdasagtalanul bekabelezheto helyeken, ill. az uzleti mobilitas szempontjabol erdekelt helyeken.
En azt hiszem, hogy a problemat nem rendeletekkel, hanem a piaci versennyel kell megoldani. A rendelet alkotasaba - mivel egy fejostehen agazatrol van szo, ami nyereseges - kokemenyen bele fognak mindig szolni gazdasagi es lobbierdekek, magyaran a rendeletek egy adott pillantnyi gazdasagi status quot konzervalnak.
Ha most a WiFi-t lesopri a kormany, akkor a MATAV meg az UPC azt csinal, amit akar. Persze buntetheted oket. De az extraprofijukbol a buntetest rohogve kifizetik.
Hol a másik topic?
A kutatásokat az internetezők között végezték?
Tudod az ország kicsit nagyobb, mint Budapest és a nagyvárosok. 50e Ft minimálbér mellett 200e Ft igen sok pénz egy családosnak. Egyébként ennél sokkal olcsóbban is lehet megfelelő gépet venni, csak érteni kell hozzá...
ez tenyleg offtopic, de csak azt tudom mondani, hogy a te mintavetelednel vmivel reprezentativabb kutatasok nem ezt mutatjak.
(az kifejezetten nonszensz, hogy a gepet nem tudjak megfizetni. 200k-ert mar tul jot is kapnak indulo gepnek, es emelle olyan aruhitelt, hogy a havi teher alig erezheto.)
van erre masik topic, egyebkent
Érdektelenség? Napi gyakorlatként találkozom reménybeli internetezőkkel, akiket csak az ár tart vissza. A környezetemben (elég nagy a mintavétel, mert egy országos nagyvállalatnál vagyok informatikus és szinte mindenkinél szóbakerül a dolog, bármely telephelyünkön) kb 3x annyian vannak, akik "beköttetnék a netet", ha a mostani árak felére/harmadára csökkennének, mint amennyinek már van "saját" elérése...
Az érdektelenség nagyrészében az "ennyiért nem érdekel" van. Ezen kívül a magyar családok túlnyomó többsége nem engedhet meg magának egy olyan számítógépet otthonra, amivel már lehetne böngészni. Náluk sem az érdektelenség a kizáró ok...
a technologiahoz nem igazan ertek, de strategiailag sztem nem all meg, amit irsz.
a wifi-k talponmaradasa nem szuksegszeruen konzervalja a kabelesek jelenlegi helyzetet. a kabelesek allami kenyszeritese minden mastol fuggetlen lepeskent is meghuzhato.
off
csepeli egyebkent nem mond igazan hulyeseget. a jelenlegi penetracios szintet kb duplazni lehetne egy yol formulalt hasznalatosztonzo kampannyal, ugyanis a felmeresek azt mtatjak, hogy a nem hasznalat legfontosabb oka jelenleg magasan az erdektelenseg.
persze igazan hatekony az lenne, ha kozben szabalyozasi oldalrol meg levitetnek az arakat a szolgaltatokkal.
Szidjuk is a matávot a telepített dect-ek miatt, ha modemet is használni akarunk azon a vonalon. Vészhelyzetre jó, rendes távközlési szolgáltatásra nem.
Az IHM akkor járna el helyesen, ha a tökére lépne a matávnak és az összes magyar telconak, hogy tartsák be végre a Hirközlési tövényt. Ugyanígy a kábeltv és internet szolgáltatóknak is. Ha így lenne, nem kellene wifivel helyettesíteni a normális elrérési lehetőségeket. A WiFi nem ISP célokra lett kitalálva. Természetesen alkalmas rá, ahogy a 2400 bps modemmel is lehet bbs-ezni sőt internetezni is, csak nem igazán élvezetes a dolog.
Nem a wifire alapozó isp-k mellett kéne tüntetni, hanem a kábelmonopóliumok viselkedése ellen. A wifi ha tömegesen elterjed a nagyvárosokban, komoly káoszhoz vezet. Ugyanezt a technikát (ArLAN) használtuk bő évtizede telephelyi átvitelre. Ugyanakkor volt, aki fél Budapest fölött arra alapozva oldotta meg a hálózatát, de nem volt nagyon boldog tőle. Működött, de iszonyú sok problémával. Hosszútávon rájöttek: lefektetni a kábelt sokkal olcsóbb és megbízhatóbb hosszútávon.
Ha sikerül kiharcolni a WiFi ISP-k talponmaradását, azzal konzerváljátok a kábelesek jelenlegi helyzetét és ez nem lehet cél. Feladnátok a hosszútávú érdekeket pillanatnyi előnyökért. A cél az lehet, hogy a kábeleseket rákényszerítse az állam a szolgáltatás bővítésére és olcsóbbá tételére. Ehhez csak az kell, hogy az érvényes törvényt betartassa.
Az IHM egyébként menjen a fenébe. A tavalyi akciójuk a matáv és haverjai megsegítésére számomra hiteltelenné tette az egész bagázst. Azt hiszik, hogy azért kicsi az internet penetráció, mert nincs minőségi tartalom és ha az lesz, akkor megnő az igény (ez Csepeli mániája, amiről nem lehet lebeszélni). Pedig igény van, csak pénz nincs az igény kielégítésére, mert drága a szolgáltatás...
SaGa
PS: Az ArLAN nagyjából ugyanazt az elvet és frekit használta mint a WiFi, csak tetőantennákkal és méretes kártyákkal. Addig volt létjogosultsága, míg viszonylag kevés adatot, kevés gép között kellett megosztani, illetve drága volt az üvegkábel...
SaGa velemenyed meglehetosen bigott. Egy megoldasnal mindig merlegelni kell, a fitnesst, a koltseget es az alternatvakat. PL. Az alfoldon nagyon sok helyen kanocos telefon helyett telepitett DECT-et a Matav. A DECT-et eredendoen epuleten beluli "mobil" mellekre talaltak fel.
Ami a nagyvarosi esetet illeti. Amig kb a terulet 1/4-e fedheto le kabeltechnikaval es a kabelezes jelenleg nem megoldott ott igenis letjogosult a WiFi. Of course amint a kabelezes kiepul, ki is fogja valtani a WiFi-t. De az a szemlelet, hogy megcsontosodott velemenyunk okan fogyasztokat zarunk ki egy szolgaltatasbol, hat ize...
Amig Wasingtonban a kabelszolgaltas valaszatasakor a felmerulo kerdes az hogy "melyiket", addig Budapesten az hogy egyaltalan "van-e".
Egyebkent csak tevhit, hogy ezek a dolgok ugy mukodnek hogyha nem megy a mikros netem, akkor feltekerek egy potit es igy novelem a teljesitmenyt. Ilyen eszkozt meg nem lattam. Halistennek. :) A mar "elszennyezett" - mikroval tulterhelt - veteli kornyetbe nem telepit senki sem ujabb antennat. Ez ennyire egyszeruen szabalyozodik. Tudom hogy furcsan hangzik, de igy van. A telepitessel foglalkozok beteve tudjak, hogy a varos melyik reszere telepitheto ujabb eszkoz es hova nem.
Ennek az egesz internetmizerianak egyebkent az a fo rakfeneje, hogy az allam nem kotelezi az optikai-kabel tulajdonosokat arra, hogy hatosagi dijakon adjak berbe az optikaikat. Csak igy lehetne tovabblepni ebben a temaban. A teljesseg kedveert elmeselem, hogy a foldben levo kabelcsatornakban 110mm-es csovek vannak. Ebbol altalaban 4-nel kevesebbet egy kiasott arokba nem nagyon telepitett senki. Csak tobbet. Ezekbe a 110-es csovekbe tovabbi vedocsoveket (mua. gegecso) huznak es abba kerulnek a kb. 1 cm vastagsagu optikai kabelek. Kiszamithato sacperkabera, hogy minimalisan egy ilyen 110-esbe mennyi optikai kabel fer bele. Egy optikai kabelben gyakorlatilag 96-120 optikai er is lehet azaz 43-60 erpar. Termeszetesen vannak kevesebb szalat rejto kabelek is, de ez nem annyira jellemzo, mert az aruk csak csekely mertekben kevesebb a tobbszalasnal. Egy erpar - mostantol erparban beszelunk, mert a netforgalom ketiranyu - kiszolgal konnyeden 100 megabites adatatviteli sebesseggel - de lehet hogy tobbel is - barmely kozepes meretu (600-2000 felhasznalos) internetszolgaltatot. Ezekbol a szamadatokbol kideritheto, hogy korulbelul meg hany "kihasznalatlan" erpar all a foldben es ha figyelembe vesszuk a mar elobb emlitett "optikatlan" muanyagcsoveket, ugy kitervezhetjuk a jovoben rejlo lehetosegeket is. Velemenyem szerint a jelenlegi szolgaltatoi teruletfelosztos magatartast figyelembe veve teruletenkent kb. 2-6 erpar van kihasznalva, de nagylelku leszek 20. Ha a tobbi szabadon allo optikai szalat a jogszabaly kotelezoen berbeadandonak nevezne meg es meghatarozna a hozzajuk tartozo berleti dijat is valamint a Hirkozlesi Miniszterium egy ellenorzo hatosagot is letrehozna egyidoben ennek ellenortesere akkor biztosan megoldodna a kabelmizeria - savszelesseg, verseny, stb. - problemakore. Velemenyem szerint amit ide leirtam, arrol fogalmuk sincsen a politikusoknak.
"Amerikaban is (!) hasznaljak gyerebben lakott, bekabelezetlen teruletek internet-ellatasara."
Ott a kulcsfogalom: gyérebben lakott területen, s nem pl Washington közepén, egyre növekvő adóteljesítményekkel. Ha sok ilyen van egyhelyen, csak egymást zavarva tudnak működni. Ez a technika nem erre való, maximum kényszermegoldás lehet.
Persze, hogy lobby és egy táska pénz van ebben, nem kérdés. Üvegzseb, elvtársak. Látja mindenki. Csak vannak, akik egyenlőbbek.
Amúgy a helyzet még rosszabb. A matávnak ui. bármely előfizetővel kapcsolatosan költségei 80 %át a számlázás adja, csupán 20 % az egyéb, pl. technikai költség. Na most, ha teszem azt egy kis cég fizet cc. 130 e ft-ot havonta egy bérelt vonalért, aztán ezt szétosztja 15 felé (és küszködik 15 ügyféllel, számláz, behajt, ccc) mi történik??? A matáv csak jól jár. 1 ügyfele van 15 helyett, stb. De nem ez itt a szempont. Kinyírni a konkurenciát, ez a cél, bármi áron.
Egyébként ez a rendelet nem maradhat így.
Sok száz szolgáltatót, sok ezer ügyfelet érint.
Bpesten számos minisztériumi épület van összekötve 2.4 gigán, sok pedig ezen kap Net-et. APEH épületek, főiskolák, LAKTANYÁK, miegyebek használják a technikát.
Sok-sok ilyen pályázatot támogattak MÁS minisztériumok e területen.
Nagy baj lesz ebből, akárki meglássa. A miniszter úr bársonyszékébe kerülhet ez a rendelet, melyet gyakorlatilag nem egyeztettek senkivel (matávon kívül) és ráadásul egy széleskörű hazai és nemzetközi egyeztetésen alapuló törvényt módosítottak vele.
A napokban helyeznek uzembe (kotnek be az egyeni felhasznalokat) tavalyi FVM palyazaton nyert iden kiepult homokhatsagi kistersegi halozatot, (Szegedtol nyugatra 15-20 km) ahol Zakanyszek, Morahalom, Bordany, Zsombo, Szatymaz, telepuleseken es kozt valosult (valosulna) meg a 2.4 GHz-es internet szolgaltatas.
A szolgaltato honlapja meg nemmukodik www.napnet.hu
A mi szolgáltatónk MAC address alapján szűr (mint a chello), ezen felül egy (illetve 4) kódoló karaktersorozatot is be lehetne állítani (a drájver nyújtja ezt a lehetőséget), de azt nem használjuk.
egy nemregen keszult felmeres szerint az USA-ban a WLAN halozatokat telepito cegek KETHARMADA meg azokat a biztonsagi funkciokat (hozzaferes-korlatozast illetve adatforgalom lehallgatas elleni vedelmet) sem kapcsoljak be, amelyeket a WLAN "alapbol" kinal.
Nagyon jól látod. A drága kormányunknak a saját 'érdemei' fényezése a cél: 25% olcsóbb internet, igaz csak az év végéig, az is az adófizetők pénzéből. Most meg a 2,4GHz. Elmennek a sunyiba.
A nagy, komoly cégeknél ahol a megbízhatóság létfontosságú szempont nem hiszem hogy hálózatépítésnél szóba kerül a 2.4ghz. Vagy optikát csinálnak vagy 3.5ghz-es micro van akár backupnak is.
A kis cégek ha nem lenne 2.4Ghz akkor sem fizetnék meg a 3.5ghz árát, ha úgy vesszük ott jobban konkurencia az adsl meg a kábelnet ugyanúgy mint lakossági piacon.
Az hogy a wifi megzabálja a növekedési piacot igaz hisz konkurencia de ez adsl-re és kábelnetnél is igaz szóval ugyan úgy állhat fatáv mint upc érdekeinek útjában.
Az érdekes gondolat hogy a kis microsból 1x lenne egy nagy. Elég távol vannak ezek a cégek, ügyfélkörüknek nem sok köze lenne egymáshoz, összekötni ezeket a távoli telephelyeket marha sok pénz lenne. Mondjuk előfordulhat hogy jön egy nagy tőkeérdekeltség és sorra felvásárolja őket, de nem hiszem hogy lesz majd közülük egy aki kinövi magát.
A GSM cégek szerintem jó ideje tartanak a WLAN hálóktól, olcsóak, ingyenes freqin mennek, míg külföldön írdatlan pénzek úsztak el a 3g licenecekre, idehaza ezt megúszták a cégek.
Nem teljesen mondunk ellent egymasnak. Kinyirod a Wi-Fiseket, csinalsz 3.5GHz-rol valami masra atemeloket. De lehet, hogy a fo problema pont abban leledzik, hogy sok ceg is inkabb Wi-Fizett ahelyett hogy a meregdraga 3.5GHzet vasarolta volna meg. Gonosz spekulacio, de megesehet meg az is, hogy veletlenul kapnak Wi-Fi-re engedelyt a majorok.
- A Wi-Fi megzabalja a novekedesi piacukat
- Tudjak hogy a mostani sok kis Wi-Fis cegbol elobb utobb lesz nehany nagobb, es azt is tudjak, hogy per excellence a kabeles megoldasok mobilitasban gyengebbek.
-Non + ultra. Lehetseges Wi-Fi-GPRS handover, et cetera. Magyaran ha egy Wi-Fi business plan-t megnezel, csunyan belepiszkalhat a GSM-cegek levesebe, Az egesz tema par ev alatt, szepen evolucionalisan kinoheti magat egy 3G-szerusegge.
A 3.5Ghz és a 2.4Ghz nem igazán versenytársa egymásnak. A 3.5Ghz-et csak point2point adatátvitelre használják, gerinc sávszélek átlövésénél és mivel nem szabad freki biztonságosabb gerinc. Lakossági végpontot nem fognak csinálni ezek a szolgáltatók mert soha nem érné meg. A 2.4 viszont alkalmas last milenak mert olcsó és elégséges sávszélt biztosít. A kis micros szolgáltaták soxor 3.5Ghz-es kapják a nagyoktól a gerinc bérelt vonalat, szóval a kettő inkább kiegészíti egymást mint konkurál.
Akkor hozok egy rendeletet arrol, hogy milyen muszaki es jogi felteteleknek kell megfeleni egy ilyen szolgaltatashoz. Es adok a meglevo szolgaltatoknak x havi moratoriumot.
Jelenleg a rendelet
-megtiltja tovabbi ilyen rendszerek telepiteset.
-A kisugarzott teljesitmeny korlatozas a szolgaltatast ellehetleniti.
En azt latom es nagyon az all a hatterben, hogy a cel az, hogy a wireless broadband net-et csak azok a majorok szolgaltathassak akik a 3.5Ghz-es sulyos licenszeket megfizettek. Valoszinu, hogy a licenszek kiadasaban volt valami igeret. A Wi-Fis kis szolgaltatok megjelenese a majoroket finoman fogalmazva tokon szurta. Valoszinuleg a licenszekben van valami zaradek ami miatt az allam csunyan megutheti a bokajat. Szerintem ezert akarjak a Wi-Fis szolgaltatokat ellehetetleniteni.
