Hofi - Egy civil ismerősöm elintézte hogy megkapom a RABRUHÁT, azt mondta az illetékes bent a markóban hogy rendben van de én menjek be érte személyesen. Hát mondom a balhé kedvélyért gyerünk csinálljuk meg. Nem tudom jártak e már a markó fele verőfényes napsütésben 11 órakor délelőtt valamilyen mittudomén Ignác utcában..
Vendég - Nagy Ignác
- Az!!! Megmondom őszintén maga is ismerős volt!! Na mindegy má letelt, letelt! :)))))))))
Off: ami elsőre eszembe jut róla, az a róla szóló első emlékműsor, a tévében. Pár nappal a hír után. Egy fórumosbulin voltunk, ahol véletlen volt 1 tévé is. Népek egyrésze megilletődve röhögött a monitor előtt (másikrésze közbe' leégette vidáman a bográcsost), én meg nem találtam a helyem a két tűz között... Akármiért. Este tízkor lefeküdtem Manócskával aludni. A legszomorúbb buli volt. Illetve: az egyetlenszomorú. És aki szervezte, darabideje nincs is abban a helyzetben, hogy újjal próbálkozhatna...
On: "Hát téged hogy hívnak, Jancsi fiam?" :))
"Poénban", Hofitól, nekem ez a legbájosabb... :)
"Nem cikizem a kitüntetést, mert inkább én kapjam, mint más, de egy rohadt ingyen sírhelyet azt nem adnának!"
XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX
Rajongtam érte, sohasem felejtem el. Megvan bakeliten, videón, CD-n ...
Élőben, a Madách Kamarában többször is láttam (3x v. 4x), legelőször 1986-ban. A legelső sorban ültem, középen. Naná, hogy kiszúrt és engem cikizett. Akkor majd belehaltam, de asszem, most már inkább büszke vagyok rá.
Emlékeztek, a szívműtétje utáni műsorára:
"Ja, kérem, a művész úr már elemről megy ...".
Felejthetetlen művész: humorista, énekes és színész. Fekete hang ... a Macskafogó, a We are the world-paródia, az Öreg vadászkutya - ez utóbbin még ma is elsírom magam.
"Szövegem: - Aztán hogy hívnak, édes fiam? Válasz: - A becsületes nevem: Kukorica János! - A neved mától legyen János vitéz!
Az előadáson: - Aztán hogy hívnak, Jancsi fiam...?"
Mariska néni azt mondja az 1ik IFORosnak:
- Majom!
- Az istenit Mariska néni hogy mondhat ilyet 1 néger úrnak?! Kérjen azonnal bocsánatot!!
- Hát hát elnézést kérek.
- Oky, All Right!!
- Beszél!!
Tágádágádámdám tágádágádámdám mmmmmmm de jó ez a kávé tágádágádámdám tágádágádámdám asszem kérek mégegyet tágádágádámdám tágádágádámdám ... ez így kb. két percen keresztül, majd a végén:
HOFI GÉZA előtt le a kalappal, legmélyebb tiszteletem és szeretetem övezi, kár, hogy viszonylag fiatal lévén (30-hoz nagyonközel) életművének nagy részét csak bakelit lemezen élvezhetem.
Ottvoltam a szombati amazonos bokszcsaláson, nagyon-nagyon otthonos lett, amint a sok amatör "szakértőt" hallgatva rögtön beugrott a közismert: