Az egész világegyetem fényből épült, így hát a fény különböző formái azok, amik a fény más formáival keverednek, és ennek köszönhető minden interferencia és rezonanciajelenség. Csak, hogy : legyen világosság.
Ma a számítógép programozók sok dolgot szemléltetnek a képernyőn, vagy mozivásznon, amit máshol nem is lehet. Ez olyan valóság, mint a virtuális foton valósága.
Asztrológusa válogatja, hogy kinek mi a szimpatikus, mit használ fel.
Az Uránuszt, Neptunuszt és (lefokozott) Plútót is jelölik, sőt az aszteroidákat is. Mások a "Lilith" és Transzplútó helyzetét is követik, és beillesztik a képleteikbe. (so professonal)
Da Vinci is képbe kerül majd, meglepődtem, hogy a kellemes százas témáját világszerte boncolgatják.
„Az idő mérése, az idő minősége, a naptárrendszerek mind-mind izgalmas téma, hiszen az ember, éljen bár az őserdőben vagy a végtelen sztyeppén, valamelyik édeni görög szigeten vagy a nagy kultúrákat adó termékeny folyóvölgyek valamelyikén, mindig az időben él. Méri, szabdalja, pillanatnyi érdeke szerint kurtítani vagy tágítani próbálja - de ki nem kerülheti. Vele él, benne él, ezért hát az asztrológia egy kicsit minden tudomány bölcsője.”
Ami azt illeti, az asztrológiai világkorszakok kiszámítását ma már a Szagittáriusz A hoz, kellene pozícionálni. A Föld 25800 fényévre van a Szagittáriusz A*, galaxis középponttól, és 227 Km/másodperc sebességgel száguld egyes számítások szerint.
Ebben a Nagy karusszelben megtenni egy kört, közel a fény sebességével, egy igazi kihívás az ember számára. (A Millennium Falcon már több formában „létezik”, csak a való világból hiányzik.);-)
A csillagászati év kezdete a tavaszi napéjegyenloség (március 21.), ezzel indul az új ciklus, az állatöv KOS jegyével. A Nap évröl évre a tavaszi napéjegyenlöség idején nem ugyanazon a ponton áll, mint az elözö évben. Ennek oka a földtengely elmozdulása. A tavaszpont tehát lassan végigvándorol az ekleptika (a Nap látszólagos pályája a Földröl nézve) körén, mégpedig az állatövi jegyek sorrendjével ellentétes irányban, hátrafelé. Ez a precesszió jelensége.
A nap a tavaszpont vándorlásának útján 72 év alatt tesz meg egy fokot, 2160 év alatt halad át egy állatövi szakaszon (30 fok), 25920 év alatt pedig bejárja az ekleptika egész körét. Az egész kört, a 25920 éves ciklust Nagy Napévnek nevezzük, az egy-egy jegyre terjedö 2160 éves szakaszok a Nagy Napév hónapjai, a világhónapok; az egy fokra jutó 72 esztendös út pedig egy-egy világnapnak felel meg.
Ezeknek az idöegységeknek nagy a jelentöségük a Föld és az emberiség életében.”
Ezt magam is meg tudom erősíteni, mivel egy világnapos vagyok. Ami azt illeti, a Nagy Napévből megélni egy napot, nem minden embernek adatik meg.:-)
Távoli tengerekre vágyna, de minden összeesküdött ön ellen. Most is beköltözhet hát vágyaiba, egy kis otthonos merengésre. Felgyúl a képzelet, a való világ homályos derengés csupán. Költői lelkek ezt nevezik ihletettségnek.
Ezen a szép napon hagyja a fenébe e virtuális valóságot és délután feküdjön ki napozni Hamvas méhesébe egy William blake és egy Jim Morrison kötettel.
Világmegváltó ábrándjait még ne próbálja megvalósítani a munkahelyén. Egyelőre csak értetlenséggel és vaskalapossággal találkozna, még a legjobb esetben is csak egy mosolygós-leereszkedős vállveregetésben részesülne. A tanulmányok megkezdésére ideális nap a hétfő, most nagy kedvvel és hittel áll hozzá, hisz tudja, érzi, ez az igazi útja aznnak, hogy kiszabaduljon a mindennapok mocsarából és nyűgéből. Minden egyéb lehetőség csak mulandó hiúságnak bizonyul.
A csillagászati év kezdete a tavaszi napéjegyenloség (március 21.), ezzel indul az új ciklus, az állatöv KOS jegyével. A Nap évröl évre a tavaszi napéjegyenlöség idején nem ugyanazon a ponton áll, mint az elözö évben. Ennek oka a földtengely elmozdulása. A tavaszpont tehát lassan végigvándorol az ekleptika (a Nap látszólagos pályája a Földröl nézve) körén, mégpedig az állatövi jegyek sorrendjével ellentétes irányban, hátrafelé. Ez a precesszió jelensége.
A nap a tavaszpont vándorlásának útján 72 év alatt tesz meg egy fokot, 2160 év alatt halad át egy állatövi szakaszon (30 fok), 25920 év alatt pedig bejárja az ekleptika egész körét. Az egész kört, a 25920 éves ciklust Nagy Napévnek nevezzük, az egy-egy jegyre terjedö 2160 éves szakaszok a Nagy Napév hónapjai, a világhónapok; az egy fokra jutó 72 esztendös út pedig egy-egy világnapnak felel meg.
Ezeknek az idöegységeknek nagy a jelentöségük a Föld és az emberiség életében.
