Van egy érdekes szó, amit szintén használnak felénk, ez pedig a lüdöge.
Azt tudom, hogy a lüdöge az emésztési rendellenességekkel kapcsolatos, mert akkor használják, amikor valaki elrontja a gyomrát és "fosik, mint a lüdöge".
Kisgyerekek tréfás megnevezésére is használják amikor azt mondják nekik, "na hogy vagy te kis lüdöge" azaz "hogy vagy te kis fostos vagy fosós".
Szóval az világos, hogy a lüdöge olyan valami, amire jellemzőek a fenti tulajdonságok, de mi a lüdöge? Egy állat lehet, ha igen, milyen állat?
Van-e regionális jellegzetessége annak, milyen "becenévvel" illetik a cserebogarat?
Itt Nyíregy környékén például a "Csere Miska" az elterjedt, de pár faluval arrébb (még szintén Szabolcs megyében) meg inkább "Csere Bandi" a megszokott.
Ez a szlovákiai magyar nyelv nagyon tetszett, főleg a" Megyeren laksz?-Na?" dolog. Lengyelekkel dologzok, ők is pont így használják ezt a Na-t, csak No változatban. A legjobb, hogy németül beszélünk, angol nyelvterületen, és akkor is használják. (Én lengyelül nem is tudok.) Nem kis zavarodásra ad okot, mikor közlik, hogy No? és igenlő választ jelez, pedig kérdő a hangsúly, vagy ilyen 'ugye' jelentése is lehet, mindenképp valami megerősítés. A nem lengyel hallgatóság meg naná, hogy az angol No-ra asszociál. Mondjuk én már megszoktam, sőt, használom, akaratlanul is rámragadt!
A másik a süti nevek: az erdélyi barátnőim meg 'tésztá'-nak hívnak minden tepsiben sült sütit.
Nem lehet, hogy az az "Antislota" olvtárs által leírt "na?" valójában a szlovák irodalmi "ano"-ból jön, ami köznyelvi "no"-ként hangzik, gyakran számunkra kérdésszerű hanglejtéssel (bár kevésbé válaszokban, hanem inkább "ugye"? jelentésű szituációkban).
Dunaszerdahelyen beszélgettem a Grammában. Bejött egy kolléga, és egy későbbi időpontot akart megbeszélni, de mivel nem tudtak megállapodni, azt mondta, "később majd még megállok nálatok" - értsd "benézek hozzátok".
Én szlovákiai magyarokkal dolgozom együtt és ők is tudnak jókat mondani pl:kalács-minden sütemény vagy tésztaféle simán kalács.Málna:mindenféle gyümölcslé vagy gyümölcs ízű ital.Párki-virsli,jellemző még az ó-zás is pl:telefonokot stb.Csücske-ezt pontosan nemtudom azt hiszem valami ellenszenves nagyképű gyereket jelent.A helyeslés kifejezése a "na?" kérdéssel történik.Pl:-Megyeren laksz?-Na?(ez azt jelenti igen ott.)Tedd rá-úgy mondják tedd rájo(a szóvégi a-t kissé o-nak ejtik páran.)A párizsi és minden henger alakú húskészítmény az csak szalámi.A májkrém az pástétom,a tyúk és csirke egyszerűen csibe,(rántott csibe,sütöttem csibét stb.)A disznó és sertés az csak malac.Az élhetetlen vagy ostoba ember bamba esetleg csücske.A jogosítvány-hajtási.
Érdenes lenne ezt a meghatározást körüljárni. Egyrészt az 'önálló grammatika' roppant messzire vezető megállapítás (mitől önálló). A használatát illetően úgy tűnik, van, aki minden 'lektus'-t dialektusnak tart, melyek között a szociolektus a társadalmi rétegződés szerint eltérő rétegnyelv.
Szerintem a meghatározás legfelelőtlenebb része az, amikor a szociolektust megkülönbözteti a rétegnyelvtől, csoportnyelvtől. Ez nagyfokú terminológiai önkény.
A szociolingvisztika terminusaként használt szociolektus (vagy közkeletűbb, de pontatlan megnevezéssel társadalmi nyelvjárás) egy meghatározott társadalmi osztály, réteg rájuk jellemző nyelve, olyan nyelvváltozat (lektus), amelyet a beszélők társadalmi hátterével függ össze, és nem földrajzi származásukkal (mint például a regionális dialektusok). Magyarul általában (gyakran tévesen) a csoportnyelvvel vagy a rétegnyelvvel azonosítják. A szociolektusok azonban (ellentétben az ebből a szempontból a regiszterekre emlékeztető csoportnyelvekkel) nemcsak szókincsből állnak, hanem önálló grammatikájuk is van. Vö. dialektus, etnolektus.
Kvázi megjelölnél egy bizonyos társadalmi réteget, nem? Persze lehet, hogy ez csak az én szememben tűnik minősítésnek. Nem, nem hiszem, hogy dialektus volna. Szerintem máshol is lehetne hallani, ha felmérést készítenénk. Úgyhogy nevezzük szociolektusnak jobb híján.
Ezzel a jelenséggel akárhol lehet találkozni. Szerintem ez nem annyira dialektus, mint szociolektus. Azért tettem fel ilyen kérdést, mert úgy gondoltam, hogy talán mégis lehet következtetni valamennyire a helyre.
Nem számoltam. Nem végeztem tudatos felmérést. Csak az elmúlt hét év tapasztalatát foglaltam össze. Ilyen egyszerű.
Őszíntén szólva arra lettem volna kíváncsi, hogy rajtam kívül más is hallott-e már ilyesmit, vagy csak énnekem tűnik ez fel. Valamint mi erről a véleménye.
Bár hozzátenném, hogy nem kimondottan Nyugat-Magyarországon meglévő jelenségről lehet szó, hiszen sem Zala-, sem Vas-megyében nem hallottam hasonlót. Egyenlőra csak itt Győr környékén, valamint Komárom-Esztergom megyében ütötte meg a fülemet.
El kell mondjam, hogy számomra igazából azért furcsa, mert ezidáig egyetlen embert hallottam így beszélni a környezetemben. Ő viszont Ausztriában született, és valamikor óvodás korában jöttek a családjával Magyarországra. Amikor elkezdett iskolába járni, akkor nyilvánilt meg néha hasonlóan.
Vigasztaljon, hogy régen minden helyzetben "az"-t mondtak, a régiek számára meg a te "a"-jaid lennnek idegesítőek. Úgy látszik, Nyugat-Magyarország ebben is fejlettebb, ott tovább haladt a kopás... :)
