Igen, ennyire én is rájöttem, úgy értettem, hogy személyesen nem volt hozzás szerencsém, és munkássága sem igen gyökerezett meg bennem eddig. Ezután sem fog. :-)))
Hmm. Nem tudom, személyesen ki ez a Dr. Eva Maria Barki, de a jelek szerint egyfajta fekete lyukat képez ott Bécsben. :-)))
Az a fajta jogász, aki "a természetjogot nem lehet negligálni" felkiáltással úgy alakítja a jogértelmezést - ráadásul rosszul - hogy a saját mondanivalóját támassza alá.
Legalábbis gyors utánakutatásom alapján erre a következtetésre jutottam.
Szóval, amit itt a gondolán ír, az akkora baromság, hogy a fal adja a másikat, de a laikus - ám elfogult - olvasó számára tökéletesen befogadható.
Üveggyöngy.
Persze nem biztos, hogy igazam van, de nagyon egyszerű: tessék beperelni az államot. Aztán ha már minden fokon bukott az ügy, lehet menni Strasbourg-ba. Ha a Bíróság helyt ad a keresetnek, megkövetem Dr. Eva Maria Barki-t, ellenkező esetben a fekete lyukakat. :-)
A rendőrök elvégezték a feladatukat, csak sajnos kicsit megkésve, és egy csöppet enyhén.
Miért hivatkozol azokra az emberekre, mint tüntetőkre? Jogtalanul tüntettek, többszöri felszólításra se hagyták el a hidat, így aztán azt kapták, amit megérdemeltek.
Az ENSZ emberi jogok egyetemes nyilatkozatát (amit Magyarország is aláírt) több ponton sértette a múlthét csütörtöki tüntetés szétverése. Itt van kinyomtatva a kezemben a nyilatkozat - mit csináljak vele ? Tépjem össze és felejtsem el?
Töröld ki vele. :-)))
Magyarország nem írta alá, senki nem írta alá, mert a Közgyűlés fogadta el, határozatként, és mint olyan, jogilag nem kötelező erejű dokumentum.
Csak még egy gondolatkísérlet volna azt latolgati, hogy mi történt volna, ha engedély nélküli demonstrálók csak egy sávban akadályozták volna a forgalmat?
Szvsz az akadály eltávolítása akkor is jogos lett volna, de lehet, hogy a tüntetők több rokonszenvet gyűjtöttek volna be.
Ahol már vitatnám a be nem jelentett akciók felszámolásának a jogosságát, az a figyelemfelhívás (pl. a Greenpeace kifüggesztett nagy feliratai), amikor mások szabadságát az akció semmiben sem korlátozza. A jog az ilyen akciókat sem védi, ha jól tudom, ilyen esetekben a "közeg" a közterület engedély nélküli igénybevételére szokott hivatkozni. "Talán a civil szervezetek felvethetnék a jogi szabályozás kérdését.
Ám ha pl. lenne a fővárosban néhány ingyenes óriás-mega-plakáthely egy-egy figyelemfelhívó akció számára, akkor éppen a meglepetés, a meghökkentés maradna el, és lehet, hogy ezért egy idő múlva már a kutya se tartana igényt erre a lehetőségre.
Nem vagyok jogász, de törvényesen kezelhették úgy, ahogy kezelték.
Sőt kezelhették volna még durvábban is.
( Vízágyú, könnygáz, gumibot, mindenkinek az előállítása).
A topicot átolvasva az értelmezésedben nagy hiba, hogy a jogi szövegeket is összességében kell értelmezni. A jogokat is csak más jogainak figyelembevételével lehet gyakorolni. (30. pont, ahogy már utaltak rá.)
Így van, a blokád a közút jogos igénybevételét akadályozta. Vannak esetek, amikor előre bejelentett demonstrációk éppen ilyen eszközzel akarnak nyomást gyakorolni a döntéshozókra. Ilyen például a félpályás útlezárás, amit mezőgazdasági érdekképviseletek szoktak alkalmazni. Ezekben az esetekben azonban ezeket az akciókat előre bejelentik, a kérdéses útszakaszt van esély elkerülni, az ügyben közvetlenül nem érdekelteknek van esélyük a káruk csökkentésére. Az Erzsébet-híd blokádja viszont a nagyforgalmú út előzetes értesítés nélküli teljes elzárása volt.
Megjegyzem, a demonstrálók nyilvánvalóan rosszhiszeműek voltak, amikor nem kértek engedélyt erre az akcióra, mert tisztában voltak vele, hogy Budapest közlekedésének ilyen mérvű akadályozására nem kaptak volna engedélyt.
A forgalmat részben akadályozó engedélyezett demonstráció számos alkalommal volt már Budapesten is, ezeknél a médiumokon keresztül, amennyire lehetett, a polgárokat előre tájékoztatták, és a rendőrség mindig ellátta a demonstráció biztosításának a feladatát, például a forgalom elterelését, vagy - sokszor a rendezők kérésére - a provokátorok eltávolítását.
Előfordult, hogy engedélyezett tüntetés esetében is néhány polgár dühös volt a tüntetőkre, sőt szidalmazta őket. Nem tudok róla, hogy tettlegességhez folyamodás ilyen esetekben előfordult volna, de biztos vagyok, hogy ilyen esetben még a sok hibát elkövető magyar rendőrség is megvédte volna a tüntetőket.
Jó lenne ha egy jogászt is meg lehetne err?l kérdezni, mert komolyan érdekelne, hogy a magyar törvények szerint hogyan kellett volna kezelni az esetet.
"A tüntet?knek nem voltak biztonságban és a személyi szabadságukban korlátozták ?ket."
A tüntetők tudatosan sodort
k magukat veszélybe, mert számos felszólítás ellenére sem hagyták abba a mások emberi jogait korlátozó, sértő cselekedetüket.
"Amikor ok nélkül pisztolyt fognak egy emberre és leteperik a földre emberi mivoltában alázzák meg."
A pisztollyal való fenyegetőzést én is elítélem, de nem gondolom, hogy ettől a blokád felszámolása egészében törvénytelen lett volna.
"Jogtalanul vittek be embereket és tartották ?ket az ?rszobán."
Ebben már óvatosabb lennék, úgy tudom, az őrizetbevétel rövid időre jogszerű pl. a rendőri intézkedést akadályozókkal, a közrendet sértőkkel szemben. Pro forma, a felszólításoknak nem engedelmeskedő összes demonstrálót őrizetbe lehetett volna venni. Ha bárkit a jogosnál hosszabb ideig tartottak őrizetben, vagy közben sérültek a jogai, az természetesen jogsértés, ami ellen fel kell lépni a jog eszközeivel, de ha történt is ilyen (nem tudok róla), ismétlem, egészében ettől még a feloszlatást jogosnak tartom.
Kicsit paradox a dolog - hasonlít a t?z ellen t?zzel gondolathoz. Mindezeken túl, elmondanád, hogy kiknek a személyiségi jogait sértették a tüntet?k ? Az autósokét ? Talán nem engedték nekik, hogy kiszáljanak a gépjárm?vekb?l és oda menjenek ahova akarnak ? :)
Szvsz az alapkérdés az, hogy az Erzsébet-híd lezárása nemcsak jogtalan demonstráció volt, hanem sértette mások emberi jogait. Továbbá a blokádot létrehozók és azok támogatói a blokád eltávolítását tudatosan, fizikailag, az elhangzott felszólítások ellenére akadályozták. Ezért a rendőrségnek fizikai kényszert kellett alkalmaznia, akármennyire furcsán hangzik, mások emberi jogainak a védelmében.
"A jelen Nyilatkozat egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az valamely állam, valamely csoport, vagy valamely egyén részére bármilyen jogot adna arra, hogy az itt kinyilvánított jogok és szabadságok megsemmisítésére irányuló tevékenységet fejtsen ki, vagy ilyen cselekményt elkövessen."
