Az otlet jo, csak sajna az index kihereli a feltoltott kepeket.. Szvsz ha lehetseges valahoval a teljes meretu kepet feltenni es ide meg egy linket, rajtam kivul is sokan megkoszonnek.
Ide is beírom, mert pozitív az élményem: az AERO magazin legfrisebb számában elég jó összefoglaló, és szerintem szakmailag is pontos cikk jelent meg Magyarország és az EU követelményeinek viszonyáról. Ajánlom figyelmetekbe.
Van vele gondom. A kedves fordító a jelen jogszabály subpart H,I,J, K stb- ját is K részként (és nem K alrészként) ferdíti. Ez azért gáz mert hivatkozik egy másik jogszabály M részére (part M) és így baromira zavaró a magyar szöveg: ".. ezen M rész teljesül az M rész teljesítésével. " Mivaaan ?
Helyesen: ... ezen jogszabály M alrésze teljesül a másik jogszabály (és ide be kéne írni a 2042-őt) M részének teljesítésével.
Felhívom minden szíves érdekelt figyelmét, hogy megjelent az EU szabályozás (úgymond EU_OPS1) a kereskedelmi légiszállítókkal kapcsolatos követelményekről.
Jó olvasgatást mindenkinek! (Természetesen, ha terminológiai pontatlanságot vélne valaki felfedezni, az EUR-LEX adatbázisban angol nyelven is megtalálható és annak segítségével pontosítható az értelmezés.)
Ezek a változások, és a jövőbeli tervek mennyire befolyásoljak a ppl képzést? Én most jarok a legvégén az egesznek már csak 1-2 ora repules es jjohet vizsga, kérdés hogy lesz a vizsga? iletve ha bevezetik az uj képzést és végre elfogadjak a magyar szakszot kulfoldon is ez hogyan erint majd minket? kell majd kulonbozeti vizsga? vagy hogy lesz? Mert az nagyon erdekes hogy az itthoni kepzes ami ugye nem olcso, azt mashol el se fogadjak.
(Zsuzsa, tudom hogy nem Te vagy kompetens az ügyben, a továbbiakat nem Neked címzem)
Szerencsétlen repülős társadalomról már annyi bőrt lehúztak. Félek, lassan átbillen a mérleg nyelve és a legbiztonságosabb közlekedési eszközök egyszercsak elkezdenek potyogni az égből, mert a sok szabályozás/adó/biztosítás/rendelet stb. figyelgetése során elterelődik a figyelem, a fegyelem és nem utolsó sorban a pénz a technikáról.
Ha az előzőkben felsorolt repülési ágak extrém sportnak tekinthetők, remélem a rendeletben a következő sportok is szerepelnek:
- testépítés: évente többszáz baleset történhet a súlyok lábra/kézre eséséből
- természetjárás: bokaficamok a fák/bokrok gyökereinek átugrálásakor
- kerékpározás: a magyar utakon??? Kész életveszély!!!
- úszás: a vízbe bele is lehet fulladni!
- kártya: egy-egy feldühödött kártyapartner ütései veszélyesek lehetnek, de itt még halláskárosodást is szevedhet az ember, ha Korda Gyuri bácsi a kommentár
Köszi, hogy rám gondoltál. Elmondom, amit eddig tudok a szabályozásról. Előrebocsátom ezt ugyanúgy a sajtóból tudom, mint ti, meg megnéztem a vonatkozó kormány rendeletet.
Nem a sportrepülést magát emliti a jogszabály, hanem felsorolja következő repülési ágakat:
hőlégballonozás, sárkányrepülés, ejtőernyőzés, paplanernyőzés, műrepülés, illetve a bázisugrást.
Ezekben elszenvedett balesetekért kell fizetni. Persze, aki leírta ezeket, az csak átvett valahonnan valamit, de arra már nem törekedett, hogy utánna nézzem, mit is jelentenek. Ugyanis ma a jogszabályokban pl. a műrepülés igencsak nem meghatározott fogalom. Persze minden repülős tudja mit jelent, de hol vannak a határok - vegyük pl. egy kiképzés közbeni kötelező dugóhúzót - hát azt nehéz lesz eldönteni. illetve "könnyű" lesz, hiszen egy korházi dolgozó vagy egy biztosító majd dönt, hogy helyesen vagy nem, hát ez majd egy hosszú pereskedés után kiderül. Ezzel senkit sem szeretnék megbántani, még véletlenül sem, csak arra utalnék, hogyha valami nincs egyértelműen meghatározva, akkor abból vita lesz és huzavona.
Pl. a BASE Jumping esetében a kockázat nyilvánvalóan kiugróan magas, így az pl. biztosan extrém sportnak tekinthető.
Ha a tájat mutatod meg fizető utasoknak az viszont nem igazán szabad extrém sportnak tekinteni. Ha a repülőgépet közlekedési eszközként használod, akkor szintén. Ha légi futózásról, stb. van szó, akkor szintén nem nagyon lehet azt mondani, hogy sportolsz. :)
Elnézést, hogy általánosságokkal válaszolok, de azt hiszem segít felismerni a problémát: Alapvetően a társadalombiztosítás esetében egy sajátságos helyzet alakult ki: míg egy piaci elven működő biztosításnál, a díj és a biztosító általá átvállalt kockázat egymással arányos, addig a társadalombiztosítás esetében NEM az, hiszen a díj itt elsősorban a jövedelemmel arányos, ami teszem azt a táppénz kifizetések szempontjából jogos, a szükséges kezelések, a kórházak fenntartása szempontjából pedig az arányos közteherviselés alapjaira épülő, elfogadható, megoldás.
Ugyanakkor aki a társadalom által elfogadott, normálisnak tartott, normákon felül kockázatot vállal, az saját döntése alapján többet venne ki a közösből, mint egy átlagos állampolgár. Hogy az erős dohányzás, a rendszeres italozás, a kábítószer fogyasztás, az extrém sportok közül mi az ami jelentős kockázatnövelő tényező, és mivel egyéni döntés alapján történik, ezért egyéni kockázatot is kell, hogy jelentsen szemben az eddigi közös kockázatviseléssel az részben politikai, részben gazdasági kérdés. Mivel nem a PoliDili fórumon vagyunk, inkább nem térnék ki arra, miért is így lettek meghőzva a határok, az alkoholistákért, erős dohányosokért akik mások egészségét is fenygeteik miért fizetünk a közösből, egy pilótáért miért nem. Ez politika lenne, és a szavazatokról szól.
Ugyanakkor a kérdésnek akad egy másik oldal is, az ilyen döntésekkel nem pusztán a közös pénzzel gazdálkodik a jogalkotó, hanem valamilyen szinten befolyásolja az emberek döntéseit, vezeti, kormányozza az országot. Miért is? Ha ejtőernyős balesetért te fizetsz, fociban sportsérülésért neked fizetnek, akkor a labdarúgás lesz a vonzóbb sportág. A kockázat minimalizálása is a jogalkotó szándéka. És nem csak a TB kockázatáról beszélünk, ha a beleset miatt kiesel a munkahelyeden egy ideig ott is megjelenik a kockázat.
A repülés, köztudottan a közlekedés legbiztonságosabb formája. Érdemes lenne megnézni, hogy a sportrepülés valóban kockázatosabb-e más sportágaknál, és amennyiben kockázatosabb, miért, és mennyivel? Az elérhető statisztikák alapján én nem látom a sportrepülés szokatlan kockázatát (pl. úgy tűnik, a labdarúgásnál biztonságosabb) ugyanakkor az általad leírt kérdések alapján felmerül a kérdés: van-e olyan eset, amikor a kockázat jelentős? Neked van erről elképzelésed?
Illetve milyen kockázatot, veszélyt jelentene a repülés biztonságára az, hogyha azon extrém sportokat kedvelő csoportok, akik a biztonságot korábban sem, most sem tartották fontosnak, és a biztonsági szabályokat a veszély, a buli kedvéért áthágták, hirtelen a repülés mellet döntenének? Valamint befolyásolják-e a kialakult helyzetet a Terrafugia Transition-hoz hasonló megoldások, amennyiben valóban képesek elterjedni?
Alapvetően ezekre a kérdésekre kell választ kapni ahhoz, hogy tudjunk mit kezdeni a "jogalkotó szándéka szerinti jogértelmezés" kérdéseivel. Gondolom erre azért már akadnak tapasztalatok :)
Szándékosa írtam a hozzászólásomat ebbe a topicba, mert úgy gondolom, hogy a topicalapító "bado" az ilyenek miatt is hozta létre anno. Ha nem így lenne, sorry!
A hőlégballonos biztosításokban ezt már nagyon régen úgy oldják meg (pontosabban EGY biztosító, mert monopol helyzetben van), hogy annyi személyre kell kötni UTASbiztosítást, ahány személy szállítható a ballonnal.
(a következőkről csak hallottam, nem tudom a pontos adatokat)
Más kérdés, hogy kb. egy éve a ballonokat biztosítás szempontból egyenlővé tették az utasszállító repülőkkel és a felszálló súly szerint kell biztosítani őket (sajnos nem a felszállás pillanatában mérik a súlyukat...). Így fordulhat elő az, hogy egy 2500-3000 köbméteres kupolájú hőlégballon biztosítása többszázezer forint évente.
Szervusztok. Ezt a kérdést már feszítettem, igaz nem ebben a topicban, és még akkor, amikor az első sajtóközlemények, a témával kapcsolatban napvilágot láttak. ( Vitorlazorepules topic 2006.11.17 18:31:43 (9938) ) A kérdésed teljesen indokolt! Mi tekintendő, sportrepülésnek? A repülőorvosin foglalkozásnak, mivel ott így tudnak lehúzni. Most a versenycélú, a légi bemutató és az egyéb hobbirepülést, kisgépes repülést is egy kategóriába fogják venni azért, hogy minél több embert tudjanak idesorolva, megint lehúzni. Talán arról szól a történet, hogy aki repül, az adózzon, az X-edik bőrt húzva le rólunk. Ez a trendi manapság. Szerintem fogalmuk sincs arról, hogy melyik mögött mi is van, és ezért volt ilyen általános a megfogalmazás. Akinek PPL szakszója van azért, akinek meg CPL, meg azért fog fizetni. Napnál világosabb volt, hogy az egészségügy átalakítása és a több biztosítós modell ránkerőltetése, (mint az már több szakértő által is ismertetett), csak arra lesz jó, hogy a költségeket növeljék vagy 40%-al. Hiszen ezek a biztosítok, elsősorban magukat akarják eltartani, és nagyon jól. Az embereket, pedig azzal etetik a kormány részéről a különböző médiákban, hogy milyen szuper ellátásba lesz részük. - Persze. Csak azt mintha elfelejtenék mondani, hogy csak annak, aki ezt, meg tudja majd fizetni. A többi, meg mehet a náthába. Mi ilyen gazdag ország vagyunk, generáljunk csak, újabb költségeket. Nincs elég teher, az embereken. A jelenleg is szegénysorban levő családokat, egy-egy betegség, korházi kezelés, műtét véglegesen földönfutóvá fogja tenni. Nyílván a kormányban és a parlamentben helyet foglalóknak, komoly anyagi háttérrel bíró vállalkozóknak, ez nem fog problémát okozni, a jövőben sem. Egyértelmű azonban az is, hogy sokmilliárdos anyagi érdekek mozognak, a háttérben. Valamint, az sem kizárt, hogy jelentős juttatások lettek beígérve vagy üzletrészek, hogy a törvényhozáson át legyen verve, az egészségügy privatizációja és a több biztosítós rendszer. Ez a dolog, a régi lakás és gépkocsi biztosításokkal mutat, kísérteties hasonlóságot. Ott is, az állam volt először, a kizárólagos biztosító. Majd felszabadították a piacot, és több biztosító lépett be. De semmi sem lett olcsóbb, a versenyhelyzettől. (Vajon miért?) Régen, egységes és egyszerű díjszabás volt. Most rendkívül bonyolult, akár több oldalas anyag. Arról nem is beszélve, hogy most egy-egy tétele annyiba kerül, mint régen az egész teljes díj. Ha meg fizetni kell, akkor vagy alul biztosítottad, vagy felül, vagy pont arra nem terjed ki a biztosításod, vagy az apró betűs részt, a lap alján nem olvastad el. Mossák a kezüket. Egy biztos, hogy nekem a gyomrom felfordul ettől az újabb szemétkedéstől, amit az emberekkel művelnek, és itt nem csak a pilótákra gondolok. Felháborítónak tartom azt is, ami a minap, a televízióban elhangzott. A X,Y korháznak nincs pénze műszerek vásárlására. Erre, mi a lakosság alapítványoknak adakozunk, hogy legyen. Aztán, mint kiderült. Az alapítványban vásárolt műszerek nem a korház tulajdonába kerülnek, különböző idióta pénzügyi szabályok miatt. Csak, ki vannak helyezve használatra a korházba. Érdekes módon, az alapítvány elnöke, egy orvos. Ha meneszteni akarják az illetőt, vagy esetleg valamiért megsértődik, viszi magával a műszereket, mint ha az a sajátja lenne. A korház meg, dolgozzon utána avval, amivel akar. Nagyon álságos dolog. Érdemes tehát gyűjtenünk! ”A történelem ismétli önmagát.” - Szól a mondás. És valóban, így is van. A szakterület más, de a történet ugyan az. Tv antennás cégecskék rátették a kezüket anno meglévő házrendszerekre, ami a lakók tulajdona volt, majd fejállomások beruházására további pénzt szedtek a lakosságtól. Én akkor az egyiknek utána néztem kb. a befizetésünk 2/3-ba került a teljes beruházás. Aztán a pénzünkön vásárolt berendezés, és hálózat a KFT. tulajdonába került. Hogy mitől? Senki sem firtatta. Sajnos az embereket nagyon meg lehet vezetni. Ezt követően, meglehetősen komoly pénzt szednek havonta, a rendszer (igazából a saját tulajdonunk) használatáért. Félelmetesen sokat kaszálnak, igazán a semmiért, mert ők műsort nem gyártanak. Viszont fantasztikusan trükköznek a csatornákkal, csomagokkal, hogy lehetőleg, a legdrágábbat keljen választanod. Bocs a kis kitérőért. És valóban, nagyon indokolt lenne a minisztérium részéről, egy pontos és szakszerű nyilatkozat kiadásának, a miheztartás miatt. Zárszóként pedig, Boldogabb Újévet Kívánok Minden Kedves Fórumozónak. Üdvözlettel, Whitebird
Sziasztok! Mi a helyzet most a JAR66 szakszok konvertálásával Part66-ra?
A PLH egyik szakemberét megkérdeztem , de azt mondta , hogy ők sem tudják!?
Akkor ki tudja?
Küldtek egy levelet is a PLH-tól , azzal , hogy csak annak kérjük , akinek fontos!?
Ha valaki azzal keresi ( vagy próbálja) a kenyerét , és négy gyereke van , akkor fontos?
Persze a JAR66 szakszóra már tavaly kifizettünk egy kis pénzt , most ez megint pénzbe kerül , ha egyáltalán lehet? , de ezt megint egy év után konvertálni kell pár tíz ezerért?
Üdvözlök minden olvtársat!
Az utóbbi idők híradásait hallgatva, egy kérdés merült föl bennem. Nem tudom ki, és azt sem, hogy van-e illetékes körünkben, talán Orlóci Zsuzsitól remélem a választ.
A jövő évtől a társadalombiztosítás nem fedezi az extrém sportolás közben elszenvedett balesetek sérüléseivel kapcsolatos ellátást. Itt gyakran emlegetik példaként az ejtőernyőzést, a sportrepülést is.
Meg tudja valaki mondani, mi számít sportrepülésnek ebből a szempontból?
1./ Ha valaki PPL szakszóval egymaga a saját örömködésére felszáll LHX1 reptéren és elrepül LHX2-re, akkor az most sportrepülés vagy nem?
2./ Ha valaki PPL szakszóval egymaga a saját örömködésére felszáll és műrepül, akkor az most sportrepülés vagy nem?
3./ Ha valaki PPL szakszóval, családjával, barátaival azért száll fel, hogy megnézzék a tájat, akkor az most sportrepülés vagy nem?
4./ Ha valaki PPL szakszóval, családjával, barátaival azért száll fel, hogy műrepüljenek, akkor az most sportrepülés vagy nem?
5./ Ha valaki vitorlázó géppel azért száll fel LHX1 reptéren, és elrepül LHX2-re, a barátjával, mert így szeretné felköszönteni a névnapján, akkor az most sportrepülés vagy nem?
6./ Ha PPL szakszóval elviszem a barátomat, hogy megmutassam Neki a tájat, mert így szeretném felköszönteni a névnapján, akkor az most sportrepülés vagy nem?
7./ Ha CPL szakszóval elviszem a barátomat, hogy megmutassam Neki a tájat, mert így szeretném felköszönteni a névnapján, akkor az most sportrepülés vagy nem?
8.a/ (H)CPL szakszóval rendelkező oktató az oktatás során balesetet szenved. Sportrepült, vagy dolgozott?
8.b/ Ugyanezen baleset során a növendék minek minősül?
8.c/ Ejtőernyős oktatás során az oktató extrém sportot űz, vagy dolgozik? Ha sportol, akkor nyista ellátás, ha dolgozik, akkor munkahelyi baleset és 100%-os táppénzt kap?
Ha valaki tudja a választ, akkor kérem tegye közzé, hogy a soron következő ATPL/CPL ismeretfelújító tanfolyamon fejünkbe önthessék, mint hasznos ismereteket. Lehet, hogy azt kell mondani, hogy a barátom egy forintot fizetett azért, hogy műrepüljek vele, és nem szabad véletlenül sem kiejteni a szánkon, hogy a barátom és nem kértem tőle egy fillért sem?
Rendben, de akkor mi a helyzet az általm hivatkozott jogszabályhellyel?
1592/2002/EK rendelet 56. cikk (1)-(2) bekezdés:
(1) 2003. szeptember 28-ától kezdődően az ügynökség vállalja a 15. cikknek megfelelően rá háruló típusalkalmassági vizsgálati feladatokat. Ezen időpontig a tagállamok folytatják az alkalmazandó törvények és rendelkezések végrehajtását.
(2) További átmeneti, az (1) bekezdésben említett időponttól számított 42 hónapos időszak alatt a tagállamok folytathatják a bizonyítványok és jóváhagyások kiadását az 5., 6., 9. és 15. cikk rendelkezéseitől eltérve, a Bizottság által az alkalmazásukra elfogadott végrehajtási szabályokban (gondolok itt a 1702/2003/EK rendeletre) meghatározott feltételek szerint....
Az én értelmezésem szerint ezen átmeneti időszakban ez a rendelkezés lehetőséget ad akár a PLH-nak is arra, hogy lefolytassa a vizsgálatot, illetve kiadja a típusalkalmassági bizonyítványt, természetesen - a csatlakozást követően - már nem a nemzeti irányadó jogi szabályozás alapján, hanem a hivatkozott 1702/2003/EK közigazgatási feltételei szerint.
Továbbá:
a 1592/2002/EK rendelet 9. cikk (1)-(2) bekezdései lehetőséget adnak arra, hogy egy tagállam kiállíthat bizonyítványokat egy harmadik ország illetékes hatóságai által kiállított bizonyítványok alapján egy olyan megállapodás alkalmazásával, amelyet az a tagállam kötött a szóban forgó harmadik országgal az e rendelet hatálybalépése előtt....
Ezzel kapcsolatban a kérdésem az, hogy pl. Kanadával típusalkalmassági bizonyítványok kölcsönös elismerésére van e megállapodás?
Én találtam egy ilyen elismerési megállapodást, ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy a megállapodás szerinti:
"az egyik szerződő fél által kiadott vagy érvényesített és érvényben lévő légialkalmassági bizonyítványokat....és engedélyeket a másik szerződő fél a nem menetrend szerinti járatok üzemeltetése szempontjából érvényesnek ismeri el...."
A fentiekben hivatkozott "légialkalmassági bizonyítványok" alatt - tekintettel arra, hogy erre vonatkozó értelmező rendelekezés a megállapodásban nincsen - értendő e a típusalkalmassági bizonyítvány?
érdekes kérdések.
ha valakinek van észrevétele, hozzáfűznivalója, szívesen várom.
"The product you refer to could be certificated under CS-23, but must be dealt with by EASA. Applications must come to the Agency who can allocate the task to one of the NAAs that has been standardised for the task. Unfortunately the Hungarian CAA does not yet come into this category, so EASA would have to propose a certification team led by one of the standardised NAAs (UK, Sweden, France, Italy, NL, Italy, Germany, Austria) withmembers of Hungarian CAA on the team."
