" helyzet nem éppen rószás: én a hetekben egy fővárosi lakóháznál tapasztaltam ilyen hibát: a számoimra csodás budafoki szarmata mészkő anyagból készült házon 8 cm vastag hungarocell szigetelés készült tavaly ősszel - a ház ma penészesebb, mint egy középkori föld alá ásott putri..."
ERRŐL BESZÉLTEM ÉN IS!!! Nem akarnék így járni...
Nekem sóskuti van.
"minden kőmíves meg tudja csinálni..."
Na erre nem vennék mérget, amilyen kőművesek vannak mostanában!!! Borzasztó kontár munkák. (Nagyon nagyon nagy tiszetelet a kivételnek!)
"vagy a lembériázás... "
Ezt belülre értetted? Épp most lambériáztunk...:O (De tettünk alá párazáró??? fóliát.
Ui.: Te kőműves vagy?
Szívesen venném az elérhetőségedet-- esetleges későbbi munkákra!:)
Szia! A mészkő szerintem az egyik legjobb építőanyag, a vályog, a tufak után én biztos, hogy egy ilyen anyagból készült házat szeretnék (harmadiknak, mert az elsőből már van kettő, a másodikra meg nem telik...:-))) Könnyen alakítható, jó hőszigetelő képességű (egyik másik fajtája, mert azért van kivétel - de csak azért, hogy erősítse a szabált...) Hogy le kell-e hőszigetelni és milyen módon, azt sok minden meghatározza. Első és legfontosabb műszaki paraméter: mennyibe kerül? És milyen eredményt érek el vele... Mint minden normális építőanyag, a mészkő is (kivétel a kivétel, erről később) a levegőt ill. a párát átengedi bizonyos mértékben, bizonyos idő alatt. Tehát bármit csinálunk vele, a sok-sok feltétel mellett ezt az elsők között kell számításba vennünk. Miért is? A hagyományos építőanyagok "élnek". Mozognak, lélegeznek, enni, inni kérnek (no jó, ez kicsit túlzás), gondoskodást igényelnek. Ha nem engedem mozogni őket, repedéssel figyelmeztetnek. Ha nem engedem lélegezni őket - azaz hermetikusan leszigetelem*, felkapják a vizet (no, ez szó szerint így van...), és megbosszulják a rajtuk esett sérelmet. Hogyan? Hát úgy, hogy a beléjük kerülő víz nem tud eltávozni, a kőanyagnak egyre magasabb lesz a nedvességtartalma, ami vizesedés, nedvesedés formájában megjelenik (rendszeriunt a házon belül, a fene egye meg - ezzel együtt a hőszigetelő képessége romlik, töredékére csökken. Azaz nem csak adtam egy pofont a hullának, de még fenékbe is rúgtam.
A helyzet nem éppen rószás: én a hetekben egy fővárosi lakóháznál tapasztaltam ilyen hibát: a számoimra csodás budafoki szarmata mészkő anyagból készült házon 8 cm vastag hungarocell szigetelés készült tavaly ősszel - a ház ma penészesebb, mint egy középkori föld alá ásott putri...
Mit lehet tenni? először is átgondolni: kell-e nekem az a fránya hőszigetelés? Egy olyan házon, amit nyaralónak hazsnálok, évente egy-két hónapot vagyok ott - nem erőltetném. Ha mégis kell, milyen anyaggal hőszigeteljek? Hát a saját anyagával: MÉSSZEL.. Ez az az anyag, amit évezredek óta hazsnál az ember, ismeri tulajdonságait, és akár hiszed, akár nem: a legolcsóbb minden anyagok közül. A módszer: nádpalló, nádszövet mészhabarccsal... ha akarod, akár 6-8 centi vastagon is csinálhatod (és ez általában már elegendő), a néd mint olyan nagyon jó hőszigetelő, a mészhabarcs épületfizikai jellemzői meg ugyanazok, mint a falad anyag: mész. Tehát nincs páragátló réteg, egy fél év alatt a ház épületfizikai tulajdonságai beállnak a régi állapotra - és nincs gond. ja... és olcsó + minden kőmíves meg tudja csinálni... remélem, tudtam segíteni. A hangyákra visszatérünk... Üdv mzm
*a hermetikus szigetelésbe nem csak a rosszul megválasztott hőszigetelés számít bele. A falak nem megfelelő felületkezelése, burkolása ugyanide vezet. Gyakori súlyos ilyen hiba a műgyanta alapú festékkel való lekenés (pl. diszperzites anygaok...), vagy a lembériázás... Hiszed, nem hiszed: a penészesedések jelentős hányadában ez a felelős.
Azt írod, ha nincs teljesen jól, nagyon, totálisan stb. hőszigetelve, akkor penészesedik egy ház. Sajnos ebben nincs igazad: számos ház éppen azért penészesedik, mert ezeket művelték vele. Amit leírsz a későbbi hozzászólásodban a harmatpontról és társairól: igaz, de számos más oka is lehet és van a penészesedésnek. Legtöbbször nem is egy, hanem legalább két-három kiváltó ok vezet ehhez a folyamathoz. Tehát nem lehet kijelenteni, hogy jól le kell hőszigetelni és megszűnik a penészesedés. Hogy miket kell figyelembevenni? Csak fél tucat a több tucatból: fal vastagság, fal anyaga, külső-belső hőmérséklet, használati mód, szellőzés, a burkolatok milyensége, a nyílászárók milyensége... ez már több mint féltucat, és ezeken belül még további variációk felmerülhetnek.
A másik mondantod: "Minden háznak kell vízszigetelés, különben előbb-utóbb összerogy." Ebben sincs igazad. A hazai épületállomány jelentős része (kb. 700 ezer épület) vályogház. Ezek 90 %-a semmiféle vízszigeteléssel nem rendelkezik... és mégis áll. Húsz éve, ötven éve, száz éve... és még állni is fog ugyanennyi időt...
Bocs :-))
"Minden háznak kell vízszigetelés, különben előbb-utóbb összerogy.
Dolgozik a fene hungarocellel, én közgazdász vagyok. A levegőből felszívás azt jelenti, hogy a harmatponti hőmérséklet fölött is van egyensúlyi víztartalma a falnak. Teljesen mindegy, hogy mivel szigeteled, az egyensúlyi víztartalom attól nem fog megváltozni. A fal hőmérséklete egységes legyen, ezt úgy éred el, hogy a szigetelés kellően vastag ahhoz, hogy a fal már gyakorlatilag nem vesz részt a hőszigetelésben. Ilyenkor a teljes tömege azonos hőfokú, és egyensúlyt tart a szoba páratartalmával. Úgyanúgy, mint ahogy egy mindkét oldalán meleg belső fal teszi. A páradiffúziós görbe szépen vízszintesen átmegy rajta, és semmilyen páralecsapódás nem történik a falban. A harmatponti hőmérséklet fölött is függ a fal nedvességtartalma a hőmérsékletétől, ezt úgy csökkentheted, hogy megemeled a fal hőmérsékletét. Minél magasabb a hőmérséklete, annál távolabb van a harmatponttól, annál kisebb lesz a nedvességtartalma. Ezért kell a vastag szigetelés.
Én azt olvastam, hogy a mészkő a levegőből is beszívja a vizet. Meg a földről is -- de nem arról a brutális vizesedésről beszélek, hanem a "természetes" vízfelszívásról.
És ha a külsejét lehungarocellezük, belül akar majd levegőzni, és penészedhet.
Azt, meg hogy felszívja a vizet, azt olvastam...mert élő porózus anyag...vagy mi.
(Egy 80 körüli kőmüves, aki anno egy nagyon híres köművesnél dolgozott, nagyon megdicsérte a házat, hogy nagyon jól fel van építve. A szigetelést is dicsérte (60 évvel ezelőtti csúcstechnológia :D)
Penészedni az kezd, amit hagynak penészedni. Számos oka lehet ennek a folyamatnak, nem csak a hőszigetelés hiánya... sőt, van amikor éppen a nem megfelelő módon elkészített hőszigetelés okozza...
Még nem burkoltattam be, de ha sor kerül rá (remélem egyszer csak eljutok odáig), csakis kőzetgyapot szigetelővel csináltatom majd meg.
Ahogy utánaolvasgattam, azt szűrtem le, hogy mészkőre nem szerencsés a hungarocell (félő, hogy bepenészedik, mert a mészkó állandóan szívja fel a vizet -- nem látható módon - és a hungarocell nem engedi kifelé száradni). A kőzetgyapot engedi. Igaz legalább 3X drágább.
De ha belegondolsz, hogy megcsináltatod nagy pénzekért, és elkezd penészedni!!!!
de egy eleg nepes boly volt ott, amig tele nem fujtam raiddel. majd tavasszal kivesem, hogy lassam, mekkora is valojaban az ureg, de valoszinuleg nagy, mar amennyire a fal kopogtatasaval meg tudtam allapitani.
azt viszont nem tudtam, hogy a cement nem jo, koszonom a segitseget!
Üdv! A hazai építőmesterségben, népi építészetben a kő igen régóta használatos anyag - csak nemigen ismert ez a tény. Sokan a kőépítkezéskor rögtön a Balaton-felvidékre gondolnak (joggal), pedig vannak más tájak is az országban, ahol a köznapi ember is már sok - néha akár száz, százötven - éve kőből építkezik. A Főváros közelében délen, délnyugaton Budafok, Diósd, Érd, Bia, Sóskút, Páty, északon Üröm, Budakalász voltak azok a helyek, ahol olyan követ bányásztak, amit a köznép is felhasznált szívesen. A Bükk-alja riolit-tufa köveit több mint tucatnyi településen bányászták építkezés céljából, nem csak Eger palotái épültek ebből, de vannak a környéken olyan települések, ahol a házak 95-100 %-a kőből készült ... a XIX-XX. század fordulóján.
De a Börzsönyben, a Bakonyban, sőt, az Alföldön* is voltak olyan kőbányák, amiket a köznép használt.
A kérdésedre visszatérve: nagyon jó építőanyag a kő, csak tudni kell hazsnálni és élni benne.
A 40 centis fal mészkőből (milyen típusú, hol vana ház?) kevésnek tűnik, de le lehet szigetelni. Persze az lenne jó, ha természetes anyagokkal szigetelnéd, mert a pára diffúzióra itt is gondolni kell ugyanúgy, mint a vályogházaknál. Meg a falban lévő nedvességre is. Ha ugyanis a modern szigetelőanyaggal bezárod a nedvességet a falba, akkor csak rontasz a helyzeten. üdv mzm
*az Alföldön Csólyospálos környékén bányászták az ún. réti mészkövet
Szia, bocs, hogy beleszólok... Biztos, hogy hangya csinálta-e? ha igen, vannak természetes védőeszközök, anyagok a hangya ellen, persze vannak modernebb ellenanyagok is. Ha kívülről van a "támadás", akkor használhatsz ilyen újabb - magyarul mérgező - anyagot is. A likakat ki kell tömni, erre számtalan anyagot találsz - arra figyelj, hogy a cementes anyagok a mészkövet "elrágják" egy idő után. Ma már vannak mindenféle kőpótló anyagok, azzal szüntesd meg a lyukakat. A legjobb a "tercit"-nek nevezett massza, csak eléggé húzós az ára. üdv mzm
Mi az ősszel (szept)rakattunk fel hőszigetelést, szintén régi, budafoki mészkőre. Szinezve még nem lesz egyenlőre :-(
Az északi oldalon 6 cm-t, a töbin 5-t.
Az északi helyiségben idén télen stabil 20C felett megvolt. Előtte való télen 14-17 C, kifűthetetlenül.
Nagyon örülök neki. A fűtésszla nem kevesebb, nem több (m3), a meleg viszont folyamatos és egyenletes.
A vakolatot tövig érdemes leveretni, a fugákat tisztitani. Nálunk rengeteg hangyafészek volt benne.
Parázok attól, ami nem volt látható!
