Nem vagy tisztában a koncepciós per fogalmával. A koncepciós per azt jelenti, hogy már a vád megfogalmazása és a per lejátszódása előtt megvan az ítélet.
Akkor az első pontban tévedtem. De mivel az általad beidézett szövegben ez olvasható: "A vád hamisnak bizonyult, mivel a lényegét jelentő tényállítás valótlansága bebizonyosodott", ebből az szűrhető le, hogy a "hamis vád" deffiníciója a következő: a vád lényegét jelentő tényállítás valótlan. De itt nem ez történt, a vád lényegét jelentő tényállítás nem volt valótlan, csak éppen nem számít bűncselekménynek. Épp ezért: az eljárást bűncselekmény hiányában szüntették meg, és nem bizonyíték hiányában.
Úgyhogy nem történt hamis vád.
"9.) A hamis vád bűntette és a gondatlanságból elkövetett hamis vád vétségének elhatárolásánál irányadó szempontok
(Btk. 233. § /1/ bekezdés a/ és Btk. 234. §)
Az első fokú bíróság bűnösnek mondta ki a vádlottat hamis vád bűntettében és pénzbüntetésre ítélte az alábbi tényállás alapján:
A vádlott alkalmazását megszüntették, s helyére egy rendőrtiszt fiát alkalmazták. Emiatt a vádlott az országos rendőrfőkapitánynál bejelentést tett a rendőrtiszt ellen azzal, hogy az a hatalmával visszaélve bírta rá a munkáltató-megbízót, hogy a vádlottat a munkaköréből leváltsa s helyette a rendőrtiszt fiát alkalmazza.
A bíróság megállapította, hogy az alkalmazás személyi módosításában a rendőrtisztnek nem volt szerepe. A vádlott bejelentése olyan tartalmú, büntető eljárás megindítására alkalmas tényállítást tartalmazott, amely szerint meghatározott személy bűncselekményt követett el. A konkrétan feljelentett cselekmény a Btk. 225. §-ában felvett hivatali visszaélés bűntettének megállapítására adhatott alapot.
A hamis vád megállapíthatóságának a bírói gyakorlat szerint feltétele, hogy a tényállítás hitelt érdemlőségének ellenőrzése végett további vizsgálódás váljon szükségessé.
A vád hamisnak bizonyult, mivel a lényegét jelentő tényállítás valótlansága bebizonyosodott.
A vád büntető ügyekben eljáró hatósághoz érkezett, tehát a "hatóság előtt" vádemelés tényállási elemét is kimerítette a vádlott.
Az elkövető cselekményét egyenes szándékkal valósította meg, hiszen az összes tényállási elemnek tudatában kellett lennie, magatartásának következményeit nem csupán felismerte, de kívánta is.
A másodfokú bíróság az első fokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, a gondatlanságból elkövetett hamis vád vétsége miatti eljárást megszüntette, és a vádlottat megrovásban részesítette.
Álláspontja szerint tévedett az első fokú bíróság, amikor azt állapította meg, hogy a vádlott egyenes szándékkal valósította meg a cselekményt, azaz tudatában volt állítása valótlanságának, és a levél megírásának ez volt a célja. Az irányadó tényállás alapján a vádlott azzal nem volt tisztában - legalábbis nem bizonyítható -, hogy a vád hamis. A szándéka nem az volt, hogy hamisan megvádolja a rendőrtisztet olyasmivel, ami nem igaz, erre semmiképpen nem lehet következtetni. Az elbocsátásának körülményeiből levont saját - tévesnek bizonyult - következtetéseit tényként közölte a hatósággal. Ennyiben büntetőjogi felelőssége fennáll a hamis tényállításért, de csak annak gondatlan formájában. A vádlott nem járt el körültekintően a rendőrfőkapitányhoz címzett levél megfogalmazásában, mert a jogsértést tényként állította, holott arról nem győződött meg (ezt könnyen megtehette volna a vendéglő tulajdonosaival való beszélgetéskor).
A vádlott tehát azért nem látta magatartásának következményét - azt, hogy mást bűncselekmény elkövetésével hamisan vádol - mert elmulasztotta a t?le elvárható körültekintést. Tehát meggondolatlanul járt el a levél megfogalmazásakor.
B?nössége ezért fennáll, a cselekménye jogi minősítése azonban helyesen a Btk. 234. §-ában meghatározott gondatlanságból elkövetett hamis vád vétsége.
A gondatlan elkövetésre figyelemmel az első fokú bíróság által kiszabott pénzbüntetés túl súlyos joghátrány. A másodfokú bíróság a Be. 263. §-át alkalmazva az első fokú ítéletet hatályon kívül helyezte és az eljárást a Be. 213. § (1) bekezdés b/ pontjának első fordulata szerint megszűntette. A Btk. 71. § (1) bekezdésének kötelező rendelkezését alkalmazva a vádlottat megrovásban részesítette.
(15.B.I.1830/1996/14., 21.Bf.I.6945/1998/9.)"
----------
Szóval érdekes dolgok ezek....
Kiváncsi vagyok a folytatásra....
Wic:
"Viszont a feljelentés hamis voltának kiderülte után talán lehet kártérítést követelni az elveszett egzisztencia stb. után..."
1. Nincs olyan jogi kategória, hogy "feljelentés hamis volta". Olyan létezik, hogy hamis tanúskodás, de itt ilyen nem történt.
2. Itt nem az történt, hogy a vádról kiderült, hogy alaptalan volt, mivel nem bizonyíték hiányában szüntették meg a nyomozást, hanem bűncselekmény hiányában. Tehát, a vád igaz volt, csak éppen nem számít bűncselekménynek ami történt.
Csak annyit kivanok neked, hogy veled is jatsszak el egyszer, csak egyetlen egyszer azt amit az altalad csak "Mariskanak" nevezett emberrel tettek.
Szerintem meg fogsz valtozni....
Öjv válasz erre | adatok | e-mail 2003-08-01 07:04:13 (55)
"Én semmiképpen sem tartok igényt szoci bocsánatkérésre, de követelem, hogy hozzák nyilvánosságra a nevét és a fényképét azoknak, akik parancsot adtak a testi motozásra, és azon mocskos luvnyákét is, akik azt végrehajtották.
Alapvető nemzetbiztonsági érdek, hogy mindenki megismerhesse ezeket a patkányokat.
Javasold a Vatikánnak hogy avassák szennté azt szüzike Berkecz Mariskát.
Ha jól megkened a Pápai Állam titkárságát akkor talán előrébb sorolják, mert igencsak sokan álnak a sorban(cirka 2000-en).
Momentán ha nem volt semmi lenyúlás akkor hogyan magyarázod Orbán Viktor saját önkezével tett 1999-es és 2003-as vagyonnyilatkozatát.
Netán a Lévai Anikó kapálta össze a vagyonkát a szőlőben meg az árkon + a gyes?
Mit hazudozol itt? Nem is volt semmi lenyúlt pénz, ha egy fillér is lett volna már felakasztottátok volna szegény Berkecz Máriát.
Egymás után múlnak ki a koncepciós rágalmazási feljelentések büncselekmény hiányában. A magyar történelem jelenlegi, legkorruptabb kormányának ezt a "sikerszériáját" ideje lenne Brüsszel, Hága és Strasszburg elé tárni. Elvégre tudniuk kell azoknak is, kikkel fognak tárgyalni.
Mi bajod van a Kellerrel ő megpróbált volna a (kormány ellenében) némi lenyúlt zsozsót visszaszerezni.
Téged is megloptak a Fideszes "elvtársak", vagy Te is benne voltál a bulikban ?
Nyugodtan alhatsz az Orbán-Medgyesyy paktum és a Legfőbb Bűnözővédő kiÜgyészkedi hogy ne legyen semmi bajod.
Szerintem jövőre még kormánykitüntetést is kaptok .
Addig amíg adót fizetsz addig mindig lehet lopni.
A törvényes lopást Társadalmi újraelosztásnak hívják mostanság.
A Legfőbb Bűnözővédő meg majd jól kiÜgyészkedi a büntetlenséget.
Viccországban az adófizetők megrövidítése és a korlátolt felelőség elve dicsőség !
2003. július 31., csütörtök, 18:35|Utolsó módosítás: 2003. július 31., csütörtök, 18:45
Bűncselekmény hiányában megszüntette a Fővárosi Ügyészség Berkecz Mária, a Millenáris Kht. volt ügyvezetőjével szemben folytatott eljárást az Álmok álmodói kiállítás látogatóinak adott ajándék órákkal kapcsolatban - közölte a Fővárosi Főügyészség csütörtökön.
"Nem volt bizonyítható a hűtlen kezelés bűncselekményének elkövetése a 402 millió forintba kerülő ajándék órákkal kapcsolatban, ezért az eljárást megszüntették" - nyilatkozta Borbély Zoltán. Az Országos Rendőr-főkapitányság július 7-én küldte meg az iratokat vádemelési javaslattal ügyészségnek, mert a nyomozás adatai szerint két tételben vásárolta meg a Millenáris Kht. az Álmok álmodói kiállítás látogatóinak ajándékozott mintegy 500 ezer darab - a kiállítás logójával ellátott - karórát a Millenáris Rt.-től.
Az órákat egy kínai gyártótól vásárolta a Globe Trotters Ltd. 70 millió forintért, amelyet beszerzési áron adott át a többségi tulajdonában álló Globe Trotters Kft.-nek. Ez utóbbi 350 millió forintért továbbadta az órákat a Millenáris Rt.-nek, amely végül 402 millió forintot kapott a Millenáris Kht.-tól. Mizsei Zsuzsa, a kht. jelenlegi vezetője tavaly szeptemberben különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények alapos gyanúja miatt tett feljelentést ismeretlen tettes ellen a rendőrségen.
A feljelentés indoka között szerepelt, hogy a kht. vagyonából - az előző kormány ideje alatt - mintegy 1 milliárd forint veszett el. Mizsei Zsuzsa a karórák ajándékozásán túl kifogásolta a különböző feladatokat végző alvállalkozó tényleges teljesítménye és a kiállított számlák közötti aránytalanságot.