1970-ben, meg 1991-ben voltak olyan ciklonok a Bengáli-öbölben, amelyeknek egyenként 100-200 ezer halálos áldozata volt. Most, az állítólagos "klímaváltozás" idején, nem hallunk ilyesmiről...
Az orosz es amerikai tengeralattjaroknak koszonhetoen ez az egyik legjobban ismert tengerfenek... Nemsokara otthonhagyhatjak a jegtoroiket es jarhatnak kenuval. Kerdes, hogy a jegesmedvek mit fognak csinalni.
hmmm.
talan a csapadek hianya azt is jelzi, hogy ott jellemzoen hidegebb legaramlatok uralkodnak.
ezert a jegsapka lassan hizik, de globalis melegedes eseten nincs is ami olvassza.
ellentetben azokon a helyeken ahol a kanadai jegsapkak kialakultak sokkal magasabb az eves csapadek, tehat van uzemanyag a jegsapka hizashoz (de elsosorban kanadai keleti reszen), viszont az eghajlat melegedesekor tobb meleg levegot is kap.
egyebkent gronland is sziget, akarcsak az antarktisz, gondolom a tenger is vedi oket az esetleges tulzott melegtol, ami mondjuk Kanadat nem vedi.
Nem ugy nez ki, mintha valami rengeteg ho esne Gronlandon. A delnyugati csucskit leszamitva semmivel sem tobb ott a csapadek, mint barhol nyugatabbra. Sot, a belso reszeken mar szinte sivatagi az eghajlat, pont ugy, mint az Antarktiszon.
Szoval mi olvasztotta el azt a rengeteg jeget egesz Amerikaban (olyan ugyesen, hogy kozben a gronlandit erintetlenul hagyta)?
es hogy allunk a csapadekkal?
vszeg a nagy resze Gronlandon csapodik le.
azt olvastam, hogy europa idojarasat meghatarozza az Azori szigetek felol Izlandra aramlo meleg levego, gondolom ez viszi a sok csapadekot Gronland fele.
ezt alatamasztja az is, hogy legutoljora a labrador felszigetet borito jegtakaro tunt el, vszeg nyugat kanadaban nem alakult ki olyan vastag jegpancel talan a kontinens keleti felere oszpontosult a jeg.
hasonlo ehhez, hogy az utolso jegkorszakban europa eszaki reszet befedte a jeg, de oroszorszag ennel eszakabbra fekvo teruletei szarazon maradtak, polaris sivatag alakult ki.
A Grönlandi jégmezö a 60. szélességi körig lenyúlik. Kanadának hatalmas területei esnek ettöl északra és csak egy-két kisebb jégmezö maradt ott meg, az is a Baffin öböl menti szigeteken. Tizezer éve még egész Kanadát több ezer méter vastag jég boritotta, ugyanúgy, mint ma Grönlandot, egészen a Sziklás hegységig. Ez mind elolvadt akkor, max kétezer év alatt, lett is rendes tengerszintemelkedés. A kérdés továbbra is áll: miért maradt meg a jég éppen Grönlandon?
Azt nem nagyon hiszem, hogy Kanadát - szelektiven - valami tengeri áramlat melegitené...
Grönlandon ha jól tudom 3-4000 méter vastag jégtakaró található. Ha mondjuk ez elolvadna grönland nem lenne más mint egy a mai partvidék vonalán húzódó szigetsor. Mivel a jég a szárazföldet nagyon ményen "benyomta"
A kanada feletti szigeteket is hatalmas jégárak borítják!
Ennyi jég együtt önmagában ökológiai tényezô. Ennyi jég körül nem születnek meleg áramlatok, és a Golf is elkerüli grönlandot!
csak tippelni tudok:
gronland eszakabbra van, mint Kanada nagy resze, a kanadai szigetek, amelyek kb ugyanolyan eszakra vannak, mint gronland eleg kicsik, ezert a tenger melegiti oket. tengerszint feletti magassaguk, lehet kisebb, mint Gronlande.
egyebkent epp most olvastam, hogy ha a gronlandi jeg elolvad az kb 7 m rel emelne a vilagtengerek szintjet, az antarktisz felolvadasa kb 51 mrel.
az antarktiszi jeg megolvadasahoz kb 20 C fokos homerseklet emelkedes kene a deli sarkon es ugy is eltartana kb 10.000 evig.
az osszes egyeb jeg elolvadasa kb 0.5mrel emelne a vizszintet.
szoval vilagvege elnapolva.:)
Azt meg tudjátok mondani, hogy északon miért éppen Grönlandon maradt meg a jég, miközben Kanadában és a töle északra fekvö szigetvilágban szinte minden leolvadt csontig?
Most azért csökken a fajszám rendesen. Igaz, ez részben természetes, mert pl. az amazonasi erdöségek kiugróan magas fajszáma jégkorszaki maradvány, amikor a terület jó része szavanna volt és csak szigetszerüen voltak erdök - mindegyik folt a saját lokális fajaival. Pár ezer éve ezek össze lettek eresztve, aztán most folyik a kiszoritósdi. De az élettér fogyatkozása (a mezögazdaság miatt) ennél sokkal hatásosabb manapság. A lényeg ebben az, hogy a mezögazdaság messze a legnagyobb környezetpusztitó, az ipar ehhez képest nudli. Csak nézz körül az országban aratás után: egyik sivatag éri a másikat kilométerek százain át. Mindez normális mársékelt égövi klima mellett, ahol leginkább erdöknek kellene lenni, esetleg mocsarakkal és legelökkel tarkitva. Persze ez nem új jelenség, a neolit forradalom hozta magával: Görögországot már kétezer éve letarolták a kecskék.
Egyszer utánaszámoltam, hogy a genetikai információ - az összes fajokat beleszámitva - kb. 10 kb/év sebességgel keletkezik. A pusztulása most ennél nagyságrendekkel gyorsabb. Olyan az, amit csinálunk, mint amikor a feldühödött ókeresztény tömeg felgyújtotta az alexandriai könyvtárt. Az elveszett információ visszahozhatatlan. Éppen ezért nem is annyira védeni kellene (mert az pillanatnyilag reménytelen), hanem megörizni az utókor számára. Ha másképp nem, lefagyasztva folyékony nitrogénben.
Persze a tenyésztö reaktorok is jók lennének, de amennyire én tudom, ezek terjedését az atomsorompó szerzödés akadályozza leginkább: túl könnyü egy ilyen reaktort plutóniumtermelésre használni, abból pedig bombát csinálni már gyerekjáték.
Hosszabb távon egyébként csak a napenergia az egyetlen normális energiaforrás. Ha már itt a közelben ez a barom nagy nukleáris kohó, amit ráadásul ki se tudunk kapcsolni, akkor legalább használni kell. Ehhez azonban két problémát meg kell oldani elöbb, de egyik se tünik reménytelennek:
1. Sokkal olcsóbb napelemek kellenek. Ha négyzetmétere annyi lenne, mint a tetöcserépé vagy az útburkoló anyagoké, akkor ujjé.
2. Meg kell oldani az átmeneti energiatárolást (mert a hülye nap nyáron süt meg nappal, nekünk meg leginkább télen kell az energia és éjszaka). Tehát nem közvetlenül villanyt kell termelni, hanem vmi nem túl gyúlékony vegyszert - cukrot például (vagy aluminiumot), amiböl aztán késöbb lehet villanyt csinálni, ha kell.
Egyébként sem annyira védeni kellene a környezetet, hanem ésszerüen gazdálkodni vele. Ebben sokat segitene egy egyszerü könyvelési trükk: a javakat nem az elöállitási, hanem az újratermelési költségek alapján kellene értékelni (azért az a Marx gyerek se volt teljesen hülye). Ez a javaslat már évtizedek óta járja az ENSZ folyosóit, de eddig még mindig sikeresen elgáncsolták a lobbiérdekek. Ennek következtében a nemzeti jövedelem számitásakor minden ország nulla értéken tartja nyilván az istenadta erdöt, tehát annak kiirtása (könyveléstechnikailag) tiszta haszon - szemben a telepitett erdövel, ami már sokkal drágább mulatság. Ez igy abszolút marhaság, de ez van.
Egyébként a legtöbb esetben nagyon pontos becslést lehetne adni ezen az alapon a természeti javak értékére. Azt pl. pontosan tudjuk, hogy mibe kerül egy tiszta folyó (mert a Rajnát és a Temzét már megtisztitották, úgy-ahogy). Baromi sokba, az biztos. Ha az eredeti tiszta folyóvizet eleve ilyen értéken könyvelnénk, akkor rögtön nagyon jövedelmezö lenne a viztisztitómü.
a mai atomerumovekkel az a baj, hogy az urannak csak valami elenyeszo 0.x% alatti reszet hasznositjak. a maradek reszt meg elszenyezzik mindenfele izotopokkal ezert keletkezik olyan nagy mennyisegu hulladek. ha az atomeromuves topikban targyalt gyors tenyeszto reaktorokat megvalositjak, azok pont a jelenlegi kokorszaki reaktorok hulladekat + a nuklearis fegyverek hasadoanyagait tudnak teljesen feldolgozni. gyakorlatilag mind a tarolando radioaktiv anyag mennyisege mind a felezesi ideje nagysagrendekkel csokkene. ez ellen folytatnak a zoldek adaz csatakat (es sajnos egyelore nyeresre allnak) vszeg egyreszt esz nelkul presztizsbol masreszt olcso demagog nepszeruseghajhaszasbol harmadreszt meg egyesek szerint lobbierdekekebol, de ez nem bizonyitott.
egy shell altal finanszirozott tanulmany szerint a foldgaztermeles kb 2025 kornyeken eri el csucsat a koolajtermeles kb 2040 kornyeken. ha addig nem lesznek meg ezek a gyorsreaktorok, akkor egyreszt hozza lehet nyulni az elfekvo szenkeszletekhez, ami ugye hatvanyozottan kornyezetszennyezo, hiszen a szenhidrogenekbe legalabb a hidrogen nem szennyez, vagy megprobalni szerencsetlenkedni a napenergiaval, biomasszaval, szelenergiaval.
na mindegy majd a piaci verseny eldonti, hogy melyik lesz a nyertes.
tkp egyik se tisztabb, mint a masik.
Ezt a fauna dolgot nem tudom, honnan vetted. A fajok szamarol meglehetosen elternek a becslesek, de abban nagyjabol egyetertenek a hozzaertok (hogy mibol vettek, nem tudom), hogy a fajok szama egyaltalan nem novekedett. Meg a Karbon elott es kozben volt egy oriasi szaporulat (amikor rajottek, hogyan kell partraszallni), es azota csak a kisebb-nagyobb kihalasok miatt bomlott valtozott a fajszam. Teves elkepzeles, hogy a bioszfera egyre gazdagabba valt; inkabb csak valtozott a millio evek alatt.
Atomeromu: szerintem egy szeneromu jobban szennyez. Csak hat ott van az a kis problema a biztonsaggal es a maradekkal. Azok a hulyek Pakson is elcs*sztek, amit el lehetett...
A gleccser olvadasi adatokat megsem olvastad, vagy nem erted. Az igaz, hogy egymillio evvel ezelotti idojarasi adatok nem allnak rendelkezesre. De ilyen gyors melegedes semmilyen korban sem lehetett, ez mindenkinek nyilvanvalo.
Ha csak az alant rhaurin által belinkelt ábrákat nézem, akkor 1400-1500-ig egy ennél kétszer nagyobb és gyorsabb felmelegedés következett be. Nyilván a feudális kovácsműhelyek elszennyezô hatása miatt:-)
Most pl az egyik gorilla faj van kipusztuloban eppen. Nem akarom sorolni.
Pontosabban levadászás alatt áll az éhes benszülöttek által. Mint ahogy az éhes benszülöttek már egymást is megeszik kongóban a hírek szerint...
PL egy faj kipusztulasa lacreakciot indit el. Fajok egesz sora kerul nehez (uj) helyzetbe, es jonehany ki is pusztul.
Hadd ismételjem el, hogy a föld faunája jelenleg olyan gazdag, amilyen az elmúlt koroknak talán a negyedében volt 500 millió évre visszamenôleg. Ám tény amit írsz.
Nem mondtam, hogy ne termeljenek villanyaramot,
csak atomeromuvon kivul sok mas lehetoseg adodik.
Igen, csakhogy az szénhidrogéneken és atomenergián alapuló erôművek az emberiség energiaszükségletének 95%-át adják. És a legoptimistább becslés szerint se lehetne alternatív energiaforrásokkal 10%-nál többet biztosítani a szükségletbôl, erre céloztam.
Sot ha nem engedelyeztek volna a mai atomromuvet a nagy radioaktivitasu szennyezes miatt megepiteni, akkor ma mar lenne nem szennyezo atomeromu.
Mintahogy ha nem találjuk fel a szakócát, ma nem...
Na mikor 200-al repesztessz az uton, gondolj arra is, hogy a tobbiekkel egyutt gyerekek tizezreit teszed aszmassa. Ha csak 100 km-en 1 l.nel kevesebbet fogyaszto szemelygepkocsi kapna muszaki vizsgat, akkor olyat gyartananak (ez a motor mar kesz van ,ha nem tudnal rola) a max sebesseg 40 - 50 km lenne.
LÁZADÁS, TERROIZMUS, a célpont a környezetvédôk, méghogy az állam beleszóljon ebbe is, néha arra gondolok, hogy a környezetvédôk egy ökototalitarizmusban éreznék a legjobban megukat...azt hiszem ez sebességkorlátozós gondolat halva született...hehe
USA nem irt ala egy kornyezetvedelmi egyezmenyt, nem azert mert enyhenek itelte, hanem forditva. Ezzel precedenst termtett, meg akadalyozta az ilyen tipusu (egyre szigorubb) egyezmenyek leterjottet. Unokaink azt az elnokot az emberiseg arulojanak fogjak tekinteni.
Unokainknak mar keso lesz eszre terni.
szvsz Busht nem ezért fogják amerika árulójának tekinteni...
Kopar: Most pl az egyik gorilla faj van kipusztuloban eppen. Nem akarom sorolni.
Kellene olvasnod valamilyen okologiaval foglalkozo konyvet ( egy jot). PL egy faj kipusztulasa lacreakciot indit el. Fajok egesz sora kerul nehez (uj) helyzetbe, es jonehany ki is pusztul. Es meg cak az elejen vagyunk.
A gleccser olvadasi adatokat megsem olvastad, vagy nem erted. Az igaz, hogy egymillio evvel ezelotti idojarasi adatok nem allnak rendelkezesre. De ilyen gyors melegedes semmilyen korban sem lehetett, ez mindenkinek nyilvanvalo.
Nem mondtam, hogy ne termeljenek villanyaramot,
csak atomeromuvon kivul sok mas lehetoseg adodik.
Sot ha nem engedelyeztek volna a mai atomromuvet a nagy radioaktivitasu szennyezes miatt megepiteni, akkor ma mar lenne nem szennyezo atomeromu. Na mikor 200-al repesztessz az uton, gondolj arra is, hogy a tobbiekkel egyutt gyerekek tizezreit teszed aszmassa. Ha csak 100 km-en 1 l.nel kevesebbet fogyaszto szemelygepkocsi kapna muszaki vizsgat, akkor olyat gyartananak (ez a motor mar kesz van ,ha nem tudnal rola) a max sebesseg 40 - 50 km lenne.
Ha meggondolod ennel gyorsabban a napi eletben nem is igen tudsz menni. (Csak nyaralaskor az autopalyan). Na. Meg azt sem modtam, hogy le a szemelyautoval.
USA nem irt ala egy kornyezetvedelmi egyezmenyt, nem azert mert enyhenek itelte, hanem forditva. Ezzel precedenst termtett, meg akadalyozta az ilyen tipusu (egyre szigorubb) egyezmenyek leterjottet. Unokaink azt az elnokot az emberiseg arulojanak fogjak tekinteni.
Unokainknak mar keso lesz eszre terni.
Gronland alatt 100% szarazfold van, azert a neve Gronland es nem jeges tenger.
az eszaki sarkot borito tengeren van uszo jegpancel. az nem szamit, ha elolvad vizszintemelkedesugyileg.
mellesleg annak a vastagsaga nem is jelentos 2-3 meter.
ezzel szemben a sarkvidekeken levo szarazfoldeken (Antarktisz, Gronland) 2-3 kilometer vastag jeg halmozodott fel tobbmillio ev alatt. ha ez elolvad, akkor emelkedik a vizszint jelentosen. de azert ehhez egy kicsit tobb ido kell, mint 100 ev szerintem.
CO2n kivul ott van meg a metan a nitrogen oxid, a vizgoz mint uveghazgazok. igen fontos a kontinensek pozicioja, mivel egyreszt jegsapkak csak a kontinenseken alakulnak ki, masreszt a tengeraramlatok jelentosen meghatarozzak az eghajlatot pl. az antarktisz azert is fog nagyon nehezen elolvadni, mert egy korkoros hidegaramlat veszi korbe, igy a meleg aramlatok a tropusokrol soha nem jutnak el oda, az antarktiszra eso napfeny meg sehol nem eleg a felolvasztasahoz.
egyebkent allitolag a jelenlegi nagy jegkorszak akkor kezdodott el kb 40 millio eve, amikor az antarktisz elszakadt del amerikatol lehetove teve ezt a korkoros aramlast.
mivel az eszaki sark eseteben ilyen korkoros sarki aramlatnak nincs eselye, ezert a hideg viz kenytelen del fel aramlani, es helyebe jon a meleg viz a karibi tersegbol ez a golf aramlat, ami allitolag le fog allni.
Ez az emberi alaptermészet egyik nehezen emészthető tulajdonsága; nincs mit tenni, tudomásul kell venni.
Mintahogy éppenséggel ez az emberi alaptermészet egyik legszerencsésebb tulajdonsága is. Hiszen ha most összehúznánk magunkat, hogy majd jobban éljünk, azt azért tennénk, mert a mostani tudásunk szerint holnap ezért vagy azért jobban tudnánk élni.
És ha ezt megtennénk, holnap is a mostani tudásunkat birtokolnánk.
De miután nem tesszük meg, ezért mostani életünk holnap bekövetkezô következményeire válaszul új tudást kell teremtenünk. Ezért hát minden holnap új tudást is hoz.
megneztem az eredeti Vosztokos idosorokat, megtalalhato valahol az interneten. van egy CO2es idosoruk is, hat az ugy illik az alabb belinkelt 400k eves homersekletadatokra, mint a pinty. kb 10 ppm CO2 emelkedes felel meg egy celsius homerseklet emelkedesnek. a grafikonon levo relativ 0 celsiushoz 270 ppm koruli ertek tartozik, ez az ertek jelenleg valahol 360 korul van. tehat 8 celsius homersekletmelkedesnek nezunk elebe a sarkokon?
ennek ellentmond azonban az, hogy a dinok koraban a CO2 szint a jelenleginek kb 10-15szorose volt, megse volt 10-15szoros homerseklet. raadasul tobb mint 400 M evvel ezelott is volt egy kis jegkorszak kb 10x CO2 szinttel, mint a jelenlegi.
ha elolvad az eszaki sarki jeg, abbol nem lesz katasztrofa, mert az nem emeli a vizszintet. a golf aramlat gyanithatoan mar a 17 sz. is leallt egyszer (kis jegkorszak).
ahhoz hogy komolyabb baj legyen a Gronlandi vagy az antarktiszi tobb km vastag jegtakaroknak kell megolvadniuk, hat ez eleg sokaig el fog tartani szerintem. plane hogy a deli sarokot egy korkoros hideg aramlat vedi a megolvadastol.
Kicsit sokat gondolsz az ember képességeirôl. Ha most kihalnánk, akkor egy virágzó bolygót hagynánk magunk mögött, beleszámítva a városaink romjait, amely soha nem látott mértékben teremtenének kedvezô természetes élôhelyet a szárazföldön, akárcsak egy korallzátony barlangjai és szövevényes struktúrája a tengerben.
A föld bolygón a jelenlegi fauna olyan kivételes gazdagságot mutat, amely az élet fennállása óta eltelt idônek jó ha a felében létezett, beleszámítva ebbe a kedvezô meleg éghajlatot is, mint fô okot, amely állapot már 8000 éve fennál és amihez semmi közünk nincs, hacsak nem pattintott kôkorszakban szennyeztük el a légkört...
Allergiás megbetegedések. Úgy kell nekünk, sokan vagyunk ahhoz, hogy egészséges fa és fémtárgyakkal vegyük magunkat körül. A föld lakosságának 5/6-a örülne ha műanyag fogyasztási cikkekhez jutna...
Gleccser olvasási adatsor...
Tessenek belátni, hogy ezen a bolygón vagy három milliárd éven át az ember beavatkozása nélkül olvadtak, vagy híztak a gleccserek!
És az éghajlatról olyannyira keveset tudunk, hogy még azt se kisérelném meg állítani, hogy kétszáz év alatt az ember ipari tevékenysége egyáltalán képes e hatást gyakorolni bármire is...
Még elmélet sincs, amihez képest gyakorlatról beszélhetnénk a föld éghajlata kapcsán.
A legtöbb ami van, az hiányos adatokból leszűrt feltételelzés.
Minden modern ember korrupt, különösen azok, akik hisznek a demokráciában!
Az USA meg azt fizet le akit csak akar, de úgy látszik engem nem akar:-))) Viszont az éghajlat nem politikai kérdés, mintahogy politika is jószerével épphogy csak 2500 éve létezik abban a formában, amelyre most gondolsz. És ez sem folytonos létezés.
Csak azt ne mond, hogy az elmúlt 3 milliárd évben jött hurikánok egy egyezmény alá nem írásának következményeképp jöttek...
Áram, fogyasztási cikkek és kenyér nélkül lehet élni, de nem majdnem hatmilliárdan és nem az élet azon "minôségén" amit félmilliárdan biztosítani tudnak maguknak. Részemrôl én tudnék élni Bangladesben is nyolcad hektáron gazdálkodva orvosi ellátás nélkül, írástudatlanul és negyven évesen meghalva valami nevetséges járványban.
De Te vajon tudnál, e? Vagy csak addig tart az alternatívákat felvázoló romantikus ellenállásod, ameddig világít a halogénizzó az asztali lámpában amely mellett a civlizációt ostorozó kiáltványokat fogalmazzák a környezetvédôk?
Mindazonáltal hangsúlyozom: nekem mindegy! A többieket gyôzd meg arról, hogy éljenek harmadik világbeli szinten!
A kopar (elet nelkuli) Fold az megmarad, mig a Nap el nem nyeli (ha supernovava valna).
A vilaghaborurol ugy nez ki mar sikeresen lemondtak. De le kellene mondani a helyi haborukrol es a terorizmusrol is.
A sebessegmania es karos technikak ( atomeromu, mutragya, kulonbozo kornyezetszennyezo vegyi gyarak nelkul meg lehet elni. (sot jobban) Gondolok itt allergias betegsegekre pl.
Tessek elolvasni a gleccser olvadasi adatsort.
Nyilvanvalo, hogy az emberi tevekenyseg okozta az utobbi evtizedekben jelentkezo nagymervu olvadasokat (a Fold melegedeset). Na most lathatoak a kovetkezmenyek nemcsak felmelegedes van, hanem az idojaras egyensulyanak a felborulasa, vagyis szelsoseges ido minden fele.
Elmeletileg erre figyelmeztettek, csak ez most gyakorlat.
A politikusok (mely ertelembe veve mind korrupt)
talalmanya ebben a temaban a mellebeszeles, foleg az USA-belieke, akik az oket lefizeto hulye de gazdag emberek allitolagos pillanatnyi kedveert nem irtak ala az energiakorlatozasrol szolo egyezseget. Idenre kattak egy par hurrikant jutalmul.
en ugy tudom, ha a jegsapkak elolvadnak (tehat antarktisz is), akkor ugy becsulik, hogy 70-80 meterrel emelkedik also hangon az oceanok vizszintje. enszerintem azert ez kizart, hogy 100 ev alatt megtortenjen.
szoval ha maradunk az 1m/100 ev vizszintemelkedesnel, ez az usanak biztos nem jelent gondot, mert a polgarainak kb 70%-a szolgaltato szektorokban dolgozik, tehat gond eseten oriasi tartalek van arra, hogy az epitoiparba megfelelo mennyisegu embert lehessen atiranyitani. hasonlo a helyzet europaban is.
az eghajlatvaltozas a szervezetlen tarsadalmakat fogja elsosorban sujtani.
a fejlett vilag kb. annyit fog belole megerezni, hogy emelkednek a biztositasi dijak, emiatt nem fognak tudni evente 2x elmenni nyaralni Ibizara, hanem csak 1x.
Krakatau, 1800-as evek vege. (A vulkan alatti magmakamra egyszeruen beomlott. Akkorat robbant, hogy a szokoar az egesz csendes oceani tersegben eszlelheto volt...)
Szoval: ha elolvad a jegsapka (marpedig ez egy pozitiv visszacsatolasos folyamat: minel kisebb, minel inkabb feltoredezik, annal nagyobb lesz a felulet, es annal kisebb lesz az albedo, azaz aannal kevesebb fenyt ver vissza es annal tobb hot nyel el), akkor a partok melletti reszek elmerulnek. Az atlag egy metert nem ugy kell erteni, hogy max akkor az Empire State Building 1 meteres vizben fog allni; valszeg orulhetnek, ha a csucs kilatszik majd a vizbol...) Es belegondolni abba, hogy 3-4 millirad ember es a cafrangok arrebbkoltoztetese mennyibe kerul; ebbe meg az USA is beleroppanna.
Valahol olvastam, hogy amikor kitört egy nagy vulkán a Csendes óceán
egyik szigetén, akkor a levegőbe kerülő hamu mennyisége miatti
napfénycsökkenés érezhető hőmérsékletcsökkenést eredményezett.
Szóval, ha már odáig jutunk, hogy több az esélyünk, ha megtesszük, mintha
tétlenül nézzük az eseményeket, akkor pontosan kiszámított mennyiségű
port lehetne a magas légkörbe juttatni. Esetleg folyamatosan, akár évekig is.
Nem tagadom, ez engem is arra emlékeztet, amikor valaki egyre több gyógyszert szed
egyre több nyavajára, olyanokra, amelyek nem is lennének gyógyszerszedés nélkül.
