Ő az igazi Ofélia. Nem a modern, a sovány, a szép, hanem a hús-vér nő, a valódi (kissé ittas) bánatot sugárzó. Az igazi paraszt-Ofélia, ha lehet ilyet mondani. Shakespeare ilyennek képzelhette valójában.
nade miért mutogat olyan hegyesen? a szagutánfutó lány?
lehet azt kérdezi, hogy szebb a cicije: előremutató kézzel vagy hátrafeszítettel?
közben pedig kókuszgolyótgömbölygetni hívja a lótestűt, mert kutyátlanított hónaaljjal lehet a legjobb formájúakat előállítani, de persze csak akkor, ha télleg 3x mosdott... ja és ha a lótestűnek patája is van. mert a lópatátlan a kutyának se kell :)
és a farkasok? szeretik-e a kókuszgolyót?
vagy esetleg valami édesipari ellenkartelltől vannak?
az erdőben szállongó (hó?) , ismeretlen, de csábító illatot akarta felderíteni Wolf kisasszony(a Takarító lánya by Pulp Fiction) Megtalálta a vízben a lótestűt, megvádolta, hogy tőle jön az illat, de ő rémülten mutatja, hogy lecsapta a hónaljkutyát és különben is háromszor mosdott meg a vízben és utána nyersbárányhús illatú sprayvel kozmetikálta magát. A farkasokat pedig összezavarta a spray illata, de már egy pszichoterapeuta kezeli őket, ugyanis igen mély lelki megrázkódtatást okozott nekik, amikor a nyers bárány szagára beindultak, de csak egy leborotvált hónaljat találtak.
hát azért, mert nem ő rágja vasfoggal a leányt, hanem a szörny nyaldossa az érdes nyelvével. Féltékenykedik az idő. Azt viszont nem értem, miért van az ilyen amazonjellegű nőciknek a kezében a kard még akkor is harcra készen, amikor éppen kedveskednek nekik...
na, majd addig hiúságoskodik a vizi türkörképpel, mig beleborul aztán majd sírhat szegény patak, hogy: ej de kár, pedig milyen szépen tükröződtem a szemében :)
Az egyszarvú misztikus állat. Az V. század táján jelent meg az európai művészetekben faliszőnyegeken, festményeken, bestiáriumokban. Vad, erős, fürge, állatnak mondják, melyet képtelenség elfogni. Egyetlen gyengéje: a szűz leány. Ha egy vadász foga egyszarvúra fáj, kizárt, hogy erővel szerezze azt meg: csakis a cselvetéshez folyamodhat. Fiatal szüzet kell az erdőben hagynia, s az egyszarvú, mely dühödten rárontana, azonnal kezes báránnyá szelidül, amint a leányka felfedi előtte érintetlen keblét. Az állat odamegy hozzá, az ölébe hajtja a fejét és elalszik. Igazán nem vetheti meg ezért senki; nagyobb legényekkel is történt már ilyen.
A homloka közepén meredő szarv detoxikáló hatású: ha mérgezett patakhoz ér, keresztformát rajzol vele a habok közé, s a víz azonnal megtisztul. Bármely mérges ital, folyadék ihatóvá tehető, ha egyszarvú porrá őrölt szarvát hintjük belé. Ám ez drága szer, sok aranyban mérik az árát és csak nagy ritkán lehet hozzájutni. Régen letűnt, gazdag emberek végrendeletében olykor olvasható, hogy szeretteikre kis fiolára valót hagytak a drága morzsalékból, s olyan is volt, aki egész szarvat bírt, s e felbecsülhetetlen érték szállt apáról a fiúra.
P. J. tanár úr nem hisz az egyszarvúban. Hangúlyozta, hogy ő természetesen csak közli, amit a középkori szimbolikáról tudnunk kell, mindennek nincs sok köze a mai természettudományhoz és ne is keressünk benne valóságot. Nagyon biztosanak tűnt az igazában. Hm... nagy koponyákkal is megesik olykor, hogy tévednek. Érhetik még meglepetések....."
És ha elég száz foton, akkor 200 több, mint sok? Komolyra: ha elég egy foton, akkor annak a fénye fényesebb lesz, int önmaga, vagy lesz ott extra fényjelenség is?
vagy ez minden nők réme, az ékszeres abortőr? minden kihasított lélekért egy újabb nyaklincát kér-kap, azért is olyan randa csicsás.... és nagy hideg, szivdermesztő köd veszi körül.
Megfigyelhető még, hogy ezek ketten tulajdonképpen egy barlangban vannak - érdekes természeti képződmény a barlangban lévő szikla.. és az ég elég sötét. A nő nagyon lengén van öltözve, a jószivű Süsü pedig éppen befűti neki a barlangot, sőt, szárnyait óvón a nő fölé emeli, hogy a hamarosan kitörő zivatar ne áztassa el.
Itt kérem egy nagyon jóstivű kedves sárkány és egy frigid rosszindulatú nő közötti kapcsolatnak vagyunk tanui...
A képen egy sajátos szikla tetején ülő nagyon szép nőt látunk, afféle Seherezádé típuső lenge ruhában, amint becsukott könyvekre támaszkodik, és közben tekintetét egy tűzokádó sárkányra emeli. A sárkány (beceneve val.szeg Süsü, mivel csak egy feje van), bár tüzet okád, de mégsem tűnik ellenséges szándékúnak, hiszen egyrészt a szép nő nem néz rá rémült tekintettel, másrészt karmai nem a nőt fenyegetik, hanem inkább azt a két nyitott könyvet, amit valószinüleg előtte nézegetett...
Szegény sárkánynak akutt torokgyulladása van, emiatt minden lehelletével lángra gyúl a torka, és a bölcs könyvekből éppen azt akarta kiolvasni, hogy miylen gyógynövényt szedjen rá. Az előtte lévő nyitott konyvekben erre nem talált okos tanácsot, mert az igazi varázskönyv (Maria Treben: Gyógynövények) a nő által támasztéknak hazsnált könyvkupacban vannak. A felvétel pillanatában a sárkány éppen kérleli az azbeszttestű nőt, hogy ugyan adja oda neki a keresett olvasmányt, de a gonosz nő erre nem hajlandó, erre utal, hogy a sárkány szenvedéseire unott tekintettel reagál...